Békés, 1872. (1. évfolyam, 1-39. szám)
1872-12-08 / 36. szám
Uj folyam. 36-ik szám. Gyula december 8-án 1872 ( ^ Szerkesztőségi iroda: Dobay János könyvnyomdája, saját házában. Kiadó hivatal: Winkle Gábor könyvárus üzlete, főtér, Prág-ház. V J VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Hirdetések felvétetnek Gyulán Winkle Gábornál és a szerkesztőségnél. — Pesten Haasenstein és Vogler hirdetésiirodájában (úri utsza 13. sz.) — Bécsben Schmid Edmund hirdetési irodájában (Weihburggasse, Nro. 22.) Hirdctésdij: 50 szóig egyszeri hirdetésnél 60 kr., 100 szóig 1 frt., kétszeri hirdetésnél 25%, háromszori hirdetésnél 50% elengedés. — Nagyobb hirdetéseknél méltányos árelengedés. — Nyilttér Garmondsora 10 kr. Megjelen hetenként egyszer, minden vasárnap. Előfizetési dij: Három hóra . 1 ft Hat hóra . . 2 ft Kilencz hóra . 3 ft V J Előfizetési felhívás „BÉKE S“ 1873-ik évi egész folyamára. Előfizetési ár: Egész évre . 4 frt. Fél „ .2 írt. Negyed „ .1 frt. A „Békés“ új év első vasárnapjától kezdve, az eddigi nagyságban, de czélszeriíbb alakban fog megjelenni. — Előfizetési ára marad — mint a lap homlokán jelezve van — a régi. A gyűjtő ivek csak a lap mellett küldettek szét eddigi t. előfizetőimnek, kérve őket azokat ismerőik körében terjeszteni és az eredményt — ha lehetséges — deczember hó 20-ig velem tudatni, — hogy időm maradjon a foganatba veendő változások végett kellő időben intézkedni. Alább közlöm azon t. előfizetőim névsorát, kiknek előfizetései még a jövő évre is kiterjednek, hozzájok azon kérelmet intézem, szíveskedjenek előfizetési összegeiket egyik vagy másik gyűjtőnél úgy kiegészíteni, hogy azok jendes évnegyed vagy félév végéig terjedjenek, nehogy csonkított előfizetéseik tévedésre szolgáltassanak alkalmat. A pontos megjelenés és szétküldés kiváló gondjaim közé tartozand. T. gyűjtök 8 előfizető után tiszteletpéldány vagy annak árában részesülhetnek. Eddigi szives pártfogásáért t. előfizetőimnek és munkatársaimnak legmélyebb hálámat kijelentem. Gyulán december elején 1872. Dobay János a „Békés“ kiadó-szerkesztője. A „Békés“ 1873-ik évi folyamára fizettek a folyó évben: Keblovszky Lajos ur Gyulán 1 frtot Szabó Pál » » 1 » Butzke Ferenoz n n 1 n Reök István „ Csabán 2 n Klausz Lázár „ Endrödöa 1 n Szekér Gyula „ Kétegybázán 1 n Szekér Mihály n 1) 3 » Olvasó kör Dobozon 1 frt Kis Ferencz „ Szeghalmon 1 i) Wadovsky és Illmann urak Aradon 2 n Bohdaneceky Ignácz ur 1 » t. Jeszenszky Károly „ M.-Berényben 1 19 Megele Bertalan j| 9» 1 91 Dr. Lux Jakab >» v 1 99 t. Tury Dániel 11 99 1 99 Baranyi Mihály 99 M 1 99 Déry István ur Békésen 2 „ A M.-Berényi népkör és német olvasóegylet előfizetése lejár január végén. Vagner Mihály űré Berényben, és Dobi János űré Csabán február végén. Egy világító fáklya. (A szabadkőművességhez.) I. Nem kis meglepetéssel olvastam e lapok hasábjain a „szabadkőmivességről“ irt czikket egy magát „világosságnak“ nevező czikkirótól. De még inkább bámultam, hogy czikkiró szerint már B.-Csabán is feliité e veszedelmes társulat hydra fejét. Czikkirónak vagy nincs tiszta fogalma a szabadkó'mivesség elvei- és czél- jairól, vagy ha van, szép hangzású szavaival oly simán másokat is veszedelmes hálójába akar keríteni mint bekerittettek sok mások, kik e veszélyes társulat titkos czéljaitól előbb magoknak biztos meggyőződést szerezni nem iparkodtak. „Legyen világosság,“ czivilisatio, tudomány, művészet, bumanismus, munka, tiszta erkölcs, kedély nemesítés s több eíéle körmönfont szavakkal akarja czikkiró a közönséget tévútra vezetni, azt állitván, hogy e társulatnak nincsenek vallási és politikai czéljai. Honnét tudja ön ezt? vagy ha tudja miért akarja a közönséget tévútra vezetni. Jól van legyen világosság, civilisa- tio, tudomány, tiszta erkölcs, művészet stb. mi is ezt akarjuk, mi is ezért harczolunk, mig csak egy csepp vér dobog keblünkben. És hogy mi