Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-02-09 / 12. szám
lévő rendes börtönöket használat végett az államnak átbocsátni. Öcsöd és Szent-András pedig a szarvasi törvényszék elestével kérik magukat törvényszéki tekintetben a szolnoki törvényszékhez, járásbiró- sági tekintetben pedig Kun-Szent-Mártonhoz csa- toltatni. A mennyiben Szarvas város részéröl tett ajánlat a rendelet ellenében csak szóval adatott elő: a jelenlevő képviselő ur, annak a város részéröl Írásban s kötelező erejüleg leendő beadására el- utasittatott; — Öcsöd és Szent-András községeknek törvénykezés tekintetében, Szolnokhoz leendő csatoltatásuk iránti óhajtásuk figyelmen kivül hagyatott, mint olyan, mely a megyei értekezlet s a megyei bizottmány, sőt mondhatni, országosan elfogadott azon elv megsértését idézné elő, hogy a megyék közigazgatási területi beosztásai törvénykezési tekintetben is megtartandók, s csak nagy indokok és sérelmek előfordulta esetére essenek változás alá. A szeghalmi járás által felajánlott Petri- féle ház javaslatba hozatala ellen kifogás nem tétetett ugyan, de miután a ministeri leirat a javaslatba hozandó épület értékének megállapítását határozottan kívánja, a járási tisztség a felajánlott ház becsértékének hiteles felvételére s beadására elutasittatott. Ugyanezen járás által tett azon kérelem, hogy a most Ványához tartozó, de már fele részben a szeghalmi lakosoktól örökösen megvett Csépán pusztának biróságilag a szeghalmi járáshoz csatoltatását kérelmezik , mint a térmérék helyzet által indokolt, elfogadhatónak ösmertetvén fel, ez érdemben Hevesmegye hason bizottmánya az egyezség létesítése, illetőleg a csatoltatáshoz járulás végett megkerestetett; ellenben a bélmegyeri és felhalmi puszták eddigi illetőségüknél meghagyandónak véleményeztettek. Az o r os h áz i járásnál 10,000 forint beépítésével a mostani községháznál 600 frt évi bér mellett felajánlott járásbirósági helyisége oly kijelentéssel hozatik javaslatba, hogy annak felépítéséig is, a község haszonbér mellett alkalmas helyiségről gondoskodni köteles. Ugyanezen járási bíróságba leendő csatoltatásukat kérő nagyobb birtokosoknak óhajtására nézve, a gr. Károlyi Györgynek a királysági, sámsoni és kakasszéki, eddig részint a vásárhelyi, részint a szentesi járásokhoz nütt mély csend, melyet nem zavar meg a föld moraja, hova felhatolni nem képes. Sehol semmi jele az életnek, s mégis távol a kihalt tájak nyomó érzetétől; a szabaddá lett képzelet Ossian szellemeinek országába varázsolja a szemlélőt. „Mily fenséges kép !“ kiálta fel meghatva Cou- vel a kép nagyszerűségétől, h ngja azonban nem csengett, lehellete teliesen fehér szinbe leb- bent le ajkáról. A léghajó a harmadik felhöréteg határánál 11,000 láb magasságra állt a föld felett 5 óra s 18 perc volt délután. Az utazás célja el lett érve, utasaink betekintettek az ég felhő-hálózatába. Azon felhő-boltozatok számát, melyeken túl a napsugarainak útját nem állja semmi, kipuhatolni nem tudák; utasaink e fenséges alkonyat pompája mellett nem vágytak a nap fénye után; szemük még egy búcsú pillantást vetett a bűvös világövbe; Couvel biztos keze egy rántást tesz a telepen s az agyra gyakorlott hirtelen, beállt nyomás tudatá utasainkkal a visszatérés kezdetét. — A második felhő-rétegbe érkeztekor a ballonra — int ezt Cou- vell a felemelkedésnél előre megjóslá, — erősen csapkodott az eső. Újból hallható volt a gözko- csi robogása, a kutyák ugatása hozzájuk hatott s nem sokára erdők, ligetek, és falvak panorámája terült el utasaink alatt a Saal folyó ezüst szalagja