Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-02-05 / 11. szám

fe lállítására. A ház elfogadja e határozati javasla­tot. Móricz Pál hosszas beszédben adja Bihar- megye utait, Szlávyval polemizálva. Ldnyai G. látja, hogy e budgetböl senki sem akar levonni ajánlja elfogadásra. —Korizmics L. határozati javaslatot ad be oly gazdasági intézetek felállítá­sa iránt, melyekben mind a gyakorlati, mind az elméleti kellőleg adassék elő, s oly intézetek meg­felelő számban állíttassanak. Zichy N. gr. e ja­vaslat ellen szól. A delegatiókból. jan. 30. Warhmann és Petrovay ellenében Szeniczey oly javaslatot ad be, mely szerint a minister felhivatik, hogy a Skene társulatot kötelezettségének megtartására kényszerítse s esetleg más utón is gondoskodjék a hadsereg felszereléséről. Wahrmann indítvá­nyára mind három indítvány akkor fog tárgyal­tatni, ha a ^kene-consortium illetőleg a jelentés be lesz adva. A ruházati és felszerelési tárgyak beszerzésére 6.812,359 forint szavaztatott meg. A háború. Gyula , febr. 3. Páris kapitulatióját meglehetős nyugalommal fo­gadta egész Franciaország. Zavarokkal végződő demonstratiók a fegyverszünet ellen, mint első pil­lanatban zárni lehetett volna, nem történtek, maga Gambetta is belenyugodott a párisi kormány eljá­rásába. Minden figyelem a választásokra forditta- tik, miután az összeülendő nemzetgyűlés lesz hi­vatva végleges békét kötni, vagy a háborút foly­tatni. A Constituante mindjárt kezdetben egy minis- terelnököt fog kinevezni, hihetőleg Favret, jelöltek még Thiers és Gambetta. A párisi kormány táv­iratilag kijelenté a bordeauxi kormánynak, hogy meghatalmazása lejárt, s csak azon határozatai ér­vényesek, melyek a párisi kormánnyal egyetértö- leg hozattak. — A postai összeköttetés Angliával már helyre van állítva. A békekötés pontjai közt megvan, hogy a pá­risi őrség a fővárosban marad, de fegyvereit át­adja és a főváros hadi sarc fejében 200 millió frankot fizetend 14 nap alatt, s továbbá, hogy a porosz hadak nem vonulnak be Párisba, és ez az, a mi a német lapokat leginkább bántja, magát a császárt is nagy bajjal tudta Bismark e bevonu­lásról le beszélni, ki diadalainak koronáját vélte látni e diszmeneten. A fővezérletet a korona her­ceg vette át, a császár pedig Berlinbe tért vissza. Kissebb összeütközések még mindig történnek, Bourbaki folytonos csatározások közt vonul a svájci határok felé, s egy berni sürgöny szerint már eddig 3000 francia lépte át a határt, s az összes átvonuló sereg 80,000 főnyi, kik a canto- nokba lesznek beosztva. A dijoni csata alkalmával vesztették el a po­rosz hadak első zászlójukat, mi annál keserűbb veszteség, mert e zászló a pomeraniai 2-ik zász­lóalj tulajdona volt, s az egész német hadseregben ezt tartották a legvitézebb ezrednek, azonban a garibaldisták vitézségén megtört a németek bá­torsága annyira, hogy teljesen felmondták a szol­gálatot, s igy egy tiszt ragadta meg a zászlót, ki aztán csakhamar elesvén a sereg megfutott — igy került az egyetlen német zászló a gari­baldisták kezeibe. Külföld. A londoni konferentia jan. 31-én nem tar­tott ülést Granville gyöngélkedése miatt, sőt az összes hatalmak közmegegyezésével ismét 14 nap­pal halasztatott el a konferentia. Bukarestben az újabb képviselőválasztások alkalmával a vörös párt győzött, s jelöltjei mind­nyájan megválasztattak. Viktor Emánuelnek egy berlini sürgöny sze­rint az összes európai kabinetek azon tanácsot ad­ták, hogy az olasz fővárosnak Rómába leendő át­helyezését halassza a pápa halála utáni időre. Igazgatói jelentés a b.