Békés, 1872. (1. évfolyam, 1-39. szám)

1872-04-21 / 3. szám

hogy ezen elvnek érvényt szerezni, s a vár- nagyot felszólítani méltóztassék — hogy a két hivatal közül egyről mondjon le. A csabai vasnti váróterem és külndvar czélszerü átalakítása tárgyában, — a köz­munka- s közlekeclési-ruinisterhez felírni ha- tároztatott. Bonyhai Beniamin megyei iskolai tanácsos lemondásával üresedésbe jött tanácsosi állo­másra Party Ferencz megyei főpénztárnok választatott meg. Több kevésbé érdekes tárgyak helyszűke miatt nem közölhetők. Nyilatkozat. Több oldalról intéztetvén hozzám e kérdés : ha váljon a „Megyénk köréből“ cziraü köz­leményeket a „Békés“-ben nem e én teszem közzé ? — Nyilváníthatom, hogy: nem, s egyszersmind azt is, hogy a „Békés“, míg „Békés“ lesz, abban toliamból folyó közlemény — hacsak nem „nyilatkozat“ általam közre- bocsájtva — megjelenni nem fog! Gyulán april 17. 1872. Eördögh Lajos Békésmegye aljegyzője. Hazai ügyelt. — Az országgyűlés ünnepélyes berekeszté­se e hó 16-án délután 1 órakor történt meg a budai várpalotában ő felsége a király által tartott trónbeszéddel. A trónbeszéd visszapil­lantást vet az elmúlt országgyűlésen hozott többrendbeli törvényekre; sajnálatát fejezi ki, hogy a választási törvény, a fővárosok ren­dezése és egyéb üdvös törvények nem ter­jesztethettek szentesítés alá, és ezeknek élet- beléptetését a jövő országgyűléstől várja. — — A múlt keddi nap az országgyűlési kép­viselők által tisztelgések közt folyt le. A de­ákpárt a klubb helyiségeiből Deák Ferencz- hez ment, hol a párt elnöke Just József in­tézte búcsúzó szavait Deákhoz, a melyre De­ák Ferencz válasza következett. A balközép képviselői a kör helyiségéből Tisza Kálmán­hoz mentek, hol a képviselők nevében Vára- di Gábor tartott búcsúbeszédet. Innen Tisza Kálmán saját vezérlete alatt Ghyczy Kálmán- szállására mentek, a kitől, mindnyájok ne­vében Tisza búcsúzott el. — Mindkét párt a „Hungária“ szállodában tartá különböző időben búcsúlakomáját, mig a 18-as párt kép­viselői a nemzetiségi képviselőkkel az „Arany Sas“-nál gyűltek össze búcsúlakomájokat meg­tartani. — A belügymiuister apr. 16-ról vala­mennyi törvényhatósághoz következő rende­letet intézett: Az ő császári és ap. kir. felsége által 1869. april hó 20-ra Pestre egybehívott országgyű­lés törvényszabta három évi ülésszaka véget érvén, az ő felsége által a mai napon ünne­pélyesen berekesztetett. Minthogy a megol­dásra váró számos nagy fontosságú kérdés sürgős természete a törvényhozás hosszabb szünetelését nem engedi, hogy az országgyű­lést egybehívó kegyes királyi leirat kibocsáj- tása után a törvényben előirt határidőben fo­ganatosítandó választások az 1848. V. t. ez. rendelkezéséhez képest huzamosb időt igénylő választási előkészületek által késedelmet ne szenvedjenek: fölhívom a törvényhatóságot, hogy az 1848. V. t. ez. 7. §-ának b) pontja értelmében a választási ügynek minden ága­zataiban kezelésére és vezérletére hivatott, s a velem közvetlen érintkezésbe lépendő köz­ponti választmányt azonnal válassza meg és oda utasítsa, miszerint az 1848. V. t. ez. ál­tal tüzetesen előirt teendőket a törvényben meghatározott legrövidebb határidők alkal­mazása mellett akként teljesítse, hogy a kép­viselőválasztások a kiválólag mezei gazdászat- tal foglalkozó választók érdekéből is az ara­tási nagy munkaidő bekövetkezte előtt foga­natosíttassanak. Fölhívom továbbá a törvény- hatóságot, hogy ez érdemben hozandó hatá­rozatait ugyancsak az 1848. V. t. ez. 20. §- ában foglaltakhoz képest nekem késedelem nélkül küldje meg. Levelezés. Arad april 15. 