Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-02-12 / 13. szám
Külön vámterület és kereskedelmi képviselet nélkül iparunk tökéletesen nem fejlődhetik ki soha. Az elsőtől tiz évre meg vagyunk fosztva — a kiegyezés által; a másodikat sokszor emlegetik, s ezzel eleget látszanak tenni az ügynek, és elhalasztják egy boldogabb időre. Békésmegye bizottmányának, f. é. febr. 7-ik napján tartott rendkívüli közgyűlése. Bizottmányi tagok kevés számmal vannak jelen. Elnöklő első alispán, a közgyűlést megnyitván előterjeszti, miszerint a múlt évi december hó 12-ik napján és folytatva tartott közgyálés 520 számú határozatával, a múlt évi kedvezőtlen időjárás miatt vetetlenül maradt földeknek összeírását azon célból, hogy ezen földek tavaszi búzával leendő be- vethetése és illetőleg az erre megkivántatö tavasz, vagy járó buzamagnak kellő időbeni beszerezhetése iránt, megfelelő intézkedések tétethessenek, — elrendelvén : a kérdéses összeírás és ezen alapuló szükséglet kimutatás a járásbeli föszolgabirák által teljesittetett, s az ide vonatkozólag beérkezett jelentésekre utalván, fölkéri a közgyűlést, hogy azokat tárgyalás alá vevén, a fennforgó szükséghez képest, intézkedni szíveskedjék. Mely elnöki előterjesztés után a járásbeli fö- szolgabiráknak ide vonatkozó jelentései sorrendben felolvastattak, s miután az ekként felolvasott jelentések és ahoz csatolt kimutatások szerint, a gyulai és szeghalmi járások kivitelével a többi névleg pedig a csabai, orosházi, szarvasi és békési járásokban, a vetetlenül maradt földeknek tavaszi búzával leendő bevethetésére szolgáló szükséglet egyes lakosok részéről csakugyan felmerült, s következőleg e részbeni intézkedés szüksége fenforog : annálfogva és tekintetbe véve, miszerint a bejelentett szükséglet mérve nem oly nagy, hogy annak beszerzése rendkívüli gondoskodási módok alkalmazását tenné szükségessé; tekintve továbbá, miszerint biztosan föltehető, s e részbeni alapos tudomás forog fenn, hogy a járásbeli föszolgabirák által bejelentett tavaszi búza szükséglet, a megye teszemrehányást; emlékezzetek reám : legyetek oly nagylelküek, mint én valók.*) Itt a király egy székre rogyott, nem tudott tovább beszélni. Ej fél után egyet ütött. A királyné mellette térdelt. Nővére elájult; a szegény gyermekek szólni sem birtak: lábainál feküdtek. — Lajos fölemelkedett, átkarolta nejét: élj boldogul, úgymond, ez az utósó csók, a sirontul újra átölellek. Elkellett szakadnia övéitől... tétovázott... Egy helyen maradt állva; lábai reszkettek. Éljetek boldogul! kiáltá s szobájába tért. Egy óra hosszant egyedül maradt. Azután ir- landi születésű, gyóntató-atyját hitta; hangosan imádkozott s kérte őt áldoztassa meg. Felnyitotta szobáját; akárki láthatta öt térdein; kereszt volt az asztalon, melyre tekintve e szókat mondá ! Szenvedéseidben, uram ! vigaszt s erőt nyerek a halálra. Alig, hogy elfogadta az ostyát, arca földerült.; ereje visszatért. Imádkozott még a gyóntató-atyá- val s igy szólt hozzá: kedves atyám: mond meg mindenkinek, hogy a szerencsétlenek egyetlen vigasza a hit. Ha mindenki elhagy is, ez velünk marad, ez nagy győzelem. 8 órakor reggel (21-én) Lajos a toronyból a kocsiba lépett; csak a gyóntató-atya ült mellette. Poroszlók és katonák kisérték; a kocsi lassan haladt. 