Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-03-09 / 20. szám

ben megakadályozván, a Körösbe ugrott, honnan aztán csak holt tetemeit fogták ki. — Fölkérettünk a következő sorok fölvéte­lére : Elodázhatlan kötelességemnek ismerem a me­gyei tisztviselőknek, a városi elöljáróknak, úgy Gyula város volt biráinak, és mindazoknak, kik boldogult atyám temetését — nagybecsű részvéttel, illetőleg szives jelenlétökkel megtisztelték, őszinte hálás köszönetemet — anyám nevében is — nyil­vánosan kijelenteni.—Kelt Gyulán 1871. évi már­cius 8-án. Kis Józsa. Gazdászat, ipar és kereskedelem. Gazdászati levelek. VII. Endröd mart. 2. Tekintetes szerkesztőség! A legújabb gazdászati elvek szerint, melyeket bizonnyal okszerű tapasz­talat istáp ■>!, a lóherfélék vetése ősszel ajánlatos. A lóherfélék termelése részben a mesterséges ta­karmánytermelés körébe tartozik. Birtokrendezés­nél, foképen kisebb gazdaságoknál, nem lehet elég­gé ajánlani. Legalább is 50—60 herefaj van. Kü­lönösen megemlitendök mégis: 1) a vörös here, 2) fehér here, mely a réteken vadon tényészik; 3) a piruló here; 4) az óriás here vagy somkoró, mivel igen szagos, a marha nem sze­reti. A herét a mennyire lehet, tehát legtöbbnyire trágyázott kapás növény után kell vetni, v é d n ö- vényül legjobb az árpa, vagy ha tavasszal vet­jük, a zab; tehát e kettővel aránylag keverve, holdankint legalább 20 font heremag vetendő; az ennél szükebb vetés megboszulja magát, föképen a vörös herénél, igen gyér terméssel. A heremag tövisboronával, vagy könnyű fogas boronával jól betakarandó. — Ha a forróság hirtelen beállana, — hogy a téli nedvességet Ienyomvá tarthassuk s igy a sebesen való kiszáradást megakadályozhas­suk — mind a heréknél, mind egyéb tavaszi ve­tésnél igen ajánlatos a sima hengerezés. A here­táblákat tavasszal, értvén mihelyt a föld annyira megszikkadt, igen okszerű eljárás, jó erősen meg- fogasolni, vagy csoroszlya ekével meghasogatni; ez utóbbi eljárást minden mesterséges rétmivelés- nél alkalmazni kell. A herefélék egyik jelesb faja a lucerna (medicago sativa); igen fontos takar­mánynövény. Pranciországban —• még a rómaiak honosították meg, — hol igen tenyész­tik. Lucerna nevét újabb időben nyerte, a Swajtz- ban fekvő Luzern nevű várostól, hol a legkitű­nőbben díszük. A melegebb égalj alatti országok­ban vagy országok vidékein gazdagon tenyészik; a nedves talajt nem szereti. Bizonnyal megyénk több községe határának telekes vagy homagos ré­szein üdvös volna tenyészteni. Helylyel-közzel már eddig is kezdeményeztetik vala, de csakis kezde- ményeztetik. — A lucernának jó alá kell a földet készíteni. —• Tavasszal, épen úgy mint egyéb he­refélék — szereti a megfogasolást stb. Szintén védnövénynyel vetendő. — Igen tartós tulajdon­ságú. — Holdanként négyszeri kaszálásra kiszá- rasztva szénául 70—80 mázsát is megad éven át, zölden 4—5-ször annyit. A lucernát — mint a lóherfélék között leggyön- gédebb természetűt — tanácsosb tavasszal vetni inkább, mint őszkor; tavasszal akkor már, midőn az éjjeli fagyoktól nem igen tarthatunk. Habár rendszeresen csak az ásványi trágyázás­ról szóló levelemben kellene fölemlítenem, mégis elölegeseu szabadjon felhoznom, miszerint a lucer­nás talajnak — mivelhogy e talajnak nem szabad nedvesnek vagy igen száraznak lennie, — hatal­mas trágyázása a gipszezés (kénsavas mész). Már a rómaiak is trágyázták ilyetén módon. — Franklin — az amerikai nagy polgár tett e tekintetben legtöbb, legsikeresb s megcáfolhatlan haladást, kísérletet. O ugyanis, hogy meggyőzze polgártársait —■ mert hát azok közt is voltak meg­lehetős számmal Tamások! — a gipszezés nagy jó hasznosságáról: — lacernás talaján angolul ezen szót irta ki gipszporral vastagon hintve: „gipszezzctek!