Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-11-05 / 89. szám

műhelyben ä munkások közi pénzt Osztogattak s ezeket arról biztosították, hogy a visszatérő császár első tette a commune embereinok adandó teljes kegyelem leend. A kormány felhatalmazta a Comptoir d'Escompte-ot 10 millió öt frankos bankjegy kibocsátására, melyek a bemutatásnál bevál- tandók.

A franczia lapok Napoleon hg utazásával foglalkoznak. Corsikán a okt. 31-iki megyetanács ülésében a prefekt s Conti közt heves vita fejlődött. Ugyanis a herczeg barátai már az ülés elején észrevették, hogy kisebbségben vannak. Limpereni köztársági érzelmű tag azon indítványa ellenében, hogy először házszabályok alkottassanak s a választások igazoltassanak s csak ezután választassák az elnök, — Gavini bonapartista az elnök azonnali megválasztását követelte. „Minden gyűlésben — mondotta szónok — még a gyűlésben ... valóban nem tudom minek nevezzem ... ezen névtelen gyűlésben sem jártak el máskép.“

A praefect tiltakozott a szavak ellen; nem fog- 'ja tűrni, hogy a nemzetgyűlés megsértessék. A tiltakozást a gyűlés baloldala viharos tapssal fogadja, mire Gavini igy kiált fel: „Ily tetszést itten más kormányokra is pazaroltak már.“ — Pózzo di Borgo gróf: „Mi soha sem fogadtuk tetszéssel a császárságot, de láttuk, mint árasztottátok el ti és tieitek tetszésetekkel az 1848-i köztársaságot.“ Conti az elnök rögtöni megválasztását kívánja; megtámadja a jelen kormányt s azt mondja: reményiem a vitákban több loyalitást fogok találni, mint a kormánynál. E szavakra Danzon praefect, ki már előbb alig tudta haragját visszatartani, feláll s igy szól: „Ez személyes sértés. Conti ur, én becsületes ember vagyok! Nem engedem meg, hogy sárral dobáljanak. Vonja visz- sza kifejezését vagy személyes kérdést csinálok belőle.“ Conti ur szólani akart de a praefect dörgő hangon igy kiált reá : vonja vissza a kifejezést.“ Mire Conti igy nyilatkozik: „Elismerem, hogy ön becsületes ember !“ Ezzel az ügy véget ért.

Oroszországból a legutóbbi időben azt ott esz- közlött nagymérvű hadikészületekröl érkeznek tudósítások. Legközelebb a kormány Birminghamban

30,000 puskát rendelt meg a belföldi gyárakban 6000 puska, 14,000 karabély s 55 üteg, mindegyik 8 darabból áll, mitraillieusön dolgoznak. A jövő óv első havában pedig egész Oroszországban ujon- cozás leend, minden ezer emberből 6 ember fog besoroztatok A nikolajeffi hajógyárban fregattok építésére 2 millió rubel utalványoztatok.

Legújabbak.

Becs, nov. 2. A „N. fr. Pressé“-nek Írják Berlinből, hogy Párisban porosz kölcsön-pénztár-jegyek hamisitattak; egy berlini bankház via Frankfurt 4000 tallérnyi hamisítványt kapott.

Brüssel, nov 1. A „Moniteur Beige“ jelenti, hogy a folyó évi máj. hó 5-töl franciákra és más nemzetiségüekre nézve, kik a francia határon Belgiumba jönek, érvénybe hozott utlevéli formaságok e hó 4-étöl érvényen kívül helyeztetnek.

Kő ma, nov. 1. A legközelebbi tanács a Vatikánban nov. közepén lesz.

Athén, okt. 31. A trónbeszéd hangsúlyozza, hogy a brigantaggiónak szárnya szegetett, a Lau- rion-kérdés megoldatott, a tized megszüntettetek és az átalános katona-kötelezettség behozatott.

Athén, okt. 31. Francia- és Olaszország követeinek közbenjárására az előbbi Laurion-féle bányatársulatnak előbbi jogaiba való visszahelyezésére nézve a kormány elutasitólag felelt.

Konstancinápoly, nov. 1. A szultán születés napja alkalmával a politikai számüzöttekre nézve amnesztia adatik ki, melyben azonban á jelen kormány által számüzöttek nem részesülnek.

Gyula november 2. 1871.

Részint a törvényhatóságok által, részint a hírlapokban történt felszólalásokból értesült az olvasó közönség, miként a Körös folyók mentében fekvő községek lakosai, házuk s határaik védelmében, a múlt évi őszi időszaktól kezdve, a tavasz kinyil- táig a hosszasan tartott nagyszerű árvizek miatt mennyi aggodalmat valának kénytelenek kiállani, s minő roppant károsodásokat szenvedtek.

