Békés, 1872. (1. évfolyam, 1-39. szám)

1872-12-08 / 36. szám

napjára az egész katholikus világ püspökeit egyetemes egyházi zsinatra Róma városába egybegyüjté, az Istent gyűlölő szabadkömivesek is Olaszország másik tővárosában Nápolyban egybegyűltek, és ott arra nézve, amit tenni szándékoznak, a következő^ elveket állapították meg : »Mi alulirott amerikai, franczia, mexikói, német, osztrák és magyar küldöttei a szabad- gondolkozásuak nápolyi gyülekezetének a következő alapelveket valljuk és hirdetjük ki : Tekintve, hogy az Isten létezéséről való tanítás minden zsarnokság és gonoszság kutforrása; tekintve, hogy a katholika egyház az Istennek létezését leghathatósabban tanítja : ennélfogva alulirottak kötelességüknek tartják a katholika egyhá- azt minden eszközökkel gyökerestül, és mielőbb kiirtani.“ — Aláírva a fennevezett nemzetek képviselői által: Mata mexikói, Lüdeking az egyesült államok részéről, Ováry magyarországi, Reignand francziaországi, Ricciar- di olaszországi követek. — Hozzak-e még több adatot, bizonyitékot annak felvilágitására, hogy mi czéljai vannak a szabadkőmivességnek! íme cikkíró ur! hogy mondhatja tehát, hogy | szabadkőmivességnek semmi köze a positiv vallással!? Hogyan mondhatja, hogy az a lelkiismeret ügyét bolygatni nem akarja!?

Az absolut kormányok alatt sikerült a nyomozó rendőröknek, a szabadkömivesek titkos társulatának levelezéseiből számos iratot, és az ő titkos könyvüket felfedezni, melyekben ezen mondás foglaltatik : „Az uralkodóknak, vallásos embereknek megkell semmisittetniök. Ezek ellen bármit teszünk, az mind jogos és helyes, de irántuk nincsenek semmi kötelességeink. Igen az ő semmivé tételükre minden szabad: erőszak, tűz és vas, méreg és tőr.“ — „A forradalom csupán azon feltétel alatt lehetséges, ha a pápaság megdöntetik. A pápaság megrontására minden eszköz jogos és szabad, és ha már egyszer a pápa megbukott, akkor a többi királyi székek önmagoktól összeroskad- nak.“ — Más szavakkal: a szabadkömivesek törekvéseinek végcélja nem kevesebb, mint minden vallásnak, és királyságnak megsemmisítése, a világnak fellázitása az Isten ellen, és a világ üdvözítője ellen. — Lássa cik- kiró ur, ez czélja a szabadkömivesség- nek. Már most nem tudom, hogyan lehet ilyen czélt tisztának, szentnek, nemesnek mondani!? Vagy ha liszta, nemes, és szent önöknek czélja, miért bujkálnak? Bujkálnak azért, mert jól tudják, hogy a titoktartás, egyetértés vak és kényszeritett szófogadás a kapott parancsolat végrehajtásában, és ravaszság teszik önöket oly hatalmasokká.

Az eddig mondottakból láthatták tisztelt olvasóink, miként a szabadkőmivességnek vallási és politikai czél- jaik vannak. De szándékaik kivitelében kimondhatatlan fortélyosak. A sza- badkőmives ugyan is nem mutatja magát mint ellenség, mert tudja, hogy akkor nem hinnénk szavainak, hanem sokszor sok dologban jóbarátunknak, jóakarónknak szinleli magát, hogy tetszésünket és közreműködésünket megnyerje, és ha ő beleegyezésünket megnyerte, akkor oda viszi a dolgot, hogy minket önmagunk által tegyen tönkre. A szabadkőmives előttünk az Istent is emlegeti, és vallásosnak mutatja magát, mert ha megvallaná, hogy Istent nem ismer, akkor az emberek felzudulná- nak ellene. Ily fortélyosságon töri fejét a „Legyen világosság“ is, ki a „Békés“ 34-ik és 35-ik számaiban a „Szabad kőmi vesség“ humanistikus zárt társulatáról értekezik. Az a „humanismus“ szó csalétek, melylyel cikkíró ur a közönséget befonni törekedik.*)

*) Az „audiatur et altere pars“ elvénél fogva, és mert lapunkban a szabad vitatkozásoknak az irodalmi illem korlátái között mindenkor helyet engedünk — közöljük a fentebbi czikket.

