Békés, 1872. (1. évfolyam, 1-39. szám)

1872-06-16 / 11. szám

Uj folyam.

11-ik szám

Gyula junius 16-án 1872.

( N

Szerkesztőségi iroda:

Dobay János könyvnyomdája, saját házában.

Kiadó hivatal:

Winkle Gábor könyvárus üzlete, főtér, Prág-ház.

V J

VEGYES TARTALMÚ HETILAP.

Hirdetések felvétetnek Gyulán Winkle Gábornál és a szerkesztőségnél. — Dij : 50 szóig egyszeri hirdetésnél 60 kr., 100 szóig 1 frt., kétszeri hirdetésnél 25%, háromszori hirdetésnél 50% elengedés. — Nagyobb hirdetéseknél méltányos árelengedés. — Nyilttér Garmondsora 10 kr.

Megjelen

hetenként egyszer,

minden vasárnap.

Előfizetési dij:

Három hóra 1 ft Hat hóra . . 2 ft Kilencz hóra . 3 ft

Előfizetési felhívás

„Békés“

julius—September, vagy decemberi idejére.

Az évnegyed lejárta közeledtével felkérjük megyénk t. közönségét, különösen pedig azon előfizetőket, kiknek előfizetése e hó végével lejár, lapunk további pártolására.

Megyénk kis körében mozogva nem változtatunk azon irányon, melyet magunk elé tüzénk, folyton szaporodó előfizetőink és munkatársainknak tevékenysége pedig biztosíték arra, hogy ez irányon változtatni nem is kényte- lenittetünk.

Az előfizetések megújítására, mint legczélszerübb módot, a posta-utalványozást kérjük használni.

Előfizetési dij julius—sept. 1 frt.

„ julius—decz. 2 frt.

A szerkesztőség.

Gyula junius 15. 1872.

Városunk és vidéke egy részének dús kalászai a kiöntött Körösök árjai által vannak eltemetve. — Váratlanul rohamosan lepett meg bennünket e csapás és tévé tönkre szép reményeinket, melyek után éveken át epedénk; a szorgalmas, munkás gazdának fáradozása megsemmisült, soknak egyetlen jövedelmi forrása egy évre ismét

— mint már két Ízben — kiapadt, őt a csiiggedés örvényébe sodorva. — Hányán vannak, kik idei termésükkel remélték behegeszteni a múlt évek árokozta sebeit? — hányán vannak, kiknek családjai e kalászok szemétől várták a jövő télen létük fentartását? — és ez egy rövid óra alatt mind megsemmisülve. — Pedig ha időnk igy tart, nagyon könnyen ki vagyunk téve annak, hogy nem csak határunk e része, de városunk is fenyegetett helyzetbe jön.

És hol van e bajnak, hol e valóbán szerencsétlen helyzetnek kútforrá- sa? saját magunkban, saját közönyünkben első sorban is ; — alábbi cikkünkben fel van derítve az ok, mi a szenvedést mérte reánk, ki van mutatva, hogy a szabályozási társulatok egyes érdekeltei nem tettek eleget kötelezettségüknek, és hogy e miatt kelle félben maradni a munkálatoknak kedvező időben olcsó napszám mellett, és hogy épen. e félbenhagyott munkálatok pontjain lepett meg bennünket az ár. -- A második okot azon viszás helyzetben kell keresnünk, melyben, a törvénnyel szemben állunk; a szabályozási társulatok pénzkölcsönt ohajt- nak, ez bekeblezésre megajánltatik, de csak akkor, ha az érdekeltek egyenként telekkönyvi kivonatokkal igazolják birtokuk mennyiségét, daczára annak, hogy a törvény az ily adósságot első helyen állónak nyilvánította ki;

— igaz, hogy sok irkálás után a földhitel intézet ezen kívánattól elállt, de az időnek minden drága percze elmúlt, és most ha a pénz kezünkbe lesz, a

munka idő beálltával, drága pénzen sem fogunk embert kapni a szabályozási munkálatokra, holott eddig olcsó napszámért lett volna munkás elég; az elemnek hiába fogjuk mutatni a földhitelintézet bankjegyeit; ha azt földeinkről el is távolitjuk, de a népnek soha sem fogjuk vissza adhatni azt, mit az elem elrabolt, semmivé tett.

E valóban szomoritó kép által életünk ismét tapasztalatokban gazdagabb; sajnos, hogy e tapasztalatokat önkárunkon gyűjtöttük; de adja az ég, hogy okulva, erőt akarattal párosítsunk, ne másra csak önnön magunkra támaszkodva szabjunk határt az árnak : polgártársaink érdekét személyes ügyünknek tekintve önszorgalmunkkal létesítsük azt, mi egyeseknek úgy, mint a köznek hasznos; igy végzett müvünkre sokkal nagyobb önérzettel tekinthetünk, mint a pénzintézetek nyerészkedésre számított kegyelem filléreire.

A Fekete- és Fehér-Körösök kiöntése.