E veszélyes bajok gyökeres orvoslásáról, s elhárításáról mindenki komolyan kezdett gondolkozni és e szempontból kiindulva, a vizszabályozó társulatok szintén meggyőződtek arról, miszerint ha mindezek ellenében kellő erélyt ki nem fejtenek, s áldozatot nem hoznak, a közel jövőben ismét a legborzasztóbb s legszomorubb helyzettel állhatnak szemben, a nélkül, hogy e rohanó vad elemmel sikeresen megküzdhessenek.

Ez indokok vezették az Alsó-Fehér-Körös társulatot is azon tevékenységre, s cselekvés terére, melyeknél fogva a fő cél elérésére, vagyi a lehető biztos mentesítésre igyekezett. — Nem is késett a társulat az elfoglalt törvényes téren mindazon célszerű intézkedéseket megtenni, melyek a szükséges munkálatok végrehajtását múlhatatlanul megkívánták; azonban e törekvésében a megindított s kielégítő sikerrel folytatott munkálatok közepette, múlt hó első napjaiban egy váratlanul közbejött pénzügyministeri rendelet a társulat tevékeny munkálkodását megakasztotta, s ezáltal a társulat tétlenségre lön utalva.

Ez mindenesetre szomorú jelensége annak, hogy az erélyes munkaképesség illetéktelen beavatkozás miatt megzsibbasztva van, sőt négy hét óta — azt mondhatni — tökéletesen szünetel. Miként fognak az érdekelt községek, s a társulati kötelékhez tartozó birtokosok erről nyilatkozni, s miként lehetnek megnyugtatva az iránt, hogy az előttük rémkép gyanánt álló veszélyek eltávolítására saját erejükből elhatározott s foganatba vett mentesítésük megakadályoztatik? — Mindezekre — a mit egyátalában nem óhajtunk — könnyen meg lehet, hogy a múltból keserűen ismert szerencsétlenség megújulható csapásainak ismétlése fogja a feleletet adni.

Egyébiránt szolgáljon részletes ismertetés- s tájékozásul az Alsó-Fehér-Körös szabályozási társulatnak f. évi okt. 9-én tartott közgyűlésében hozott végzése folytán a Körös-Berettyó völgyi központi igazgató választmány elnökékez intézett következő felterjesztése:

Méltoságos báró s központi igazgató választmányi elnök ur! Igen kellemetlenül s váratlanul lepte meg az Alsó-Fehér-Körös szabályozási társulatot a m. kir. pénzügy minister ur ő nagyméltóságának a gyulai adó hivatalhoz intézett, s .|• alatt hiteles másolatban ide csatolt távirdai sürgönye, rnelly szerint a társulati közgyűlés által megszavazott, s birtok aránylag megállapított szabályozási költségeknek az 1871. évi XXXIX. t. ez. 20. §-a értelmében gróf Almássy Kálmán ur ellen foganatba vett végrehajtását egyszerűen felfüggesz- tetni rendeli.

A társulat nem kívánja ez úttal követett eljárását külön érvelésekkel bizonyítani, — mert nincs szüksége arra akkor, midőn alakulása 1854- dik év február 28-án a törvényes formák megtartása közt létre jött, és a változott viszonyokhoz képest átidomitva 1870-ik év augustus 16-án az érdekeltség ártéri többsége által elfogadott, s a nagyméltóságu m. kir. közmunka- s közlekedési minister urnák 1871-ik évi augustus 16-án 8838. számú leiratával helybenhagyott alapszerződéssel nem csak biztosítva — hanem egyszersmind a törvény oltalma alá van helyezve; e kérdés további fejtegetése, s részletezése, a megelőzött törvényes intézkedések folytán önként megszűnik.

Kétségbe vonhatlan tény, hogy a társulat az ármentesitésre kiterjesztett határozatait a társulati szerződés alapján, s a törvény oltalma alatt végrehajtani teljesen fel van jogosítva, — e kérdés alá nem jöhető, s biztosított jogánál fogva intézkedett is, hogy a körösparti munkálatok mindazon árterek mentesitésére, melyek a fen hivatolt alapszerződésben körvonaloztatnak, — a műszaki tervezet szerint — végrehajtassanak; s midőn a társulat, ily alapon intézi s vezeti ügyeit, azon meggyőződésben van, hogy ugyanakkor saját érdekében álló feladatát hiven teljesiti, melyet önzetlen törekvésében céljául kitűzött.

