Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-12-28 / 104. szám
a „Tisza* biztositó társulat vissza jöjjön, és ha igen, 2. Lehet-e egyletünknek a vállalat létrejöttét a töke birtokosoknak részvény aláírásra történő buzdítása által előmozdítani ? Az első kérdésre nézve a küldöttség úgy vélekedik, hogy a gazda közönségnek feltétlenül érdekében állván minél több részvénytársulat létrejőve- tele, hogy az azok közt fejlődő verseny a biztosítási eljárást szilárdabbá, a díjtételeket olcsóbbakká tegye, annál kétségtelenebbül áll érdekében, hogy a fennevezett vállalat életbe lépjen, mely fenkifej- tett szervezete által a többi ily nemű vállalat előtt előnyben állani ígérkezik. A mi azonban a második kérdést illeti, dacára annak, hogy a vállalat célja, iránya, szervezete helyes és az annak élére állott férfiak nevének hitele sikerrel biztató, dacára azon valószinüségnek, melyszerint mindezeknél fogva a vállalat életerősnek Ígérkezik : minthogy a részvényaláirás józanul csak azon előny kedvéért történhetik, melyben a befektetett töke részesülni réméi s minden emberi számításon kívül esik annak biztos meghatározása fog-e és mennyit a részvény jövedelmezni: a küldöttség azon nézetben van, hogy egyletünknek, midőn a gazda közönség érdekében a vállalat létre jötte iránt erős óhaját fejezi ki. a tökebirtokosok irányában egyebet tennie nem szabad, minthogy nekik a „Tisza“ biztositó társulat alakulását^yeZ- me'be és tanulmányába ajánlja. Kelt Gyulán december 12. 1871. A küldöttség tagjai: Beliczey István elnök, Erkel Rezső, Ke'o- lovszky Lajos, Ormós János tagok és Mokry Sámuel jegyző. Újdonságok. — Az alföld-fiumei vasút igazgatósága a közlekedési minister ur felhívása folytfn, a f. é. sept. 17-éröi érvényben álló menetrendet olykcpen változtatta meg, hogy jövő január hó l étől kezdve az addig Nagyváradtól Csabáig járó 7. számú vonat Szegedig, a jelenleg Csabáról Nagyváradra menő 8. számú vonat pedig Szegedről kiindulva fog közlekedni, mi által ismét oly vonatok rend- szeresittettek, melyek nappali időben közlekednek és Csabán a tiszai vasút személyvonataival egyenes kapcsolatban állanak. — Titus Pilis minorita rendű áldozár és gerlai lelkész, legközelebb 14 tanintézet számára tengeri és édes vizi növényeket küldött be a közoktatási ministeriumhoz s azok a most emlitett ministerium által megfelelő számú hazai tanintézetek között szétosztattak. — Az uj megyei bizottság — mint már egy Ízben emlitök — mai napon tartja alakuló közgyűlését, a holnapi napon a kijelölő bizottság ülésezik, szombaton e hó 30-án pedig a tisztválasztó gyűlés lesz. — JÖVŐ szombaton, e hó 30 án, az itt működő színtársulat igazgatója, Csóka Sándornak ju- talorajátéka lesz. Az előadandó darab : Sardou Viktornak a „Haza* (La patrie) cimü hatásos 5 felvonásos drámája. — Ajánljuk a jó törekvésű társulat derék igazgatóját ez alkalomból közönségünk figyelmébe. S>o Szarvasi újdonságok. Fátyol Károly, az ismert gordonka virtuóz, közelebbi kőrútjában városunkat is meglátogatva, kaszinónk termében hat tagú zenekarával hangversenyt rendezett, mely nagyszámú díszes közönség előtt kiérdemelt tetszés nyilvánítások közt folyt le. Fátyol Károly különbeu ez idő szerint előadó művészeink között kiválóbb helyen áll, különösen édesbús népdalainkat illetőleg, miket az ö melancholicus hangszerén utánozhatlan bájjal és érzelemmel szokott előadni. — Befagyott hajó. A múlt napokban Gaál Sámuel városunkbe- li szállító hajója Túr alatt, a kiöntvényekben meg fenekelvén, oda fagyott. A hajó tartalmát 500 mázsa különféle — leginkább kereskedői szállítmány képezé, — melyekben a becsapkodó viz, s rá az erős fagyás roppant pusztítást tett. Mint halljuk kereskedőink több ezerekig károsodtok ez alkalommal, a mennyiben az elemek rombolásához nagyobb mérvű tolvaj lás is járult; mely