“ — még kora tavasszal, midőn még a lucerna nem indult hajtásnak; eredménye lön: hogy a „gipszezzet ek“ szó betűi a lucer­na megnövésekor egészen kiválón látszottak meg a lucernás talaj tábláján... Éljen a ki sér le t- tevö! A lucerna betegsége az aranyka; ezen növényi betegség ellen igen sok a gyógyszer; már pedig a mely betegség ellen igen sok a gyógy­szer, az egy sem bizonyos, hanem csak tapoga- tódzó!. .. tapogatódzással pedig nem lehet gyógyí­tani, s igy van ez az aranykánál is; legjobbnak állítják a lucernást kékkőiével öntözni; ennek a gyógymódnak meg az a hátrányos baja van, hogy drága, s legtöbbször aligha kifizetné magát. A lóherfélék jelesb faja közé számítandó még a török here, vagy vidékünkön dívó elnevezéssel a baltacím; hazánkban nincsenek elismerve még tagadhatatlan előnyei; egyik föelönye az, hogy igen igénytelen növény; mert még a murvás ta­lajban is szép haszonnal tenyészthető; az egy ol­dalú meszes talajban leginkább diszlik. Másik fő- előnye az, hogy jó időben holdankint 40—50 má­zsát is megad, és hogy a marha igen kedveli. Ve­tésre 3 mérő szükséges. Némely gazdászok hüve­lyesen vetni előnyösnek tartják. A még vetendő tavaszi növények r öl, később eszközöltethetvén az úgy is, következő levelemben. Az őszi vetéseket a száraz fagyok után jó le- hengereztetni, mert a hengereztetés után a föld simább maradván, rajta bárminemű aratás — de főleg az aratógép járása — biztosabb. — Atalá- nos panasz megye- és vidékszerte, miszerint igen sok kukurica a megpenészedés miatt épen nem használható... Keszthelyi szaktanár ur állí­tása kapcsán ajánlhatom az ilyen kukuricát meg­darálni, aztán megpörkölni és takarmányul ekként meghasználni. Kicsinyben kisérletet tenni bizonnyal üdvös; s aztán.... Bállá Mátyás. Hetivásári tudósítás. B.-Csaba mart. 4. A mai gabonaárak kővet­kezők : Búza 5—5.50 krig vámmázsánkint. Ár­pa 2.10 kr; kukurica 2—2.20 kr; cinquantin 2.25—30 krig mérőnként. Latzko A. Kiadó tulajdonos és felelős szerkesztő: Hajóssy Otto. HIRDETÉSEK A legelegánsabb férfi és gyermek dísz- és utazóruhá.k Magyarország 3 legnagyobb férfiruharaktárában GRÜNBAUM és WEIN GR m. kir. udv. szabók Pesten. I. Deák-téren az ev. templom átellenében. II. Hatvani-utca és országút szegletén, a Zrínyi kávéház átellenében. III. A régi színháztéren levő bazárban a Magyar kiráty cimü szálloda átellenében. 22) ------------ 3-3 Megrendelések a legpontosabban teljesittetnek. Testhez nem jól álló ruhák kicseréltetnek. Meghívás. A békesmegyei takarékpénztár-egyesület részvényes tagjai f. évi martius hó 19-én reggeli 10 órakor Gyulán a takarékpénztári helyiségben tartandó rendes évi közgyűlésre ezennel meghivatnak. A közgyűlés tárgyai lesznek: 1. A m. évi megvizsgált számadások és mérleg alapján az osztalék, mint szintén a jótékony czélokra fordítandó összeg meny- uyiségének meghatározása. 2. Központi pénztárnál 30, békési fiókpénztárnál 10, oroshá­zinál szinte 10 választmányi tag megválasztása. 3. Az igazgató választmánynak több rendű javaslatai. 21) 3—3 Báró Wenckheim László. Pest, váci ut 8. sz. ajánl legjutányosabban : pesti gőzmalom lisztet, amerikai, kelet-indiai és olaszországi rizst, különféle kávét, borsot, fahéjt, legfinomabb tábla- és bogyó gépolajat, angol sodát, cukorfélét, rhuin és likőröket, és különféle itt nem neve­zett gyarmatárukat biztosításával a legkészségesebb szolgálatnak. 7—10 A gyulai uradalom részéről közhírré tétetik, hogy itt helyben Gyulán nehány száz köböl, tökéletes, tiszta tavaszi búza van eladó. Venni szándékozók az uradalmi tisztséghez for­duljanak. !9) 5—6 Egy igen jó zongorát, egy kivágott oldalú uj stayer kocsit, két lóra való uj szerszámot, különféle házi bútorokat s ingóságokat elköltözés végett szabad kézből jutányos áron el­ad Gyulán 23) 3—4 Wallfisch Bernát. Gyulán, a 2-ik szám alatti házban (a román templom szomszédságában) 2 szoba, 2 konyha és kamara kiadó. Ér­tekezhetni gondnok Nyikora Mihály táb- labiró urnái. 24) 1—3 Gyulán, Dobay János könyvnyomdája. 1871.

Next

/
Thumbnails
Contents