Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-02-05 / 11. szám

ség iránt magának érdemeket szerzett s könnyen megfogható ha verseny társa mellett minden gondolkozni tudó fő az elsőséget e nemzetnek Ítéli oda, ha a rokon- szenv tulnyomólag e nemzet felé hajol.

A milyen volt Németország mozgalma az általunk jelzett téren, épen olyan — mondjuk ki — nehézkes és lomha volt a tudományok s különösen az exact tudományok terén. Belemerülve bölcseleti ábrándjaiba sok ideig észre sem vévé, hogy a bölcseleti szemlélődéseken túl is van valami, mi megérdemli a tudomány nevét, — észre sem véve mennyire túlszárnyalta szomszéd verseny társa, mely nem ábrándozott, hanem vizsgálódott, kutatott, fürkészett, kísérleteket tett s e téren is magához raga- dá a kezdeményezés dicsőségét. S Németország még fel sem ocsúdott midőn magát messzi túlszárnyalva látta. Nem is említve a francia encyclopedisták hosszú és díszes sorát, ott ragyognak mint kezdeményezők és úttörők a francia tudományosság egén, a vegytan teremtője Lavoisier, Laplace, Chalres, Despetz; — a tudományok egy másik ágában Jussieu, Decandolle, Cuvier, Buffon, Milne Eduard; •— a belgyógyászat ujj abb nagy mesterei Corvisart, Laennec, Andral és Bequerel, — az újabb időben oly fontosságra emelkedett sebészet újjá teremtői Malgaigne, Dupaytren, Trousseau, — a csillagászatban a számok nagy mestere Carnos, Aragó, Leverrier s száma nélkül többek, melyekhez hasonló nagy neveket csak elvétve bir felmutatni, Némethon, s kiknek sok ideig csak törpe utánzóik maradtak.

A tudományos küzdelmek terén előhar- cosul tehát újból a francia nemzettel találkozunk s aztán a méltó joggal megér- demlett gloire újból e nemzetet illeti, s kérdheti-e valaki jogosan: honnan ez önkénytelen rokon szenv e nemzet iránt?

Franciaországot jelenlegi szerencsétlensége, a jó ég tudja mennyi időre, megfosztja azon lehetőségtől, hogy hivatását az emberiség irányában teljesítse; be fogja-e tölteni helyét jelenben szerencsés versenytársa, részünkről alig hisszük. Azon nemmást szerezzenek, koronkint apró papirszeleteket dobnak ki. Ha a papirszeletkék hirtelen látszanak esni lefelé, jele : hogy a léggömb emelkedik, ha pedig felfelé repülnek, a léggömb száll, azon sebességgel, mellyel ezen papirszeletkék fel vagy lefelé mozognak, következtetnek aztán a léggömb mozgásának sebességére és irányára. Ugyancsak Gay-Lussac és Biot, Robertsen ellenére, azt consta- tálták, hogy a Volta-féle villanyoszlop s a dörzs- villany gépek működése ezen magasságban, melyen ök állottak, egyátalán semmi eltérést a szokottól nem mutatott, ezen felül igen becses adatok birtokába juttaták a tudományos világot a magasabb légtájak nedvességi s hötani viszonyaira nézve.

Hogy a lehető legmagasabbra emelkedhessék, másodszor Gay-Lussac egy maga szállott fel, hogy a léggömb terhe kisebb legyen. Ez alkalommal 27000 lábnyira emelkedett, s megírta, hogy minden eddigi léghajósok között, ö távozott legmesz- szebb a földtől. Ezen uj vállalat csak megerősité azokat miket már előbb Biot-val együtt megállapítottak. Azon levegő melyet a légtenger magasabb régióiból jól elzárt üvegekben hozott magával, a vegybontásnál ugyanazon alkotó részeket mutatá, melyekkel az általunk itt alant beszivott levegő bir. Ugyancsak ö megállapitá, hogy a legmagasabb rétegekben 1800 lábnyi emelkedésre esik a meleg egy Celsius foknyi sülyedése.

A Robertson, Gay-Lussac és Biot által tett léghajózás vállalatokon kívül a többi egyik sem birt tudományos értékkel.

