Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-11-05 / 89. szám

E sérelmes panaszok s aggodalmak azok melye­ket a társulat méltóságod előtt feltárni inulasztha- tatlan kötelességének tart. — Kérvén méltóságo­dat, mint a körös-völgyi központi igazgató választ­mány elnökét, hogy e panaszos felterjesztést a tisztelt pénzügyminister urnák tudomására juttatni, és nem csak a jelen esetben kibocsátóit sérelmes rendelet vissza vonását, és ennek folytán a gyu­lai m. kir. adóhivatalnál letéteményeztetett szabá­lyozási pénzösszegnek a társulati pénztárba leen­dő kiszolgáltatását sürgősen kieszközölni, hanem jövőre nézve oda hatni méltóztassék, hogy a tár­sulati működések akadályok helyett inkább kellő támogatásban részesittessenek, és az alap szerző­dés, valamint a törvény értelmében kizárólag a társulatot illető intézkedések meggátlására célzó -— bárminemű — hatósági beavatkozások mellöz- tessenek. _ _________ Öss zeállítása Békésmegyében legtöbb egyenes államadót fizető bizottsági 210 tag névjegyzékének. (Folytatás.) Lonovits Ferenc kétsz. Szarvas . . 309. 8 Gr. Pongrátz János kétsz. Orosháza 308.43 Tavaszi János kétsz. Orosháza . . 306. 1 Asztalos István kétsz. Békés . . . 305.62 Végh József Gyula... 305.17 Ko hn Márton Öcsöd... 303.83 Uh rinyi András Csaba........ 300.55 Patay János Csaba............. 300.26 Ze iler Mátyás Csaba............. 300.18 Ho rváth Pál Orosháza........ 299.81 Szalay József Csaba............. 294.46 Fr eund Zsigmond Csaba .... 294.46 Kalocsa Lajos kétsz. Gyoma . . . 293.22 Salatz Ferenc kétsz. Endröd . . . 292.10 Birnstengel Lipót F.-Gyarraat . . . 292.— Fehér Imre Csaba.....................« . 291.80 Kl iment Z. János Csaba .... 289.87 Rohuska Pál Csorvás.............. 289.50 Na gy Antal „ .......................... 288.91 Pá in Antal „ .......................... 288.91 Id . Hajdú István Szeghalom . . . 286.48 Péter Ferenc Szeghalom. 284.83 Kn izner Károly Szarvas .... 280.— Győri Dani István Orosháza . . . 276.81 Schriffert Bonaventura Gyula . . . 275.27 Dérczy Ferenc Szarvas......... 273.70 Id . Bakutz Mihály Békés .... 273.63 Boros István Gyula.............. 272.72 No vák Kamill kétsz. Gyula . . . 272.58 Omaszta Gusztáv Csaba. 272.41 Ma rik Ádám Csaba.............. 272.— Ho ffmann Salamon Csaba .... 270.99 Laczó András „ .... 270.89 Omaszta Szilárd kétsz. „ .... 270.85 Beliczey Albert T.-Komlós .... 269. 7 König János Szt.-András .... 268.48 IQ. Miskutza György Gyula . . . 268.11 Sipiczky Koláriczky János Csaba . 266.23 Willand Lajos Kígyós. 265. 6 Kr ausz Zsigmond K.-Ladány . . . 264.35 Korisánczky Mihály Csaba .... 262.46 Zsilinszky György „ .... 262.17 Szalay József Orosháza........ 259.91 Ma rik Pál Csaba.................. 258.29 Am brus Lajos Gyula.............. 257.46 Sz abó Ádám Orosháza........ 256.22 Ác him György Csaba........ 255. 9 Drje nóvszky György Csaba . . . 253.16 Klausz Lázár Endröd........ 252.36 Zsi lák János Csaba.............. 249. 7 Grim Sámuel Gyoma............. 247.34 Ha jnal Ábel kétsz. Békés .... 246.62 Fábri János Csaba.............. 246.61 Metz Józef Gyula.................. 246.61 Mi lyó Mátyás Csaba............. 245.67 Ko csondi Mihály Orosháza .... 245.38 Ör. Jankó Mihály Szt.-Tornya . . 245.12 Herczeg József Gyoma........ 245.— Som ogyi Sándor Szeghalom . . . 244.26 Túri András Békés............. 241.56 Ha mza Sámuel Csaba........ 