Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-03-09 / 20. szám
sen most is használtatnak ; az njabban készültek pedig annyira nem érintettek a törvény szellemétől, hogy azok egyikébe a szó szigorú értelme szerint sem fér be a gyermek; — fin- és leánytanulók elkiilönzése legalább úgy nagyon megkisebbitett mértékben előbb is megvolt sok egyháznál, megvan most is, de most sincs meg nagyobb mértékben, mint volt előbb; nemcsak, sőt tudok rá esetet, hogy egy, még a múlt évben tisztán leányiskola, ma már vegyes; — azt gondolnám, hogy nagyobb egyházaink hivei nagyon restelnék a dolgot, ha valamelyik iskolájuk létszáma közelebb állana a 80-hoz, mint a 200-hoz ; — a tanítónak újabb időben törvény nélkül is kellett, kópezde- végzettnek lennie, kivévén, ha az illető netalán theologus volt, mert hát az ily férfiú nálunk még mindenre jó; hogy aztán azon végzett képezde csakugyan képezde-e ? az nem jő szóba; — ha tehetném, jutalmat tűznék ki azon jó ember számára, a ki engem elsőül értesitend még valaha arról, hogy valamelyik iskolánkban az ezen g-ban elősorolt tárgyak mind, tehát a testgyakorlattal együtt, komolyan taníttatnak; — egy felszerelt népiskolát ismerek, de ez egy sem a törvény szaván indult; — a 8—9 havi iskoláztatást, igaz, elrendelték az egyházak; annak azért teljes szabadságában áll a szülének gyermekét annyi éven át, ugyanazon évben annyi hónapon át, ugyanazon hónapon át any- nyi mulasztással járatni iskolába, amennyi épen szeszélyének tetszik. A 12. §. felsőbb népoktatási intézetekről szól, tehát csak a csabai, latin nyelvvel kapcsolatos polgári iskolára illik, amely most az őszön szűnt meg algymnasiumnak lenni. Azért változtatta-e meg a felekezet algymnasiuma jellegét, hogy a polgári községi iskolától szabaduljon ? Azért-e, hogy a város hibáját, mely szerint ez a polgári iskoláról egyelőre lemondott, helyre üsse? ítélje meg más. Mennyire vétettek az iskola jellegének megváltoztatásánál a polgári, iskolára vonatkozó törvények tekintetbe ? Szabatosan majd csak az iskolai év végén, az iskola értesítőjéből tudhatni meg; de már azt ma is állíthatom, hogy a 74. §. sántít. A 13. §. a képezde minőségét szabja meg. Felekezeti képezde a mi vármegyénkben csak Szarvason van. Volt a törvény előtt is, és pedig oly állapotban, mint ma : a gyrnnasiurnnak alig észrevehető mellékhajtása, tengődik annak morzsáin, lévén a kettőnek együtt 12 tanára. A 14. és 15. §. az állami felügyelet teendőjét jeleli meg. Hol van hát az a felügyelet? Talán bizony Szegedre menjenek el iskoláink rapportra, mutassák be önmaguk fogyatkozásaik lajstromát s egyúttal kérjék alássan, hogy őket a magas kormány annyi meg annyi fogyatkozásaik miatt mél- tóztassék már egyszer legalább egy kicsikét meg is inteni ? Ezekből az látszik ki, hogy ami kicsiny jó ma meg van iskoláinkban, meg volt biz az a törvény előtt is; a mi jó pedig a törvényben ezen kívül van, csak ott van az most is. Igen ám ! de ha elkezdve a ministertöl le egész a tankerületi iskola-tanácsig, csak egyetlen egy testület vagy hivatal akadna is, amely a tanügy fontosságától teljesen át volna hatva, lehetne az országos törvényekből ily csúfot űzni? Ha nem is az országgyűlés, csak maga a tankerületi iskola- tanács törődik csak tizedrész annyit a tanügygyel, mint a „hadsereg“ vagy „hadcsapat“ puszta nevével : úgy a tanfelügyelő alig hívhatja össze a tanácsosokat csupa elfogadásra, alig száliithatja le a tanácsot az országos pénz ingyen fogyasztójává, aligha kénytelen nem lesz a tanfelügyelő kissé fel is ügyelni, s iskoláinkban aligha véget nem ér a mostani háborittatlan, elandalitó nyugalom. Visszatérve tárgyamra, kérdezem már most : a pénzben és időben