Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-11-09 / 90. szám

emigy túlsúlyra vergődő slávsdg cári politikát kívánna, mely esetben Vilmos császár viszont a német kisebbség, jajkiáltozását találná meghallani. .. miután ez esetben a két fél országgyűlése aligha egyes- ségre birna vergődni — ugyan a fejedelmi compromissum mire határozza a kérdést; nem jönne-e in ultima analysi abba a furcsa kényszerűségbe, hogy mint a két külön hadsereg hadura e két hadsereget az ellentétes külpolitika alapján egymás ellen commandirozza .. ?

Gr. Andrássy interventiója veszedelmes praecedens, a mi ma oda át megtörtént, az holnap megtörténhet nálunk, — mi nem vagyunk abban a véleményben, hogy a mit oda át Andrássy cselekedett, azt mint a korona tanácsosa s nem mint magyar kormányférfi cselekedte, mert e két minőséget egymástól elválasztani nem lehet. Lajtántul ezt a finom dislinctiót s legalább a vereséget szenvedettek bizonyosan el nem fogadják. De azt tartjuk, hogy a magyar ministerelnöknek igenis joga és kötelezettsége volt az 1867-ki kiegyezés megóvása céljából a magyar királynak tanácsot adni és azon feltevést, hogy a magyar minister elnök, az alatt, mig oda át az 1867-ki kiegyezés érvénytelenségét hangsúlyozzák, csak ezután akarván azt cseh részről érvényességre emelni — veszteg maradjon és a királyt magára hagyja, főleg miután ez az ő véleményét meghallgatni akarja — igen naiv, s nem hisszük, hogy hasonló esetben ily mérvű fatalismus bármily kormányférfi részéről igazolható lenne, és mi részünkről, ha esetleg nálunk a kiegyezés érvényessége veszélyben forogna, nem látnánk egyebet, mint természetes dolgot, ha viszont az osztrák mi- nisterelnök adott a császárnak annak megóvása érdekében tanácsot.

Hogy a csehek szörnyen haragszanak ránk, igaz, de azt hisszük, köztök s köztünk valami nagy barátság Mátyás király óta soha se volt s ezentúl is aligha lesz. Nekünk minden nemzet, szomszéd barátságát nagyon kell becsülnünk, de valakinek szép szavaiért saját kárunkon nem dolgozhatunk.

Mindent összevonva : a monarchia dualis- mussal vagy személyes unióval, un iáit két fél marad ; az egyik fél a másik jó és belszerencséjét, jöjjön az bár külről, vagy belülről, akarja nem akarja,— osztani fogja kikerülhetlenül; egyik és másik fél törvényhozása, kormányzata se lehet ily viszonyok közt egymástól független ; azzá csak úgy lehetne, ha a fejedelmi törzsből

tetés terhe alatt tilos; különben titeket mint lázadókat s parancsolatunk áthágóit teljesen megengedett törvényes módon megfenyíteni a bűn büntetéséül el nem mulasztunk.“

De a szebeniek az után sem űzték vissza az idegen kereskedőket. S vajha csak ők átalkodtak volna meg makacsságukban! Tovább terjed a fene. Perényi Ferenc, a váradi e. megye oly igen éber őre, a szent lelket hitta segitségül, hogy megyéjét ne érje a veszély; intette az alatta levő papságot, töltse be hivatalát buzgón, nyomozza ki azokat, kik a régi hit megvetésével az újat fogadták el, kik eretnekséggel telt idegen könyveket terjesztenek, vagy otthon ilyeseket olvasnak. A nyilvános és magán tanítók szemmel tartandók, hogy igaz erkölcsöket tanítsanak, s a zsenge ifjúság vérébe a régi vallás tanai helyett az újét ne csepegtessék. Végre az újításoktól eltántorított juhokat minden erejűkből igyekezzenek a régi egyház nyájába visszavezetni; a makacsokat vasár- s ünnepnapokon mint eretnekeket kihirdetni s az egyházból kiközösiteni a szószékről, el ne mulasz- szák. Ez üdvös intézkedések által valameddig feltartóztatta ugyan az eretnekséget; de el nem nyomta.

