Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-02-05 / 11. szám

Harmadik évfolyam.

11-ik szám.

Gyula február 5-kén 1871.

Szerkesztőségi iroda,

hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények küldendők: főutca 186. szám.

Kiadó hivatal:

Nagy Ferenc könyv- kereskedése , hová az előfizetési pénzek, hirdetések, hirdetési-dijak és reclamatiók küldendők.

BÉKÉS

Megjelen

hetenként kétszer, vasárnap és csötörtökön.

Előfizetési feltételek:

POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ KÖZLÖNY.

Hirdetések felvétetnek ; Gyulán a kiadó hivatalban; Pesten : Lang Lipót nemzetközi hirdetési irodájában (Erzsébettér 9. sz.) Továbbá Neumann B. (Kígyó utca 6. sz.), és Singer Sándor (3 korona utca ) 5. sz.) hirdetési irodájában. — Hirdetési dijak : Három hasábos Garmondsor háromszori hirdetésnél 5 kr. Terjedelmes vagy többször megjelenő hirdetések kedvezőbb feltételek mellett vétetnek fel. — Kincstári illeték s minden egyes beiktatásért 30 kr. — A „Nyilttér“ben a 3 hasábos Garmondsor dija 15 kr. )

Kéziratok nem küldetnek: vissza.

egesz evre fél „ negyed „

Miért oly nagy a Franciaország iránti rokonszenv ?

II.

Az európai continens culturájára különösen két .nemzet gyakorolt irányadó befolyást s ezen két nemzet a francia és német. — A 16-ik század elején kétségtele uül a német nemzet kebelében keletkezett reformatió volt a század legfontosabb s eredményében is legkihatóbb eseménye. — És ha megfigyeljük a mozgalmakat melyeknek Német- és Franciaország ekkor színhelyei valónak s megfigyeljük különösen végeredményükben, sajátságos eredményre bukkanunk. Németország túlnyomó része elfogadta a protestáns vallást, melyről általános azon hit, hogy a szabadabb eszmék kedvező talaja, hogy lövőiben erősebb a fogékonyság a demokratikus elvekre, erősebb a vágy a társadalmi szabadság és ügyetlenség iránt. E nézetet a német nemzet mindjárt a reformatió elején erősen meghazudtolta, meghazudtolta akkor, midőn a lelkiismeret szabadságával a társadalmi szabadságot is karöltve járni hitt, szegény paraszt lázadókat, — mert a lelkiismeret bilincseivel a feudális rendszer bilincseit is lerázni jogos reményeket tápláltak és törekedtek, — oly otromba szigorral verte le. Németország társadalmi viszonyaira alig volt egyéb befolyással a protestantismus, minthogy a közép-kor feudális maradványait, a monarchikus elveket, s a tekintély uralmát, — melyeket az eddig uralkodó vallás még birálat alá tenni is tiltott, — mint isten rendelését hirdeté híveinek, s a nemzetet a keresztényi türelmes önmegadás erényének predikálásával pu- hitá belé zsarnokai jármába. Ide járult, hogy Németország bölcseleté a hivő theo- logicus nézetek alul magát nem csak, hogy teljességgel emancipálni nem bírta, hanem azoknak valósággal szolgálatába szegődött s igy termett aztán meg azon német bölcselet, mely a Hegelianisinus-ban érte el tető pontját, melynek egyik alaptétele az lévén: hogy minden igy van jól, ahogy van, a társadalmi rendszert noli me tangere-nek tekinté. Szóval a reformatió által keltett mozgalom árjának lecsil- lapultával zátonyra jutott s e zátonyon tehetlenül megfeneklett. Itt rejlik valószínűleg egyik oka annak miért maradt Németország oly sokáig érintetlen a francia forradalmi eszméktől, nem csak, hanem, hogy magát első sorban engedé eltántorítani arra, hogy ez eszmék ellen harcra is keljen; itt rejlik oka annak, hogy a reformatió I óta Németország alig bir felmutatni vala- j

mely nevezetesebb mozgalmat, mellyel az emberiséget célja felé törekvésében előbbre lökte volna.

Ha tekintjük a francia nemzetet, menynyivel egészen más a kép, melyet nyerünk. A reformatió által keltett mozgalmakban nem állt meg Luther tételeinél: — tovább haladt a kalvinismusig. Igaz, hogy a re- formatiót a francia nemzet később idegen befolyások alatt eldobta magától s megelégedett a Bossuet-féle tételeken alapuló gallican egyház eszméjével. Bölcseleté azonban nem a meddő speculatiók terén mozgott mint a németeké, — nem engedte magát az emelkedő fogalmak békóiba verni, — emancipálta magát a tbeologia befolyása alól s habár vallásához a nemzet hű maradt is, meginditá a társadalomban az eszmék azon jótékony harcát, mely 1789-ben az emberi jogok proclamálásában culminált. vmott tehát a lelkiismeret szabadságát proclamáló tulnyomólag protestáns Németország a maga terjedésével, emitl a katliolikus Franciaország a szabadság eszméinek megtestesülésével s azoknak a gyakorlati életben megvalósításával állanak szemközt egymással. Mit köszönhet a mozgalmaknak a világ, ma már mindnyájan tudjuk; mindnyájan megvagyunk róla győződve, hogy a nemzet, mely ez eszméknek előhareosa volt, az emberihant a földre. Pilatre a lezuhanásnál rögtön meghalt, utitársa, egy Romain nevű boulognei fiatal természettudós pedig tiz perc múlva a történt lezuhanás után. Pilatre és Romain, ketten voltak a léghajózás első áldozatai.

