Békés, 1872. (1. évfolyam, 1-39. szám)
1872-04-21 / 3. szám
Uj folyam. 3-ik szám. Gyula april 21-én 1872 ( ; \ Szerkesztőségi iroda: Dobay János könyvnyomdája, saját házában. Kiadó hivatal: Winkle Gábor könyvárus üzlete, főtér, Prág-ház. V J BÉKÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Hirdetések felvétetnek Gyulán Winkle Gábornál és a szerkesztőségnél — Dij : 50 szóig egyszeri hirdetésnél 60 kr., 100 szóig 1 frt., kétszeri hirdetésnél 25%, háromszori hirdetésnél 50% elengedés. - Nagyobb hirdetéseknél méltányos árelengedés. — Nyilttér Garmondsora 10 kr. f Megjelen hetenként egyszer, minden vasárnap. Előfizetési dij: Három hóra 1 ft Hat hóra . . 2 ft Kilencz hóra . 3 ft A tornászairól. A tornászat alapja azon szükségben gyökerezik, mely a testmozgást az egészség e fő fentartóját igényli. Ezt bizonyítja azon életszabály is, mely evés után — különösen az esteli után — a száz lépés hasznosságát ajánlja. Azonban az emberi természet maga nyilván kimutatja a mozgás szükségességét, midőn a test hosszas ülés és munka közben izgatottá, nyugtalanná válik. Ha pedig szorgosabban kutatjuk a mozgás szükségességét, már a kis gyermek bölcsőjénél megtaláljuk, midőn szegényke a bepólyázás ellen oly hatalmas kapálózással és ordítással tiltakozik, mely tiltakozás sajnos, daczára századunk reformáló szellemének, a, régi — örökölt szokás alapján, semmibe sem vétetvén, avval végződik, hogy a gyermek kimerülése után elalszik s ezen állapotban kárpótolja magát a természet azon veszteségért, melyet a mozgás képtelensége miatt szenved. A gyermekkor minden bizonynyal azon száz- és ezerféle mozgások által, melyeket az ember benne gyakorol, válik oly kedvessé és az élet paradicsom kertjévé. De a történelem legjobban bebizonyítja, mennyire szükséges a minden oldalú testmozgás. Mig az emberiség jóformán egészen ki volt téve az idő viszontagságainak, mig élelméről nem zárt helyen, hanem künn az ég alatt, vadászat, halászat által stb. kelle gondoskodnia, és pedig olyan vadászat által, melyben csakis az izom-erő volt a nyertes, — bizonynyal óriási erővel és roppant szívós élettel kelle. bírnia. A mai vadászat az akkorihoz képest fölér egy chinai császár kényelmével és mégis azok, kik kiválólagosan ennek, vagy ez által éltek, bizony most is a legerőteljesebb és legszivósabb természetű emberek. S valóban én semmi túlzást sem találok a történelem szavaiban, midőn a Pelasgokről szól, vagy pedig midőn az erősek és kitartó erejűek közt oly erősöket említ, mint Hercules, vagy mint ősmondánk a minőnek Botoudot állítja. Legtöbbet tett azonban az emberiség erejének fokozására, illetőleg az őserőnek megtartására az, hogy az örökös küzdés következtében, már a gyermekkorban kellett elsajátitni az erő és ügyesség azon fokát, mely a fegyver forgatáshoz és a körülmények helyes és gyors raegitélése által a veszély kikerülésére, illetőleg a siker biztosítására megkivántatott. Az ó- és középkor történelmében ugyanis számtalan zsenge ifjú alakokkal találkozunk, kik a csaták zivatarja között nekiedzett bajnokok sorában fölértek ezekkel, ba túl nem szárnyalták őket. S ha megfigyeljük a középkor har- czi modorát, csata-öltözeteit, buzogányait, lehetetlen arra a következtetésre nem jutnunk, hogy a futás-, lovaglás-, emelés-, kopjavetésben, kard-, szekercze- és csatacsillagok forgatásában oly ügyes és oly kitartó ifjak csakis már a gyermekkorban megkezdett erőkifejtés által lehettek képesek azok megbirására. Ezt igazolja a középkor harczias szellemének sülyedése idejében Luther ama nevezetes kifakadása a közeler- kölcstelenedés miatt: „Ennekokáért fontos dolog, hogy a fiatal emberek magukat a testgyakorlás, futás-, vivás- és küzdésben gyakorolják s ne merüljenek dobzódás és erkölcstelenségbe.“ A testmozgás — illetőleg a tornászat szüksége ezután mindég és mindég érezhetőbb alakban lép fel, s soha nyomatékosabb argumentummal nem bizonyíthatta volna be azt senki, mint John Locke, ki azt mondja, hogy: „Csak egészséges testben lakhatók ép lélek.