— Békésmegye alispánjától a megye- bizottmányi tagjaihoz a következő körlevél intéztetett:

„A folyó évi utolsó évnegyedes megyebizottsági közgyűlés határidejéül folyó évi decemberhó 16. s következő napjai szabály- rendeletileg kitűzve lévén : hivatalos tisztelettel felkérem, hogy e közgyűlésre megjelenni s I közügyek elintézésében részt venni mél- tóztassék.

Felveendő tárgyak sorozata:

1. Alispáni jelentés a megye állapotáról és tett intézkedésekről.

2. Szigethy Lajos bizottsági tag indítványa, az árvatömegek kamatlábának felemelése tárgyában.

3. M.kir. belügyministeri rendeletek: az 1872-ki megyei költségvetés; gróf Ráday Gedeon kir. biztos működésének megszüntetése; az uj gyógyszer-rendelvényezési szabályok; az állandó választmány megszapori- tása; a marha-járlatoknak német fordítással leendő ellátása; Gyula városi rendezett tanács; Német-Gyula elkülönitése; Boczkó Károly 3000 frt követelése; ujonczozási költségek ; jegyzői szigorlatok tárgyában. M. kir. közmunka s közlekedési ministeri leirat : a cséfai pusztán levő szalmaréri gát tárgyában. M. kir. földmivelés-, ipar- és kereskedelem-ügyi ministeri leiratok; a f. évi dohánykiállitáskor Ítélt jutaloradi- jak kiosztása s a jövő évi hasonló kiállítás módozataira vonatkozó hiv. hirdetmény közzététele tárgyában.

4. Az 1872-ik évi XIX. és XX. tczikkek kihirdetése.

5. Az 1873-ik évi megyei évnegyedes közgyűlések határnapjainak kitűzése.

6. A megválasztott, de időközben elhunyt és leköszönt megyebizottsági tagok helyeinek betöltése, valamint a legtöbb adót fizetők névjegyzékének kiigazítása iránti intézkedés.

7. Igazolási és állandó bíráló választmány megalakítása.

8. A jövő évi ujonczozási polgári elnökök megválasztása.

9. A megyében állomásozó katonaság jövő évi elszállás oltatása.

10. Nagy-Szeben és Arad városok körlevelei a más országokból száműzött jezsuiták bevándorlásának meggátlása tárgyában.

11. Székes-Fehérvár város közönségének körlevele a perrendtartás s közjegyzői intézmény tárgyában.

12. A megyei házi pénztár véletlen vizsgálatáról felvett jegyzőkönyvek.

13. A megyei pénztári tisztség jelentései.

14. Az állandó választmány indítványa a választmányi ügyrend módosítása tárgyában.

15. A fegyelmi választmány és a megye főjegyzője, mint kiküldött vizsgáló jelentései s a t. ügyész véleményes jelentése az orosházi járás szolgabirája ellen elrendelt fegyelmi vizsgálat tárgyában.

16. A jövő évi közmunkaerö s váltsági összeg hova fordítása iránti állandó választmányi jelentés.

17. A közmunka helyesebb összeírása s czélszerübb felhasználása tárgyában kelt állandó választmányi vélemény.

18. A folyó évi közmunkaerő és váltság- ról szóló mérnöki számadás.

19. Vegyes küldöttségi jelentés F.-Gyar- mat, Garalapos s környékbeli csapadék s cséfai pusztán emelt töltés tárgyában.

20. Kórházi 1873-ik évi költségvetési előirányzat, s a kórházi állandó bizottság némely indítványai.

21. Főorvosi jelentések a megyei kórháznak közkórbázzá alakitása s a gyógyszertárak megvizsgálása tárgyában.

22. Községi szabályrendeletek.

23. Községi számadások.

24. Községi 1873-ik évi költségvetési előirányzatok.

25. A szarvasi nagybirtokosok elszakadási kérvénye.

26. Gr. Wenckheim Károly gerlai és eperjesi földbirtokos elszakadási kérvénye.

27. A szarvasi nagybirtokosoknak a reájuk kivetett 1872-ki községi adó elleni fellebbezése.

28. Szarvasváros kérvénye gyógyszertár felállítása tárgyában.

29. A szarvasi járás szolgabirájának jelentése a szarvasi községi számadások elmulasztott beterjesztésének igazolása tárgyában.

30. Az endrödi képviselő választások elleni fellebbezések.

31. Endröd község elöljáróinak a közlege- lö kiosztására vonatkozó panasza.

32. 0csöd község kérvénye Körös-bid felállítása tárgyában.