10 óra, 20 perckor ért a vesztő-helyre. Lajos kilépett a kocsiból s erőteljes léptekkel ment az emelvényre. Ott fogadta a pap utósó áldását. Barna felöltőjét önmaga vetette le; ez alatt egy ujjas fehér mellénykét viselt, — ezt magán *) Az itt leirtakat — ily alakban — Lajos soha sem mondta. E lap azonban, a mellett, hogy nagy királypárti volt, kortársaira sirvirágokkal is akart hatni s kizsákmányolni a Lajos iránt keltett részvétet halála okozóinak meggyülöltetésére. rületén egyeseknél létező készlet által is pótolható : a járásbeli föszolgabirák ezennel oda utasittatnak, hogy hatóságuk területén, a létező ilyetén tavaszi búzának kinél, mely helyen és mily meny- nyiségbeni készletben léteiét, meghirdetés utján kinyomozván, a mutatkozó eredményről egymást értesíteni, egyúttal pedig a tett szükségleti ösz- szeirás alapján, a jelentkező egyeseket is, a megtudandó tavaszi búza készlet mennyisége és annak beszerzési módozatairól részletesen s ennélfogva kellőn tájékozhatólag tudomásba helyezni siessenek. Ezekután, bár szorosan véve a jelen rendkívüli közgyűlés» tárgyát nem képező, de az ügy természete, s az alkalomszerüség által tanácskozás alá vétetni célszerűnek látott és a szarvasi járás fő- szolgabirája részéről beérkezett, azon jelentés vétetett fel, melyben említett főszolgabíró a rendkívüli vizáradások s kedvezőtlen időjárás folytán a vizmentö körtöltések és megrongált közlekedési utakon teljesített s még teljesítendő munkálatok sürgősségét említvén fel, e célokra a járásbeli ösz- szes orsz. közmunkaerö felhasználhatását engedélyezni kéri. A kérelem azon ágát illetőleg, melyszerint a vizmentö gátaknak jó karban tartása s illetőleg azok kijavítására megyei közmunkaerö alkal- mazhatása kérelmeztetik : jelentő főszolgabíró a megyei bizotmány f. é. január hó 11-én tartott rendkívüli közgyűlésének 3. sz. a. hozott azon határozatára utaltatik, mellyel a vizmentö gátak fenntartása, s illetőleg kijavítására a községek ez idei megyei közmunkaereje felhasználhatónak kimondatott. Illetve a közlekedési utakra szükségelt közmunkaerőt: miután a jelenlegi kedvezőtlen időjárás a közlekedési utak javítását különben is lehetlenné teszi, s ennélfogva az e tekintetben történhető rendelkezés korai s idő előtti lenne; de másrészt a megyei közmunkaerö- nek mily módoni felhasználhatása a közmunkái küldöttség felosztási tervezetén alapuló megyei határozat által lévén majdan megállapítandó : ennélfogva jelentő föszolgabirónak meghagyatik, hogy a közlekedési utak fentartását a fennforgó körülmények által engedett módok felhasználásával eszközölje, különösebb figyelmébe ajánlhagyta. A bakó lenyirta haját; e közben egy másik, kezeit kötötte hátra. Lajos egészen a magasságra lépett. Látta a számos népet a vérpad körül s hangosan igy kezde beszélni: „Franciák! ártatlanul halok meg; az utókor bizonyára boszut áll rajtam : én részemről megbocsátok ellenségeimnek.“ — — — Itt parancs szóra a trombiták oly lármát csaptak, hogy Lajos nem beszélhetett s a nép nem hallhatta őt. A hóhérok ezalatt Lajost a guilotinehoz vezették; nyaka — úgy látszék — nem egészen illett a nyaktilóba; a bárd leesett, — s a fej le volt vágva. A bakó fölemelte a véres főt, körülment vele a r / vérpadon s tompán kiáltá: Éljen a nemzet! Éljen a köztársaság! — a főt s a testet kosárba dobták s a tetemet sz. Magdolna templomába helyezték el.**) Legottan erre (oh! könnyelműség durvasága!) az ácsok a király lenyirt haját eladónak kiáltották ki; a köteléket hajfonadékain 10 Iivresért vették meg. Ruháit darabokra szaggaták és minden darabját pénzért árulták el. így halt meg 16-ik Lajos, jan. 21. reggel 10 óra 22 perckor, 38 éves, 4 hónapos és 28 napos korában. A király lefejeztetésénél különféle mellék esemény történt. A marseillesek csákányaikat a király vérébe mártogatták. Egy ismeretlen pedig a Temple tornyára állott, midőn a királyt onnan kivezették ; látván a fejedelmet, igy kiáltott: „Oh, **) Megjegyzendő, hogy