Békés, 1872. (1. évfolyam, 1-39. szám)

1872-08-18 / 20. szám

Válasz a „kérdésekére.

Midőn a „kérdések“-nek e lapok 13, 14 és 15-ik számaiban foglalt hosszú láncolatát nem minden megerőltetés nélkül végig olvastam, önkénytelenül is nyomasztólag sulyo- sodott reám azon újabban ismételve szerzett tapasztalat, hogy mi — sói disant — írók tárgyunknak velejéig ható alapos fejtegetése helyett kedvünket rendszerint szőrszál haso- gatásokban leljük, s mig a közönség szemét finom scholastikus zabh egyezéssel elkápráztatni, ellenfelünket megsemmisíteni véljük, a dolgot magát egy lépéssel sem visszük odább. Olyan szerepet játszunk, mint a Caleidoscop intézője: a szineknek ezer változatával elhódítjuk a közönséget; ámde a színek eltűntével sem tartós élvet, sem hasznot, sem okulást vagy egyéb nemes hatást a lelkekben hátra nem hagyunk.

A „kérdések“ szerzőjében az általam „megátkozott mai pedáns, poshadt tanrendszer“ megcsontosodott híve áll elő. El voltam készülve, hogy elő áll egy és a tarthatlan rend - szert másképen védeni nem tudván, a scbo- lastika összes álokaival és fortélyaival fog megtámadni. És úgy négyszem közt, vagy néhány érdekeltnek társaságában a mily gyermekjáték, oly valódi gyönyör is lenne ez ügyesen összeállított ób jól raegzabhegyezett álokokat egytől egyig összemorzsolni, mert hát — kérem szépen — szappany buborékok azok, mik az igazság szellőjének első komoly érintésétől szétpukkannak; de a közönséget e végtelen czáfolatokkal terhelni szerénytelenség is lenne. Ám azonban, hogy a „kérdések“ intézője, teljes hallgatásomon diadalát ue ünnepelje, hosszas vonakodás után (mert sem időm, sem kedvem hozzál egypár ilyen álokoskodását még is feltállalom. Azokról Ítélhetni a többiekre is, melyek hogy azonkívül szőrszálat hasogatnak és zabot hegyeznek, arról meggyőződni elég, ha gyötrelemül még egyszer elolvassuk.

Mindjárt kezdetben azon állítást fog ja rám: hogy a nem olvasásnak egyedül oka a gym- nasialÍ8 tanrendszer. Ügyesen összezavart és meghamisított állítás! mely ellen aztán köny- nyü puskázni. Én, uram, a hibának kezdetét állítottam abban rejteni, hogy roszul voltunk nevelve (tehát a hibának folytatása is van, másutt, mint az iskolában) s igy az ok nem egyedüli és az iskolában ismét csak a holt nyelvekkeli tulmegterheltetést okoltam, nem az egész tanrendszert, mely természetesen ép e tulmegterhelés következtében maga is hiányossá lesz.

Tovább igy szól: „Minél nagyobb a méreg adag, annál veszedelmesebb. Gondolom ebben van logical“ Biz abban nincs, uram, hanem a helyett — — vakító sopbisma! Lássuk alkalmazását. Mithridatest nagy adag méreg meg nem öli, mig legközelebbi embertársának életét azon adag Vde rögtön kioltja. A matrózt egy itcze rhum el nem bóditja, engem 3 pohárka igen. Hol van itt a logi- ca? Ott, hogy mennél erősebb a természet, annál nagyobb ártalomnak képes ellenállani és mennél gyengébb, annál csekélyebb ok összezúzza. E megkülömböztetést a „kérdések“ írója, mint ügyes sophista, kerüli azért, mert annak épen a holt nyelveknek kérdésében nagy fontossága van. „Miért ártalmas nálunk 44 óra és Poroszországban 86 nem ?“ Ott nem ártalmas? Hm! Ez először is vakmerő állítás, de arra feleljenek a poroszok ott is nem az orthodox cousistorialrathok, hanem a felvilágosult szabadelvűnk; de hát miért ott „a több kevésbé ártalmas, mint nálunk a kevesebb?“ Hát csak egyszerűen azért, a miért a férfi 80 fontot könnyobben el bir, mint a gyermek 40-et.