1872. Békésmegye, de különösen Gyula város minden méltó szülöttjének keblét az öröm édes érzetének kell áthatni a tudatban, hogy közlönye a „Békés“ kétszeri tetsz-balálából a nagy s Örök természettel együtt az ismét! fel­támadásnak örvend. Mióta hazánk belügyeinek vezetése nemze­tünk kezébe lett ismét letéve, hogy saját ügye­inek elintézését külbefolyások nélkül intéz­hesse el; a lapok, az eszmék képviselőjének száma 3 — sőt 4-szeresen hatványoztatott a vidéki közlönyök keletkezése által. S csak Békésmegye nélkülözhetne egy helyi közlönyt f Hát Gyula városát a tespedésből mi rázná fel |.... Egy oly város mint Gyula, mely tekintve polgárságának szellemi fejlettségét, tekintve a haladást követő iparát, páratlan jövedelmeztethető mezőgazdászatát a jelzettek fokozhatása szempontjából sem nélkülözheti közlönyét; de elvégre is Gyula város polgára­inak a régi ódonság s a maradás elbástyá­zott erődjéből, mely a mai gőz- és villany- szerű elöhaladás közepette tarthatlanná vált — kikeli bontakoznia s a szabad verseny te­rére lépnie; ez ismét közlönye fentartása mel­lett érvel. Végre Gyula községi ügyei, utai, közművelődési intézetei stb.-nek megvitathatá- sa érdeke is követeli e közlő ly léteiét. Épen ez áll a megyére nézve is. Egy tapintatosan vezetett helyi közlöny gazdag gondolattal, habár szerény keretben is, oly szellemi eszköz a kultur elöhaladásra, mint a növények teljes és természetes tenyé- széséhez s megéréséhez a napsugár éltető me­lege. A lap pártolása a hőmérő, mely az ér­deklődés fokát tünteti fel a haladni akarás, vagy maradás mellett. Nem volna szabad e megye s város a haladást hangoztatni merő polgára olvasó asztaláról sem hiányoznia a „Békés“ helyiközlönynek a nélkül, hogy ma­radással ne illettessék az illető. — Madách Imre „Az ember tragoediája“ czi- mü költeménye végén megszólaltatja az Urat, mondván: „Megmondtam ember: küzdj és bizva bízzál.“ — Valóban ez a mi jól felfo­gott feladatunk ; küzdés által küzdhetjük csak fel magunkat ama magas s dicsőén magasz­tos tudatra, mely az ember legnemesb tehet­ségeinek működéseiben, a tudomány világá­nál eszközölhető kutatásokban s a nagyszerű találmányokban tündöklik vissza, melyek az embert: szellemi s anyagi céljai kivitelében elősegítik. Küzdési térül mutatkozik e lap is lenni a kultur fejlődések előbbre vitele, ér­dekében,nem hogy lerontson mindent, mi régi, hanem hogy azon tovább fejlesztve, a régi, de ma már elévült nézetek s intézmények, rendezett tanács stb. helyébe a jobb s helye­sebbeket a polgárokkal megismertetvén, azok követőivé, s később apostolaivá avassa fel 1 ? Föl tehát | küzdésre, (de csak szellemire). Jelszavunk: Győzzön a jobb 11 Mindenhol a világegyetemben az élőlények közt örökös küzdés észlelhető; a nemzetek nagyjai mint kicsinyei küzdenek versenyeznek, hogy a másik fölött előnyt vivhassanak ki; s igy a szellemi harezosok