Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-02-12 / 13. szám

lehetne felelni, mely programm egyébiránt a Iaj- thántuli mai állapotokhoz mérve megfelelőnek is mondható. Annyi bizonyos, hogy úgy a bécsi, mint a magyar sajtó nem nagy lelkesedéssel fogadta ez ismeretlen urakat, kik talán — egy kettő kivételével — életükben most először okoztak feltűnést szokatlan hangzású neveikkel.

Országgyűlési tudósítás.

Febr. 7. Napirend a kereskedelmi és földmive- lési minister költségvetése. Tisza L. a tavaly tervezett két gazdászati iskola felöl kérdezi a mi- nistert. M u k i t s Ernő szintén. S z 1 á v y József minister, válaszában fejtegeti, hogy a két iskola felállítására vonatkozó érvek nem helyesek, nevezetesen tagadja, hogy hazánkban különböző vidéknek különböző gazdasági viszonyai volnának, e viszonyok csak socialisak s igy minden gazdasági intézetben egyenlőn lehet a gazdászatot tanítani; a másik érv a távolságot illetőleg megszűnik a vasúti gyors közlekedés következtében. Simonyi E. nem tudja összeegyeztetni a parlamentaris praxissal s az országgyűlés tekintélyével, hogy a minister a háznak múlt évben hozott határozatainak argumentumait most cáfolgatja. Tisza K. Simo- nyival tart, nagyon szomorn jelenségnek tűnvén fel előtte a minister nyilatkozata. Ilyen parlamentáris- mushoz szólónak sem kedve , som bizalma nincs. Gaál Endre határozati javaslatot ad be a borászati és szőlészeti tanfolyamnak életbeléptetése iránt a keszthelyi orsz. gazd. intézetnél. Szlávy mindent igér,hogy ez 1872-vagy 73-ban létesüljön. Lónyay G. ajánlja a gazdasági tanárok fizetésének felemelését, Szlávy erre kéri is a házat. V á r a d y G. a m.-óvári intézet tanitás ügye felöl interpellálja a ministert, hogy ha nem is lehet a tannyelv kizárólag magyar, legalább párhuzamosan adassák elő minden tantárgy. Szlávy megnyugtatólag válaszol. A kolozsmonostori tanintézet ügyének tárgyalása után következett az ál lad almi lótenyész-intézetek. Tisza K. nem helyesli, hogy ez intézetek kezelése még mindig idegenekre van bízva, vegyük már át egyszer azt, mi a miénk. Szlávy a honvédséget nem látja alkalmasnak ez intézetek kezelésére rövid ideig tartó szolgálatuk miatt, a kormány azon álláspontot foglalja el, melyet Tisza K. jelzett. Ezután következett a földtani intézet ügye. P. Szathmáry

K. sajnálja, hogy a kormány nem fejti ki ez intézet célját jobban. Feszt Imre örvendetes eredményeket mutat ki a magyar geológusok eddigi működéséből. — A póst a-iigy jelen állását P é c h y T. Domahidy, Guthy és Mátyus egyhangúlag roszalják.

Febr. 8. A pósta-jövedéknél T i s z a K. elismeri, hogy utóbbi években nagyot haladt ez intézet. Mu- k i c s E. nem helyesli azon viszás eljárást, mely szerint a m. kir. póstahivatalok még most is németül leveleznek. Szlávy erre azt jegyzi meg, hogy sokan vannak a postahivataloknál, kik nem tudnak magyarul levelezni, de inkább megtartja a németeket, mint a póstát bezárja. Ghyczy K. figyelmezteti a ministert, hogy kár volt a póstaügybe a nemzetiségi kérdést beleszöni, a törvény szavai mondják, hogy a hivatalos nyelv Magyarországon magyar. Yárady G. a távirda- ügynél h. javaslatot ad be, hogy a minister utasit- tassék, mikép a jövő évi budget-tárgyalásnál a táv- irda szükségleteit tájékozásul terjessze elő. Szlávy válaszol Váradynak, ki ebben megnyugodván, h. javaslatát visszaveszi. AntalffyK. egy Gyergyő- ban felállítandó távirda ügyében szólal fel. Szlávy

1872-re Ígéri azt.— Ezután az igazságügyi minister költségvetése következett, melyet Dietrich áta- lános tárgyalás alapjául sem fogad el.