241.21 (Y ége következik.) Újdonságok. — A békésmegyei orvos-gyógyszerész egy­let múlt okt. 30-án félévenkint tartatni szokott gyűlését, a közönségnek igen élénk, az egylet tag­jainak annál csekélyebb részvéte mellett, Békésen megtartá. Felolvasásokat tartottak: dr. Kovács Ist­ván a földrengések újabb (Falb-féle) elméletéről; előre bocsátva a vulcanicus theoria rövid bírálatát, ismertető röviden magát az elméletet, a tapasztalat számos tényeit az elmélet támogatására felhozva, ismertetését azzal végezé, hogy ez elmélet, mint az eddigi földrengési elméletek között legokszerübb, hivatva van arra, hogy tovább fejlesztessék, mint a mely minden földrengéseket kísérő tüneteket fel­ölel, s melyből ezek legkönnyebben magyarázha­tók. — Utána dr. Hajnal István, az általa észlelt csonttörési esetekről, felsorolván azok gyógyítási módját s az %yes törések statistikáját is fűzve ér­tekezletébe, értekezését a Dal Cin et companie rajongók fejéhez sújtott, talpra esett megjegyzé­sekkel füszerezé és rekeszté be. — Ezt követé dr. Hajnal Albertnek az emberi test érzéstelenítéséről tartott, hasonlóul érdekes felolvasása. — Erre kö­vetkeztek az egylet folyó ügyei, melyek között az alapszbályok módositása is állt; de minthogy az egylet tulaj donképeni tagjai nem vol­tak annyian, — hogy magát az egylet határozat- képesnek mondhatta volna, az alapszabályok mó­dosításának tárgyalása elmaradt. — A jövő gyű­lés helyéül Csaba választatott; reméljük, hogy az egylet tagjai nagyobb számú megjelenésükkel fog­ják jövőre viszonozni azon meleg érdekeltséget, mely az egylet iránt a jelen gyűlésen is a közön­ség részéről nyilvánult. A gyűlés után a casinó helyiségeiben vidám, kedélyes társas ebéd, — es­te pádig épen oly kedélyes táncmulatság rekeszté be az egészet. — A megyénk szervezésére vonatkozó ja­vaslatok a belügyministeriumtól már leérkezvén, s mint a lapunk élén levő közleményből is látható, a megye a szervezésre vonatkozó további teendők­nek foganatba vételére utasitva lévén, azt hisszük, hogy e végből rövid idő múlva rendkívüli közgyű­lés fog egybehivatni, melynek feladását a bizott­sági tagok kerületenkint megejtendő megválasztása végett szükségelt választási elnökök kijelölése és a bíráló és igazoló bizottságok megalakítása ké- pezendi. A közgyűlés határnapját annak idején kö­zölni fogjuk. — A fővárosi sajtó s különösen az „Ellenőr“ közelebb erélyesen fölszólalt a pesti német zugiro­dalom ellen, mely vakmerőén és vértlázitó módon a családi szentély és egyéni becsület ellen intézi támadásait s mindezt aljas pénzérdekböl. Azok a piszkos zuglapok, melyek a sajtó nemes föladatát, igy használják fel, a következők: a „Styx“, „Fackel“, „Satan“, „Kobold“ és „Gelse.“ Ide je­gyeztük neveiket azért, hogy vidékünkön ismerje őket midenki, bár — hála vidékünk lakosai gon­dolkozásának — a sajtó e hitvány burjánjaira néz­ve a talaj alföldünkön nem kedvező s nagyon gyéren »találkoztunk eddigelé velük. De ha mégis itt-ott találhatók volnának : elvárjuk az illetőktől, hogy anyagi támogatásukat megvonják e méte­lyektől s nem fognak reájuk előfizetni. — Ennek kapcsán s mintegy eszmeláncolat­nál fogva, egy másik körülményt is fölakarunk ezúttal emliteni. Újságot nem mondunk vele, de a mennyire megszokott dolog, ép annyira kárhozta­tandó, s e körülmény az, hogy a német-ponyva irodalom silányságtelt és legtöbb esetben kétes er­kölcsi becscsel biró termékei nálunk, Magyaror­szágban, s a legmagyarabb vidékeken is föltűnő pártolásban részesülnek. Mig a magyar irodalom bármely ágában megjelenő kiadványok rendszerint alig egy-két példányban kelnek el; mig hazai iro­dalmunk nemzeti hiúságunk fellobbanása percében büszkén emlegetett jelesei müvei csak elvétve akadnak vevőre; mig a nép helyes iránybani föl- világositására, hasznos oktatására törekvő irodalmi vállalatok fenállhatása, annál kevésbé virágzása sincsen nálunk biztosítva: addig a német külföldi ponyvairodalom termékei hazánk kebelében