33. Vadász Manó tanfelügyelő megkeresése a községi elöljáróknak szóló ministeri utasítás kihirdetése tárgyában.

34. Állandó választmány jelentése cseléd rendtartás tárgyában.

35. A tiszavidéki vasút igazgatóságának Thaisz Gyula elleni ügyében a csabai járás szolgabirája által hozott határozat elleni fellebbezése.

36. Az erdélyi gazdasági egylet megkeresése kölcsönös tüzkármentesités pártolása tárgyában.

37. Békés városnak a közmunka átengedése iránti kérvénye.

38. Szarvas város kérvénye az ottani ápol- dában meghalt egy idegen egyén eltakarítására fordított költségeknek országos alapból való megtérítése tárgyában.

39. Orosháza község kérvénye a községi pénztárnoknak 20 frt marasztalási összeg kifizetése alóli felmentése tárgyában.

40. Lövy Albert kérvénye egy bérleti szerződés felbontása tárgyában.

41. Hús árszabályozás stb.

Kelt Gyulán november hó 30-án 1872. — Jancsovics Pál alispán.“

Gyula város gyülésterméböl.

1) A múlt hó 27-én tartott képviseleti közgyűlésen olvastatott a megyei alispán átirata, melyben a várost jelentéstételre szólítja fel a közegészség, közbátorság, belvizek, védtöltések, közutak és őszi vetések miként állásáról.

A közegészség a városi orvos nyilatkozata szerint egészen kielégítő, a közbátorság rendén van, — a városban levő belvizek (magyarul pocsolyák) leeresztésére készített mérnöki tervezet be leend terjesztendő; — oly mocsárok és vizek leeresztésére, melyek nagyobb költséget igényelnek, egy nagyobb számú küldöttség neveztetett ki a városi bíró és mérnökkel az élén, hogy tervezetet dolgozzon ki azon módról, miképpen lenne legczélszerübben eszközlendő; a város véd- töltései, miután a város tagja az alsó-fehér- körösi társulatnak, pénzerövel készíttetnek el. — A közutak járhatósági állapotáról beterjesztetik a mérnöki jelentés. — A vetések állása, különösen a korábban eszközlötteké, több helyen romlásnak induló.

2) Schriffert Mátyás, Illich András és érdektársaik a benedeki földjeiken levő vadvizek leeresztése végett alispán urnái kérelmeztek, ez a városhoz áttétetvén, bíró és mérnök urak utasittatnak, hogy a még 1861- ben létesített vizvezetö-csatorna tervezetet, a jelenlegi állapottal hasonlítsák össze, és a kivitel módjáról és költségvetéséről tervezetet készítsenek.

3) A széleséri bid költségei 463 frt 52 krban bemutattatván, miután ez a folyó évi költségvetésbe nem volt bevéve, a jövő évibe veendő fel.

4) A kaszárnya átadásának megtörténtét bejelenti Ambrus Lajos küldöttségi elnök ur, minthogy azonban a szerződésben fel nem vett melléképitkezések még átvéve nincsenek, ezek átvételére küldöttség neveztetik ki.

5) November 30-án az egész huszár századot és annyi gyalogot szándékozik Birsy őrnagy úr a kaszárnyába szállásolni, hogy még 64 pokróczra lenne szükség, miután a felszerelés teljesen be nem végezhető, a pok- réczok azon lakosoktól adassanak ideiglenesen, kikre a katonatartás kötelezettsége jönne.

6. Anth mellett a Fekete-Körös balpartján 468 folyó öl gazdátlan töltés a városra esvén, ennek jó karba helyezését elfogadja.

Decz. 1-én. A város birája maga és tanácstársai nevében bejelenti lemondását, és miután hivatalát ismételt kérések daczára sem akarja a reménylett rendezés bekövetkeztéig megtartani, szolgabiró ur felkéretni határoztatik, hogy ideiglenesen más elöljárókat kinevezni szíveskedjék^

2) A fehér-körös szabályozási társulat megkeresi a várost, hogy az Anthi töltés helyrehozására 1950 frtot tartson készen, mely összeg a még künn Ietfö hátralékokból jelöltetik ki.

3) A város sióréti földje szomszédságában egy zsellértelek örök áron megvétetett.

4) Ambrus Lajos ur jelenti, hogy Aschermann honvéd ezredes ur a kaszárnyát megszemlélvén, teljes megelégedését fejezé ki és felkérő őt, hogy a város közönségének legforróbb köszönetét és elismerését jelentse ki.