(Folytatása következik)

az egyik és a másik fél búj fást nyerne s igy két teljesen külön állammá szakadna, a minek mi szószólói nem leszünk s azt hisszük, e hazában más se senki, a ki magának állapotainkról józan felfogást képezni bir, ha törvénykönyvünket fel nem üti is.

A mi végre a fordulatot illeti, melyet oda át a dolgok oly hirtelen s már elég váratlanul vettek, mi úgy tartjuk, hogy az úgy magyar mint monarchiái szempontból csak helyeselhető, avagy nem elismert dolog-e, hogy e monarchia, a szélrózsa bármely irányában induljon meg valamely actió, abba minden esetben beho- zatik geográfiái helyzete és polyglott viszonyainál fogva ? Már most ily viszonyok közt magyar és monarchiái szempontból szövetségi szerkezet van indikálva in ultima analysi, mert l’appetit vient en man- geant, talán három, talán több hadsereggel, minden esetre pedig számos szörnyen autonom országgyűléssel — vagy inkább lehetséges, méltányos autonómiával, oly mér- vii centralisatió, mely a pragmatica sanctió kölcsönös védelemnek megfelelni akarjon is, tudjon is .. ? Azt tartjuk, a kérdés megfejtéséhez nagy fejtörés nem kivántatik.

Előttünk legalább ez a szempont az irányadó ; nekünk nincs sok okunk sem az osztrák németekkel, de sem a csehekkel pu- szilódnunk, tehát kifejezett nézetünket a részrehajlás nem alterálja, hanem igenis vezérli azt az a meggyőződés, hogy a monarchia épsége a magyar korona épsége is. S ha volna valami olyan forma a sors könyvébe jegyezve, hogy ennek a monarchiának napjai megvannak számlálva, a mit mi határozottan kétségbe vonunk: hát mi magyarok legalább ne előzzük meg ezeket a fatális napokat, mint Megyeri a macskát.

Caeterum-caetera Kellersperg dicat.

Országgyűlés.

Nov. 3. Mocsonyi Sándor a ministerelnök höz interpellációt intéz : Időszerűnek látja-e a ministerelnök a nemzetiségi és erdélyi kérdésre vonatkozó oly kormányelöterjesztéseket tenni a ház asztalára, melyek a kölcsönös jogtisztelet és méltányos érdekkiegyenlités szellemétől sugallva, egyedül képesek hazánk állami szerkezetének és fejlődésének a kellő biztosítékot nyújtani azon aggasztó eshetőségek ellen, melyeknek magvát jelenlegi politikai helyzetünk magában hordja? — Napirend : Az úrbéri viszonyok rendezéséről és az irtványokról szóló tjavaslat. Huszár Imre közp. biz. előadó kéri a bizottság jelentésének elfogadását. Szakácsy Dániel kéri az eredeti szövegnek megtartását. Fit tier Dezső indítványozza a közp. bizottság véleményének elfogadását. Móricz Pál Szakácsi Dániel véleményét teljesen osztja. Bittó István igazságügyminister ragaszkodik a központi bizottság szövegezéséhez. Szontagh Pál(csanádi) pártolja az eredeti szerkezetet. A többség a közp. biz. véleményét fogadta el.

Osztrák dolgok.

Az osztrák uj ministerium alakulóban van. Kellersperg a következő névsort állította volna ösz- sze : Kellersperg ministerelnök s beliigy, Holzgethan pénzügy, Stremayer közoktatás, Clumetzky igaz- ságügy, Plener kereskedelmi, Scholl honvédelmi s Grocholski földmivelési minister. Kellersperg prog- rammja elveti a kiegyezési politikát s a szerint a cseh, morva, kraina, felső Ausztria, Galicia s Bukovina országgyűlései nem sokára fel fognak oszlattatok A „Presse“ szerint előkelő német és lengyel politikusok értekezlete azon határozatra vezetett, hogy előlegesen be kell várni a Kellersperg ministerium megalákulását. — Több lap jelenti Laibachból, hogy a sloven klub a csehekkel soliláris eljárásra határozta el magát.

Prágából jelentik, hogy a cseh klubban Rieger dacos hangon irt határozati javaslata lett elfogadva, honnan az átküldetett a főuraknak, kiknek tegnapi gyűlésében Clam Martinitz az e rezolucióhoz való csatlakozást ajánlotta. Schwarzenberg bibornok ennek ellenében egy uj fölirattal kiván a reskrip- tumra válaszolni.

