Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-12-28 / 104. szám

tök szükségét.; pedig ha a törvényhozás ezt szükségesnek Ítélte volna ezt éppen úgy feltételezte volna mint megjelölte a kivántatóságokat a más állásoknál ; — ha tehát a törvényhozás nem róndel- te, a megyén áll, a közönségtől függ ezen állomást nem a pénzes zacskóhoz kötni, hanem a bizodalmát biró feddhetlen charecterhez, sőt miután a törvényhozás rendelkezett a qualificatiók megállapítása körül, nekem ugylátszik, hogy annak megállapítási joggyakorlata nem is mást illet, s mi pedig az által, hogy a pénztárnoktól pénzbiztositékot kívánunk ez által annak elismerését egy oly qua- lificatióhoz kötöttük mit a törvény nem rendelt.

Mindezekbőljazon következést vonom le, hogy a biztosíték 1-ör felesleges, 2-or bizcdalmatlansági szavazat, 3-or a szabad választást megkötő tehát az egyenlőséggel ellenkező , nem korszellemü plutocrát határozat lenne, e végre 4-szer a törvény- hozás jogkörébe vágó vagy talán annak elleneben hozott intézkedés lenne, — s igy mellőzendő.

Mindég panaszkodunk, hogy ifjaink közül kevesen adják magokat oly pályákra mely ek a gyakorlati életbe vágnak; vál jon a pénztárnoki állás nem igényel-e bizonyos irányban kereskedői képességet ? nem kellene-é a pénztárnoknak a könyv vezetéshez érteni? De hát minek tanuljanak ifjaink ily irányba, ha elrekesztjük elöllök az utat ezen irányban haladhatni köztünk, ha nem tudnak ezreket kimutatni. Nem szolgálhatnak hazájuknak, és ha ez érdembeni tanulmányaikat érvényesíteni akarják hátat kell fordítani a megyének, mely őket szülte, melyhez fiúi szeretettel ragaszkodnának; — Uraim ez nem haladás ez visszamenés az egyenlőség terén, ez által újra kasztokat teremtenek melyek ma holnap a tért uralják, ott leszünk hol századokkal ez előtt; a mikor a nemesi kutyabör mindenre képesített! úgy most a telt zacskó fogja a képességet képezni, az ész, a szorgalom, igazolt becsületesség, szakképzetség semmire se fog érdemesíteni, mely térre Békésraegye szabadelvű bizottmányi képviselőtestülete nem léphet. Nagy Károly.

Horvát Ügyek. A horvát nemzeti párt több tagja s a határőrvidék részéről küldöttség váratik Pestre, mely gr. Lónyay ministerelnökkel a függő ügyek elintézésére tárgyalásokat fog folytatni. A horvát tart. gyűlés megnyitása a jövő hónapban történvén meg, a tanácskozások erre is kiterjednek s e célból kezdettek első sorban.

I. k. 22. 76. 83. fej. — I. Mátyás VI. VII. k. 18

c. és II. Ulászló I. k. 5. fej. 37. törvény cikkei stb.

Mint az idézett helyekből kitűnik, nálunk minden módja használtatott az istenítéleteknek ; — hibás tehát Martinuzzi „Judicium, ferri candentis“ című Kolozsvárott 1550-ben megjelent munkájának azon állítása, mintha csak a viz és izzóvas próba használtatott volna.

A törvényes párviadalnak — mint istenítéletnek fenállását egy régi okirat is bizonyítja, melynek magyar fordítását (az eredeti latin nyelven íratott) érdekesnek tartjuk közleni:

„Királyunknak és nagyjainknak tetszett a pereldöntését a párviadal koczkájára bizni, úgy t. i. hogy mind a kétfél bajvivókat állitson. A kik midőn előállottak volna, s a porondon király urunk s a hercegek előtt viaskodtak, végre Andrásnak és Urosnak bajvívójuk elesett, a harcban legyőze- tett, s azon föld örökösen bírandó melyet ők kerestek, törvényesen Rabbis Tamás birtokába jutott. Melyet hogy fölbontani ne lehessen, jelen oklevelet a felek jelenlétében pecsétünkkel megerősítjük örökre. Kelt Budán 1239-ik esztendőben, Béla király uralkodván, Miklós mester scibinia prépost, királyi udvari alkancellár keze által. m. p.“

