Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-10-22 / 85. szám
Harmadik évfolyam. Szerkesztőségi iroda, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények küldendők: főutca 186. szám. Kiadó hivatal: Nagy Ferenc könyv- kereskedése , hová az előfizetési pénzek, hirdetések, hirdetési-dijak és reclamatiók küldendők. 85-ik szám. Gyula október 22-én 1871. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ KÖZLÖNY. Hirdetések felvétetnek : Gyulán a kiadó hivatalban; Pesten : Lang Lipót nemzetközi hirdetési* irodájában (Erzsébettér 9. sz.) Továbbá Neumann B. (Kígyó utca 6. sz.), és Singer Sándor (3 korona utca' 5. sz.) hirdetési irodájában. — Hirdetési dijak : Három hasábos Garmondsor háromszori hirdetésnél 5 kr. 1 Terjedelmes vagy többször megjelenő hirdetések kedvezőbb feltételek mellett vétetnek fel. — Kincstári illeték * minden egyes beiktatásért 30 kr. — A „Nyilttér“ben a 3 hasábos Garmondsor dija 15 kr. Kéziratok nem küldetnek vissza. Megjelen , hetenként kétszer, va- * sárnap és csötörtökön. Előfizetési feltételek: Helyben házhoz hordással, vagy vidékre postán egesz evre fél negyed „ Gyula október 21-én. Közelebbi cikkünkben fejtegetvén a népnevelés sürgősségét, egyszersmind utaltunk arra, hogy e tekintetben a tanitók fizetésének javításáról, azok jövőjének biztosításáról a vallásegyenlőség alapján az országos kormánynak is gondozni épen úgy szükségeltetnék, mint azt az állam más szolgálataiban levők iránt évről ^vre tapasztaljuk. De ezzel korántsem azt akartuk mondani, hogy népnevelési ügyünk hátránya egyedül e körülményben rejlik, ellenkezőleg sokkal nagyobb baj e téren az, hogy népünk átalában nem tekinti a néptanítókat azon magasabb szempontból, melyet fej- tegeténk, mint a kiknek kezébe van letéve a jövő nemzedék anyagi és szellemi haladásának alapját megvetni. Ez okozza, hogy azokat kiosinyitöleg lenézik; osekély fizetősöket a helyett, hogy tehetségök szerint javítani, emelni igyekeznének, ellenkezőleg köteles, ki nem kerülhető tartozásaikat is többnyire panasszal s úgy róvják le, hogy elvonják abból, a mit elvonhatnak; természetben levő földeeskéjö- ket úgy mivelik, hogy a szegény tanító alig kapja mog a bevetett magot; természetbeli gabonájukat úgy szállítják be, hogy annak egy jó része szemét, — pénztartozásaikat idején túl sokszor a kényszerítésnek engedve róvják le; — 8 mindezt úgy, bogy mindannyiszor kimutatják, hogy ezt nem kellő örömmel és kedvességgel teljesitik. Ez által mig egyrészről elvonják a néptanítóktól azt, hogy sorsukat javíthassák s anyagi gondjaik mellőzve lévén, egész lelkiismeretes buzgalommal teljesithessék nemes, nagy feladatukat s önképzésükre is szükséges szakkönyveket maguknak megszerezhessék; másrészről kedvetlenitik s terhesebbé teszik különben is nehéz feladatuk megoldását; — s ezek miatt nevelési ügyünk kellő lendületet nem nyerhet s a tanítói pálya mind ügyetlenebb s a szakképesség minden kellékét nélkülöző ügyetlen kezek közt törpül el. I De nem csekélyebb gondot fordít népünk épen ezen közönyösségénél fogva az iskolákra s az abban összezsuppolt növendékekre. Iskoláink többnyire egészségtelenek, annyira tömve vannak növendékekkel, hogy erős egészségű felnőtt ember is, midőn belép, a nehéz, tisztátalan levegőt alig bírja pillanatokig is kiállani, s ebben kinoztatik a növendék testi és lelki ereje, mely által mind gyenge tüdejük elegészségtelenedik, a test elsatnyul, mind az agyvelő e miatt kellő kiképez- tetést nem nyerhetvén, fogékonysága évről évre csökkentetik. Végre nem kevesebb kárt tesznek a szülék a jövő nemzedék helyes nevelésében a köznevelés elhanyagolásában ; — mielőtt gyermekeiket az iskolába adnák, azok erkölcsi fejlődésére elég figyelmet nem fordítanak, amennyiben egyrészről az illetlen beszédektől magokat és a családot nem óvják, sőt előttük káromlásokra is fakadva, ezek által a gyermekek erkölcsi tisztaságát még idejekorán megmételyezik, a beszéddel tanulja meg a gyermek a legilletlenebb beszédet s erkölcstelen magaviseletét > — másrészről mig ezt eleinte elnézik, sőt örömmel is fogadják, később helytelenül alkalmazott fegyelem által a növendékben a makacsságot, erkölcsösséget, durcásságot úgy megörökítik, hogy végre nem bírván vele, e szavakkal küldik iskolába : „megállj, rósz fattyú, majd megtanitnak az iskolában!