-gyulai torna- és tűzoltó-egylet 1870-ik évi működéséről. Tisztelt közgyűlés! Alig egy pár napja múlt egy eve, midőn 1870. jan. 16-án először gyűltek önök össze e teremben, egy korszerű esv ének kifejezést adni, bizonyságot tenni, hogy a maga­san kelt szellem — mely a múlt idők viszonyai által rabbilincsben fogva tartaték, nem aludt ki a honfias kebelből, él, s tettekre készül. Mert egy alkotmányos országban minden egyes polgárnak szerepe van, s erkölcsi kötelességében áll a cse­lekvés terén bármi csekély tért foglalni, a társa­dalom anyagi vagy szellemi elöhaladásának — sze­rény tehetségéhez képest — ogy lökést adni, tenni, hatni, alkotni, kinek mint adák az istenek. A szellem, mely önöket akkor ide vezérlé és lelkesité, magasztos volt. — Belátták azt, hogy ál­lami életünk kifejlesztésére nem elég csupán egy irányban haladni, belátták azt, hogy a polgári eré­nyek egyikét sem szabad parlagon hagyni0 ha azt akarjuk, hogy e nemzet annyi rázkódások után is újra fényt és dicsőséget arasson. Ezer és ezer a tenni való, és e sok között fő és elvitázhatatlan szükség, gyakorlati nevelés által biztosítani nemzetünk fennállását, a jól és helyesen kiképzett utódokban. A jó és helyes nevelésnek ki kell terjedni az ember szellemére és testére egyaránt, mert sem a könyü tudós, ki testével tehetetlen, sem azon gym­nasia, ki lelkének hasznát nem tudja venni, nem tökéletes ember, annálfogva mind a testi, mind pe­dig a lelki tehetségeknek teljes idomatban kell lenni, hogy az ember a lehető legnagyobb tö­kélyre emelkedbössék. Eddigi nevelési rendszerünk sokban eltért ezen iránytól, s kiváló súlyt fektetett a lélek növelésé­re, mig az újabb korszakban a tapasztalás megta­nított, hogy a fiatal nemzedéknek testi fejlesztése nem divatos különcködés , nem üres majmolás többé, hanem nemzeti elkorcso^odásunk és elpuhu- lásunk ellenében egy hatalmas óvszer. — Ám te­kintsünk végig nemzetünk életén egy pár század­dal előbb, hasonlítsuk .össze őseinket a jelenkor nemzedékével; lépjünk be östörténelmünk tárházá- sa, s midőn egv kép előtt megállunk, mely apáink daliás alakját tünteti elő, midőn egy fegyverdara­bot emelünk kezünkbe, melyei azok a hon életéért csatára keltek, nemde : nem az örömnek egy su­gara villan meg szemünkben, s a büszkeségnek bizonyos nemével mondjuk : ilyenek voltak ős­apáink, s utána nem egynek komorul el arca, mi­dőn önmagára tekintve látja, hogy az ősök uno­kái hová törpültek el testben. Tagadhatatlan, hogy a civilisatio korszakában nemzetünknek is más szerep jutott, mert a hősies és harcias időt szelidebb erények váltották fel, mi­hez képest a nevelés észrevétlenül inkább a lélek mivelésére hajlott, hol azután a kényelem párnái között puhult a nemzedék. Nem akarok annak fejtegetésébe bocsátkozni, hogy kelet népének eme sajnosán érezhető fajel- korcsosulására mily arányban volt befolyással a nyugati népekkeli vegyülés is, hanem annyi bizo­nyos, hogy mindnyájan érezzük, miszerint a lélek mivelése mellett, nem szabad tovább közönynyel nézni gyermekeink testi tehetségének elhanyago­lását, mert elsatnyult gyenge testben a lélek ereje is megtörik. És ezen érzetünkben kötelességévé vált mindnyájunknak nevelés által e hiányt pótolni, s alkalmat nyújtani a fiatalságnak magát testileg ki- mivelni, tehetségének kifejlesztése által önmagának bátorságot, erőt s önbizalmat szerezni. Hol egyes ember ereje kevés, ott egyesülési erőre van szükség, és ezért önök is uraim! egy szép eszmétől áthatva, a