tömér­dek előfizetőre s legbuzgóbb támogatókra találnak. Magyar emberek e fércmüvekre költik pénzüket s hazai irodalmunkkal mit sem törődnek; ama si­lányságok pillanatnyi gyarló idegingere mellett el­feledik egy Tompa, egy Arany és sok má3 jele­sünk klasszikái becsű s a magyar irodalom büsz­keségét képező müveit. A hazánkban annyira láb­ra kapott modern külföldieskedés satnya és haza- fiatlan majmolási viszketegségéből, hányán szórják pénzüket a külföld s különösen a német irodalom mindenféle jött-ment kiadványára; hány kasinó, kávéház, fogadó stb. járat izetlen német zugiapó­kat, mig a magyar időszaki sajtó lapjai csak el­vétve tévelyegnek amazok között s csak mintegy kegyelemből tartatnak. Nem azért mondjuk eze­ket, mert ama könyvek és lapok németek, ha­nem mert irodalmi becscsel nem bírnak s mert e fércelmények mellett sülyed nálunk a magyar irodalom-pártolás oly kis mérvűre. Ne csudálkoz- zunk ilyenek után, ha iró és könyvkiadó nálunk kevés hajlamot érez a vállalkozásra, s ha ennél­fogva hazai irodalmunk pang. És ne a németet üldözzük a németesítés miatt, hanem tegyünk önmagunknak szemrehányást a szántszándékos n é- metesedés miatt. — A gyulai újvárosi olvasó körben okt. 22-én megtartott táncvigálomra vonatkozó és la­punk 86-ik számában foglalt újdonságra nézve, az emlitett kör elnöke Bödő János ur kijelenti, hogy ö gróf Wenckheim Frigyes urat nem mint küldött- ségi s kör-elnök, hanem egyszerűen mint a tánc­vigalmat rendező hívta meg. — Már többször történt említés úgy lapunk­ban mint más lapokban is, városunk egyik szor­galmas iparos polgára: Vladár Pál által föltalált hordozható gőzfürdőről, melynek használata foly­tán eddigelé számosán épültek fel betegségükből. Ezúttal újólag is figyelmessé kívánjuk tenni a ta­lálmányra a közönséget annyival inkább, mert mint a nekünk fölmutatott bizonyitványokból saját szemeinkkel meggyőződtünk, a kércjpses gőzfürdő haszálata még sok olyan emberen is segitett, ki hosszú ideig eredménytelenül állott orvosi gyógy­kezelés alatt. — Ifjú gróf Ráday Gedeon kir. biztos tisz­teletére, a múlt számunkban kifejezett reményhez képest, a gyulai kör közebédet és közvacsorát fog rendezni helyiségeiben, alkalmasint a mai napon, s az aláírások eddigelé szép eredményt mutatnak. Vasúti menetrend. Indulás Nagy-Várad Less . . . Cséffa . . Szalonta Sarkad . . Gyula . . Csaba Gerendás Csorvás . . Orosháza Sámson Nagy - Várad — Szeged. Érkezés Szeged H.-M.-Vásárhely Sámson . . Orosháza . . Csorvás . . . Gerendás . . Csaba óra p. . 5 5 . 5 34 . 5 54 . 6 23 . 7 4 . 7 34 ,érk. 8 1 {ind. 8 40 . 8 58 . 9 16 . 9 45 10 5 d. u. este óra p. íérk. 11 19 éjjel lind. 3 34 regg 4 34 „ 5 12 „ 5 46 „ 6 17 „ 6 39 „ H.-M.-Vásárhely 10 44 « /érk. 11 29 Szeged {iud_ 3 24 éjjel regg. Gyula Sarkad . Szalonta Cséffa Less Nagy-Várad rérk. 7 — lind. 7 40 Pest . Arad • Gyula Pest Pest—Arad. 7 30 regg. Gyula . . 12 25 d. u. Arad . . . 12 38 „ Pest . . . Pest—Várad. 5 37 d. u. Gyula . . Nagy-Várad 8 20 „ 8 52 „ 9 39 d. e. 10 6 „ 10 28 „ 11 - „ 3 20 d. u. 3 42 „ 8 37 este. 8 10 regg. 11 — d. e. Hetivásári tudósítás. Gyula uov. 3. Az utak szerfelett rósz volta miatt ma is igen gyér piac volt, főleg gabonafélét alig nehány szekér hozott, — mutatókból is keve­set árultak a helybeliek közül, úgy hogy a piac legnagyobb részben csak káposzta piac volt, mert ennek most lévén az idénye, bármily kínnal kellett is behozni. A gabonafélékből csak a szorult fogyasztók vet­tek a múlt hetieknél jobbára valamivel magasabb árakon. A kereslet felerészben sem volt kielégítve a behozatallal, — ezért kellett áremelkedésnek mu­tatkozni, mely emelkedés a csekélyebb kenyérnek

Next

/
Thumbnails
Contents