a király házasságakor több ember agyonnyomatván a közörömben, a Magdolna templomban lelték síi jókat; ugyan igy az 1792-ik aug. 10-én kivégzettek is: s a király ezek közt fekszik. Csodálatos végzet! tatván a póstai közlekedésre szolgáló utaknak fenntartása iránti elodázhatlan gondoskodás szüksége egyszersmind az is megjegyeztetvén, hogy a közmunkaerö pénzbeli megváltás utján értékesített részének is felhasználhatását — miután e váltsági összegek rendeltetésükre nézve a közlekedési utakon levő hidak fentartására szolgálnak — e megye közönsége nem engedélyezheti. Végül mint sürgős elintézést igénylő tárgy, felolvastatott a békési járás főszolgabirájának f. é. február 3-án 152 sz. a. kelt s a csabai vizvezetö csatorna tárgyában Békésváros által benyújtott panaszos folyamodványra vonatkozó jelentése. E megye közönsége méltányolva Békésváros elöljáróságának kérvényileg előadott azon panaszos előterjesztését, mely szerint a Csabaváros által épitett vizleeresztön keresztül leömlő víztömegek a békési határ földeit is elárasztván, ekként itten tetemes károkat okoz, a fennforgó panasz megviszgálása s az érdeklett két város között innen származó különbözések lehető kiegyenlítésére s az érdekek kölcsönös kiegyeztetésére egy Kertay Zsigmond t. főügyész és bizotmányi tag elnöklete alatt a csabai és békési járások főszolgabirái, Ladies György tiszteletbeli alügyész, Kis Elek megyei mérnök és Dobosfi Alajos aljegyzőből álló küldöttséget nevez ki, megbizatván e küldöttség, hogy a meg- kisérlendö kiegyeztetés nem sikerülte esetében az 1840. X. törvénycikkben foglalt rendelkezések szem előtt tartása mellett s ahoz alkalmazkodva járjon el. — A lajthántuli ministererizis véget ért. A folyó hó 7-ki hivatalos bécsi lap közli az uj ministerek névsorát. E szerint ministerelnök s belügy- minister Hohenwarth gróf, dr. Habietinek igazságügyi, Holzgethan pénzügyi, dr. Schöffle kereskedelmi és ideiglenes földmivelési, Ihrecsek oktatásügyi és Scholl vezérőrnagy honvédelmi ministerré neveztetett ki. Jobbára ismeretlen nevek ezek s azok, kik viselik — mint mondják — középszerűségek. Fog-e alattuk a lajthántuliak alkotmányossága virágozni, vagy átalán véve : köthetni-e jövendőbeli működésükhöz a siker reményét — e kérdésre még programmjuk elolvasása után sem királyom 1“ kérdezték, királyi-e ? — Igen — feleié. — én királyomhoz a halálig hü akarok maradni ; vele szeretnék halni!“ „Teljesedjék kívánságod : meghalsz !“ mondá a nemzeti gárda egy tagja s ketté vágta fejét. A királyné egyik ájulásból a másikba esett. így lett vége, jóérzelmü***) hallgatóim ! Európa leghatalmasabb királyának! ki ne indulna meg az embertelenség hallatára ? — Oh, látom német honfitársaimat ; látom polgártársaimat ! könnyek áztatják arcaikat s csak szörnyeteg maradhat érzéketlenül. Erkölcstelenség bármely népet tigrissé tehet, csak vallás és erkölcs tartják öBsze az emberiség kötelékét. Minden büntetlen kicsapongás mag, melyből iszonyú események kelnek ki. Németek ! maradjunk hűk minmagunkhoz ! S ti, a föld népei! áldozzatok az áldozatnak fájdalom-könnyeket! lelkesüljetek föl, a gyilkos nemzetnek a földről való eltörlésére. Isten haragja s magatartásotok foganatositják azt. Ne dúlják föl boldogságotokat, ne csábitsanak el. Mindnyájan egy istent hiszünk, boldogan élünk fejedelmeink alatt, mint németek akarunk élni, halni. S emberi sors! engedd megsiratni a jó királyt; imádkozzunk érte ; szeressük jó fejedelmeinket — és minden megtámadás ellen védjük meg alkotmányunkat.“ lm, ilyen politikai cikkek termettek akkor Németországban. Közli: Márki Sándor. ***) T. i. királypárti.