mint beszélik, a rövid] időre odahagyott hajón, túriak által követtetett volna el. — Első bálunk a kisdedóvodáé lesz, mely jan. 13-ára tűzetett ki, s tombola játékkal leend összekötve. E tombola játékbani kisorsolásra bármily csekély értéktárgynak ajándékozása, s a tánc- vigalmat rendező választmány elnöke Kuczkay Já- nás úrhoz 1872-ik év januárhó 6-ig leendő küldése hálás köszönettel fogadtatik. Hisszük hogy ez egyszer a vidék élénkebben lesz képviselve báláinkon, jó az út, friss az idő, s frissek ám táncosaink is ! Fölhívás a vidéki magyar színészet nyugdíjazása érdekében. *) Sajátszerü helyzetünknél s viszonyainknál fogva, a magyar színészetnek eleitől kezdve nemcsak művészi, irodalmi és közművelődési, de nemzeti célja is voit. Édes anyai nyelvünket nemcsak művelni, de terjeszted is, s mulattatva nemcsak szórakoztatni, hanem a közszellemet ébreszteni, föntartani, s a nemzet küzdelmeihez és legmagasabb céljaihoz öszpon- tositni is hivatása volt. Érezték és bevallották ezt mindig jobbjaink. A múlt század végén az a szellem karolta föl és ápolta a magyar szinmüvésze- tet, hosszas álmából fölébreszté, hogy követelje vissza jogait, féltett és veszendő kincseit, mely szellem lassan bár, de folyvást terjedve, megnyitotta a magyar nyelvnek a törvényhozás és törvénykezés termeit s rz iskolákat, — mely irodalmat s akadémiát s más közintézeteket hozott létre, és szellemi s anyagi fejlődésünket azon magasabb pontra segítette, melyen most állunk, s melyről vigasztalódva tekinthetünk vissza a múlt küzdelmeire, s megerősödve önérzettel s jogosult reményeinkkel a kétes jövőbe. A magyar szinmüvószet folyvást a szellemet szolgálta, sőt borították oly szomorú föllegek is népünket, melyeken csupán az irodalom és szimüvészet sugarai törhettek át világítva, úgy tűntek föl szivárványként biztatva, hogy napunk még nem áldozott le. De ejobb napjainkban is megmaradt még a szinmüvészetnek ama magasztos hivatása, csakhogy most már más hatalmas tényezőktől is segítve s azokkal öszbangzat- ban, de folyvást a régi célokra kell törekednie. Érzik és vallják ezt most is jobbjaink, s a magyar színházak építését, szinmüvészetünk pártolását mindig magas célokhoz kötik. De érzik azt a vidéki szinésztársulatok (örömmel mondhatjuk) legnagyobb többsége is, mily nagy céloknak szolgál eszközül; azért is hogy magukat azokra méltókká tegyék, erejöket növeljék s e pályát a kontároknak és nyegléknek elzárják, egy kebelzetben egyesültek s magánérdekeiket alárendelvén a közérdeknek, magukat önként alávetették a fegyelemnek. — E kebel- zet alapszabályai, melyek a hírlapokban is közöltettek, egyátaljában nem korlátolják sem az igazgatókat, sem a színészeket működéseikben; de megkívánják, hogy magukat erkölcsileg becsületesen viseljék, kötelezettségeiknek a közönség és egymás irányában megfeleljenek, s a mire vállalkoznak, arra képesítve is legyenek. De hogy a vidéki szinészek újonnan szervezve, ily szigorú fegyelem alatt, magas hivatásuknak aggodalom nélkül, lelkesült buzgalommal felelhessenek meg, s hogy a valódi tehetségeknek kecsegtetővé váljék e nehéz és sok nélkülözéssel összekötött pálya, mely aggkorukra a legjobbaknak is eddig csak nyomort, Ínséget s a szó teljes értelmében csak koldusbotot adott jutalmul: a nemzet jobbjainak kell kegyeletesen gondoskodniok, hogy a nemzet napszámosai jól végzett munkájuk után meg nem érdemlett szégyen miatt pirulva ne kényszerüljenek alamizsnáért esengeni. Ezért alapítottak « kebelzetben magok a vidéki szinészek egy átalános nyugdíjintézetet, s ahhoz sovány keresményeikből megtakarított filléreikkel folyvást járulnak; de közadakozás s kegyes pártfogók adományozása nélkül mindez nem volna elegendő arra, hogy azon csekély, csupán a legnagyobb ínségtől megmentő nyugdíjban részesüljenek, melyekkel