Békés, 1872. (1. évfolyam, 1-39. szám)

1872-12-08 / 36. szám

— Jegyzéke a b.-gyulai kir. o. f. tör­vényszéknél 1872. December 9-ón s követ­kező napjaiu előadandó bűnügyeknek. Előadó Nogáll tbiró. 1612. Csekö Imre s Beszetér Samu hiva­talos hatalommal való visszaélés s tolvajsági bűnügye. 1615 Szilasi Antal tolvajsági ügye. 1652. Babel György tolvajsági bűnügye. 1651. Fábrik Mihály tolvajsági bűnügye. 1623. Fried Móricz tolvajsági bűnügye. 1622. Domokos György erőszakos nemi közösülési bűnügye. 1616. Seres András tolvajsági bűnügye. 1629. Lang Vilmos tolvajsági bűnügye. 1631. Cséfai Flora és társai tolvajsági bü- nügye. 1632. Janarik Mihály súlyos testisértési bűnügye. 1633. Kovács Antal és társai tolvajsági bűnügye. 1629. Suhanszki Lajos tolvajsági bűnügye. 1640. Patka István és neje sikkasztási bűnügye. 1644. Pataj Mihály bűnügye. 1645. Kis P. Mária bűnügye. 1646. Tóth Mihály és társai nyilvános erö- szakossági bűnügye. 1648. Leitner Márton tolvajsági bűnügye. 1649. Makovei Mihály birói zártörési bű­nügye. 1657. Vidó András súlyos testi sértési bű­nügye. 1659. Bobvos János és társai okirat hami- sitási bűnügye. vágott ólomból állott töltés kiszedetett — erős I hogy a megyei árvaszéktől engedélyt C3zkö­sulyos testi sértési és társai tolvajsági Újdonságok. — A hét legnevezetesebb eseményéül hazai közügyeinkben a Lónyai-ministerium le­köszönése tekinthető, melyet ö felsége a ki­rály elfogadott és az uj minisztérium alakí­tásával Szlávy József eddigi kereskedelmi miuistert bízta meg, ki a többi ministereket tárczájuk megtartására szóllitá fel, mit to­vábbra is megtartottak. — A kereskedelmi tárczát grf. Zichy József fiumei kormányzó vállalá el, a honvédelmi ügyek vezetése rö­vid időre a ministerelnök által Ieend teljesít­ve, miután a honvédelmi minister kinevezése legközelebb várható. M) Pósta rablás. A békési levél és sze­kér póstai küldeményeket szállító békési pos­talegény, november 28-án este 5—6 óra tájban, a csabai rét és gát között vonuló or­szágúton Csabához közel, egy posztó ruhába öltözött egyén által orozva megtámadtatván, nyakba lövetett, és 6 balta vágással fején súlyosan megsebesittetett, mindazonáltal ké­pes volt a talyigáról leugrani és — semmi fegyver nem lévén nália — mintegy 50 ölre elfutni hol felbukott. — A gaztettes — ha­lottnak képzelvén a póstalegényt, ezzel tovább nem törődve fel ült a talyigába és az egész postai küldeményt elrabolta, pedig ennek nincs mit örülnie, mivel biztos tudomásunk szerint a szekér posta mindössze 2 pénzes levelet szállított 4 frt értékkel. A postale- gény ezután egy békési tanyáig elvánszor- gott, hol ötét a tanyabeliek kocsira tevén Bé­késre haza hozták. — A merénylet a csend­biztosnak azonnal bejelentetvén, az legényeivel haladéktalanul a tettes keresésére indult en nek elfogatását reménylenünk lehet, a meny­nyiben a postalegény — ki még életben van és a gyorsan közbejött orvosi műtét szerint, melynek folytán nyakából a pósta-golyó és test alkotással bir, valószínűleg meggyógyít­ható — tettest, — egy csabai lakost ismeri, később a postaló, a talyigával együtt meg­találtatott a csabai réten. M) Szerencsétlenség. Egy békési polgár fia november 27-én azon hiszemben, hogy fegyvere nincs megtöltve, ezt elsütötte a nap­számosára, ki csupa legénykedésből czéltáb- Ia gyanánt állott ki, — a napszámos farba lövetvén azonnal összerogyott ugyan, azom- ban nincs halálosan sebesitve. — Ifjúságunk közönye elöl egyike leg­kellemesebb hölgyeinknek menekül. — Orley Stefanie kisasszonyt a belényesi aljárásbiró jegyezte el. — A szerb tövis kiirtása tárgyában a kereskedelmi ministerium újra figyelmeztette a hatóságokat, hogy annak kiirtása iránt in­tézkedjenek s az eredményről jelentést tenni el ne mulaszszák.