Békés, 1872. (1. évfolyam, 1-39. szám)

1872-08-18 / 20. szám

zánk főbb városaiban már meg kezdték azt Méltó hálát érdemelne azon nöegyletek és nemes lelkek, ki a cselédligvet keresztény alapra fel tetni iparkodnak; s midőn a cseléd« isten félelmére, valláserkölcsi életr és sorsához hivatásához mért ismer« tekre tanítják, egyúttal oly liázakb készitenek neki utat, hol a jó cselé det becsíilni tudják is, akarják is.

Brlinnben 1851-ik évben rendezté a cselédügyet. Először is egy társula alakult, mely az üdvös eszmének len dületet adván egyes jótevők jámbo adakozásával megveté alapját a cse léd-intézetnek, melynek czélja: sze gény nőszemélyeket, kik vagy má szolgáltak, vagy hajlamuk van magú kát mint cselédek szolgálatra kiképez ni, mindenre megtanitani, mi égj vallásos, erkölcsös, és Ügyes nőcse lédnek szükséges. Ennélfogva az in tézetbe fölvétetik minden nőcseléd kik faluról városba jönnek, de szol gálatot azonnal nem találnak; valamint olyanok is, akik önhibájok nél kül kiestek a szolgálatból, s veszélyben forognak, pénz és kereset hiányában, nyomorúság — és bűnbe esni Az intézet menhelyül szolgál minder segélyre szorult nőnek, s óvja őt minden testi és lelki elkorcsosodás és veszedelemtől. Azonkívül fölvétetnek az intézetbe női munkát készítő hajado- nok és özvegyek, kik keresethiány miatt nyomorba esnének. Az intézet becsületes házakba iparkodik kegyen- czeit juttatni; s azért a növendékek vallás-erkölcsi kiképeztetésén kívül mindazon női munkák és kötelességekben gyakoroltatnak, melyek a cselédet annyira ajánlatossá teszik, és keresetté.

így vannak berendezve, és ily szellemben működnek a bécsi és boroaz- ldi cselédintézetek is. A bécsi cselédintézet növendékei naponkinti gyakorlat által a varrás-, kötés-, mosás-, főzésben, szobaleányi, szóval minda zon kötelességekben nyernek oktatást, melyeket egy rendezett ház minden szakaira nézve igényel. E mellett részesülnek vallás-erkölcsi oktatásban is; imádság és isteni szolgálatra kö telez- tétnek. — Azon nők, kik alapítókul lépnek a társulatba 10 forintot fizetnek be, és évenkint 1 forintot adnak: s a fizetés mellett igényt tarthatnak egy jól kiképzett nőcselédre.

i A cselédi hűség, és szives szolgi i lati buzgóság élénkítésére üdvös tény« í zökül bizonyultak be a fedhetetlei és példás viseletű cselédek javára éven t kint kiadatni szokott jutalmak is. i , párisi akadémia 3000 frankból áll ■ jutalmat ítél oda évenkint egy kittig , férfi- és nőcselédnek. Ily jutalmak® tűznek ki Németországban nemcsal társulatok és gazdasági egyletek, ha | nem egyes tehetősb lakosok is. Mer ; ha az állattenyésztés előmozdítására ló- és egyéb versenyekre tűzünk k jutalmakat, miért ne a jó és példá viseletű cselédek javára is! ?

Bártol J— A .belügyminisztérium valamenny törvényhatósághoz a kolera ügyében a kövei I kezö rendeletet küldte: A jassy-i consul táv irati jelentése szerint Jassyban ázsiai cholera ütött ki, melynek folytán eddig 30 egyén be tegült meg, kik közül 9 meghalt, a több részint meggyógyult, részint még tovább gyógykezelés alatt maradt. Miután e járván; Oroszországnak, összesen 21 kerületében, é 16 városában, sőt Qácsországnak is 23 hely ségében uralg, hol eddig összesen 336 egyél betegült meg, kik közül 104 meghalt: e jár vány felmerülésének lehető megakadályozó sa szempontjából, szükségesnek látom a ha tóságot a múlt év augusztus 23-án 20583 sz a. kelt rendeleteminel közlött előintézkedések re figyelmeztetni, s azoknak haladéktalai életbeléptetését a mennyiben ez ne tán mé{ nem történt volna, ezennel elrendelni; melj előintézkedések szerint:

1. Különös gond forditandó az utczák éi lakházak tisztán tartására.

2. A vásári rendőrség szorosan foganato sitandó, s valamint minden időben, úgy különösen most az éretlen gyümölcs, romlot halak és egyéb egészségellenes élelmi szerek árulása hatályosan betiltandó.

