Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-11-26 / 95. szám

ne csapán a száraz igazság, hanem a szív és lé­lek nemesebb érzései szabjanak törvényt minden egyes polgár közreműködésének ; tenni minden tol­lúnk kitelhetöt, nem a hála és jutalom reményében hanem a polgári nemes szív és érzelemből folyó önzetlen feláldozás képességével az öntudat, önér­zet kötelessége sugallatából. És mert ezt igy hisszük, igy érezzük, különösen felhívjuk a községek figyelmét ár v a-n e v e 1 ö-i n- tézetek felállítása körébeni kezdeményezésre, mely által legcélirányosabban hatnak a községek arra, hogy az elhagyatott árvák c-I ne aljasodja- nak, hanem az állam minél jóravalóbb polgáraivá neveltethessenek; vannak már hazánkban több ily nemes intézetek, különösen a nö-egyletek buzgal­ma következtében, de más miveit államokhoz ké­pest hazánk e téren felette hátra maradva áll; — az uj megyének tehát egyik legszebb feladata len­ne, ha ezen elhanyagolt téren eredménydús kezde­ményezést és buzgalmat kifejtve megyénkben is meghonositná; miben a törvény és közigazgatás közreműködéséhez Békésmegye előre haladt mi- veltségü polgárai áldozatkész csatlakozását annyi­val inkább kell reménylenünk : mert semmi sem érdemli meg inkább, mint az árva-ügy, hogy min­den becsületes honpolgár teljes részvéttel, szive legmelegebb érzelmével s érdekeltségével viseltes­sék iránta. —ly.— Hazai közügyek. A közjegyzöségi intézményre vonatkozó tör­vényjavaslat megvitatására összehívott enquette- bizottság nov. 25-én már megkezdő tárgyalásának sorozatát. Hir szerint nagy valószinüség forog főn az iránt, hogy az igazságiigyminister a törvényja­vaslatba fölvéteti a jegyzői kényszert, no­ha a jogászgyülés az ellenkező véleménynek adott kifejezést. A perrendtartás és a büntető eljárás megállapításával, illetőleg revideálásával megbízott enquete már jelentékenyen előrehaladt munkájá­val ; különösen a polgári perrendtartás revideálása rövid idő álatt már befeztetik. A Deák-párt 24-én este tartott értekezletén el­határoztatott, hogy a képviselöház ülései ezután reggeli 10 órától délutáni 3-ig tartsanak, hogy igy az 1872-ik évi költségvetés tárgyalását még ez évben be lehessen fejezni. Országgyűlés. Nov. 20-án. (Napirend: Az iparjavaslat folyta­tólagos és a telepitvényesekröl szóló törvényjavas­lat függőben maradt szakaszainak tárgyalása.) A jegyzőkönyv hitelesítése és kérvények benyújtása után elnök a föudvarmester Meranból keltezett táv­pedig mint leghíresebbet, a delphibelit Görögor­szágban. E jól szervezett oraculum Phocisban, a Parnass hegyének déli csúcsán, hasonnevű város fölött ál­lott. Eredetét a mythosz a következőkben adja elé : Miután Apolló a Pytho-kigyót megölte, s e helyet imádtatása helyéül kiválasztó, egy Krétából evező kereskedöhajó tűnt szemébe. Tüstént egy iszonyú nagyságú delphin alakjában a tengerbe ugrott (honnét delphininek is neveztetik), a hajóba rohant, s azt kényszerité, hogy célját, Phylost, elkerülvén, a Krissai kikötőbe menjen. Midőn a krétaiak a szárazra léptek, egyszerre szép ifjú alakjában megjelent nekik Apolló s kinyilvánitá, hogy soha hazájukba vissza nem térendenek, hanem öt tem­plomában mint papok szolgálandják. Lelkesedve, s dicséneket zengve követték a krétaiak ak istent szentélyéhez, a Parnassus sziklás oldalán; de igen elszomorodtak a táj terméketlenségét látva, s kö­nyörögtek Apollónak a szegénység és szükség el­len. — Az isten sokat jelentöleg mosolygott s elé számlálta nekik, mint papjainak, jövendő tisztüket, s annak roppant hasznait. Erre Delphit építették, mely városnak eleinte Pitho volt a neve a kigyó- ról, melyet itt Apolló megölt. Ennyit a mythosz. (Vége következik.) iratát olvassa fel, melyben a királyné a képvise­lőháznak szives üdvözletét és köszönetét küldi a hozzá intézett