szegény, nyílt véleménye miatt üldözött tanítónak, aki még azon kielégítést sem remélheti, hogy közleményei tárgyuk fontosságánál fogva figyelemben részesülnek, van-e szüksége in- dolentiára avégett, hogy magát szép csendesen viselje ? ______ Franciaországi események. A béke előleges feltételeit a nemzetgyűlés is elfogadta, minek következtében a poroszok Párisból kivonultak. Vilmos császár ez alkalomból következő sürgönyt menesztett a császárnéhoz mart. 2. „Épen most erösitém meg a békeegyezményt, miután az tegnap Bordeauxban a nemzetgyűlés által elfogadtatott.“ — — — A fejedelmek ura vállalatainkat mindenütt láthatólag mególdá és ennélfogva ezen becsületteljes békét kegyelmében lét, rejönni engedé.“ — — Berlinben harangzúgás és victoria lövések közt olvastattak fel a békepontok. A francia nemzetgyűlésen igen heves jelenetek fordultak elő a béke feltételek elfogadása alkalmával. Victor Lefranc előadó a béke elözetek változatlan elfogadását ajánlja beszéde több helyen zajos ellenmondásra adott alkalmat. Végül kijelenté az előadó, hogy a szavazás alóli kivonás any- nyit jelentene, mint magunkat a felelősség és kötelesség alól fölmenteni. A nemzetgyűlés Thiers inditványára elfogadta, hogy Napoleon a Franciaországra ért szerencsétlenségért felelőssé tétetik és a trónról való letétele kimondatik. — Napóleonnak porosz részről tudtul adatott, hogy miután a béke megvan kötve, hadifogsága megszűnt. Napóleon Angolországba fog menni. A Rothschild ház tagjai Párisban vannak összegyűlve, s megkísérlik a hadikárpótlás első milliárd- jának még mart. havában leendő kifizetését, Francia részről megkísérlik Bismarkkal az alkudozást a többi négy milliárdra nézve a zálogadása iránt, hogy igy a francia terület szabadon hagyása eléressék. Belgium elismerte a francia köztársaságot. Legújabbak. Berlin, máre. 5. Félhivatalos levelezésekből kitűnik, hogy Oroszország Poroszországgal egyet- érrve vetette fel a pontus-kérdést, hogy Ausztria-, Magyar- és Angolországot akadályozza meg a franciák javára netaláni intervenciótól. Brüssel, márc. 5. Battignole külvárosban a párisi köznép tegnap véres harcot vívott a nemzetőrséggel úgy, hogy Bordeauxból kellett a fővárosba katonákat szállítani. B é c s, márc. 6. A német népkörnek mára szándékolt diszbankettje a német győzelmek emlékére, rendőrileg betiltatott. München, márc. 6. Az eddigi tudomásra jutott bajor választások eredménye (a német birodalmi gyűlésbe) majd kivétel nélkül szabadelvű. München, márc. 6. Az ausztriai délpályatár- saság elhatározó, hogy az átviteli közlekedés könnyítésére Kufsteinon keresztül 300 kocsit fog rendelkezésre bocsátani. Drezda, márc. 6. A „Dresdner Journal“ szerint a had-fogoly francia tisztek és mozgóörök saját költségökön mostantól fogva visszatérhetnek hazájukba. London, márc. 6. Chislehurstban Napoleon legközelebbi megérkeztét várják. London, márc. 6. A „Times“ jelenti : A Mont Valerient, és a többi erődöket e hó 7-én; Rouent és a Szajna balpartját e hó 19-én fogják oda hagyni a németek. Újdonságok. — A közmunka- és közlekedési minister ur, Valbach Mór és érdektársainak az előmunkálati engedélyt több rendbeli vasúti szárnyvonalra, u. m. Félegyházáról Csongrád és Szentesen át Orosházáig, — innen Tót-Komlós és Battonyán át Aradig, végre Gyomárdl Szarvas és Csongrádon át Félegyházára vezetendő vonalokra, egy évre megadta. — A Békésen közelebb megtartott ujoncálli- tás eredménye a következő : a közös hadsereghez besoroztatott 87, a póttartalékhoz 31, — a honvédséghez 186. — Lapunk múlt csütörtöki számában az újdonságok között honvédeink kopott ruházatáról emlékezénk meg. Erre nézve illetékes helyről egy cikket küldtek be hozzánk, melyet