5. A honvédség o hó 2-án a kaszárnyába szállásoltatván, e napnak emlékéül az a város által ebéd és borral megvendégeltetni határoztatok.

A műkedvelők előadása.

(Vasárnap decz. 2-án.)

Ismét egy nappal több, melynek emlékét nem csupán a nyomor enyhítése, de a jelen - voltak mulatsága is kedvesen fogja megőrizni. Ismét egy példával több, mint lehet kedélyesen mulatni, s e mulatság árán azok nyomorát enyhíteni, kiknek az élet csak szenvedést és küzdést nyujta. A vasárnapi előadás s a rákövetkezett tánczvigalom a szív s a kedély ünnepe volt. A legemberiebb czél felé való törekvés egy teremben találkozott az élvezettel, — kenyér a mulatsággal. — Sok ily nap emlékét szeretnők e lapok hasábjain feljegyezni, s ha a jelek nem csalnak, óhajtásunk teljesülni is fog.

A vasárnapi előadás sikere buzdításul szolgálhat mindazoknak kik legkisebb képességet vagy vágyat éreznek is magukban at ily fellépésekhez. — Ez előadás zsúfolásig tölté meg a termet, s igy természetesen igen szép jövedelmet is mutat fel, s a nagy közönség folytonos jó hangulatban nézte végig a darabokat, s megelégedve beszélt azok eredményéről. — Külömben műkedvelők előadását kritizálni épen nem ildomos, sőt gyen- gédtelen valami, rótok csak elismeréssel lehet szólani, — mi azonban oly kellemes helyzetben vagyunk, hogy hízelgés színezete nélkül is elmondhatjuk, hogy a szereplők közül többen meglepő ügyességgel alakítottak.

Az első darabban „Az uj papucskormány rendszer“-ben Jancsovics Emil Tenne Arthur, Szántbó Josefa Emma, Kis Irén Hahn- né Emma annya, Kis László Ramming orvos szerepében, — a másodikban „Az egyetlen leány“-h&n Czógényi Gyula Szumbalinsz- ky, Gyöngyösi Elma Paulina, Dömény Lajos Gomojtó, Kis Gyula Ratatinszky, Topics Lujza neje, Gyöngyösi Vilma Camilla, Biticz Mariska Pepi, Habinay Gizella Agatha, BredI Sándor Darzsinszky, Kis László Mareszkí, Vangyel Sándor Boldizsár szerepében működtek.

Az előadás alatt nyert jő hangulat előjele volt a tánczvigalom ritka kedélyességének, mely. szünet nélkül éjfél után 2 és fél óráig tartott.

Vidékről igen számosán jelentek meg. Ott láttuk az Almásy grófi családot, Kovács Irént, Réthy Vilmát, Simay Apollóniát, Vartus testvéreket, Kolozsváry Idát, Thaisz Vilmát, Vá- mosy Laurát, Keller Irmát, Simay Edénét, helyből Blauhorn Blankát, Uferbach Nellit, Geyer Idát, Jancsovics testvéreket, Németh Lnjzát, Kutschera testvéreket, Császár Emmát, Czifra Imrénét, Czingulszky Józsefnét s még igen sokat. A nemes fiatalság pedig aga- rász és nem agarász, szintén nagy számban volt képviselve, csakhogy nagy rájok a panasz: nem tánczolnak, nem legalább a hölgyek kívánsága szerint elegendőt. — Különben nem sokára helyreüthetik e mulasztást hiszen a jövő szombaton, s rákövetkező hétfőn ismét megújul a vasárnapi mulatság.

Ez előadás tiszta jövedelme a nőegyleté, a szombati, felében a nőegylet, másik felében a város kivilágítására, a hétfői pedig a megyei szeretetház alaptőkéje gyarapítására fog fordittatni. Nem tudjuk a szép és nemes törekvést kellőleg méltányolni, s a segély- zettek és segélyzendők nevében köszöne- tünket a legmelegebben elmondani, s mégis annyira szerénytelenek vagyunk egyszersmind, hogy a műkedvelőket egy negyedik előadás rendezésére felkérjük, még pedig a pesti népszínház javára. Ma már nem kell a fővárosi népszínház fontosságát fejtegetni oly sok oldalról meglővén már az világítva, hanem csak azon egy körülményt legyen szabad felemlítenünk, hogy e színház megalapítása épen nyelvünk érdekében kívánatos annyira, s ha már a színpad a nyelv finomító s terjesztő legalkalmasabb eszköz, igyekezzünk Bzinpadi mulatság árán nevelni e nemzeti kincs alaptőkéjét.