nyugdijintéze' ti alapszabályaik kecsegtetik. *) A magyar szinész-kebelzet központi kormányzó taná csa által felkérettünk e felhívás közlésére. Szerk. Azért hazafiui tisztelettel fölkérjük a magyar közönséget, mint minden jó, szép és nemes közérdok- nek igaz barátját, s ama magasabb célokért a magyar színművészet buzgó pártfogóját, méltóztassék a gyűjtő, illetőleg aláírási iveket, melyek szétküldése e napokban megkezdetik, kegyesen fogadni, és ez úton a vidéki magyar szinészet nyugdíjalapjának növeléséhez tömegesen járulni. — A magyar szinészkebelzet központi kormányzó tanácsának 1871. dec. 5-én Pesten tartott üléséből. Ribáry József, s. k. m. k. belügyministeri tanácsos, mint a központi kormányzó-tanács elnöke. Paulay Ede, s. k. jegyző. Vegyesek. Távirdasodrony a föld körül. A* ószakamerikai kormány megbízásából épen most tétetnek meg az előkészületek Amerika és Japán tengeralatti távirdai összeköttetésére. A sodrony Victoriából, Vancouver sziget fővárosából Hakodadiba, (Japánban) vezettetik; onnan összeköttetik Oroszország ázsiai tengeri állomásával, áthalad Szibéria sivatagjain és Oroszország állomásain Pétervárig, hol összeköttetésbe lép az Európai vonalakkal. Az uj sodrony hossza 4370 angol tengeri mértföld, és a villanyos szikra a nevezett állomásokon át 40 perc alatt fogja megkerülhetni az egész földet. Buzeilbeil szokás a holtakat különböző utakon vinni a temetőbe ; a leghosszabb legtöbbe, a legrövidebb legkevesebbe kerül. Közelebb egy, a kereskedelmi osztályhoz^ tartozó ifjút temettek, ki a temetkezéseknél már tízszer vitte a fáklyát; ezért társai hitték, hogy a leghosszabb utat megérdemelte, s a halottvivök ez utón meg is indultak; a szertartást végző kilenc lelkész azonban visszafordult s a temetést elhagyta. A hat halottvivö egyike követte a példát, s ha, írja a „Boz. Ztg.“, hogy a többiek utjokat „ártatlanul“ („harmlos“) folytatták, betüröl-betüre igaz, mert az eltávozott halottvivö neve: „Harm“. A lelkészek azonban jogosan cselekedtek, mert nem a leghosszabb utért fizettek meg nekiek. Eredeti fogadás. Közelébb Londonban azon fogadási ajánlatot tévé egy „úri különc“, hogy 100 font sterlinget ad annak, ki 28 nap alattogy millió vonást bir huzni; megjegyezvén, hogy azok nem csak papírra vetettek legyenek, hanem rendesek mint midőn a gyermekek Írni tanulnak. A fogadás elfogadtatott. A vonás Írójának e szerint 36000 vonást kellett naponként csinálni, vagy per- cenkint 60-nat, óránkint 3600. Naponkint tiz órai munka alatt, kivéve vasár- és ünnepnapokat 41 ezeret birt csinálni. Első napon 50,000-et csinált másodikon szintén annyit; de idővel az erő hanyatlott; a kéz merülni a csukló dagadni kezdett ugy- annyira, hogy dolgozás közben egy más valakit fogadott ki kezét erösitö szerekkel locsolgatta. A 23-ik napon a fogadás megvolt nyerve, a mennyiben csupa hencegésből nehány ezer vonással többet csinált. — A 100 font sterling hiány nélkül fizettetett ki. Indulás Nagy-Várad Less . . Cséffa Szalonta Sarkad . Gyula Csaba Gerendás Csorvás . Orosháza Sámson . Vasúti menetrend. Nagy - Várad — Szeged Érkezés óra p. 5 5 d.u. 5 34 „ 5 54 „ 6 23 este 7 i „ 7 34 „ íérk. 8 1 „ Und. 8 40 „ 8 58 „ • 9 16 , . 9 45 „ . 10 5 H.-M -Vásárhely 10 44 «.on-oa íérk. 11 29 Szeged íind. éjjel 3 24 regg. PestSzeged H.-M.-Vásárhely Sámson Orosháza Csorvás . Gerendás Csaba Gyula Sarkad . Szalonta Cséffa Less Nagy-Várad-Arad. óra p. ,érk. 11 19 éjjel {ind. 3 34 regg ‘ ■ 434 „ 5 12 „ • 5 46 „ • 6 17 „ . 6 39 „ (érk. 7 — „ {ind. 7 40 „ . 8 20 „ • 8 52 „ . 9 89 d. e. . 10 6 „ . 10 28 „ 11 - Pest .... 7 30 regg. Gyula . . . 3 20 d. uArad • ... 12 25 d. u. Arad .... 3 42 „ Gyula ... 12 38 „ Pest .... 8 37 este. Pest—Várad. Pest .... 5 37 d. u. Gyula ... 8 10 regg Nagy-Várad . 11 — d. e. Kiadó tulajdonos és felelős szerkesztő : Hajóssy Otto.