üdvkivánatokért. (Éljenzés.) Tóth István pécsi követ végleg igazoltatik. Sebes Jó­zsef szakolcai képviselő benyújtja vál. jegyző­könyvét. Az igazoló bizottsághoz utasitlatik. Bin­der Lajos egy az elnökhöz intézett levélben kije­lenti, hogy miután még nem foglalja el a törvény- széki ülnöki állomását, a képviselőségről nem mond le. — Ghyczy azt véli, hogy a parlamenti ille­met, melyről Binder annyit beszél levelében, a le­vél sértette meg legjobban. — Egy le nem mon­dott képviselőnek sem eltávozni, sem levelezni nincs joga, s felszólittatni kívánja Bindert elnökileg, hogy a házban jelenjen meg. Binder nem mondhatja, hogy az uj állomását nem foglalta el, mert mint ministeri biztos a törvényszék szervezésében részt vett. Eljárása tehát a törvény kijátszása. (Helyes­lés.) Binder levelét kinyomatni, kiosztatni és tár­gyaltatni kéri. — Egyhangúlag elfogadtatik. — Favlovics Iván hosszú bevezetés után interpel­lálja a belügyért: Minő törvény alapján bocsá­totta ki a Miletics fogadtatását megtiltó rendeletet ? Kiadatik a belügyérnek. T é r e y Pál előadó olvas­sa a gazdasági bizottság jelentését, a ház novem­ber havi költségvetését illetőleg. Változatlanul el­fogadtatván 78,713 frt. szavaztatik meg. ^Fclvétc- tik a napirend. Az iparjavaslat Il-ik fejezete következik. — A 27—32-ik §§-ok változatlanig elfogadtatnak. A 33-ik §. végére Irányi követ­kező szavakat kívánja tétetni: A hús árának meg­szabása azonban törvényhatósági joggal felruhá­zott oly városokban, melyek 6000 lakosnál többel bírnak, és tízezer lakossal biró városokban nem szabad. Majoros a 33. és 34. szakaszokat kiha­gyatni akarja. Halász Boldizsár a szerkezetet pártolja. Nehrebeczki szintén a szerkezet mellett nyilatkozik. Madarász József pártolja Majorost. Ér k övi előadó rövid beszéde után Tisza Kál­mán esetről-esetre és a községek kívánságára kí­ván csak intézkedést a törvényhatóság részéről. A szakasz Tisza módosításával fogadtatott el. — A 34—38 §-okon nem történt változtatás. A 40—43. §§-ok változatlanul fogadtattak el. A 44. §-nál Irányi Dániel sokalva a javaslatban megál­lapított dologidőt a tanoncokra nézve, módosít vány t ad be. Tisza László és Feszt Imre kifejtik, hogy igen nagy különbség van a gyári munkára alkal­mazott fiatal munkások, és igen nagy különbség van az ipartanoncok közt. A többség el is vetette Irányi indítványát. A 45. §-ra nézve ismét ad be Irányi módosítást az éjjeli munkát illetőleg. A 46. §-nál Mattyus Arisztid módositványa fogadtatott el, ezen szavak helyett „18 éves koráig atyai fe­gyelem alatt áll“ tétessék a következő szövegezés : „18 éves koráig azoknak atyai fegyelme alatt áll.“ A 37—72. §-ok csekély változással a központi bi­zottmány szerkezete szerint fogadtattak el. Irányi módositványai nem részesültek tetszésben. Nov. 21-én. (Napirend: A tárgyalás foly­tatása.) A jegyzőkönyv hitelesítése után elnök be­mutatja Molnár Antal és Mándy Bertalan ujonvá- lasztott képviselők megbízó levelét. Az igazoló-bi- zottsághoz utasittatik. Madarász József interpellálja az igazságügyért a Binder-féle eset alkalmából : Van-e tudomása, hogy Binder nem mondott le, kik neveztettek ki törvényszéki elnökökké s elfogadták-o a kinevezettek az állomásokat. Interpellálja továb­bá a ház elnökét, hogy Andrássy Gyula külügyér lomondott-e képviselői állomásáról, mert ha nem, a házat intézkedésre hívná fel, a külügyérség és képviselőség összoférhetlen lévén. Elnök jelenti, hogy Andrássy tán holnap Pestre érkezik, s ekkor fogja minden ügyét, s igy ezt is elintézni. Felvé­tetik a napirend. Az iparjavaslat73—76 szakaszok változatlanul elfogadtattak. A 77. §-nál Madarász József és Irányi azt javasolják, hogy a társulatok alapszabályai az alakulás után s ne előtt s csak „tudoraásvétel végett“ terjesztessenek fel. Csiky Sándor