A delegatiókból. Febr. 6. Benedek S. tábornok a közös hadügyminister képviselője, Eber Nándornak felel múltkori interpellatiójára a honvédséget illetőleg, kijelenti a tábornok, hogy ez iránt a ministerekkel most is folyamatban vannák a tárgyalások; a mi pedig a hat hadtestnek megfelelő tüzérséget illeti, igyekezni fog a minister e hiányon is mielőbb segíteni. — Éber ebben megnyugszik. Válaszol továbbá Benedek még Ern u s z t Kálmánnak a szolgálaton kívüli fegyver- viselés tárgyában intézett interpellatiójára. A tábornok védi s bizonyitgatja a fegyverviselés szükségességét; a ház azonban nem veszi tudomásul e választ, s Ernuszt kijelenti, hogy e tárgyban határozati javaslatot ad be. .

Febr. 8. A hetes bizottság ajánlja, hogy a közös minister egy lóösszeirási törvényjavaslatot készítsen, s azt az illető ministerek által terjessze a házak elé, a javaslat elfogadtatott. Ernuszt K. h. javaslatot nyújt be, mely szerint intézkedjék a közös hadügyminister, hogy a katonák szolgálaton kívül csak rendkivüli esetben viselhessenek fegyvert. — A javaslat azonban nem tárgyaltatott.

A háború.

Gyula, febr. 10.

Gambetta lemondott! E tény ha nem is a legnevezetesebb az utóbbi idők eseményei közt, de annyi jelentőséggel mégis bir, hogy a jelen helyzetre talán eldöntő lesz. Gambetta lemondásával pártja is megszűnik működni, s igy a jelen vérengzések talán be lesznek szüntetve, s Favre egész erejével láthat a béke müvének befejezéséhez. — Gambetta rövid 4 hónap alatt világhírű névre tett szert, az ö nevével volt összekötve Franciaország sorsa, az ö lánglelke teremté az ifjú hősi hadseregeket, melyek vitézül álltak szembe a gyakorlott német hadakkal , és a köztársaság Gambettának köszöni legelső sorban léteiét. — Mig más reménykedett a szerencsés kimenetelben, Gambetta bizton hitte azt; s mig sokan kétségbeestek, Gambetta beszéde fellclkesité s tettre buzditá a csüggedöket. Ő volt a nép lelke, éltető ereje.

Mennyi önmegtagadás van e lemondásban ! O még mindig remélt, mindig hitte, hogy az egész országot felzuditja az ellenségre, s hogy sikerülni is fog azt kiűzni, s nagyravágyó terveitől elütni ; hanem párisi kollegái más véleményben voltak, ők a béko útját látták előnyösebbnek, és Gambetta leszáll a magasról, hova öt hazaszeretete, tehetsége és az események emelek, átengedi a tért másoknak, reményeit keblébe fojtja, meggyőződéséről lemond, hogy a haza boldoguljon mások hite szerint. E lemondás Gambetta nagyságának legfényesebb tüköré,

A választásokra vonatkozó decretum visszavonatott, s úgy látszik, hogy ennek következtében Gambettát a lemondásbán elvtársai is követni fogják.

Aragonak egy körlevele aprefektekhez mondja: hogy valamint az elöbbeni uralkodó családok, úgy Napóleoné is teljesen ki van zárva a választha-a tásból.

A mint látszik, a fegyverszünet kedvezménye csak annyiból áll, hogy a főváros lakossága éhen ne haljon, mert*a legnélkülözhetlenebb szükségletekkel való ellátás a német katonai hivatalnokok ellenőrzése alá van vetve, s igy az élelmiszerek szabad forgalma épen nincs megengedve. Egy berlini sürgöny szerint, ha a déli részekben az anarchia tovább tart, Poroszország, Anglia, Ausztria és Oroszország beleegyeztével, ideiglenes kormányt fog kinevezni Francia- ország számára.

Külföld.

Románia fenyegetett helyzetének következtében Sumla mellett egy őrködő csapat fog felállit- tatni. Egy konstantinápolyi hir alaptalannak mondja hogy a porta megszállja Romániát, ha azt a fejedelem elhagyja.

A pápa egy kölcsönt szándékozik kötni, s mint az egyház feje, értékpapirokat kibocsátani.

Varsóban több állandó katonai tábor felállítására törekednek.

Legújabbak.