“ nem gondolván meg, hogy az egyezer éveken keresztül gyökeret vert erkölcstelenséget, makacsságot vajmi keserves és sokszor lehetetlen helyrehozni a szegény tanítónak a tömeges nevelésnél, hol már a tudományokra kellene a fö súlyt fektetni. Éhez járul az, mit számtalan példa igazol, hogy midőn az ily romlott erkölcsű gyermek irányában a tanitó szigorúbb fegyelmet alkalmaz, a szülék — a helyett, hogy otthon a mérgében inkább, mint fájdalmában duzzogó s panaszkodó gyermeket részükről is megfeddenék — a tanítót a gyermek előtt szidalmazzák, vádolják, feladással fenyegetik; bizton mondhatni véljük, hogy a jövő nemzedék rontására sok szülék házi fegyelmeden, nem eléggé gondozott nevelési rendjök működik a legkártékonyabban. Int bennünket a sebesen haladó század szelleme valahára megismertetni népünkkel az itt elmondottak igazságát. Tanuljuk meg valahára, hogy a nevelési ügyben is, mint másban is, ne várjunk mindent a kormánytól, hanem közreműködjünk magunk e téren rí a c; a Az emlékezőtehetség. (Mutatvány szerzőnk egy készülő félben lévő önálló munkájából.) Az ember azzal is fölötte áll a többi lénynek, hogy mig azoknak csak a jelen pillanatnyi eseményeit van módjokba szemlélni, addig ö tehetséggel bir lefutott pályája áttekintésére is. Vagy is : van története s tud ennek létezéséről. De miként volna ez lehetséges, ha képzeteit nem tudná visz- szaidézni? Vissza kell tehát idéznie képzeteit s pedig vagy úgy, hogy azok megegyezzenek tartalomra és alakra nézve, vagy pedig eltérjenek; de utóbbi esetben már a képzeletnek adja át magát 8 nem ez azon képzet reproduetio, mely a történettudományok alapja. Csak az első esetben járunk helyes utón, s ekkor támad az emlékezet. De nem ez célja jelen rövid soraimnak. — A hol emlékezet van, ott van emlékezés; s az emlékezéssel karöltve jár az emlékezőtehetség. Oly ereje ez a léleknek, mely a már egyszer öntudatunkban volt, de onnan ismét eltűnt képzeteket minden változtatás nélkül képes visszaidézni. Ha ez változtatással történnék, akkor már a képzeletnek nyitnánk tért s igy állításaink, tételeink való alap nélkül állanának. Kísértsük meg az emlékezőtehetséget tulajdonságai szerint felosztani. A memoria lehet 1) nagy, ha t. i. igen sok és különféle képzetre kiteTjed. A nagy ismét vagy a) egyoldalú, ha csak egy körben levő képzetekre terjed ki, — pl. évszámokra, mennyiségtani képletekre; b) vagy pedig teljes, ha minden körre vonatkozik, — a mi azonban a legritkább jelenségek egyike. — Tulajdonságát tekintve a memoria 2) könnyű, ha a képzet visszaidézés minden nehézség, fáradozás nélkül történik s itt az idegek ingerlékenysége játszik nagy szerepet. 3) tartós azon emlékezőtehetség, mely a képzeteket hosszú ideig megtartja. Ez nagyon természetesen attól függ, miként sorakoztak belsőleg együvé a képzetek. így az egyszer jól betanult költeményt, vagy dalt évek múltán is tudjuk; de ha a tanulás már kezdetben laza volt, úgy később legfeljebb egyes sorokra fogunk emlékezni. — 4) hü a me moria, mely változatlan idézi vissza a képzeteket, s végre 5) készséges, mely akkor működik, a mikor épen szükség van rá. De ezeken kívül még következőleg is megkülönböztethetjük az emlékezőtehetséget: Van 1) mesterséges emlékezőtehetség; ez a képzeteket ugyanazon sorban idézi vissza, a melyben beléptek, de nem ügyel a tartalomra. Közönséges neve : szajkózás s gyermekeknél leginkább tapasztaljuk. A „mi atyánk“-ot első dolguk megtanulni : de váljon hány gyermek érti annak annyit mondó tartalmát! — 2) értelmes, hol ügyelünk a képzetek tartalmára is. Ha a mesterséges és értelmes együtt jelenik meg, pl. egy vers betanulásánál, akkor künuyen elő áll a jó szavaló, vagy szónok. S épen ezeknél szükséges is, hogy az értelmes reproduetio egy kis szajkózással járjon; mert midőn képzeteinket hallgatóink előtt mintegy lebonyolítjuk, könnyen megeshetik, hogy uj képzet lép előtérbe, pl. egy „halljuk“-ot, „eláll“-t hallunk, s igy, ha belsőleg nem kötöttük jól össze képzeteinket, megzavartathatunk. De épen ennek leküzdésében áll a parlamenti készültség. —.Megkülönböztetünk 3) é I c e s emlékezőtehetséget, midőn képzeteinket valamivel összekötjük, pl. alma Dea — e kitételt megjegyezzük magunknak a magyar „almá“-rói stb. Ez különösen a régieknél volt nagy divatban. Minden érzéki képzet világosan visszaidézhető, legvilágosabban pedig azok, melyeket látá3 által szereztünk meg magunknak. így vagyunk képesek pl. utazásunkat évek múltán is elbeszélni. Az emlékezőtehetség mily nagy fokot képes elérni, példák bizonyítják. így tudjuk, hogy Caesar, Mátyás és Blücher katonáikat nevükön szóliták. Mithridatesz beszélte alattvalóinak 22 nyelvét. Me- zofanti bibornok pedig 80 élő nyelvnek volt birtokában. — Egy angol mathematicus a 24 számjegyből- álló "végzetes gyököket tudta, egy másik pedig az 5 jegyű Iogarokat mondta el. Egy angol (csak is ilyen tehette) sorrendbe betanulta egy vastag dictionarium szavait. Seneca pedig egyszeri hallásra elmondott 3000 szót! Márki Sándor.