3. Jelesül oly nyilvános helyeken, hol számos egyén, különösen utasok fordulnak meg mint szállodák, vendéglők, korcsmák, szin- | házak, továbbá vaspályaudvarok és vasúti állomásokon, nem különben nagyobb gyárakban a peczegödrök, árnyékszékek és csatornák fertőtlenitése már most is naponta teljesítendő, s ezen intézkedésnek pontos keresztül vitele, a hatóság által szorosan ellenőrizendő.

4. Azon esetre ha e járvány, melynek ed- digelé az egész országban legkisebb nyoma sem tapasztaltatott, bármily körülménynél fogva mutatkoznék, az ezen betegségben szentán a közművelődési intézetek lábraállásával tengő-pangó egyleti életünk felélénkitésével terjesztenők a világosságot, inegteremtenök, a polgári közszellemet, élnénk az országos törvény által nyújtott kedvezményekkel — azaz: áldoznánk tényekkel, nem üres fohászokkal, a honszerelem s a népszabadság oltárán. Aztán, hogy többet is nevezzek, — mióta az ipartörvény létrejött, a czéhek megszűnnek, alakulnak az iparos társulatok. Ha e város kormányzata berendezésénél figyelmet nem fordítunk arra, hogy segédkéz nyuj- tassék a városi iparosoknak, — ugyan jobb lesz-e úgy? nemde itt hagyja községünket a jóravaló iparos? mi pedig drágán fizetünk helyben vagy szállítunk máshonnét iparczik- keket, — vagy — eltaszitjuk mostohául a város közügye iránt szívesen érdeklődő jelest) kézmiveséinket;— a tanult emberek közül nem csatoljuk hozzánk a nevezetes buzgó és közhasznú férfiakat, e nagy város nem tudja hasznát venni tudománynak és művészetnek ; maradunk továbbra is úgy mint ma, midőn farkasszemet néz a polgári szűr az úri kaputtal. Igenis, elmondom, mert régóta nyomja szivemet, hogy itten sok ember szereti élezgetni az ur és a paraszt között vélt különbséget; az egyik azt mondja: én nem alázkodhatom le a tudatlan sokasághoz mig a másik — világcsalónak nézi az iskolavégzett tanult embert. A jó hazafi lelke sir ezt látva; mert hiszen a tatárpusztitás, a török hódítás vagy a világosi fegyverletétel nem volt rosszabb hatással, nem adott be gyilko- lóbb mérget e hon népének mint ez a szerencsétlen visszavonás vagy bizalmatlanság, mely a jogegyenlőségre hivatott s közös teher viseléssel megrótt polgár társak sziveit elidegeníti egymástól. Ha ez igy tart, akkor csak hívjatok be, vagy eljön ha nem hívjuk

is, — valamely idegen zsarnokot, ki egyenlően leigázva valamennyit, újra testvéries érzelmekre hangolja a magyarokat. Annyi mindenesetre igaz, hogy nálunk mór egyszer, három évvel ezelőtt, másfélezer szavazattal választatott művelt ember a nép élére. Most ezeknek vagy megtagadni s eltaszitani kellene egy mást, — vagy létrejön a rég óhajtott kibékülés a nagyobb és kisebb műveltséggel biró polgárok között. Hanem ez másként nem lehető mint úgy, ha a népoktatási törvény kivánatának megfelelünk, a kellő polgári iskola beállításával, községi elemi tanoda megnyitásával, az iskolai széknek minél előbb megszervezésével. Oly feladat ez, a melyet nálunk megfejteni csak egy rendezett tanács van hivatva.

Tudvágyó Péter. Én csak azt kérdezem : mi összeköttetése van az iparosok ügyének, az uj ipartörvény végrehajtásának — a rendezett tanácscsal?

N. M. Röviden magmondhatni az egészet- Az uj ipartörvény 97. §-ában azon intézkedés foglaltatik, hogy „ipar-ügyekben első fo- lyamodáBU hatóság a) községekben a szolga- biró, b) rendezett tanácscsal biró városokban a várostanács.“ Könnyű belátni, mi különbség van azon két eset között, ha a megyén választott s a megyének felelős szolgabiró egy személyben képezi az iparhatóságot, — és ha az általunk választott s nekünk itthon felelős városi tanács mint testület képezi az első folyamodásu hatóságot. Ez utóbbi esetben ugyanis megeshetik, hogy valamelyik szép műveltségű iparos polgár épen a városi elöljáróságnak is tagja lesz, s akkor elmondhatja az iparos: hála a gondviselésnek, megértük, hogy nem intézkednek rólunk, nélkülünk. Ki merné állítani ? hogy ez nem nyereség.

(Folytatása köv.)