London febr. 8. A konferentia tegnap hosszabb ülést tartott. A „Morning Post“ azt hiszi, hogy már a tegnapi ülésben létrejött a kölcsönös megállapodás. A „Standard“ reméli, hogy a konferentia a romániai nehézségeket is elfogja oszlatni.

Berlin febr. 8. A követelt terület-átengedés.az

egész felső Rajna és alsó Rajna departementra, majdnem az egész Moselle-departementra, a Meur- the-departement egy harmadrészére s a Doubs és Vosgesek departementja egyes részére is kiterjed. Versaillesben mielőbb remélik a béke megkötését.

London febr. 8. Erősen állítják, hogy a hatalmaknak sikerült a román fejedelmet maradásra bírni.

Bécs febr. 9. Beust visszalépése nem valósul. Nem kérte lemondását s igy nem is fogja nyerni.

München febr. 9. A bajor tábori hadseregnek f. hő 19-éig teljesen ki kell egészittetnie.

München febr. 8. A bajor hadseregnek e hó

19-éig újra teljes számúnak kell lennie; a tartalékosok és a rekonvaleszcensek mind Franciaországba küldetnek.

Wilhelmshöhe febr. 8. Napoleon a választások alkalmából proklamatiot intézett a franciákhoz.

Igazgatói jelentés

a b.-gyulai torna- és tűzoltó-egylet 1870-ik évi működéséről.

(Vége.)

Megkell említenem a tornászat azon ágát is, mely a vívással foglalkozott. — Erről kevés a mondani való.

T. Karassiay István első alispán ur kegyes volt lakásának nagy termét az egyletnek vívó-iskolául ingyen átengedni, minek folytán a vívó terem berendeztetek oly képen, hogy tagtársaink közül kilencen jelentkezvén a tanulásra, azoknak részére a szükséges kard és tőr ví-eszközök, álarcok stb. úgy szintén az egylet részére is, egy személyre való vívó-eszköz ennek költségén megszereztettek, s a teremben felállittattak, de sajnálattal kell megemlítenem, hogy tagtársaink közül alig 2 pár vett igénybe néhány tanórát, mig a fiatalság azon része, mely a honvédelemre különben is hivatva van, — távol maradt, — pedig ki tagadná azt, hogy a vívás és a fegyverbeni gyakorlat, nemcsak a férfias tulajdonok közé tartozik, hanem a test erejének kifejlesztésére, az ügyességnek, bátorságnak és önbizalomnak megszerzésére nem csekély befolyást gyakorol, — és oly szükséges, hogy egy fiatal ember ma e nélkül kiképzettnek magát alig tarthatja.

Szólok mármost végre egyletünk azon osztályáról is, mely magának nem kevésbé nemes feladatot tűzött ki, a tűzoltó karról.

Bármily csekély is egy év egyletünk történetében, még is a vajúdások közepette ezen év sok tapasztalatot adott és sokra megtanított. Különösen megtanitott arra, hogy valamely intézménynek szerkezete lehet jó és célszerű bizonyos helyen és bizonyos körülmények között, mig ugyanazon szerkezet más helyen és más körülmények között, nem célra vezető. — Mi is rendeztük és szerveztük magunkat, leginkább a pestiek mintájára, elfogadtuk nagyobb részben azoknak rendszabályait, s megállapítottuk az örködési rendszert — és ehez képest egyelőre itt a városháza termében egy őrségi telepet felállitván, megkezdtük az éjjeli őrködést múlt évi juh 14-én 75 taggal olyképen, hogy minden éjjel négy tag esteli 10 órától reggeli 4 óráig őrködni volt köteles azon célból, hogy vész esetén, a készen tartott tűzoltó szerekkel első jelenhessen meg a vész helyén. Ezen őrködés fenntartatott October 25-ig, azonban ekkor megszüntetve lön egy választmányi határozat által azon okból, mert alkalmatos külön helyiséggel nem bírván, a téli időre ezen nagy termet nem lettünk volna képesek fűteni, — de megszüntettetett különösen azon ok miatt is, mert csekély lévén a tagok száma, egyesekre nagy teher nyomaszkodott, s a tagok a gyakorta reájok eső éjjeli őrködést nem birván meg, — a rendszabályok szigorának fenyegetése mellett is —■ nem teljesítették kötelességeiket, — s az örtanyát későbben elhanyagolták. —■ Az őrségen kivül — a tagok kötelezve valának hetenként két órát a gyakorlatokon megjelenni, s e tekintetben a nyári hónapokon a tagok két osztály-