(Vége következik.)

zet, mely missioját csak egy nagy birodalom alkotásában látja, mely vérén vásárolja meg a caesarismus és a soldatesca igáját, mely oly barbár hadat birt viselni egy szabad nemzet ellen, s .jelenleg már másodszor: alig hisszük, hogy egy hamar egy valódi cultur-nép öntudatára ébredni bírjon; legfeljebb a győző elbizakodottságával erőszakolja culturáját más népekre, mely épen, mert erőszakolva leend, nem kell senkinek, mig versenytársáét fölényén kívül csak azért is szivesen fogadja el mindenki, mert nem tukmálja senkire. Franciaországnak legfájóbb sebe lehet jelenben, melyet rajta az európai diplomatia hideg közömbössége ejtett; hogy Beust szavaival éljünk, Franciaország jelen busájában épen oly keserűen kérdezhette : hol van Európa, nem látom Európát, mint kérdeztük 20 évvel ezelőtt mi magyarok, s azok rokonszenve, kiket hasonló csapás ért, vajmi könnyen érthető.

Hogy Európa bennünket magyarokat, 1849-ben magunkra hagyott, hogy elnézte a muszka beavatkozást, a krimi háborúban lakolt érette; hol és mikor fog lakolni, hogy Franciaországot megbénitani engedé: a nemzetek sorsát intéző hatalom tartja magának titok gyanánt, — de hogy lakolni fog, annyi bizonyos.

Gyula, febr. 3A kir. járásbiróságok elhelyezése érdemében január 30-án tartott megyebizottsági tanácskoz- mány a következő megállapodásokat eredményezte.

Mindenekelőtt határozattá emelte, hogy e megye területi épségének s járási felosztásának a múlt bizottmányi közgyűlés kimondott határozata szerint megtartását tekinthetvén intézkedése alapjául, minden ezzel ellenkező óhajtást a bizottmányi közgyűlés által is elfogadható alapon indokolás nél kül mellőzendőnek állapított meg. Továbbá, hogy a Szarvason felállittatni megyeileg kérelmezett törvényszék illetősége is jelenleg tanácskozása tárágyát nem képezheti, mivel a bizottság eljárása a ministeri leirat mellé csatolt kimutatáshoz van utalva, melyben csak a gyulai felállítandó törvény- széki helyiség kimutatása kívántatik; s ugyanez okból a Gyomán javaslatba hozott járási biróság helyisége és e járásbírósághoz tartozandó községek s puszták kimutatása is teljesítendő.

Ezek után az egyes pontokra vonatkozólag a Gyulán felállítandó törvényszéki helyiségekre nézve abban állapodott meg, hogy a ministeri törvényjavaslat szerint erre nézve ingyen átbocsáj- tandó épületek kijelölésébe csak úgy bocsátkozhatván, ha az e tekintetben a képviselöház asztalára letett törvényjavaslatból megérthető lesz, hogy minő számú, minőségű s természetű épületek átadása kívántatik a megyétől, a megye főjegyzőjének meghagyta, hogy e törvényjavaslatot a bizottság részére azonnal szerezze meg; ez érdem- beni határozat hozatalát a jövő tanácskozmány ülésére tartotta fel.

Egyes járások jelentéseit illetőleg: Gyoma városát illetőleg, Endröd községével együttesen kért külön járásbirósági területét a csabai közigazgatási járásból kijelölvén, Gyoma városának a biróság helyiségül ingyen, az állam részére átbocsá- tani felajánlott helyiségét elfogadta s azt a megyebizottsági közgyűlésére ajánlólag felterjeszteni határozta ; — ellenben azon nem indokolható óhajtását Gyoma és Endröd községének, hogy a járásbíróság meg nem nyerhetése esetére, inkább Túrhoz kivánják magukat csatoltatni, mint az alapmegállapodással ellenkezőt egyszerűen mellőzte.

Á gyulai járás egészben a gyulai törvényszék és járásbirósághozi csatlakozását nyilatkoztatta; — Gyula város részéről járásbirósági helyiségül 15,000 forint örök árért kijelölt városi épület s annak árának egy, Gyulán felállítandó 4 osztályú reál-gym- nasium felépítése iránt hozott s beadott határozata méltányló elismerés mellett fog a megyei bizottmánynak felterjesztés végett ajánlatba hozatni.

Csaba városának szinte e célra örök 25,000 forint árért az állam részére felajánlott városi épülete a 3 felajánlottak közt legcélirányosabbnak ösmertet- vén, ez fog megvétel végett javaslatba hozatni.