Poroszország századok óta átlag miveltebb mint Magyarország. A külömbség évről évre nagyobb, mint két külön nagyságú hógolyóé, melyek közül — ha forgattatnak — a nagyobbik gyorsabban gyarapszik. A gyermek lelke ott a miveltebb házi kör és külvilág által sokkal erősebbé lesz, mint nálunk, köny- nyebben elviselheti tehát a nagyobb ártalmat, mint itt a csekélyebbet. Mielőtt a Bach-Thun rendszer iskoláinkban a real-tanulmányok mértékét felfokozta, Poroszországban pl. a számtanból a 3-ik osztályban tanították azt, a mit nálunk akkor a 8-ban. Ez megfelelt a mivelt- ség arányának. De minthogy e mértéket nálunk is fel kellett fokozni, felemelték csaknem egészen porosz színvonalig, nem gondolva azzal, hogy a gyermek lelkében az alap elég erös-e, hogy a meggyarapodott terhet

raegbirja. S még hagyján, ha csupán a real és human tanulmányok mértékét emelték volna a holt nyelveken kívül, ezt gyermekeink talán még megbirták volna és elmaradottságunknál fogva kívánatos is, hogy az fokról fokra emeltessék; de óriás hiba kővettetett el akkor, és ez eredete jelen tanrendszerünk minden bűnének, mikor az élettudományok nagy mérvben fokozása alkalmával, nem gondolva azzal, váljon e mérv maga már nem túlságos teher-e gyermekeink lelkén, még a holt nyel jek tanulását is (3360 óraszámra állapítva) felfokozták! Csak rajta, ha megszakad is a gyermek lelke! Porosz- országban nem szakad meg, tehát itt sem fog megszakadni! Ez az ön gyönyörűséges logi- cája, kérdező uram, mely szerint ha nálunk a holt nyelveket hetenként 44 órában tanítani nem sok, akkor a hottentottáknál sem lesz sok! Mert hát a hottentotta gyermek lelkének is szüksége van ezen „alaki képezés- ro“, nemde ?

Egy egész hasábnyit összebeszél továbbá ön annak bebizonyítására, hogy a gymnasium gyakorlati szakismeretet nem nyújthat. Ez állítást már Sipos Soma ellenében megczáfoltam; de minthogy úgy látszik, hogy önnek fogalmai az iskolában nyújtandó „gyakorlati szakismeretek“ felöl sajnálatosan zavarosak, egy pár példát hozok fel arra, mi ott a „gyakorlati“ ás mi a „holt“ tudomány:

1. A tizedes számítási rendszer betanulása

— gyakorlati,

a „Circum corripies, ab, ad, in, re, per, ob, super et sub“-é holt;

2. A sugár törése és oszlásának ismerete,

— gyakorlati,

valljon „ajit“ latin igének mely idei hiányzanak, — holt;

3. Az éleny befolyásának ismerete a növény és állat életre, — gyakorlati,

a görög „oimi“ ragnak „Örökszép“ értelem árnyalatáé, — holt.

Kell még több ?

(Vége köv.)

Utóhang

a békés megyei dalárünnepély alkalmából.

Megyénk dalárünnepélyei által méltán fel- költötte hazánk müveit közönségének érdeklődését.

A sors kiváló kedvezése azonban, nem csak dalárokban, de a művészetnek más nemeiben | is, nevezetes szerepet juttatott — hazánkban — Békésmegyének.

A festészetre vonatkozólag ugyan is, — ki nem ismerné a jeles Jankó, Orlai-Petrics, és az Olaszország műkincsei közt éveken által búvárkodó, lankadatlan szorgalmú Haa.n Antal — megyénk szülöttjeinek jeles müveit?