közt örökös moz­galom mutatkozik, melynek eredménye az elö- haladottság, az általános művelődés és a kul­tur ismeretek kifejtése s általánosítása. S ez elvitázhatlan haszon az emberi nemzetre. Magyarhon is kibontotta a kultúra kifejté­se céljából a haladás zászlaját, mit megért­vén népei, városaink vetélkedve sietnek a múlt idők vétkes közönyössége — s más okok­ból eredő százados mulasztásukat kipótolni, a hiányzó közművelődési intézményeket létesí­teni, hogy polgárai kiképeztethetésére a szük­séges eszközöket, mint a cél elérésére nélkü- lözhetlen tényezőket birván, közreműködhes­senek, Magyarországot mind kereskedés, mind ipar tekintetében keleti Europa központjává elősegíteni ? Pedig a ki a célt akarja, annak az eszkö­zöket létesíteni is akarnia kell! Sz. kir. Arad városa szintén a haza kibon­tott zászlaja alá állván, nagyobb mérvű intéz­kedéseket foganatosít a mulasztások kipótlá­sára; ha a t. szerkesztő ur e városban koron­ként felmerülő elöhaladást feltüntető mozzana­tokról! tudósításoknak lapjában tért nyitni hajlandó, e lapok tisztelt olvasóival azt a ke­retbe illő rövidséggel megirni készséggel ajánlkozunk. ?*) Azon reményben, hogy jelzett ajánlatunknak hely nyittatik már ez alkalommal is a legujjabbiak közöl pár közleménnyel lapja becses olvasóinak szolgálatukra leendünk. A folyó havi városi törvényhatósági köz­gyűlés tudatában annak, hogy egy régi köz­óhajtásnak, városunk szellemi felvirágzásának s közéletünkre leghatékonyabb emeltyűjének alapkövét teszi le, elhatározta: a fehér-kereszt *) A legnagyobb készséggel Szerk. és királykávéház közötti főtéren egy, bérház­zal összekötött állandó színház építésének fo­ganatba vételét, nem különben a régi só­ház terén egy városháza felépítését. Az épü­let monumentális kivitelét eléggé jelzi azon 700,000 frt, melyeket Aradvárosa e célra fel­venni, s a szerződést megkötni már egy bi­zottságnak kiadott. Aradnak természetadta előnyös helyrajzi fekvése, virágzó kereskedé­se i művelt közönsége követelték a várostól e nagyszerű áldozatot, mely által hazánk egyik kiváló városává emelkedend ki. Ha még ehhez a kiserdőben szintén diszes tánchelyiséget s vendéglőt, mely 30,000-be került, s a Holt-Maros folyóvá tételére megsza­vazott 40,000 frtot hozzá adjuk, ezen össze­gek Arad előre törekvését eléggé bizonyítják. Hisszük, hogy kedves szomszédaink ezeket örvendetes tudomásul veszik. Éry Mihály. Békés-Szentandrás april 18. Folyó hó 18-ra viradóra éji 3 órakor a harangok vészzúgásai költék fel álmaikból községünk lakosait; ugyanis a r. k. egyház által ez előtt kevés idővel eladott kettős szá­raz malom lett ez alkalommal a lángok mar­taléka; a tettes, ki a gyújtást véghez vihette, még eddig nincs tudva. Sajnálatunkat kell kifejeznem, hogy közsé­günknek mely mintegy 6000 lelket számlál, csak két vizipuskája van, s e közül is az egyik tűzvész esetében nem is használható s jelenleg is csak az egyik teljesíthető szol­gálati készségét; azonban óhajtandó volna ha az egyik vizipuska illetőség helyén a község házánál létezik, a másik legalább, a megle­hetős nagyságú térségen fekvő községnek másik részében lenne elhelyezendő, s véletlen eset elöfordultával vagy egyik vagy másik hamarább érne a vész helyére, s