-+- Csabáról a következő tudósítást vet­tük: Múlt vasárnap estéjén Roth csapiáros, bizonyos ügyben egy rokonánál, ki a Körös túlsó részén lakik látogatást tett és midőn éjszaka \ 11 órakor hazafelé ballagott, mint­egy 20 lépésnyire a hídtól egy fekete gubá­ba öltözött paraszt által hirtelen raegtámad- tatott, ki is Roth kabátját kétfelé szakította azon eléggé nem dicsérhető szándékból, hogy anuak erszényét nem épen törvényesnek ne­vezhető módon birtokába ejtse. Roth csapiá­ros azonban nem veszítette el lélekjelenetét és a kezében lévő lámpást az őt megtámadd arcza elé tartotta. Most dühös tusa keletke­zett. Rothnak kezéből a lámpást a gazember kiütötte; Roth azonban erősen megmarkolta, és segélyért kiáltott. Már hallatszott a segít­ségre jövők zaja a gőzmalom felöl; midőn a gazficzkó a tragikus kimenetelt megelőzendő, kiszabadulni igyekezett az őt tartó vasmarok közül. Midőn azonban látta, hogy ez erő ál­tal nem sikerül a gyakorlott tolvajok ügyes taktikájával egyet fordult, mi által gubája Roth kezébe maradt, ő pedig tova illant. Roth csapiáros a tusakodásban kapott ütések foly­tán 3 napig feküdt ágyában. A rendőrségnek bejelentetvén ez ügy intézkedéseit a legna­gyobb buzgalommal tette meg, mi igenis kí­vánatos, mert a csabai lakosság közt azon és nem épen alapnélküli hir kering, hogy több ily idegen kóborló van a városban, mit azon kö­rülmény is bizonyitni látszik, hogy Décsei ke­reskedő ur a múlt napokban úgy éjfél tájban haza menvén egy gyanús kinézésű egyén ál­tal kisértetett, ki is midőn Décsei ur hazaért és a kaput kinyitni akarta, azt kérdezte tő­le: „itt lakik az ur?“ „Igen! mi köze hoz­zá?“ kérdé Décsei ur „Hát fám volna itt a Körösön eladó, azt akartam megmutatni.“ Hogy azonban Décsei urnák a favételhez ily körülmények közt semmi kedve nem volt, daczára annak, hogy az üzlet embere, azt a tisztelt olvasó közönség nagyon természetes­nek fogja találni. — A békésmegyei gazdasági egylet igazgató választmánya f. év és hó 16-kán Gyulán d. u. 3 órakor a megye termében ülést tartand, melynek tárgyai: pénztári je­lentés, alapszabályok változtatása, indítványok stb. A válaszmányi tagok megjelenni kéret­nek. — Gerendás deczember 5-én 1872. — Elnöki megbízásból: Mokry Sámuel titkár. — Beküldetett. A napokban egyik polgár­társunk a „Békésmegyei takarékpénztár“-ból kölcsönt akart eszközölni jelzálogi biztosíték mellett, azonban a biztosíték hagyatéki va­gyon lévén, melyben kiskorú igénylők is lé­vén érdekelve, az illető oda lett utasítva, zöljön ki, a kölcsönnek a kiskorúak részére is leendő bekebelezésére, megyei árvaszékünk meg is adta a bekebelezési engedélyt, oly- formán azonban, hogy a kölcsön az fÜ Gyu­lavárosi“ takarékpénztártól vétessék fel. — Egyátalában nem tudjuk magunknak meg­magyarázni, mint léphet egy hatóság ennyi­re túl hatáskörén. Az árvaszék megtagadhat vagy megadhat valamely kérelmet, de sem­mi esetre sem köthet ki ily feltételeket, nem különösen ha rendeltetése magas állásában ily tett által politikai eszközzé alacsonyodni nem akar a sokak áltál politikai színben fel­tüntetett pénzintézet ily utón való pártolása által, de nem teheté ezt úgy sem, mint az árvák érdekeinek képviselője, ha nyílt bizo­nyítékát nem akarja adni, mennyire csinál ez érdekből lelkiismeretes dolgot akkor, mi dön jól tudja, hogy az általa kegyelt ezég 12, az előbbi pedig 9, tehát 3 százalékkal olcsóbban bocsátja ki kölcsöneit. — Nyilvá­nosságra hoztuk a dolgot, mint árva ügyeink szomorú jelét. Könyvismertetés. Szarvas város(a) történelme (története) és jelen viszonyainak leírása. Zsilinsz­ky Mihály főiskolai tanár és könyvtárnok ál­tal. Pest. Kiadja Aigner Lajos 1872. V. 176 lap. (Vége.) A Theschedik-féle gazdászati intézetre nézve csak egy következtetést kívánnék le­vonni megyénk népesebb községeire, az esp. gymnasiumra nézve pedig csak némely téve dés helyreigazítását kockáztatom. Nem mon­dunk újat, ha e helyen azt állítjuk, hogy Th. az ő intézetével korát éppen egy egész szá­zaddal megelőzte. Megyénk népesebb közsé­gei, melyeknek lakosai 8 és 30 ezer lélek közt váltakoznak, csak vegyék figyelembe az 1868-évi 38-ik törvénycikk 59-ik §-át, mely a felső népiskolákról szól; és eddigi e részbeni tétlenségüket (bocsánat, ha valahol már történtek volna lépések!) tekintve, ol­vassák csak, a mi Zsilinszky ur e müvének 97-ik lapján olvasható, mikép fogadta a kül­föld azon 1798-ban megjelent röpiratot, mely­ben Th. maga intézete