ezt akarjuk, bebizonyítom adatokkal. De azt is bebizonyítom a szabadkőmivesek iratai- és munkáiból, hogy azoknak politikai és vallási czéljaik vannak. Nem pártgyanuskath. írókat, hanem eredeti, szabadkő mives munkákat fogok idézni, melyekből ki fog tűnni, hogy e társulatnak vallási és politikai elveik vannak, és hogy nem a jezsuiták, hanem a szabadkőmivesek czéljai: az államok és vallásfelekezetek felforgatása, a felvilágosodás elnyomása, mun- kátlanság stb. — Nagy szó ugy e! — Mindegy, ön eldobta a keztyüt. Én azt felveszem. Minden vallásnak megsemmisitése az, mit a szabadkőmivesek czélul tűztek ki maguknak; de a katholika egyház és vallás az, melyet legelőbb és leginkább eltörölni szeretnének a föld- színéről. Ez rf ki czikkiró soraiból is, midőn azt moüdja: „oly politikai és vallásfelekezeti kérdésekkel nem fog- lalkozhatik a szabadkőmivesség, melyek a társadalomban nem egyetemesek ; de viszont önként értetik a tagoknak szabadsága és önállósága a társulat körén kívül úgy, a politika, mint vallás dolgában.“ „Ön egyetemes vallást hirdet, mely az emberi szív és lélek természetadta érzetéből támadt,“ — „hogy az összes emberi nem érdeke közös és egy;“ — „ajezuitizmus újra támad, újra szervezkedik, újra kezdi a sötétség, babona, vakhit üzelmeit“ — Elég! már ebből értjük, ki, és mi ellen van a fegyver fordítva, és mit kell értenünk „az egyetemes vallás“ alatt. „ Azon hittanok, melyek a lelkiismeret felettural- kodni magukat jogosítva érezik, s maguknak csalhatatlanságot követelnek, a szabadkőmivességnek esküdt ellenei.“ Mondja már most valaki, hogy a szabadkőmivesség nem foglalkozik vallási dolgokkal; mondja már most valaki, bogy a szabadkőmivesség nem a katholika egyház eltörlését tűzte ki főfeladatául, midőn a csalhatatlansági hittan, és jezuitismus fölött pálczát tör ?! midőn a társulat körén kívül vallási dologban is önállóságot hirdet. Ha valaki valamely tárgyról tiszta fogalmat, és a szó szoros értelmében világos tudomást, és alapos ismeretet akar szerezni, az ne olvassa egyedül saját pártja vagy vallásfelekezete munkáit, lapjait, hanem iparkodjék a másik részt is meghallgatni; iparkodjék a katholikus irók munkáit is figyelemmel megolvasni. „A szabadkőmivesség“ czikkirója azt nem tette, banem vakon neki megy a dolognak, és közli a „Békésiben azt, mit más rósz irányú lapokból és munkákból kiböngé- szett. Én mint fentebb mondám, a szabadkőmivesség veszélyes czéljait az ő saját vallomásaikból, és irataikból fogom babizonyitani. Mindenek előtt meg kell jegyeznem, bogy a szabadkőmives társulat körülbelül 500 év előtt keletkezett, és tag- jai csaknem a legújabb időkig nagyon titkolóztak; féltek a nyilvánosságtól, mert olyasminek véghezvitelére állottak össze, a mi az emberi társaságra nézve a legveszedelmesebb. — A társaság az egész világon egy, de azért mégis kétféle tagokat lehet benne megkülönböztetni. A tagoknak legnagyobb része ugyanis olyan, kik most már nem igen titkolóznak, tehát ismerhetők, ismeretesek, mint az a czikkiró is, ki e lapok hasábjain a „szabadkőművességről“ czikkezett, és czikké- vel megyénk közönségét is bele akarja vonni veszedelmes társaságába; de vannak oly tagjai is, kik még most is titokban vannak, kiket még maguk a szabadkőmivesek sem igenismernek. Ezek a legfőbb tagok, ezek kormányozzák a társaságot, a mit ezek akarnak, rendelnek, parancsolnak, azt a többi tagok végrehajtani kötelesek, — A külső vagyis látható szabadkőmives- ségben, mint valamely mesterségnél fokozatok vannak. A ki tehát ezen veszedelmes társaságnak tagjává lett, az előbb inasnak vétetik fel, és csak azután lehet legény, mig végre mesterré avattatik fel. — Ezen három fokozat ban vannak az egész világon szabadkőmivesek, mintegy 8 millió; ezekközül mintegy 5 százezren vannak olyanok, kik a társaság ügyeit vezetik, vagyis tisztviselők. Ezek mind a külső látható szabadkőmivességbez