És ba áll azon deák példabeszéd; hogy „non ibi est patria ubi nascor, — séd ubi pascor“, — váljon nem mondhatjuk-e jogosan magunkénak, a B.-Csabán köztiszteletben lakó — Reök István — anyai nagybátyja által nevelt, — képeztetett külországokban is elhirhedt, kitűnő jelességü Munkácsy Mi- hály-t is?

Hát a zenészetben, az országosan ünnepelt nagy zeneköltö, — a lélekben ifjú, vas szorgalmú, — a magyar szellemben irt — nagyszerű operák teremtője, az ősz Erkel Ferencz-et, az atyjuk nyomdokain indult kitűnő zenete- betségü fiaival együtt, nem a mi megyénk méltó dicsekedései-e ?

Nemes kötelesség tőlem, hogy nevezett zeDetekintélyek mellett, még egy bámulatos zenetehetséggel, mondhatni, lángelmüséggel bíró családról tegyek említést, s ez a szarvasi szerény Chován család.

Az apa Chován Zsigmond, mint egyházi zenész, — kitűnő, s mint ilyen — szélesebb körben ismeretes. Ennek két szépfejlődésü gyermekei a 19 éves Kálmán, és a 10 éves Zsiga, már is feltűnő zenészeti hivatottságuk által, méltán sok reményre jogosítják a megyei közönséget. — •)

*) Ez — ezen családban — mondhatni — szellemi örökség, a már boldogult néhai ör. Chován Zsigmond (+ 1855.) szarvasi tanító, a nevezett Kálmán és ifj. Zsigmond nagyatyjuktól, a ki eredeti orgonajátéka által már az ő idejében, minden szakértő figyelmét méltán magára vonta, s a kinek zeneiránti érdekeltségének jellemzésére nézve, elég legyen meg- jegyezni, hogy 20 évig Pesten meg nem fordulván, egy ízben, midőn Liszt F. Pestre jött hangversenyt adandó, egyedül e végett érdemesnek látta, még akkor kocsin Szarvasról Pestre felrándulni, és a mint a hangversenynek vége volt, azonnal ismét kocsira ülni — hazafelé.

Kálmán ugyanis, — kiről akkoriban be- , szélték — hogy már 9 éves korábán, a Szarvason megforduló sipládásokat házonként kisérvén, az azok által lemorzsolt darabokat — hallás után — visszatértével — atyja zongoráján sorba eljátszadozta, — iskoláit ottan befejezvén, jelenleg a bécsi zeneintézetben végzi zenészeti tanulmányait, hol nemcsak játékának eredetisége és Önállósága, de a zene szerzésbeni kitűnősége által is föltűnt úgy tanárai, mint összes ismerősei előtt is.

A kisebb Zsiga pedig, ki gyermek létére már több hangszernek mesteri kezelője, Szarvason, az iskolai hangversenyben, közmeglepetésre gordonkán, és zongorán egy iránt, a hangszerek bámulatos könnyed kezelésével, mint mondatik, az általa előadott darabokban, remekelt.

Valóban méltók ezen ifjak arra, hogy valamint egyes zenebarátok, úgy az egész megye közönsége, ökot művészi fejlődésükben, ne csak figyelemmel kísérjék, de részvéttel és lelkesedéssel felkarolván, támogassák is.

Adná Isten, hogy főuraink közöl támadna egy olyan jótékony moecenas, ki őket anyagilag és erkölcsileg jótékonyan pártfogolná, — s a hírneves zenetekintélyekkel közelebbről megismertetné. — Az valóban honfiúi szolgálatot tenne magyar hazánk művészete emelésének. (B.)

— Jegyzéke. A gyulai kir. törvényszéknél 1872. august, hó 19-én következő napjain előadandó pereknek.

Előadó :IIerberth Antal tbiró.