I védők clhelyeztetése, ápolása, s gyógykezelő-I se iránt a kellő gondoskodás megteendő ; — végül

5. E betegség kiütése, sőt az egyes eset felmerülte is, ha ez hatóságilag megállapitta- tott, haladéktalanul, és ott hol lehetséges, távirati utón, hozzám följelentendő. — Budán 1872. év augusztus hó 12-én. A miniszter megbízásából : Grois Gusztáv s. k. miniszteri tanácsos.

Békésmegye 2239. ikt. sz. a. ez ügyben következő rendeletet bocsátott ki: Jelen belügyminiszteri rendelet másolata az innen m. é. aug. 28-án 2358. sz. a. f. é. máj. 27-én 1246 s illetőleg máj. 15-éu 497. sz. a. közölt rendeletek kapcsán, — az abban meghagyott óvrendszabályoknak a megye, s illetve járásuk területén lévő városok és községekben leendő haladéktalan, tapintatos foganatba vétele, azoknak teljes mértékbem keresztülvitele iránti szigorú intézkedések megtétele, 8 szükség esetén — azok közvetlen foganatosítására hivatva leendő járvány bizottmányok megalakítása végett a járási szol- gabiráknak és a megye főorvossának oly fölhívással adatik ki, hogy ily jellegű járvány kiütés, sőt komolyabb egyes eset felmerülése alkalmából ír haladéktalanul jelentést tenni el ne mulasszák. Gyulán augusztus 15. 1872.

Jancsovics Pál.

alispán.

Szabályrendelet

Gyula városának 1871. évi 18-ik t. ez. értelmében! nagy községgé rendezése tárgyában.

(Folytatás.)

f) Ezeken kívül a városi tanács által bárminemű közegésségi ügybeni felhívásra véleményéé jelentést s illetőleg netán szükséglendő egyéb intézkedést tenni, valamint a rögtöni és különös halál eseteket a városi elöljáróságnak körülményesen haladék nélkül bejelenteni.

31. §. A mérnök :

a) A mérnök mint ilyen egyszersmind a város számvevő tisztje is.

b) Mint mérnök, minden a város tulajdonát képező ingatlanok körüli mérnöki teendőket, az épitkezéseknéli tervezeteket, a haszonbérek kiadásánáli kiméréseket, díjtalanul teljesiti; — hasonló módon jár el a község hatásköréhez tartozó viz lecsapolások, árviz meggátlások, s utczák és utak rendezése érdekében.

c) A megyei és községi közmunka felosztást teljesiti, annak ledolgozását vezeti, s miként lett foganatositásáról rendes jegyzőkönyvet vezet, melyből havonként a bírónak |

— tudomás és alkalmazkodás végett — részletes kimutatást készit; s ezen kívül köteles a közmunka miként lett ledolgozásáról és a hátralékosokról minden év april és September havi közgyűléseken jelentése mellett okadatolt számadást terjeszteni be.

d) A képviselő testület, tanácsülés és a biró által hozott határozatokat és rendeleteket

— felelősség terhe mellett — végrehajtja, a tapasztalt hiányokról jelentés tosz, s azok végrehajtását szorgalmazza.

e) Mint számvevő tagja a tanácsnak, s közreműködik a községi költségvetés elkészítésénél, az összes községi és gazdai, valamint az árvagyámi zárszámadások megvizsgálásánál; továbbá a képviselő testület, a tanács ülés, és a biró által e tekintetben hozzá utasított ügyekben véleményt ád, és számadást vizsgál.

32. j$. A rendőrbiztos :

a) Éjjel nappal gyakorolja a rendőrséget, utczákon, folyóknál, korcsmában, s általában a város belterületén, úgy személy mint vagyonbiztonság tekintetéből; s ebből kifolyólag:

b) Az utczai kóborlók, koldusok, rendzavarok és botníuykoztató lármázok irányában a fenáliú rendeletek, s községi szabályrendeletek értelmében eljár, s illetőleg azok eli hárítása végett a szükséges intézkedéseket megteszi.

c) Piaczokon a rendfentartás, mértékek hitelessége és az áruezikkek egésséges voltára felügyel.

d) Országos vásárok alkalmával a megyei biztonsági közegekkel a rendfentartásban közre működik.

e) Utczákon vagy hidakon mutatkozó rend- I ellenes tisztátalanságok, vagy élet és közle- | kedést veszélyeztető helyek elhárítását rögtön i eszközölni, a mennyiben pedig annak elhárítása, illetőleg helyrehozása nagyobb munkálatot venne igénybe, a szükséges intézkedések megtétele végett a birónak haladéktalanul jelentést tesz.

f) Ezeken kivül a tanács és képviselő testület által kiadandó végzések és szabályrendeletek szerint minden közrendőri ügyben felelősség terhe mellett eljárni tartozik.

g) A rendőrbiztos különösen hivatalos működése alkalmával a megállapított egyenruhát köteles viselni, mely áll: sötét kék zubbony, kék lengyel nadrág, hosszú szárú csizma, perge magyar kalap, fehér lószőr s kék rózsával, karján pedig fehér-kék szalag.