igy lehet, hasznos szolgálatot tenne ily helyzetben köz­ségünk érdekében. Egyébiránt reményijük, hogy a nép zöme ebbeli óhajtása mielőbb létesülni fog. Zih Károly. Újdonságok. — A főldmives-, ipar- és kereskedel­mi ministerium által egy népszerű trágya­kezelési kézikönyvre kiirt jutalomdijra pályá­zó 7 munka megbiráltatván, közülök a nép­szerű előadási nyelv és tartalom tekintetéből egyik sem találtatott teljesen megfelelőnek. A viszonylag legjobbnak talált s föltételesen kiadásra ajánlott: „A világ olyan, mintegy lokomotív, ki vele nem halad, elsodortatik“ — jeligével ellátott munka szerzője a lapok utján felhivatott, hogy, a mennyiben müvé­nek kiadatását óhajtja, a dolgozatában levő lényeges hiányok kiigazítása végett a földmi- velés-, ipar- és kereskedelmi ministerium föld- mivelési osztályával érintkezésbe helyezked­jék. Ezen felhívás ezennel ismételtetik, és a jelentkezésre zárhatáridöül f. évi május 1-je tűzetik ki. — Am. kir. igazságügyminister 8148. sz. a. kelt rendelete a k. törvényszékek és járásbíróságokhoz. A felsőbb bíróságokhoz fel­terjesztett perek okirataira nézve tapasztalt gyakori bélyeghiányok, illetőleg bélyegekkeli visszaélések folytán, az 1868. XX. t. ez. 80. §-ban megállapított felelősségre való figyel­meztetéssel, utasittatnak a bíróságok, hogy a bélyegtörvény- és a törvényesített bélyeg- és illetéki szabályokban foglalt kötelességeiknek átalában, különösen pedig az ítéleteknek, s a szóval bejelentett fellebbezéseknek is a tör­vényes bélyegekkel való ellátása, ezek átbé- lyegezése, a felek által használt bélyegek meg­vizsgálása, a felek előleges figyelmeztetése, és szükség esetében a lelet fölvétele tekinte­tében pontosan eleget tegyenek. A Ö felsége a király jövő hó elején az árvízzel biritott vidékek megszemlélése alkal­mával megyénkben Orosházát is megfogja látogatni, a miről megyei hatóságunk már ér­tesítve is van. A Honvédségünk főparancsnoka főher- czeg József e hó 27-kén délután 4 órakor érkezik városunkba a helybeli zászlóalj és század, valamint a téli iskola működésének megtekintésére. — Az előkészületek nagyban folynak, hogy a magas vendég megelégedé­se ki legyen érdemelve. ■ .A Biztos hírként közölhetjük, hogy má­jus végével Mansberger szegedi színigazgató társulatával körünkbe érkezik. — A társulat a legjobb vidéki erőkből van szervezve, s igy remélhető, hogy közönségünknél párto­lásban is részesülend. v-'/S. Torna- és tűzoltó egyletünk, mint már múlt számunkban is említettük, ma tart­ja tánczvigalmát a „Korona“ vendéglő ter­mében 1872. évi megnyitásának ünnepére. — Belépti dij 1 frt. — A békési polgári if­júság pedig a kisdedóvó intézet nyári szerel­vényeinek javára april 25-én tart tánczvigal- mat. — Belépti dij: raagánjegy 1 frt, csa­ládjegy 2 frt. A A helybeli kereskedelmi testület az uj ipartörvény életbeléptével megszűnvén, e hó 13-án tartá Bak Salamon ur elnöklete alatt utolsó gyűlését, — a melyben elhatáro- zá, hogy 258 frtnyi tőkéjét a bőkésmegyei kórháznak adományozza, és erről jövő me­gyei bizottmányi gyűlésünket értesitni fogja. — X belügyministeriumtól Végh József ur és érdektársainak azon kérdésére, hogy a Gyula városához tartozó puszták alakulhat­nak-e önálló községekké, a következő leirat érkezett megyei hatóságunkhoz: „Végh József s érdektársai b.