Az istenítéleteket csak nagy nehezen lehetett kiküszöbölni. — A fejedelmek érzék roppant hntal mát ez elrettentő intézménynek, csak is az irigy pápák tilalmazásainak köszönhető, hogy a XVI-ik század végefelé majd nem minden nemzetnél elenyészett, kivéve a németeket, hol még a XVIIOrszággyülés. i

. December 22. Elnök bemutatja Torontóimé- gye kérvényét az eső és árvíz által okozott károk orvoslása tárgyában; továbbá gróf Karácsonyi Gui- dó és Zsigó Endre választási jegyzőkönyveit. Wirk- ner Lajos interpellátiót intéz az összes ministerium- hoz, hogy van-e tudomása a Torontál, Temes és Krassó megyei utak rosszaságáról? Kerkápolyi azonnal felel, hogy e szomorú állapotokról a kormánynak igen is van tudomása, de nincs azon helyzetben, hogy a bajokon rögtön segíthessen. Nyá- ry Gyula b. üzenetet hoz a főrendiház részéről. Harmadszor olvastatnak a tegnap megszavazott törvények, mely után a ház napirendre azaz a cul- tusminister költségvetésének tárgyalására tér. — Több szentesített törvény kihirdetése után pedig az ülés az elnök szerencsekivánatainak kifejezése közt bezáratott.

Külföld.

Versaillesban a pártok állásában változás állt be. Gambetta Thiers-rel egyelőre kibékült. Az ellenzék ugyanis a kamra elnökét Thiers utódjául akarta kikiáltani, Grévy azonban határozottan kijelentette, hogy csak az esetben választatbatik meg a köztársaság elnökévé, midőn a nemzetgyűlés a köztársaságot mint végleges kormány formát elfogadd. Ennek folytán Gambetta annak elismerésére jutott, a monarchicus törekvések ellenében Thiorst a dolgok élén megtartani. A sajtó támadásait Thiers ellen rögtön megszünteté. — Rochefort veszélyesen beteg s kórházba vitetett.

A spanyol ministerválság véget ért. Az uj kormány következő tagokból áll: Sagasta elnök ég belügy; Maloampó tengerészet; de Bias küiügy; Candau közmunka; Topele gyarmatügy; Angulo pénzügy; Groizard igazságügy ; Caminde hadügy.

Az orosz kormány a népnevelés szervezetére tervet készített. E terv fővonásaiban következő: A parasztság minden 1000 férfi tagjára egy elemi iskola alakítandó; melyik faluban legyen az iskola, a helyi hatóságok határozzák el. Az iskola mielőbbi megnyitására a kormányzóság hatóságai ügyelnek fel; minden iskola évi költségei 230 rubelre ílöirányozvák. A fötanitó 180, a vallástanitó 25 rubelt kap, a többi 25 rubel taneszközökre forditta- ik. Az iskola helyiségéről, világításról, fűtésről az illető helység gondoskodik közadó utján. Ha az

nem elegendő, az állam fedezi a hiányt, Astrachan, Archangel, Upa és Orenburg kormányzóságokban tanfelügyelői állomások is alkottatnak. Minden tanfelügyelőre 50 népiskola felügyelete esik. Ezen szervezet csak 13 kormányzóságban hozatnék be; a többiekben már aránylag elég viruló az iskolaügyVéleményes jelentése

lennevezett küldöttségnek az alakulófélben lévő „Tisza“ biztositó és jelzálog kölcsönt közvetítő részvénytársulat ügyében.

Lennevezett küldöttség a békésmegyei gazd. egy leinek Gyulán 1871 december ll-én tartott közgyűlése által, jegyzőkönyvének 7-dik pontja alatt; oda utasittatván, hogy a fennevezett részvénytársulatnak irányáról és szándéklatairól bővebb meggyőződést szerezve, annak alapján egyletünk magatartása iránt véleményes javaslatot terjesszen be:

Ugyanazon év és hó 12-én Gyulán teljes számban összeülvén, mindenekelőtt

1. A társulat ideiglenes választmánya által kiadott röpiralot, mely a társulat célját, irányát, szán- déklatait és szervezkedését ismerteti, vette pontonkénti beható tárgyalás alá, — azután

2. Komoly mérlegre bocsátotta a röpiratban megnevezett alapítók s az ideiglenes választmányban a vállalat élére állított férfiak nevének hitelét.