— Fegyverzete, mely a város által adatik :

— Vadász kés és egy revolver.

33. §. Az állatorvos kötelessége:

a) Felügyelni, hogy a levágandó marhák épek és egészségesek legyenek.

b) A vágó hid jövedelmét beszedni, s azzal havonként a bírónál beszámolni.

c) A város lábas jószágait díjtalanul gyógykezelni.

d) A levágott marhákról jegyzőkönyvet vezetni, s jártatokat minden hó végével a tanácsnak bemutatni.

e) S végre a képviselő testület, tanács ülés és a biró rendeletéi és megbízásaiban felelősség terhe mellett pontosan és szigorúan eljárni.

34. §. Az irodai segédszemélyzet teendője:

a) A segéd nyilvántartó, mint ilyen a birtok nyilvántartás és az adó kivetéssel megbízott jegyző rendelkezése alatt áll, s teljesíti az ez által rá bizott minden hivatalos munkákat.

b) Az igtató ki egyszersmind kiadó és levéltárnok is, az átvett hivatalos rendeleteket, megkereséseket, s bárminemű beadványokat, az általános igtató könyvbe vezeti s az után a mint az egyes darabok megjelöltettek, az illető jegyzőnek kiosztja, mely kiosztásról külön jegyzőkönyvet vezet. Mint kiadó a hozzá érkezett jkönyveket, fogalmazványokat s egyéb irodai munkákat utasítás szerint leíratván s illetőleg leírván, azok aláírása, s az illetők részére leendő elküldéséről gondoskodik, s e végből rendes kézbesítési és postakönyvet vezet; ha a kiadmányokhoz pénz vagy egyéb értéknemüek csatolandók, a feladást a kiadó a biró felügyelete alatt eszközli, s az ily kiadványokról külön postakönyvet vezet. A kiadványozott ügyeket az igtatókönyv illető rovatában megjelöli, s a tárgymutatót folytonosan folyamatban tartja, végre mint levéltárnok a községi levéltárt, a jegyzői tisztség által készitendő szabály szerint rendezi s azt folyton rendben tartja.

c) Az Írnok köteles a neki kiosztott munkát szorgalmasan a vett utasítás szerint feldolgozni.

d) Az irodai személyzet szabadságoltatása három napi időtartamon belül — jegyzötár- sainak meghallgatása mellett — a legidősebb jegyző által — hosszabb időre pedig .— a jegyzői tisztség véleményének figyelembe vétele mellett, s illetőleg annak előterjesztésére

— a tanács által adatik.

e) A hivatalos irodai órák rendszerint délelőtt 8-tól 12-ig, 6 délután 3-tól 6-ig tartanak, sürgős munka esetében azonban köteles az összes irodai személyzet ezen időn túl is dolgozni. Tisztán magán természetű munkálatok végzése hivatalos órák alatt szigorú felelősség terhe alatt tiltatik.

f) Átaljában az egész irodai segédszemélyzet szükség esetében a jegyzői tisztség által bármely hivatalos munkára felhasználható. S az esetben, ha az irodai személyzet túl ter- heltetése miatt a beállott hivatatos munkák pontosan és rendesen led olgozhatók nem lennének, a jegyzői tisztség e tekintetbeni előterjesztésére joga van a városi tanácsnak a mutatkozó szükséghez képest egy vagy két napdijast felfogadni.

35. §. A szolgaszemélyzet alkalmaztatása, a biró, helyettes biró, jegyzői tisztség, s illetőleg a rendörbiztos rendelkezése alatt áll, s azok által a város érdekében kiadott minden rendeleteknek engedelmeskedni, s azt pontosan végrehajtani tartoznak.

Megjegyeztetik azonban, hogy a rendőrök közvetlen, a rendőrbiztos felügyelete alatt állanak, s ennek megrendelése folytán elkülönítve, az örvezető vezetése alatt is történik rendőri felügyelet, úgy azonban, hogy ez által a rendőrbiztos, a rendőri teendők személyes gyakorlata alól magát el nem vonhatja.

Az ápoldai élelmező, közvetlen az orvos I felügyelete alatt áll, a kinek rendeletéi és

|. utasításaihoz, szorosan alkalmazkodni köteles.

(Vége következik.)