által metszve. A ballon csendesen haladt át a folyón s Lutzen mellett oly szelíden érinté a földet, hogy a legkissebb zökkenést sem érezték utasaink. S ezzel berekesztjük a léghajó s Iéghajózásróli közleményeinket. _________ ta rtozott pusztáinak ide csatoltatása azon körülmény megfigyelésével , hogy ezek Orosházához alig egy félórai járásra feküsznek, s ez okból ezen uradalmi gazdasági tisztek is állandóan mind Orosházán laknak, inig Vásárhely és Szenteshez 4 mértföldnyi távolságra esnek, indokolt lévén, elfogadtatott, s ez érdemben hozandó egyezség sike- resithetése végett Csongrádmegye hason bizottmánya megkerestetett. Ellenben ugyancsak a birtokos uraknak kis-apácza, gerendás és kaszaperi puszták egy részeinek ide csatoltatása iránti, és Így részletes elszakitást célzó óhajtásuk helyeselhe- tőnek s ajánlhatőnak nem találtatott. A háború. Gyula, febr. 7. A Bismark és Favre közt kötött béke egyes pontjait még teljesen nem lehet tudni, annál is inkább, mivel az illetők szeretik azt titokban tartani, a mennyit azonban igy is kilehet belőle venni nem oly szigorú az, mint talán hiresztelék, nevezetesen a francia flotta egy részének átengedése nincs benne kikötve. Mig Favre és vele párisi kormánytársai minden igyekezetüket a békére fordítják, addig Gambetta és követői a legnagyobb elszántságra készülnek; hallani sem akarnak a békéről, a 21 napi fegyverszünetbe is nagy önmegtagadással egyeztek bele. Gambetta egy proclama- tioban tudatja Franciaországgal, hogy a párisi kormány minden rendelete, minden egyezkedése az ellenséggel érvénytelen, a népet kitartásra s a háború folytatására izgatja, oly békét Franciaország nem köthet, mely terület átengedéssel van összekötve. S ha már is ily nagy az izgatottság, mit várhatunk a nemzet gyűlésen. Mindketten tekintélyes párttal bírnak, hogy melyik lesz aztán többségben s melyiknek működése lesz eredménye- zöbb azt a távolból gyanitani sem lehet. Favre Jules Simont küldé Bordeauxba, Gambettát — kit ott istenítenek — és kormánytársait békés hangulatra birni, esetleg hatalommal is fellépni. A bordeauxi kormány egy választási szabályzatot bocsátott ki, mely szerint a napóleoni dinastiát szolgálók közöl senki sem választható meg a nemzetgyűlésbe; Bis- mark ez ellen egy Gambettához irt levélben tiltakozik, Gambetta pedig válaszában kijelenti, hogy csak ily módon szabadulhat a poroszok szemtelen tolakodásától. Gambetta pártján állanak hir szerint Faidherbe és Dagcnt tábornokok is, kik a fegyverszünetet sem akarták kötelezőnek elismerni, mire Favre sürgöny utján kötelezé őket rögtöni elbocsáttatásuk terhe alatt. A Párisra kivetett 200 millió hadisarcot Rotschild kölcsönzé a fővárosnak. Bismark Favreval alkudozik az iránt is, hogy Metzröl lendö lemondása fejében Luxemburgot megvásárolhassa. Külföld. Biztos értesülés szerint a Dunahajózási kérdésben már megállapodásra jutottak volna. E kérdés a konferentián a Pontus kérdéstől külön választva fog tárgyaltatni. Úgy látszik, hogy e tárgyban már minden oldalról megállapodásra jutottak. Egy flórenczi sürgöny szerint állítják, hogy a semleges hatalmak diplomatiai működése elé nagy nehézségek gördülnek. Amadeus, az uj spanyol kir.