Békés városának s a járási községeknek azon nyilatkozata, hogy Békésen járásbirósági helyiséget sem örök árért, sem bérfizetés mellett nem jelölhetnek ki mást, mint a megye tulajdonához tartozó katonatiszti lakokat: elfogadhatónak azért nem találtatott, mert ezen megyei épületeket mostani szükséges rendeltetésük céljától elvonni, a közérdeknek megfelelőnek már csak azért sem tartotta, mert azután ott ismét katona tiszti lakokat nem lehetvén bérelni sem, a katonatartási nehéz közteher viselése alól Békés városa ezen mivelet által a többi megyei községek illetéktelen terhelésével vonná ki magát, mi az egyenlő közteherviselés szempontjából is szem előtt nem volt téveszthető; — ezért a jelentés Békés városának azzal rendeltetett visszaadatni, ha Békésen nem lehet, igyekezzék Berényben, mint még célirányosabb vasúttal ellátott helyen egy alkalmas, s a bizottság előtt is ismert volt iskolai vagy más akár bér-akár örök ár mellett nyerendő helyiség felől puhatolni, és ez érdemben a jövő ülés elébe terjesztendő jelentését mielőbb kiküldeni.

E tanácskozmányróli tudósításunkat a jövő számban fejezzük be.

Országgyűlési tudósítás.

Jan. 30. V á r a d i G. interpellálja a közlekedési ministert a nem belföldi hydraulicus mésznek a belföldi felett adott elsőség megszüntetése iránt. Az erdélyi zsandárság heves vitára adott alkalmat, Papp L. határozati javaslatot ad be a csendör- ségnek julius 1-én leendő beszüntetésére; — a többség megszavazza az előirányzott 400 ezer forintot. A földmivelés-, ipar és kereskedelmi minister költségvetésének tárgyalásánál Tisza K. azt mondja, hogy ipar tekintetében semmi sem történt; hogy a tavaly tervezett két gazdasági tanintézetről most szó sincs; az alapítványok kimutatásában lényeges különbség mutatkozik, mind e hiányok pótlása tekintetéből törvényjavaslatot ad be. H e 1 f f y Ignác meg nem szavazhatja e költségeket, mert a kormány programm nélkül halad. Horn E. megszavazza a kereskedelmi minister budgetjét, mert mindegyik közt ez a legelfogadhatóbb, de legyen a minister azon, hogy ez összegek hasznos célokra fordittassanak. Korizmics L. elismeri Horn állításainak igazságát, s csak akkor látja e kiadásokat kamatozóknak, ha a népoktatásra több gond lesz. Táncsics M. elismeri, hogy az ipar s kereskedelem virágzó, de fáj neki, hogy ez nem magyar, hanem német ipar és kereskedés.

Jan. 31. A földmivelés-, ipar és kereskedelmi minister budgetjének folytatása. Mátyus A. inti a kormányt, hogy a honi kereskedelem, ipar és földművelésre több gondot fordítson mint eddig, mert igy az alkotmányosságról le kell mondanunk, semmi hasznot sem hozván az országra. G o- r o v e előtte szóló állításait tényekkel cáfolja Erkövy Adolf az 1844- és 1866-iki kereskedelmünket pár-vonalozván , abból mutatja ki a nagy haladást. Azonban sok még a kívánni való. Különösen az állattenyésztés, az erdő fentar- tás s a gazdászat, különösen pedig a gazdászati irodalom körül. Péchy F. Az ipar emelkedése nem a kormány de a kor érdeme s azon csekély szabadságé, melyben részesülünk, — részletes tárgyalás alapjául elfogadja a költségvetést. Wahr- mann Tisza K. határozati törvényjavaslatát nem tartja elfogadhatónak, — ajánlja a költségvetés elfogadását. Szlávy minister az egyes szónokok cáfolgatása után ajánlja a költségvetést részletes tárgyalás alapjául elfogadni. A részletes tárgyalásnál Várady G. a trieszti Lloyd ügyére vo- natkozólag interpellálja a ministert.

Február 1. S tr a timir o vies interpellálja a ministerelnököt, hogy egyetért-e a kormány Beust- nak a vöröskönyvben foglalt s a keleti népekre vonatkozó jegyzékével. Szathmáry K. h. javaslatot ad be egy kereskedelmi felsőbb tanoda