Leverőleg hatott tehát a tisztelt pénzügyminister urnák a fentebb hivatolt rendeletben foglalt intézkedése, mert e társulat, megindított tevékenységében megzsibbasztva, — kifejtendő cselek vényeiben, s végrehajtandó munkálataiban, vagy is belügyei elintézésébe illetéktelenül történt beavatkozás által egyátaljában megakasztatott, mivel oly építményeket 8 munkálatokat létesíteni, melyek eredményéhez pénzerö szükségeltetik, — ennek hiányában teljes lehetetlen; — eme ministeri felfüggesztő rendelet következtében, a társulat épen e szomorú helyzetbe jutott, — koránt sem gondolván, hogy támogatás helyett akadályokra számíthasson.

Tekintve, hogy a társulat folyó évi május 3-án tartott közgj’ülésében számos éveken át megrongált gátrendszerének helyreállítására szükséglendö' pénzösszeget közakarattal megszavazta; tekintve, hogy a megszavazott s kivetett költség könnyebb lefizetésére, — a kimutatott műveletek végrehajtása végett több határnapokat tűzött ki;. — tekintve, hogy az ártér szerint megállapított aránylagos kivetés, a befizetésre történt felszóllitások után az azt megtagadó társulati tagok ellen, a törvény értelmében tényleges végrehajást alkalmazásba vétetni, a társulatnak nem csak jogában sőt szoros kötelességében állott; tekintve, hogy a már eddig, közgyűlési határozat szerint mintegy 14 ezer köb-öl fold kimozditással eszközlött partolási munkálatok, a megsemmisülésnek vannak nem csak kitéve, hanem az első árviz esetében — a befejezetlen partdási munkák miatt, — az egész ártér veszélyeztetve, és igy a befektetett töke érték egészben elveszve; tekintve, hogy a ministeri felfüggesztő leirat ez ideig kész hajlammal s hozzájárulással kötelességét, s kötelezettségét teljesítő társulati tagokra, nem a legkedvezőbb benyomást gyakorolta, és ennek kifejlődhető következményét, ezúttal a többi fizetni vonakodó tärsuiati tagok gondolkozására nézve előre meghatározni nem lehet; tekintve, hogy a társulat, eme a törvénnyel megnem egyeztethető ministeri rendelet folytán, a nagy mérvben folyamatban levő partolási munkálatait — pénz hiánya miatt e célra uralgó kedvező időjárás mellett, azonnal beállítani, s a távol vidékről ide fáradt munkás embereket — kiknek hátra maradt munka béreit rögtönösen kifizethetni, már csak is kölcsön utján vált lehetővé — elbocsátani kénytele- nittetett, tekintve, hogy a tisztelt pénzügyminister ur, a végrehajtást felfüggesztő rendeletét nem az állam — hanem kizárólag a társulat tulajdonára terjesztette ki, és ezen rendelet annyival is inkább törvénybe ütköző, mert az 1871. évi XXXIX. t.

c. 20. §-a szerint a végrehajtás foganatositását, valamint annak felfüggesztését elrendelni egyedül a társulat jogköréhez tartozik; tekintve, hogy a most hivatolt törvény 24 és 25. §§-ai szerint a magas kormány feladatához tartozik, oly társulatok ellen, melyeknek működése szünetel, — a szabályozási műveleteket kormánybiztos kinevezése által — a mulasztó társulatnak költségén végrehajtatni; tekintve, hogy a Körösök szabályozásának gyorsabb befej ezhetése végett — a törvényhozás ez évi ülés szakán nevezetes pénzösszeget szavazott meg, mely által a szabályozó társulatok műveleteit kívánta elömozditani és elősegíteni, hogy az ekként kölcsönösen megindított és befejezett lényeges munkálatok után, a kitűzött végcél, úgy az államnak, mint az érdekelteknek a jövedelem forrás, s adó alapjára nézve megnyugtató biztosítást nyújtson; — tekintve, hogy a tisztelt pénzügyminister ur, az 1848-ik évi III. t. c. 32. §-ra nem figyelvo, a kérdéses rendeletével, a fennálló törvény, s a társulat tulajdona ellen sérelmesen intézkedett.

Mindezeknél fogva, a társulat kötelességében állónak tartja határozottan kijelenteni, hogy ily válságos, s bizonytalan körülmények közt, eddig folytatott működését a közbejött ministeri beavatkozás után kénytelen felfüggeszteni, és ezzel átengedi a tért melyben mozogni ez ideig sikeresen óhajtott; és egyúttal elhárítja a felelőséget is, mely alól a társulat, minden következményeivel együtt magát jogosan felmentetnek érzi.