azonban terjedelménél fogva — sajnáljuk — nem közölhetünk, s csak is főbb pontjaira szorítkozunk. Hogy a honvédek ruházata rósz — mondja a cikk — annak az az oka, mert az intézmény maga uj lévén, a legénység két rendbeli ruházattal el nem láttatha- tik, de erre beküldő is velünk azt hiszi, hogy majd másként lesz ezután. Második oka a honvédség rósz ruházkodásának az, hogy a város a legénységet más-más városrészben helyezteti el s a honvédek ennélfogva bakancson felül érő sárban kénytelenek járni s itt felem littetik, hogy ámbár a város irásilag kötelezte magát a honvédség idejötte- kor, egy év alatt laktanyát épittetni — most még is hallgat vele; ezért rósz a ruha, meg azért is, hogy a legénység szabadon éjjelezhet, és ezt nem lehet korlátolni, mert széjjel laknak a városban. Ha mindezt tekintetbe vette volna az illető (újdonság) iró : bizonyosan nem kelt volna ki a honvédség irányában. — Eddig a cikk. Már most szabad legyen nekünk is egy pár szerény megjegyzést tennünk. Az egész cikkben nem látjuk megcáfolva azt, hogy honvédeink ruházata rósz, kopott, sőt a fentebbiek csak is mentségeket hozván fel, ez beismerése annak, hogy a ruházat csakugyan kopott; pedig hogy c rovat vezetője a neheztelt újdonságban csak is ezt állította, azt mindenki tudja, a ki az újdonságot olvasta. Ebből tehát az következik, hogy igazat irtunk, s ez eddig jól van, hanem már most kérdjük : honnan merítette beküldő azt, kogy mi „a hon véd intézmény felett éledtünk“ és „a honvédség irányában“ keltüuk ki ? Köszönjük alásan az ilyen föltevést, s ha beküldő ur eddig nem tudta, úgy tudja meg, hogy nem tartozunk azon „hazafiak“ közé, kik a hazai intézményeknek, tán csak azért, mert a mieinknek mondhatjuk, ellenségei s azokat, ha nem is nyíltan, de suttyomban becsm^rlik. De épen azért, mert súlyt fektetünk arra, hogy a mienk a honvédség, hát bizony azt is szeretnök, hogy kifogásolni való ne legyen rajta és igy múltkori felszólalásunk ép oly jóakaratból származott, mint a mily jóakarattal tesszük most ezt a megjegyzést, hogy a széjjel lakást nem ismerhetjük elég indokul arra nézve, hogy a legénység éjjeli barangolásai ne korlátoztathassanak, és hisszük, hogy erélyes intézkedések által a szabad éjjelezésnek gát fog vettetni már csak azért is, hogy ne mondhassa a világ: lám, a magyar katonáknál nincs fegyelem. — Psenyeczki Nagy Sándor debreceni főiskolai tanér, az angol nyelv levél szerinti önoktatását körülbelül 25 levélben 30 krért bocsátá ki legközelebb. A mü ügyesen, tapintatosan s könnyen felfogható modorban van írva, s ezért az angol nyelvben önmagukat kiképezni vágyók figyelmébe ajánljuk. Előfizethetni reá Csáthy Károly könyvárusnál Debrecenben. — Halálozások. Kedden délután kisértük igen nagy résztvevő közönség mellett örök nyugalomra Kis Antalt, városunk egyik legrégibb köztiszteletben állt polgárát. Az elhunyt rokonain kívül az egész közönség őszinte részvéttel osztozik a közös veszteségen. Vasárnap délután pedig Bznlimán Zalánkénak adta meg a végtisztességet szép számú közönség. A mélyen sújtott szülék fájdalmát enyhítsék az idő gyógyító kezei. — Béke poraikra ! — Kis Péter közbecsiilésben állott megyei táblabiró, sok ideig erélyes tisztviselő, megye bi- zottmányi tag, és a gazd. egylet választmányi tagja e hó 4-én élte 64-ik évében Csabán váratlanul elhunyt. Temetése o hó 6-án közel- és távolról össze- sereglett nagy számú tisztelőinek kiséretében ment végbe. Pihenjenek nyugton a fáradhatlan derék férfiú hamvai!!-f- Végit Mihályt Békésen az árvizokozta károk annyira kétségbe ejték, hogy az öngyilkosságban keresett menedéket. Méreg által kívánván célját elérni, hanem gyorsan érkezett ellenméreg eb