keletkezésének és megszüntetésének okait közzé tette, s mely­re nézve maga II. Lipót király is azt mondá : „Magyarország ily gyakorlati gazdászati és ipariskolák nélkül soha nem fog a többi mű­velt nemzetek sorába emelkedni s úgy hi­szem, ha szántszándékosan be nem hunyják szemeiket, belátandják a kor kiáltó követe­lését, s nem várandják, hogy a sült galamb önként szájukba repüljön! Az esp. főiskolára nézve az igazság érde­kében kötelességünknek tartjuk a Vajdáról mondottakat annyiban módosítani, hogy ő mint iró és költő a magyar irodalomban igenis kitűnő helyet foglal el, s mint ilyen igenis fényt kölcsönzött azon intézetnek is, a hol neve tündöklött: de hogy ezen tünde­fény egyedül nem elég és nem elmaradhat- lan kellék a köznevelés áldásos hatására néz­ve. Tiszteljük, becsüljük Vajdát még porai­ban is: tán igenis betölthette volna helyét egy akadémián, tán egy országgyűlésen is! Azonban ha csak annyit mondunk, hogy a fegyelem azon idő dta hanyatlott; hogy azon idő óta német, latin és görög nyelvtanulás a tanuló ifjúság részéről egyetemes megve­tésben részesült — nem tudjuk az akkori kor szelleme hozta-e azt magával; fel nem tehetvén, hogy Vajda arra törekedett volna: úgy hiszem, Vajda legbuzgóbb tisztelőit sem fogjuk sérteni. Egyébiránt hiány gyanánt vettük észre Somogyi Sándor uradalmi tiszttartó ur érde­meinek tökéletes mellőzését az egész műben. Hogy t. i. Szarvason egyes polgárok (köztök a tanárok, lelkészek és tanitők is) mintegy 13000 pftnyi tökét gyűjtöttek s köteleztek, ezen eszme Somogyié, és legtöbb érdeme olt neki annak keresztül-vitelében is. Ó nem tartotta méltóságán alul, egy-egy tanár kísé­retében Szarvas városa jobb módú polgárait sajat házaiknál felkeresni, s mindaddig nem tágitani, mig velők egy oly intézet nagysze­rű szellemi s anyagi jótékony befolyását az egész város jövendőjére nézve kézzel fogba- tólag be nem bizonyította, s az illetők bizo­nyos öszveget alá nem Írtak. Érdekes amel­lett ugyan Somogyinak „tökeszaporitó vá­lasztmány “-ának felállítása, melynek ö maga volt elnöke, ,s melynek az tűzetett ki felada­tul, csak olyanoknak adni a gyűjtött tökéből költsönt, kik a felvett öszvegnok 10%-át mint alapítványt visszahagyják, minek következ­tében minden azontúl azon alapból költsön- zönek neve az iskola alapitói névsorában is helyet foglalt. Nem is említve azon gazdá- szati útba igazító jó tanácsait, mellyekkel a főiskola gondnokának minden időben kész volt, az iskolai földek jövedelmét fokozni se­gíteni. Érdekes azon néhány a mtihez mellékelt rajz is: a gymnasium épülete, szarvasi nép­viselet egy századdal ez előtt és most, Szar­vas vára a törökök korában és Szarvas vá­rosa az 1872-ki árvíz alkalmával nyugatról tekintve. A kiállítás Aigner Lajos kiadónak dicsé­retére válik, csinos; azonban botránkoztató némely értelmet zavaró sajtóhiba, p. „Éj és korány“ helyett: „Éj és kormány,“ stb. mit szerzőnek a nyomdai hely távol lakásából magyarázunk. Haszonbér. A méltóságos gróf Wenckheim csa­lád közös birtokát képező csorvási vendéglő: továbbá a régi csorvási csár­da, az ezzel járó, mintegy 10 hold föld és italmérési jog, együttesen — melyekért eddig évi 1200 frt fizette­tett — zárt ajánlat utján 1873-ik évi april 24-étől számitva bárom évre bér­be adatnak. A bérleni szándékozók zárt ajánla­taikat 1873. évi január 1-ig alulírott­hoz küldjék be. Kelt Gyulán 1872. nov. 28. Zöldi János _________ ügyvéd. Aj ánlkozás. É2 a gazdászat-kulcsári tisztviselésben elméletileg s gyakorlatilag jártas fiatal em­ber hajlandó a jövő Uj-évtöl egy gazdaság­ban kulcsári állomást elfogadni. Szives aján­latok az illető feltételek tudatása mellett „Orosháza J. J.“ czim alatt kéretnek küldetni. Kiadó tulajdonos és felelős szerkesztő: Dobay János. HIRDETÉSEK. Sót darálva csak nálam lehet a legapróbb és leg­fehérebbet 7 krjával fontját minden mennyiségben venni, úgy szinte na­ponta újon sütött fehér és fekete ke­nyeret. Üzletem a főutszán Deimel-féle ház­ban, Orley ur gyógyszertára mellett. Kauders. 1 Kukorica-morzsoló mérsékelt árért használatra adatnak

Next

/
Thumbnails
Contents