Az emberi természetben rejlik., ismereteinket minél tágabb körre terjeszteni ki s igy könnyen meg- foghatóvá válik, ha a léghajó felfedezése után azonnal azon gondolat merült fel, a légkörre vonatkozó ismereteinket constatálva vagy módosítva látni a lég magasabb régióiba. Charles e célból tett észleletei leginkább a lóg nedvességi viszonyaira vonatkoztak. Utána Robertsen és honfitársa Lholft 1803-ban jul. 18-án felemelkedtek s eddigeléaleg nagyobb magasságot érték el. Számításuk szerint 7400 meterre, több 24000 lábnyira emelkedtek s ezen magasságban tették a levegő physika geographiájára vonatkozó észleleteiket. Ezen ószleletekből azt következtették a többek között, hogy a mint magasabbra emelkedtek, azon mérvben csökkent a föld delejes ereje, továbbá álliták, hogy a levegő villanyos tünetei is nevezetes eltérést mutatnak a föld közvetlen felszínén észleltektől. Midőn későbben Petersburgban Sacharoff nevű orosz tudóssal fel- szállva kísérleteit újból megtevé s ugyanazon eredményre jutott, ennek hire Párisba jőve, Laplace indítványára a francia tudós társaság a felvetett kérdések újabb szellőztetését inditványozá s ezek eldöntése céljából agy tudományos vállalatot tervezett fent a levegőben. A tudós társaság két legfiatalabb természettudós tagja Gay-Lussac és Biot választattak a kivitel eszközlöiül, utasítás- s kitűnő eszközökkel gazdagon elláttattak.

1804. aug. 20-án emelkedtek fel a Conservatoire des arts et metiers kertjében. A vállalat célja teljesen el lett érve, mert a legnagyobb pontosság és lelkiismeretességgel tett kísérletek a felvetett kérdésekre teljesen kielégitö választ adának. Egy- átalában nem volt constatálható, hogy a föld mágneses ereje a nevekedö magassággal gyengülne. 4000 meter vagyis 13000 láb magasságban a mágnestű ingadozásainak mind sebessége, mind inten- sitása, mellyel ez ingások történtek, teljesen egyezett a föld közvetlen felületén tapasztaltakkal s Robertsen állításai tévedésen alapultnak nyilváníttattak, mely tévedések a léghajóban teendő észleletek nehézségének róvhatók fel. A léggömb ugyanis nyugodt támpontot nem ad, mert nem csak hogy folytonosan majd emelkedik, majd pedig sülyed, nem csak hogy a leggyengébb légáram könnyen ragadja tova magával, hanem e mellett saját tengelye körül bizonyos körforgást is mutat majd jobbra, majd balra. Habár ezen körforgás nem hirteleni is, mindamellett befolyással van a delejtü ingadozásaira s hogy a léghajóban tett észlelet teljesen cor- i rect legyen, mindig azon kisebb vagy hosszabb időtartamot kell el és meglesni, a melyben egyik irányú körforgás a másik irányú körforgásba megy át s mely alatt nehány percnyi szünet áll be. A légsulymérövel teendő észleleteknél ismét nem szabad figyelmen kivül hagyni azt, hogy ha a léggömb ereszkedik lefelé, a higanyoszlop magasabbra szökken, mint állana ugyanazon légrétegben nyugodt helyzetben; ellenben ha pedig a léggömb hirtelen emelkedik, a higanyoszlop kissé visszamarad. A lóghajósok azonban, tájékoztató melléktárgyak hiányában saját mozgásukat nem mérlegelhetik; a honnan, hogy e mozgásról tájékozó tudó_____ r

A léghajó és a léghajózás. ”

Közli: dr. Kovács István.

(Folytatás.)

A Blanchard által aratott siker s merész válla- r latának szerencsés kimenetele forrásává lett aztán f egy tragicus eseménynek. A heves vérü, nyugta r lan Pilatre de Rozier ugyanis, egyrészt felbátorit- z va Blanchard sikeres utazása által, másrészt iri- £ gyelve ez utazás dicsőségét Blanchardtól, elhatá- I rozta ez utat ellenkező irányban, tehát Calaisból t Dowerbe tenni meg. Saját eszméje után alkotott léghajója egy Mongolfier és Charlier veszélyes com- t binatiojából állott, a mennyiben a gyúlékony gázzal megtöltött gömb alá egy henger alakú készü- i letet alkalmazott, melyben tüzzeli hevítés által gon- ' dolta a lég ritkítását eszközölni. Hiába figyelmez- ’ tették többen ez eljárás veszélyességére, hiába mon- s dá a többek között Charles: „Barátom, ön puska- < poros hordót akaszt a tűz felibe“ vegzete ragadá. i Kedvezőtlen időjárás mellett 1785. jun. 13-án fel- 1 emelkedve, libegett jó ideig a tenger felett, midőn hirtelen egy ellenkező irányú légáram visszalöké i a francia partokra s Pilatre, ki úgy látszott, hogy ily kedvezőtlen viszonyok között utjával fel akart : hagyni, készületet tett a leszállásra s a tökéletlenül alkalmazott billentyűt megemelé. A gáz hirtelen áramlott kifelé, a billentyű nem záródott, habár a billentyű-kötelet eleresztő is s az egész készület borzasztó gyorsasággal zuhant lefelé. Es hogy a sors gúnyja még metszöbb legyen, nehány épésnyire a Blanchardnak emelt emlékoszloptól zu-