868—1872 Kozics Pál Szilágyi György engedményese Czégényi Zsigmond elleni 600 frt. s járulékai iránti pere.

Előadó Teleszky tbiró.

5109—1872 Szász Erzsébet és társainak Szász Mihály és társai elleni osztály rész kiadatása és járulékai iránti pere.

5354—1871 Fazekas F. Jánosnak Fazekas F. Mihály és neje elleni szerződés meg- seramiBitése s járulékai iránti pere.

5637—1871 Beke Mihály és nejének Mészáros Sándor és társa elleni legelő illetmény tulajdonjoga és járulékai iránti pere.

6645—1871 Cserhényi Amáliának Harsá- nyi György elleni váló pere.

6890—1871 Katzkó Máriának özv : Katz- kó Györgyné és társai elleni a csabai 1377 számú telekjegyzőkönyben 11856 h. i. h. r- szám alatt foglal szőlőnek tehermentesen leendő átkebeleztetése járulékai iránti pere.

4654—1872 Molnár Jánosnak Csicsely Erzsébet elleni váló pere.

Újdonságok.- A szarvasi főiskola igazgatóságától vett értesítés szerint, ott a főiskolai építkezések végett a beiratások a jövő tanévre September hó 14-én fognak megkezdetni.

— A szeghalmi járás szolgabirájának I jelentése szerint Vésztőn kolera-eset fordult

elő; — ugyanis Kaszai István napszámost Csorvásról — hol napszámban dolgozott — betegen haza szálliták, és ott negyed napra kolerában meghalálozott.

— A csabai indóház szűk helyiségei ellen általános panasz lévén, ez ügyben már a megyei hatóság is közbenjárt, de akkor ered-1 ménytelenül; — most azonban ministeri rendelet következtében egy első osztályú váróterem fog építtetni, és a vendéglő kibövittetni.

/\ Kedden egy jeruzsalemi zsidó, ki hatósági engedély nélkül kéregetett, dulakodni kezdett az elfogatása végett kiküldött rendőrrel s azt egy kődarabbal tettlegesen bántalmazta. Aztán futás által igyekezett ennek alkalmatlan vendégszeretete elöl menekülni, de végre sikerült megfékezni öt.

/\ Felhívjuk a rendőrség figyelmét azon jóvérű egyénekre, kik éjszaka az utczákon énekelve szoktak kóborolni.

A A gyorsírászati tanfolyam már megnyittatott s constatálhatjuk, hogy Fábry Károly ur az idő rövidsége mellett igen szép eredményt képes felmutatni. Az ügy iránti érdekeltséget kitünteti az, hogy Fábry urnák eddig mintegy 36 tanítványa van.

/\^ Botrány. Egy jóhirü vendéglőben általános visszatetszést s kitörő ingerültséget idézett elő egy honvédtiszt, ki szabadsághar- ezunkat — minden provocatio nélkül — a „felizgatott“ nép harczának, 48-diki honvédségünket „kötéllel összefogdosott ronda csőcseléknek,“ Kossuthot „izgatócsalónak,“ történetíróinkat „hazugoknak, tényferditőknek,“ az élénken ellenmondó ifjúságot ,jgyerekeknek“ ordította ki. Ezeken kívül, dühében, egy boros palaczkkal felfegyverkezve, — mely szavait némileg megmagyarázza, s melyet egyszerre szeretett volna mindenki fejéhez vágni, olyan szavakat emlegetett, melyeket legtnüveletle- nebb közkatonája is csak tartózkodással mondana ki. — Ily tett önmagát Ítéli el. (Meg fog engedni t. beküldő munkatársunk, hogy az illető nevét — bár kívánja — elhallgatjuk ; — mi az egészet a bor hatása által előidézett túlzásnak tekintjük, s alig hisszük, bogy e perezben ama mindnyájunk szivét mélyen sebző és legszentebb honfiúi érzelmeinket tapodó nyilatkozatokat, az illető ne bánta volna meg. — Legyen inkább a megtörtént fájó ügy intés ifjúságunknak arra, hogy távol tartsa magát minden olyan alkalomtól mely ily kellemetlenségeket előidézhet, ne kívánjon szerepelni mint magánpolgár a társadalom azon osztálya körében, mely önnönma- gát vallja legelsőnek.) (A szerk.)