A Vidékünket ismét véghetetlen súlyos csapás érte. A folytonos esőzés következtében agy a Fehér- mint a Fekete-Körösök, — melyek épen határunkban egyesülnek, — oly rohamosan áradtak, hogy egy pár nap alatt a legkissebb viz színről, — az idáig ismert legmagasabb viz színnél is feljebb emelkedtek. A remetei hídtól fölfelé az úgynevezett gyegmendi hídig a Fekete-Körös bal partját nagyon sok helyen meghátalta a viz, és igy több helyeken el is szakította, elborította az úgynevezett Oláh-rétet, s a Vári határ egy részét; de mindezek daczára megbirtuk volna védeni határunk egy gazdag terméssel kecsegtető részét, az úgynevezett „Bánomot,“ ha ezen viz tükrét az Arad megyében kitört Fekete- és Fehér-Körös árjai meg nem szaporítják, melynek következtében a vári határban lévő magasabb helyeket meghátalta az ár és szép reményeinket egy 24 óra alatt tökéletesen megsemi- sitette. — A kár tehető a gyulai és vári határban mintegy 180,000 frtra. — Váljon mikor szűnnek meg e végtelen súlyos csapások környékünkön ? nem tudhatni. Minden intézkedések olyanok, hogy ha igy folynak továbbra is, még sokáig fog ezen bajba sin- lödni vidékünk. Az Alsó-Fehér-Kőrös társulat kivetése 72 ezer frt rúgott, melynek nagyobb része befolyt a társulati pénztárba, s a partok a költséghez mért arányban meg is erösittettek, csak is a remetei hídtól a Gyegtnend hidjáig szakadt félbe a munkálat, mert a társulat pénze elfogyott, miután mint egy 13 ezer forint be nem fizettetett az illető tagok által, — s épen itt történtek a szakadások.

A kormány jó törvények által gondoskodott arról, hogy miképen juthassanak a társulatok kellő mennyiségű pénzeröhöz, hogy védmüveiket egyszer már a czélnak megfe- előleg végrehajthassák; de mit érünk vele? daczára annak, hogy ott van a XXXIX. törvény czikk 19. §. és 20. §-sa, oly sok formalitások áldják útját ezen erők megszerzésének, hogy most már elmúlt a munkára a legkedvezőbb idő, s még most sem jutottunk semmihez, s valószínű, hogy elmúlik az ősz is, éB mi megint ott leszünk, a hol tavaly voltunk, pedig régen áll: hogy „quis cito dat, bis dat“.—

Megyénk köréből.

A második rendes évnegyedes megyebizottsági közgyűlés szabályrendeletileg f. évi junius hó 24-re kitűzve lévén, midőn (czimed) erről hivatalos tisztelettel értesíteném, felkérem, hogy a d. e. 10 órakor kezdődő közgyűlésre megjelenni s a tanácskozásban részt venni méltóztassék.

Tárgysorozat:

1. Alispánt jelentés a megye állapotáról s tett intézkedésekről.

2. ' Törvényczikkelyek kihirdetése.

3. Több külföldi kormány ügynökei kine- veztetését tudató m. k. kormányrendeletek.

‘4. M. kir. belügyministeri rendeletek: a volt állami hivatalnokok és szolgák nyugdíjaztatása ; a főszolgabírói czim megsemmisítése; a honvéd szolgálatban álló törvényhatósági tisztviselőknek szolgálatra behivatása esetén járó illetmények; az érem-leletek s átalában a talált kincsek körüli eljárás; az árvaszék szervezetére vonatkozó szabályrendelet s a jegyzői szigorlatok tárgyában.

5. M. kir. honvédelmi ministeri rendelet, a lovaskatonaságnak a jövő téli idény alatti elszállásoltatása tárgyában, — s a 11-ik cs. k. dragonyos ezred parancsnokának erre vonatkozó megkeresése.

' 6. M. kir. földm. ipar és keresk. ministe- r, rendelet a szerb tövis kiirtása tárgyában.

7. Községi szabályrendeletek.

8. Községi 1871-ki zárszámadások.

9. Temesmegye közönségének körlevele, a Tem es vár-orsovai és vojtek-bogsáni vaspálya vonal kiépittetése iránt a ministerinmhoz intézett kérvényének pártolása tárgyábau.

10. A megyei iskola tanács újabb megkeresése a pusztai iskolák csoportosítása s iskolai adó kivetése tárgyában.

11. Küldöttségi jelentések, a cséfáni pusztán emelt gát; a szarvasi főszolgabírói lak s a Mezö-Tur, Szarvas Orosháza közti vasúti szárnyvonal megviszgálása tárgyában.

12. Fehérmegyei alsó Rákos községének emlékirata a rajta 187l-ik évben elkövetett sérelmek tárgyában.

13. A szarvasi járásiföszolgbiró jelentése a báboczkai birtokosoknak az Öcsöd Szt.-Már- toni utón levő töltés költségei iránti nyilatkozatáról.