“ Utánna pedig Rousseau, ki már érettebb ítélettel és mindent elemeire bonezoló kornak ir: „Azonnal gyakoroljátok a növendék testét minden kigondolható módon, mert valóban nyomoré tévedés azt gondolni, hogy a testképzés a szellem képzés hátrányára vau. A mit az emberi értelem felfog, érzékek által kapja, ezért kell a tagokat és érzékeket, mint eszközeit az értelemnek, gyakorolni.11 A test mindenoldalú mozgását a cultur-élet háttérbe szorítván, szükségképen kell a testet olyféle mozgásokba hozni, mely az arányt a szellemi megerőltetés által és a test egyoldalú kifejlesztése által a testileg elveszthető erőben visszaállítsa. Bámulatos, hogy erre már a régi görögök rájöttek a történet bizonysága szerént, s az újkor népeinek csak a legújabb időkben terjedt annyira láthatáruk, hogy ez eszme látkörükön belől esett. — Minő vastag ködnek kelle azt megszükitenie ?! A cultur-élet terjedésével háttérbe szorittatván a test minden oldalú mozgására és e minden oldalú mozgás által a test erősítésére szolgáló alkalom, vizsgálat alá kelle vetni: 1- ör az ember testének mozgó-képességét, 2- or a tagok mozgó-képességének irányát, 3- szor az egyes tagok mozgó-képességének előmozdítására szolgáló utakat, illetőleg módokat. 4- szer az egyes tagok miként való mozgatása által elérendő czélt, illetőleg következményt. És csakis ezeket a legpontosabban megfigyelve lehetett a tornászatot rendszerbe állítani, mert az egyes tagok miként való mozgatása által elérendő czélt a következmény szüli. A test mozgó-képességének irányát kikutatva azt az egészségre nézve gyümölcsözővé tenni életfeladatul Spiess Adolfnak jutott, ki betöltve e hivatását, több jót tett az emberiségnek, mint a hasznos találmányok fölfedezői összevéve: lehet, hogy túlhajtott állításnak veszi valaki ezen axiómát, de idő múltán kiviláglik annak szavakkal ki nem fejezhető becse. Eszerint a test mozgó-képességére fektetve az alapot, meghatározható a tornászat elmélete. A tornászat ugyanis rendszere azon testmozgásoknak, melyek a testnek arányos kifejlődését előmozdítják, a testet erőssé, és ügyessé és edzetté teszik, vagyis bár minő testi fáradalmak elviselésére képesítik; továbbá az állandó egészség fentartására úgy működnek közre, hogy egyúttal a léleknek is hasznára válnak. Felületes szemlélő előtt kétségessé válik a tornászat haszna, ki nem lát abban egyebet, mint idő töltést, vagy a mi rosszabb, bohóczkodást. Ha azonban az emberi test szervezetébe és a testnek a lélekkel való szoros viszonyába egy-két elfogulatlan pillanatot vetünk: okvetlen rájövünk arra. (Folytatása következik. Megyénk köréből. 377. Í&72— Békésmegye alispánjától. Főispán ur ő méltósága a jelen országgyűlés berekesztése alkalmából, az 1848. V. t. ez. 7. §-ában meghatározott teendők elintézése végett e f. hó 27-ik napjának d. e. 10 órájára közgyűlést tűzvén ki, hivatalos tisztelettel felkérem (czimed), hogy e közgyűlésre megjelenni méltóztassék. Honfiúi tisztelettel maradok Gyulán, april 16-án 1872. Jancsovics Pál alispán. Békésmegye bizottmányi gyűlése Gyulán april hó 8-án és folytatva tartott napjain. (Vége.) Az alispáni jelentés nyomán, — a vadvizek tárgyában — a bel- és pénzügy-minister urakhoz felirat határoztatott, — az elsőhöz aziránt, hogy a vizkárosok ínségének enyhítésére némi segélyt nyújtana, — az utóbbihoz pedig, hogy a vízkárvallottak részéről emelendő — adó elengedés iránti — kérvények figyelembe vételére s kedvező elintézésére, — a pénzügyi közegeket utasítani, s ezekre nézve az adóvégrehajtás felfüggesztését elrendelni kegyeskedjék. Ezzel kapcsolatosan azon hivatalosan beje- Iehtett, s a megye közönségére megdöbbentő- leg hatott ténykörülmény alkalmából, — hogy az 1869-ik évben szenvedett fagykárok miatt elengedett adó, visszafizetése rendeltetett el: a!minister elnök úr ő méltósága útján az összes ministeriumhoz, — ezen törvénytelen, a tulajdon jog szentségét fenyegető igazságtalan intézkedés azonnali beszüntetése, — s törvényes és igazságos orvoslásnak elrendelése végett, — oly értelmű felirat intéztetni rendeltetett, — hogy e megye közönsége, — a nyert adó elengedés, méltányos és jogos, de törvényesen is bevégzett kedvezményébe — visszahelyeztessék; s hogy — e felirás sikertelensége esetére a megye közönsége az ily törvénytelen adó beszedésétől segédkezeit megvonandja. Temesmegye főispánja, mint kir. biztos rendeletéből, — a belvizek szabad folyását akadályozó H.