— Békés-Sz-Andráson egy földmives apa több hetek óta betegségben Binlődö 15 'éves fiú gyermekét némi rósz tett elkövetéséért büntetni akarta; s midőn a büntetést teljes szigorúsággal alkalraazá, következése

I az lön, hogy a verés közben a fiú meghalt. Orvosi vizsgálatból kitűnt ugyan, hogy a fiú belrészei annyira rothadásban voltak, misze- I rint természetes halála is rövid időn bekö- I vetkezett volna.

— A Gy.-Váriban múlt betekbeu elfogott I bankó-gyárosokat fedezet alatt pénteken szállították Pestre, az ez ügyben illetékes bírósághoz.

— Színkör. Kólzéri József színtársulata városunkba érkezett és csötörtökön kellett volna az első előadásnak lenni Abonyi Lajos „Betyár kendője“ czimü népszínművével. —

A közönség azonban fél 8-ig nem jelenvén meg, az előadás elmaradt: — később némi közönség mutatkozott, de zárva találván a színkört, visszament. — Közönségünk, úgy látszik, nem képes elszokni azon megrögzött helytelen szokástól, hogy fél órával a hirdetett kezdet után jön a színházba, bosszantására a már ott egybegyült figyelmes közönségnek, és zavart okozva a játszó személyzetnek is. — A társulattal van Molnár György is, ki ma lép tel először „Moliere és a képmutató“ czimü franczia classikus drámában. — Játékának sikeréről mi megvagyunk győződve, hogy jövedelmei mennyire fognak sikerülni, arról csak jövőre Ieendünk képesek szóllani. — Holnap hétfőn adják elő a „Három kalap“ czimü franczia vígjátékot, mely Pesten a szünidő előtti napokban adatván először, rövid idő alatt kedveücz darabja lön a fővárosi közönségnek. Kedden szent István kir. napjának alkalmából pedig díszelőadás lesz. A színkör és szinpad feldiszitte- tik, allegória, apotheozis, nagy csoportosat és látványban nem lesz hiány, mert a rendezést Molnár — jelenlegi vendégművészünk vezetendi.

Meghívás

a kecskeméti iparmükiállitásra.

A kecskeméti iparegylet által államsegély mellett rendezendő iparmiitárlat a kibocsátott felhívás és elörajz értelmében folyó évi augusztus hó 31-én délelőtt 11 órakor fog megnyittatni ; azon részvét, melyei ez, az ország különböző vidékeiről, de különösen a fővárosból jelentkező kiállítók által méltattatott; iparmükiállitásunkat országos jellegűvé emelte. Első alkalom ez, hogy hazánk távol és különböző vidékeinek iparmüvei ily nagy tömegben összpontosulva közös elöbaladasunk- nak örvendetes tényezőiül felmutattatnak, itt találkoznak Kárpát vidékeinek ipar és termékmüvei a déli-részek küldeményeivel, Bu- da-Pest, Kolozsvár, — több tekintélyes városaink, a nyugoti megyek és az alfölddel. Méltók egyenkint a megtekintés és elismerésre.

A rendező bizottság, midőn a kecskeméti iparmükiállitásra a hazai közönség figyelmét felhívni szerencsés, kedves kötelességének ismeri az összes városok hatóságait, hírlapok szerkesztőségeit, kaszinókat, ipargazdasági-;

I kereskedöi-egyleteket és társulatokat, olvasó és egyéb köröket, magánosokat, — egy szóval mindazokat, kik a hazai iparügy iránt érdekeltséggel viseltetnek, a tárlat megtekintésére szívesen meghívni.