14. A megyei pénztárak véletlen megvizsgálásáról felvett jegyzőkönyvek.

15. A megyei számvevőség jelentése a bu- csai pusztán lévő hid költségei tárgyában.

16. A csabai járásifőszolgabirójának jelentése a csabai epreskert bérbeadása tárgyában.

17. Endrőd községének kérvénye egy szárazmalom elárvereztetése tárgyában.

18. M.-Beróny kérvénye a mezöberény- vésztöi útvonalnak a megyei utak közzé sorozása iránt.

19. Az állandó választmány véleménye az ipar törvény életbe léptótésére szolgáló helytartósági szabályzatok iránt.

20. Öcsöd község kérvénye egy beltelek elárverezésének jóváhagyása iránt.

21. A kórházi bizottság által kidolgozott alapszabályzat.

22. Húsár szabályozás.

23. Időközben érkezendő ügyek.

Kelt Gyulán 1862. juniushó 13.

^ Jancsovics Pál alispán.

Felhívás

a békés-csongrád-megyei néptanító urakhoz.

A nmlt. m. kir. vallás- s közoktatási-minis- ter urnák f. évi május 1-én 11441. sz. a.

kelt rendelete folytán a tanítói póttanfolyam ez idén H.-M.-Vásárhelyen határoztatok megtartatni.

Ugyanazért felhívom mindazon néptanító urakat, kik a póttanfolyam hallgatására kötelezve vannak, vagy máskép is erre szükségük s kedvök van, hogy f. évi augusztus hó 10-ik napjától, szeptember 120-ig, mely idő alatt az tartatni fog, H.-M.-Vásárhelyen e végett megjelenni, s megjelenési szándékukat f. é. julius 24-ik napjáig szóval vagy írásban nálam bejelenteni szíveskedjenek, hogy elszámolásukról jó eleve gondoskodni lehesen. A póttanfolyam alatt naponkint 60 kr- ban fog minden tanító részesülni.

Kelt Szegeden, 1872. évi junius 8-án.

Yadász Manó

Békés-Csongrád megyék tanfelügyelője

A tanfelügyeleti iskola-látogatás eredménye.

(A b.-csabai tanító-egyletből.)

(Folytatás.)

vm.

Nem tudok képzelni a társadalomban oly intézményt, mely a társadalom tagjainak iránta való érdeklődése nélkül virágozhatnék, különösen nem olyan népies intézményt, amelynek minden porczikája a népből, a néptől való, mely tehát mindenestől a népé, mint például népiskoláink. Egy ily intézmény virágzása annyira függ a közérdekeltségtől, mint levegőnk melegsége a nap közelségétől. S mi kelti fel a nép érdekeltségét iskolái iránt ? Az ezek ügyeiben való részvét. S mennyire vett részt iskolai ügyekben eddigelé még a protestáns nép is ? Képviseletileg hozzá szólt az iskola-építéshez, a tanító megválasztásához s meghurczolhatta tanítóit. Továbbá betekintett, de már másod fokú képviseletileg, az iskolába évenként egyetlenegyszer, hogy vizsgát halljon s körülnézzen; ezen pár órai észlelés parányi alapján megbírálta az iskolát, mely bírálat alapjának szűk és esetleges volta miatt ép úgy lehetett általánosnak helyes, mint helytelen. Ennyi történt. De ennyi bírálatnak kétes értékű, ellenőrzésnek csekély, részvétnek semmi. Én pedig a részvevős kötelezettségének azon mértékét óhajtom, mely szerint a nép az ő iskolájának anyagi mivoltát, tanítójának iskolai működését, gyermekeinek viselkedését és haladását szakadatlan figyelemmel kisérje; tehát azon mértékét, melyet a megelőző pontokban a felügyeleti iskola-látogató jog- és kötelesség-köréül körvo- naloztam, mivelhogy ezen mértéken alul sem az anyagi szükségletek ismeréséhez, tehát ezek fedezése szükségességének érzetéhez, — sem a rendetlen iskoláztatás károsságának belátásához, tehát a megszüntetésére való törekvéshez, — sem a tanitó fárádalmainak, hasznosságának, becsének méltánylásához, tehát személyének becsüléséhez, avagy a tanitó valódi fogyatkozásainak ismeretéhez, tehát ezek alkalmas elhárításának útjára el nem juthat; következőleg azon mértékét óhajtom a részvétnek, a melybe ne csupán a körültekintés hanem a cselekvés is, — ne csupán a birál- gatás, hanem az orvoslás is, — ne csupán a fitymálás, hanem a becsülés is beleférjen; következőleg azon mértékét, mely a tanügyet saját, önmagunk ápolta gyermekünkké teszi, mely tehát folytatásában egyenlő jelentésű a legmelegebb érdeklődéssel.

Igaz, hogy az ilyen részvétel is csak képviseletileg, azaz presbyter látogatók által történhetik; ámde ne feledjük, hogy a rendes látogatás sok iskolába sok embert kíván, hogy a látogattató kormányzó testület időnként vál-