módositványt nyújt be : a 77-ik §. második sorába. Erre Irányi, Mukics és Madarász József, kijelentik, hogy visszavonják saját módósitványaikat és elfogadják a Csiky ét, A 78—81. szakaszok vita nélkül elfogadtatnak. A 82. és 83. §§. stylaris módosítással fogadtatott el. A 98—102. szakaszok vita nélkül elfogadtatnak, a 103. §-nál azonban nagyobb vita támad. Győrf- fy Gyula e §. n) pontja kihagyását és ez által az iparszabadságnak a nyomdai és kiadói iparra való kiterjesztését kéri és indítványozza. Vár ad y János maga és több elvtársa nevében a regálék eltörlését célzó hat. javaslatot ad be. Fáik Miksa nem fogadhatja el G y ő r f fy indítványát. P. S z a t h- máry Károly pártolja Györffyt. Erélyesen felszó­lalt a sajtó szabadság mellett, bebizenyitva igaz­ságtalanságát, célszerűtlen voltát a cantiónak, mely mintegy a gondolat megvámolása, elöleges kezes­ség zálog és nem jogosult. Külföld. Franciaországi hírek szerint Thiers hajlandó a köztársaság megállapítására vonatkozólag teen­dő intézkedéseket plebiscit elhatározására bizni. — A „Journal des Debats“ Thiersnek egy beszélge­tését közli az utóbbi időből, melyben azon esetre vonatkozólag, ha a pápa Franciaországban men- helyet kérne, következőleg nyilatkozott: A pápa elhatározosára semmi befolyást sem fogunk gyako­rolni akarni; sem azt, hogy idejöjjön, sem az el­lenkezőt nem fogjuk neki tanácsolni, de ha a men- helyet kérni fogja, általunk mély tisztelettel fog fogadtatni, biztonságot és kegyeletet fog találni és teljesen szabad lesz. Eleinte Avignont akartam ne­ki ajánlani, de az ottani lakosság kedvezőtlen han­gulata miatt inkább Pau várával kináltam meg. — A francia lapok egy része nagy rokonszenvet fe­jez ki Oroszország iránt, és a francia orosz szö­vetséget a jövőre nézve szükség gyanánt tekintik. Oroszországban közel az osztrák határhoz több erőd építéséhez fogtak. A legnagyobbszerü erődí­tett helyek Dubno s Proskurow lesznek; az első 140 geográfia mértföld kerülettel fog birni. Az e végből kiküldött bizottság már a helyszínére ment. Amerikában az orosz Alexis nagyherceg fé­nyes ovatióban részesült. Dix tábornok üdvözleté­re Alexis igy válaszolt: Az egyesült államok és Oroszország közötti barátság oly szilárd és állan­dó, hogy mi sem zavarhatja meg azt. A nagyher­ceg Washingtonba utazott az elnököt meglátogatni. Legújabbak. Becs, nov. 23. Beust gr. tegnap fogadtatott a császár által bucsuaudiencián; Beust ma délután Münchenen át Londonba megy. Bécs, nov. 28. A „Wanderer“ Serajevóból je­lenti, hogy három ottlakó török rablók által meg­támadtatok és meggyilkoltatott; e végett nagy az elkeseredettség. Brüssel, nov. 22. A tegnapi kamraülés után a ministertanáes ült össze. — Az „Independance“ Madridból jelenti: Bonifacius Bara neveztetett ki külügyministerré. Pár is, nov. 23. Gontaut Biron kineveztetése berlini nagy követté bizonyosnak látszik. Pár is, nov. 23. A „Siécle“ egy esetet beszél el, a melyből világosan kiderül, hogy a porosz posta Lothringenben fölbontja a leveleket. A „Siécle“ egy levél birtokában van, a mely egy előfizetőjé­hez van címezve s annak egy rokona által külde­tett. — E levél fölbontatott s újra lepecsételtetett egy ily fölirásu pecsétnyomóval: „Az elsass-lothrin- geni főpostaigazgatóság. A levelek fölbontásával megbízott bizottmány.“ — A „Journ, off.“ írja : Összesen nov. 20-áig 11,127 elfogott fölkelő bo­csáttatott szabadon. A kegyelmezési bizottság még nem határozott, s ma fog a halálra Ítéltek ügyében dönteni. London, nov. 23. A koronaherceg folyton gyengélkedik, úgy látszik, hogy hagymázi lázro­hamai vannak. London, nov. 23. Egy munkás meetingen Bris­tolban, mely egy köztársasági klub alakítása vé­gett tartatott, a köztársaság helyreállítását célzó rezoluciok elfogadtattak.

Next

/
Thumbnails
Contents