ály e hó 2-án foglalá el trónját, mely alkalomból a fejedelmeket tudatván, barátságukat kéri, s a magáét nekik ajánlja fel. Legújabbak. V e r s a i 11 e s, febr. 4. A „Gaulois“ szerint Bismarck valamennyi francia tisztnek megengedte, hogy mint jelölt az alkotmányoző gyűlésbe fölléphessen, ha azonban meg nem választatnék, köteles az illető három nap alatt hadifoglyul ismét jelentkezni. Berlin, febr. 5. Favre és Bismarck közt folyó értekezésekben már volt szó a fegyverszünetnek esetleg március 1-ig leendő meghosszabitásá- ről, hogy a francia alkotmányozó gyűlés kellően megvitathassa a béke és a kormányforma kérdését. — Egy befolyásos délnémet államférfiu állítólag fölszólította Bismarckot, hogy Ausztriának az 1866-ki 20 millió forintnyi hadiköltséget a francia hadikárpótlásból térítse meg. Versaillesi rendeletek folytán, pótcsapatok, mint a háború folytatásának esetén, folyton küldetnek Franciaországba. Brüssel, febr. 4. Az „Indépendence beige“ egy levelet közöl Bordeauxból e hó 30-ról, a mely szerint ott, habár a fegyverszünet-föltételek keményeknek találtatnak is, mégis Favre nem ócsárol- tatik és nem ítéltetik el. Gambetta egy napiparancsa felhívja a katonákat, hogy gyakorolják magukat. Egy levelezője ugyané lapnak Liliéből e hó 30-áról írja : A németek megszállták Abbevillet, Villenoisy ezredes tiltakozott ez ellen. Versailles, febr. 5. A császár elrendelte, hogy Berlinben Viktóriát lőjenek az utolsó döntő csaták miatt, melyek folytán 80,000 emberre menő ellenséges hadtest a Sveicz területére kényszerült átlépni és a párisi fortok megszállása miatt. — A fegyverszünet tartama alatt hivatalos hadi jelentések rendkívüli eseményeknél fognak közzététetni. Brüssel, febr. 6. E hó 2-ról jelentik Páris- ból: Rochefort „Mot d’ordre“ cim alatt lapot ad ki. Trochu a jelöltséget a nemzet-gyűlésbe vissza- utásitotta, és Bordeauxba akar menni, hogy ott magát igazolja. Bukurest, febr. 6. A fejedelem atyja támogatja Bismarck közvetítését. Carol még folyton a leköszönés mellett van. A fejedelem atyja ide vá- ratik. Berlin, febr. 5. A „Wölfische Bureau“ következő e hó 5-én Brüsselben kelt sürgönyt tesz közzé : A „Journal des Debats“ e hó 2-ki száma kijelenti, hogy a respublika Franciaországban nem életképes, s hogy az ország egyedüli reménye az Orleans-családban központosul. Berlin, febr. 6. A „Wölfische Bureau“ Ver- saillesből Londonon át jelenti : Németországnak nincs szándékában Franciaországot valamely Indiában, Ázsiában, vagy túl az óceánon fekvő birtokától megfosztani. B r ii s e 1, febr. 6. Ausztria, Olaszország és Spanyolország képviselői Bordeauxban kijelenték Chandordynak, hogy ők egy közjólét-bizottmány alakulása esetén Bordeauxt el fogják hagyni. A párisi hivatalos lap e hó 1-ről azon nyilatkozatot közli, hogy a kormány Bordeauxban megszüntetettnek tekintendő. Changarnier a jelöltséget a Nord departement részéről visszautasitotta. Bordeaux, febr. 6. Tegnap tüntetés volt. A prefekt mondá a küldöttségnek, hogy a belügyi minister hü marad programmjához. „A fegyverekhez! az urnákhoz.“ Ö a haditanácsban azon van, hogy a fegyverszünet felhasználására alkalmas eszközöket megszerezze. Igazgatói jelentés a b.-gyulai torna- és tűzoltó-egylet 1870-ik évi működéséről. (Folytatás.) Egy év már történetet képez. A gyulai tornaegyletnek is tehát már van története. E történetet hivatali állásomnál fogva, kötelességemben áll a tisztelt közgyűlésnek híven lerajzolni, s megismertetni annak egyes mozzanatait. A múlt évi jan. 16-án megválasztott tisztikar s 30 tagból álló választmány igyekezetét arra fordította, hogy a tornászati iskolát hova-hamarébb megnyithassa, annálfogva intézkedéseit akép irányozta, hogy a tornászati iskolát, megyénk érdemdús főispánja, Tom- csányi József ö méltósága által az egylet használatára ingyen átengedett megyeház kertjében berendezte, azt egyelőre a legszükségesebb tornaeszközökkel felszerelte, s már april havában a már