-M.-Vásárhely határán emelt kereszttöltés tárgyában, az orosházi járás fö- szolgabirája által beadott jelentésből kiderült, — hogy az ezen vízi épitmény — megvizsgálására kiküldött Ürményi József tiszavölgyi kormánybiztos, Csongrádmegye javára döntötte el a kérdést, — holott azon gát emelés — szerintünk — a törvénybe ütközik. E sérelem orvoslása végett a közmunka- s közle- kedésügyi-minister feliratilag megkeresendő. Az 1871-ik évi pénztári zárszámadások ív hirdetés van mellékelve. megvizsgáltatván, — hiány nélkülieknek találtattak, s a pénztári tisztség a felelősség terhe alól szokottan felmentetett. A közgyűlési ügyrend iránti szabályrendelet meghozatott, — s annak kinyomatása, — szabályszerű kihirdetése s a bizottin. tagok közti kiosztása elrendeltetett. Megalkottatott a tiszti keresetnél alkalmazandó titkos szavazás módja iránti szabályrendelet. A f. évi kórházi költségvetés megállapit- tatott. A cs. kir. katonaság nyári elhelyezésére vonatkozó m. kir. honvédelrai-minister úr rendeleté elintéztetett, — nevezetesen: a megye közönsége ez úttal beleegyezett, hogy a katonaság ez idén Orosházán maradjon; de továbbra a törvényes elhelyezési jogát fentartja. Az ipartörvény életbeléptetése tárgyában kibocsátott ministeri körrendelet folytán a kellő intézkedés megtétetett. A szarvasi zavarok tárgyában folyt vizsgálat összes költségei viselésében Szarvas városa marasztaltatott el. Heves és E.-Szolnok törv. egy. megyéknek, a virilis intézmény eltörlése iránti körlevele nyomán, megyénk közönsége is kérvényt nyujtand be az országgyűléshez e tárgyban. Újvidék sz. kir. város körlevele tudomásul vétetett. A törvényszéki épületben levő gépszobát, — a várnagyi lakást s hivatalos szobát, ngy a börtönül tekintett fonóházat haladék’ ilanul átadatni rendelő belügy-ministeri leiratra, — a belügy-minister úrhoz oly értelmű felirás határoztatott: hogy a megye közönsége a gépszobát a kir. törvényszék részére e f. évi május 1-én átengedni hajlandó ugyan, — de csak akkor; — ha az igazságügy-ministor úr viszonzásul a mi gépünk elhelyezésére alkalmas terem létesítéséhez szükségelt 382 frt 67 kr. költséget fedezni annyival is inkább hajlandó leend, mert a megyének legközelebbről is felmerült korlátolt anyagi helyzeténél fogva, nem áll rendelkezésére alap, a melyből ezen Összeg fedezéséhez csak csekély arányban is járulni képes lehetne. — A várnagyi lakást és hivatalos szobát pedig, — mely épen ellenkezőleg mint a ministeri leiratban állittatik — nem a börtönök tartozéka, — hanem a megye szervezeti munkálatokban fentartott várnagyi tiszti állomással elvitázhatatlanul összeforrott hivatalos, s mint ilyen tisztán közigazgatási helyiség, — az 1871. XXXI. t. ez. 33. §-a rendeleténél fogva, — a törvényhatóság birtokában meghagyandó lévén — a megye rendelkezése alatt állónak, s semmi szín alatt át nem engedhetőnek elhatároztatott. Értesitendö a minister úr, — hogy az úgynevezett fonóházra nézve, mely a kir. törvényszéknek tényleg átadatott hibásan van értesitve. Midőn a belügy-ministeri leiratra vonatkozó eme határozat felöl belügyminister úr értesit- tetik; egyszersmind megkérendő, — hogy eme rendeletnek a fonóházra s várnagyi lakásra vonatkozó részét visszavonni, — s az igazságügy-ministernél teendő minden alapnélküli panaszok bemondásának elnémitásával — ezekből felmerülhető kelemetlensógeknek elejét venni, s a kérdésnek békés megoldását eszközölni méltóztassék. Ez alkalommal a mennyiben a megye közönségének tudomására jutott, hogy a jelenlegi várnagy börtönfelügyelöül neveztetett ki; — elv gyanánt kimondatott: — hogy a megye fizetéses hivatalnoka, a kormány kinevezésétől függő hivatalt is egy időben nem viselhet. A főispán felkéretni határoztatott, pgp” Mai számunkhoz negyed