Külföld.

Paris, november 5. A „Gaz. de. Tribunaux“ Írja, hogy Thiers tegnap Victor Hugót fogadta, kivel hosszasan beszélgetett Rochefortnak azon kéréséről, hogy a reá kiszabott büntetést változtassák meg. Thiers azt mondá, hogy semmit sem Ígérhet, minthogy az egyedül a kegyelmezési bizottságtól függ. — A negyedik haditörvényszék Gues- nelt a fölkelésben való részvétel és gyújtogatás miatt halálra Ítélte. A „Journ. Off.“- megcáfolja azon hirt, mintha Tarberben a lakosság és a katonák közt verekedés történt volna; e hamis hir szerzőjét ki akarják kutatni. — A „Siécle“ heves hangon ellent mond a „Prov. Corresp,“ azon állításának, hogy a franciáknak Németország ellen gyűlölete Iassankint szűnni kezd, s ezt mondja: Franciaország mélyen alásülyedne, ha a későbbi igazságos bosszuállási háborúról lemondana. — A francia belügyminister állítólag egy bizalmas körlevélben legközelebb a prefekteket föl fogná szólítani, hogy a közvéleményt készítsék elő a köztársaság végleges megállapítására. A nemzetgyűlés ellen intézett államcsínytől tartanak. — A francia állandó bizottág jelenleg a pénzkérdéssel foglalkozik, melynek ülésein a pénziigyminister is megszokott jelenni. A kis bankjegyek kibocsátására vonatkozó elhatározás közelebb várható. — Hir szerint Harcourt Rómába visszatérem!. — Thiers legközelebb beutazná az országot, hogy a helyőrségi helyeket meglátogassa. — Bonaparte Lajos családjával Angliából végleg távozni szándékozik, hogy San Sebastianba költözzék, honnan a Franciaországhoz való közelség folytán üzelmeit köny- nyebben folytathatná. Rémusat s Olozaga spanyol minister e tárgyban már hosszabban tanácskoztak.

Az angol királyné és a walesi herceg között teljes szakadás állott volna be, — a herceg megtiltotta nejének a királynét meglátogatni.

Németországban a vallási mozgalom mindinkább nagyobb tért foglal. November 1-én Wiesba- denben nagy katholikus népgyülés tartatott, mely azt határozta, miszerint a parlamenthez kérvény intéztessék a következő ügyekben : 1) Hogy a csalhatatlanság által alapjaiban megváltozott római egyház viszonyát a német államokhoz megvizsgálja s ezen viszonyt megszakítsa. 2) Hogy a vallásfelekezetek önnállóságának elve szerint a német egyháznak is önnálló szervezetet és igazgatást adjon. 3) Hogy törvényeket hozzon, melyek a testületi jogok megszerzését és elvesztését, a polgári házasságot s a polgári anya-könyveket elrendelik. 4) Hogy az állam föfelügyeleti joga az egyház és hitfelekezetek felett szigorúan gyakoroltassék, s főleg a jezsuita-rend ellen szigorú eljárás intéztessék.

Legújabbak.

Berlin, november 6. Tegnap népgyülés tartatott, melyen vagy 3—4000 ember jelent meg. A gyűlés célja volt, Berlin minden munkását egyesíteni magasabb bér s rövidebb munkaidő kieszközlésére ; szükségesnek mondatott ki, hogy Berlin minden szakbeli munkásai fölszólittassanak, hogy az e hó 19-én és 20-án megtartandó értekezletben delegátusok által képviseltessék magukat.

Róma, nov. 6. A pápa a Vatikánban egyetemet állíttat föl. — Potenzaban 21 briganti, kik több mint 100 gyilkosságot követtek el, halálra ítéltetett. — A „Journal Capitole“ a pápa betegségének sulyosbulásáról hoz hirt. A bibornokok félnek, hogy uj papválasztás esetén a választásra Németország részéről nagy befoyás gyakoroltatnék.

Newyork, nov. 5. 33 bálna fogás végett az északi sarkon horgonyzó hajót a jég körülzárta s