-gyulai lako­soknak távirati folyamodványát, melynek fel­világosítást kérnek az iránt, hogy azon pusz­taterület birtokosai, kik az államadót eddig Gyula városnál fizették, s ennél fogva a köz­ségi törvény 21. §-a szerint ezen községhez tartoznak, fel vannak-e jogosítva a 135. §. szerint külön községgé alakulni? — — a nmélt. m. k. belügyministerium 10391. sz. a. a megye közönségének azon felhívással küldi vissza, hogy folyamodókat értesítse, miszerint a 134. és 135. §§-ok a pusztáknak önálló községgé alakításáról általában és minden megszorítás nélkül intézkedvén, azon körül­mény, hogy a puszta a 21. §. alapján, az adófizetésre való tekintettel, közigazgatósági- lag egy bizonyos községhez tartozónak tekin­tendő, annak önálló községgé alakítása ellen a törvényes feltételek bebizonyítása esetén akadályul nem szolgálhat.“ A Az „első Gyula városi takarék- pénztár“ részvényeire az aláírások ma dél­előtt 10—12 és délután 3—5 órakor kezdőd­nék meg és csütörtökön délutánig folytatva, fejeztetnek be. — Az eddigi hirek után biz­ton állíthatjuk, hogy tetemes túljegyzés Iesz,_ mert az érdeklődés iránta igen nagy. — Az aláírások befejezte után azonnal a reductióhoz fog az ideiglenes választmány, mely ha megtörtént, közgyűlés lesz egybehiva a vég­leges megalakulás és egy uj igazgató választ­mány, megválasztásához. — Biztosan tudjuk, hogy az intézet még május hó folytán meg fog nyílni. A Ezen aláírás alkalmával a sarkad- vidéki takarékpénztár részére is tör­ténhetnek előjegyzések, mely czélra Dobay János fog egy ivet nyitva tartani a sarkadi ideiglenes választmány megbízásából. — Meg­említhetjük, hogy e czélra már számos alá­írást gyűjtött Reinhardt ur is, és ivét be is küldő. A A Gyulai deákpárt múlt vasárnap tar­tá meg értekezletét a „Korona“ termében; mint egy 400 tag részvéte mellett, hol hatá­rozatba ment, hogy a jövő választásnál Ha- jóssy Ottó megyei főjegyző urat léptetik fel követjelöltül, és ezt múlt kedden reggel már falragaszok által tudatták is. A Temesvárott május elején az első magyar napilap fog megindulni „Temesi la­pok“ czime alatt. Programmjában különös figyelmet igér fordítani a Bánság anyagi ér­dekeire. — Előfizetési ára évnegyedre 8 frt. A Gyulán Dobay János nyomdájában meg­jelent „A vidéki politikusok“ czimü kis sa- tyra Sipos Somától. Ara 30 kr., és mint szer­ző sajátja kapható Gyulán Nagy Ferencz, Pes­ten Aigner Lajos és Nagyváradon Hügel Ottó urak könyvkereskedésében. 44- Hortobágyi Jakab honvéd-hadnagy — a nmélt. honvédelmi minister f. hó 10-én 445. szám a. kelt rendelete folytán — Gyu­láról a 33-ik lovas századhoz, mint század parancsnok áttétetett. — Kedvetlenül hat ezen hir reánk, kik benne egy derék, jószivü, ke­délyes barátot vesztünk. — 44 Folyó hó 12-én d. u. a gyulai vas­pályától a n.-váradi kövecses országúton ve­zető, most vízzel borított közlekedési utón Karasznai György gyulai lakos, közel a vá­ros széléhez eső lakházához egy kocsi búzát szállitván, az utat, a viz miatt nem tudva jól kivenni, az ut mellett szinte vizzel tele mély­ségbe zuhant kocsistól lovastól együtt, s csak a rögtön ért segítség folytán volt ő maga,

Next

/
Thumbnails
Contents