Ez utón a küldöttség meggyőződött arról:

1. Hogy a társulat egyik célja, a tűz, jég és élet biztosítás, emberiségi és közgazdászat] szempontból általán üdvös;

2. Hogy másik célja, saját heverő tökéit külföldről bevonandó tőkékkel szaporítva kiválólag a mezőgazdaságnak nyújtott kölcsönökké fektetni, öt a többi biztositó társulatok előtt előnyben tünteti fel;

3. Hogy szervezkedésének a többieknél olcsóbb és decentralizáltabb volta működésének sikere iránt bizalom gerjesztő, s végre

4. Hogy a vállalat ólén álló férfiak annak komolysága és meggondoltsága iránt kezességet nyújtani látszanak.

Ezek után azon maga tartás fontoltatván meg, melyet gazd. egyletünk e vállalat irányában elfoglalandó, azt a küldöttség két kérdésnek megfejtése által véli leghelyesebben megoldottnak:

1. Kivánatos-e a gazda közönségre nézve, hogy

zik században is előfordult. Európán kívül azonban még most is több nemzetnél divatozik. így p. o. a guineai partokon némely néger nemzetségek bizonyos füvet adnak a bűnösnek vélt kezébe, s azt hiszik, hogy azon fü a vétkes kezét megégeti. Különben a méreg ital — mint istenítélet — Afrika majd minden törzsénél honos, miként ez Magyar László, Livingstone, s más nevezetesebb utazók irataiból kitűnik. A csuvaszok és osztyákok ázsiai Oroszországban a szenteltfalat-próbát használják. Afrikában a senegambok izzó vasat tartanak a vétkesnek vélt nyelvéhez, s a kinaiak a tűz és viz- próbát gyakorolják. Sipos Soma.

Egyveleg.

(S.) Állandó cseléd. Egy alsó-ausztriai faluban él 90 éves hajadon, a ki 72 esztendő óta folyvást egy családnál szolgál. Ritka példája a cselódhü- ségnek, és jó cselédtartásnak. A ki ezt a leányzót nőül venné, bizonyos lehetne felőle, hogy mind a sírig hü párra tett szert.

(S.) Vászon próba. Egy német lap annak roeg- próbálására, ha váljon tiszta lenből van-e a vászon szőve, vagy pamuttal vegyitett ? a következő eljárást ajánlja. A vizsgálat alá vett vászonból üveg táblára kell teríteni, s azután vitriololajjal imitt-amott megpetytyegtetni; a tiszta len vászon föl sem veszi az ilyen potytyeket, hanem teljesen ép marad: ellenben a ke vertben a pamutszálak ollyá lesznek, mint valami nyálkás kocsonya, úgy, hogy olyan

vászonból, melynek fele len, fele pamut, a pamutszálak kiválván az épségben maradt lenszálakból, olyan ritka lesz a vászon, mint a rostély. Ajánljuk e módszert mindazok figyelmébe, kik a jelen reklám világban nem akarják magukat rászedetni.

(S.) Hajdani magyar konyhajegyzék. Midőn a hatalmas Thurzó család egyik szép ivadéka a bájos Judith és hős Jakosich Endre egybekeltek 1610-ik évben, a lakadalmon elfogyott : 10 ökör, 43 bornyú, 144 bárány, 341 lúd, 691 tyúk, 12 pulyka, 103 fajdtyúk, 2 szarvas, 1 őz, 27 nyúl, 18 malac, 55 csuka, 169 potyka, 100 pisztráng, 750 menyhal, 150 angolna, 600 sóshal, 40 kárász, 100 vegyes hal, 1600 tojás, 4 mázsa túró, sajt, l mázsa só, tortákra 7f2, egyéb süteményekre 2 mázsa, tésztának s más konyhai használatra 100 mérő finom és 108 mérő másodrendű liszt, 8 oldal vastag szalonna, 54 itce zsir, 29 font irósvaj, 28 itce méz, 103 font asztali olaj, 6% akó borecet, 2y2 akó sörecet. És mindezeknek leöblögetésére 235 akó bor és 114 akó sör folydogált el. A vendégek lovai pedig 566 mérő zabot, és 60 szekér szénát emésztettek meg. Hogy volt mit tenni a vendégek elé az emlitett lakodalmon, azon csakugyan senki sem fog kételkedni, s ha valaki mégis kicsinylené Thurzó uram vendéglátását, védelmére azt említjük fel, hogy még talán nagyobb dáridót csapot volna, hanem a lakodalom előtt rövid idővel 80,000 magyar forintnyi kárt szenvedett az akkori háború által. Hej pedig roppant összeg volt 1610-ben 80,000 magyar forint.