közjóiét iránti nemes buz­galommal egyesültek egy év előtt e helyen, s mesz- szeható szép reményekben megalapitották a gyu­lai tornaiskolát, alkalmat nyújtván mindenki­nek, de leginkább a tanuló ifjúságnak, hogy az egészség fentartására oly igen szükséges gyakor­latok által, testileg is teljes kiképeztetést nyer­hessen. Általánosan elismert dolog, hogy minden kezdet nehéz, s tagadhatatlan, hogy egyletünk megalaku­lásánál is nem kevés bajok és gondok támadtak, s a kezdet sok nehézségeivel kellett küzdeni, de mégis a lelkesedés, mely jótékony sugarával özönlé körül a fiatal növényt — erőt kölcsönözött, s az egylet, miután alapszabályai a főméltóságu m. kir. belügyministeriumnak 1869. évi december 31-én 8444. sz. a. kelt végzésével megerösittettek, múlt évi január 16-án megalakult, és egy év óta már él és működik. (Folytatjuk.) Békésvármegye törvényszékénél a február 6—8-ki tanácsülésekben a következő perek adat­nak elő : 119—1871. Beliczey Constantia és érdek­társának — VirágosEmilia és érdektársa el­leni, 23469 frt 63 kr. iránt indított pere. —340—1871. Lázár Istvánnénak — gróf Károlyi György és érdektársai elleni igénypere. Előadó : N o v á k K. tbiró. 5697'—1870. Pálinkás Jánosnak — Sohé- rer Péter és neje Her tér Zsuzsa elleni, 287 frt 50 kr. iránt inditott pere. Előadó : Németh J. tbiró. 6771—1870. Bodoky Lajosnak mint néhai Gyöngyösi Benő árvái gyámjának — Nagy Ká­roly, úgy is mint kiskorú gyermekei gyámja el­leni, 1460 frt és járulékai iránt inditott pere. Elő­adó : N y i k o r a M. tbiró. Újdonságok. — Hymen. Salacz Gyula aradi ügyvéd, e hó 15-én vezeti oltárhoz vidékünk egyik közkedves- ségü, fiatal és szép hölgyét, Keller József székud­vari tiszttartó, Ilona leányát. — A szarvasi kaszinó „saját ház építési tő­kéjének gyarapítására“ e hó 11-én zártkörű tánc­vigalmat rendez, melyre a meghívók már szétkül­dettek. — A távirdászok árvái és özvegyei javá­ra e hó 16-án zártkörű táncvigalom fog tartatni Aradon a „Fehér kereszt“ eimü szálloda nagy ter­mében. A jótékony cél iránti tekintetnél fogva, fel­hívjuk a közönség figyelmét e táncvigalomra, mely hogy minél jövedelmezőbb legyen, — őszintén kí­vánjuk s reméljük is. — Múlt pénteken (tegnapelőtt) az a leverő hir terjedt el városunkban, hogy b. Eötvös Jó­zsef közoktatásügyi minister meghalt. Ha e hír valósulna : alig találnánk szavakat a nagy veszteség feletti fájdalmunk méltó kifejezésére. Adja az ég, hogy a hir valótlan legyen! — A helybeli kórház javára tervezett tánc­vigalom szerencsésen dugába dőlt. A rendezőség fölkért benünket annak nyilvánosságra hozatalára, hogy az ok, mely miatt a kérdéses bál megtartása elejtetett, a városi elöljáróság vonakodása a város­háza nagy termét a célra átengedni, — azaz, hogy átengedné, hanem csak — 20 frt taksa letétele me- Iett. Hogy mennyire méltányos e közvetett megtak- sálása a kórháznak épen a Gyula városi hatóság által, kitűnik abból is, hogy az ott éven át gyógy­kezelt betegek számának^ része gyulaiakból áll. — A pénteki és szombat reggeli posta ki­maradván. „Legújabbak“ cimü rovatunk ez okból el nem készülhetett. — A Csabán alapítandó nönövelde javára a böjt folyamán műkedvelői előadások fognak tartat­ni, melyekre az előkészületek már is folynak. — A megyénkbeli gyakorló ügyvéd urak s egyeseknek is szolgálatot vélünk tehetni az által, hogy a megyetörvényszéken előadásra kerülő ügyek­nek sorozatát, lapunk rendes rovatává tesz- szük. Mai számunkban már meg is kezdjük az ide vonatkozó közléseket.

Next

/
Thumbnails
Contents