tartoznak ; ezek mindnyájan megcsalatottak, ezek legnagyobb része nem tudja hová vezettetnek, nem tudják, hogy ők csak eszközök a nem látható, s igy általuk nem ismert legfőbb szabadkőmivesek kezeiben; ezek olyanok, mint a trombitások, kik a szabadkőmivesség dicséreteit harsogtalják, azt terjesztik. Ezen látható szabadkőmivesek az ő páholyaikban esznek, isznak, mulatnak, jó erkölcsökről beszélnek, és többnyire oly dolgokat visznek véghez, melyeket rendesen dicsérni szoktunk, s igy a szabadköm ivességet a világ előtt jó színben tüntetik fel, mint fentnevezett czikkiró is, ki felvilágo- sodottságát a „Békés“-ben a „szabad- kőmivességről“ irt czikksorozatában tünteti ki. Midőn valaki szabadkőmi vésnék felvétetik ezen felvétel mindég czeremo- niákkal s próbára tételekkel történik, melyek a józan gondolkozásu ember előtt nevetségesek; de ezen nevetséges szertartások között van egy rettenetes dolog, és ez az eskü; mert már attól is ki inasnak avattatik fel, borzasztó esküt kívánnak, mely őtet a szabadkőmivesekhez hozzá lánczolja, úgy hogy többé vissza nem léphet, mert ha a társaságból kilépni akarna, halállal kellene lakolni. A ki ezt nem hiszi, hogy igy van, olvassa át ezen czimü szabadkőmives munkát: „Sarde- na“ oder der vollkommene Baumeister „Leipzig 1866.“ — Czikkiró uram! hol van itt szabadság, hol van itt önállóság ! ? Önök magukat a legnagyobb szolgaságnak vetik alá, midőn a társaságba felavattatnak, mint ezt később még bővebben fogjuk látni. Menjünk tovább! Az eddig elmondottak a látható sza- badkőmivességre vonatkoznak. Ezen látható szabadkőmivesek háta megett vannak a nem látható szabadkőmivesek, kik már magasabb fokozatokhoz tartoznak. Ezek sokkal többet tudnak azon szabadkőmivesi titkos tanitmány- ból, mely a szabadkőmiveseket egy testté összeköti, egy czélra munkássá teszi, mint azok, kik a látható szabad- kőmivességhez tartozuak. De még ezen felsőbb fokozatban levők sincsenek mind beavatva ezen veszedelmes társaság végső czéljaiba. Ezen végczélt csak kevesen tudják. És hiszem, hogy ha czikkiró ur ezen végczélt tudta volna, nem állott volna be hozzájok még inasnak sem. — Ezen kevesek teszik azt, mit a szabadkőmivesség mintegy lelkének lehet nevezni, mely az egész társaságot kormányozza, a társaság végczéljának elérésére annak tagjait vezeti, az e végbőli teendőket azok elé kiszabja. Ezeket előre bocsátva, lássuk immár, mi a czélja a szabadkömives-tár- saságnak, mire törekednek tagjai? Nem az a czéljok mit cikkíró a „Békés“ ez évi 34-ik és 35-ik számaiban oly szép é3 sima szavakkal fűszerezve elmondott. 0 cikkével a közönséget tévútra vezetni akarja. A ki a szabadkőmivesség törekvéseit, czéljait tudni akarja, olvassa át Proudhon legfőbb szabadkőmives munkáit. Olvassa „Sardena“ oder der vollkommene Baumeister“ Leipzig 1866-ban kiadott szabadkőmives munkát. Olvassa Moleschott „Kreislauf des Lebens“ és Büchner szabadkőmivesek képviselői munkáit. — Hosszas lennék, ha mindegyiknek szavait idézném. E lapok szűk kerete sem engedi, hogy cikkíróval hosszas vitába bocsátkozzam. Csak Proudhont a főszabadkömivesek és istentagadók egyikét idézem, ki nyiltan kimondja; hogy „a szabadkőmivesség, sem Istenről, sem vallásról nem akar tudni semmit, hanem az Istent és vallást az embereknek mind neveltetéséből, mind családi nyilvános szokásaiból, mind életéből, mind halálából ki akarja küszöbölni.“ — A többiek is szüntelen azt hangoztatják: „Félre az egyházzal, sem pap sem Krisztus, sem Istan nem kell többé.“ Ez elég, a többit értjük. Már most hogy mondhatja cikkíró ur, hogy a szabadkőmivességnek semmi köze sincs a felekezetekkel, vagy vallással! ? Vagy ön nem olyan szabadkőmives mint Proudhon? Vagy másoktól kapta in- structióit ?! De menjünk egy világitó fáklyával tovább! Midőn a romai katholika anyaszen- tegybáz mostani látható feje 9-ik Pius pápa 1869-ik évben december 8-ik
