Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-10-22 / 85. szám
eglsi äiöfi ínértékig, a meddig azt önkormányzati jogkörünk engedi. Elsőben is gondosan óvakodjunk, hogy otthon a gyermek a jő példa által a jó erkölcsökben, az engedelmességben, tanítója iránti tiszta, nemes érzésben növekedjék fel, — gyenge szivében ezek verjenek erős gyökeret. Gondoskodnunk kell önkormányzati jogkörünkben, hogy a tanítók tisztességes fizetéssel úgy láttassanak el, hogy a szakképzett egyének e nemes pályára vetélkedve siessenek; rajtunk áll a befektetett tőkét nem sajnálni, melynek kamatait a jövő nemzedék számára tettük gyümölcsözővé. Gondozzuk iskoláinkat, hogy azok tiszták, egészségesek, s a növendékek testi és lelki kiképezte- tésére alkalmas állapotba helyeztessenek; mert romlott levegőben mindkettő veszélyeztetve van. Gondoznunk kell, hogy azok a szellemi erőfeszítés mellett a testi erő gyarapításában is haladást nyerjenek, s igy az iskolai tornászat ne mellöz- tessék. Mindezek népünk önkormányzati jogkörén belöl esnek, ezért ebben nemcsak áldásthozób.g forgolódhatnak, hanem arra törvényileg utasítva is leven ; győződjünk meg, hogy midőn e körben kötelességünket betöltöttük, több hasznot tettünk a jövő nemzedéknek, jobban elömozditottuk annak polgári szabadságát, társadalmi jólétét, mintha egyenes behatásunkon kívül eső politikai szédelgések meddő s helyesen át nem is értett vitatkozásokra kicsapongással fecséreljük el erőnket, tehetségünket s a drága időt. ly. Hazai közügyek. A pénzügyi bizottság okt. 19-ki ülésében az egyenes adóknál kezdi meg tárgyalását. — A bizottság megvizsgálván, hogy csakugyan helyesen történt-e az egyenes adókból várható bevételek felvétele és miután azt találta, hogy a múlt, különösen az 1871. évi zárszámadásnak, tényleg indokolják azok fölvételét, a bizottság az előirányzott fedezetet változatlanul állapította meg, és 208,000 frttal nagyobbitotta, a mennyiben az adóbehajtási költségek az idevonatkozó 1870. évi te. által 2 illetőleg 4% lettek megállapítva, úgy mint 71-ben történt. E szerint az egyenes adók fedezete ösz- szesen 61.875,298 forinttal vétetett fel. — Rendes szükséglet. Az adókivetési költség összesen 578,000 frt, változatlan maradt. A fogyasztási adók fedezete következőleg és pedig az előirányzat szerint állapittatott meg : szeszadó 7.020,500 frt, — boradó 2.502.700 frt, — husadó 1.948,100 frt, — söradó 1.278.700 frt, és a cukoradó 1.200,000 írt, ösz- sz68en 13.949,900 Irt. A fogyasztási adóköltségei 228,655 forinttal változatlanul hagyattak. — Dohányjövedék : az előirányzott szükséglet 10.451,223 forint, a fedezet 24.203,394 forint, e szerint a tiszta jövedelem 13.292,171 frt. Részletes szükséglet. Dohány vétel 6.754,000 frt, dohánygyártás 2.547,000 frt, dohányeladás 1.145,000 frt, fedezel : dohányvétel 805,300 frt, dohánygyártás 49,000 frt, dohányeladás 23.393,194 frt. A bizottság helyesléssel fogadta a pénzügyminister azon ígéretét, hogy a dohányjövedék reformjáról még az őszi ülésszak alatt javaslatot fog a ház elé terjeszteni Lottójövedék fedezete 2.745,600 frt, a szükséglet 1 millió 742,110 frt. A rakoviczai lázadásban való részesség miatt f. hó 13-áig 98 egyén állott vizsgálat alatt. — Ljubicában a lázangók az ottani őrházat csaknem egészen elpusztították. A zágrábi olfogatások a rakoviczai felkeléssel szoros kapcsolatban vannak. A zágrábi fenyitö törvényszék előtt eddigelé a következők állanak : 4 Starcsevics : Dr Starcse- vics Antal, Dr. Starcsevics Dávid, Starcsevics György gyakornok, és ifjabb Starcsevics Antal tanuló; továbbá Natcsics Ferencz, a „Hrvatska“ legutóbbi szerkesztője, Novak I ilan adóhivatali gyakornok ós Medics Dániel hirlapiró. Osztrák dolgok. A Iajthántuli vajúdások még mindig nem értek végett. A jelen állapotokat a „P. N.“-nak következőleg írják : A közös ministerium tagjai között teljes megegyezés létesült, gróf Andrásy, a cseh követeléseknek a közös alkotmányjog iránti vonatkozását illetőleg, a közös ministerium fölfogásához igen közel áll. Miután az eldöntés közvetlenül a koronát illeti, nem nagyon loyális dolog volna, az említett tényből már most is következtetéseket vonni. Beust emlékiratának tartalma ezen forrás szerint két részre oszlik. Egyik aggodalma az volna, hogy „a cseh aktió által a világos alkotmányjog, mely a monarchia mindkét felének közös jogi alapját képezi, fenyegettetik, sőt talán meg is sértetik s igy eljött a pillanat, melyben az alkotmányos kormány kötelessége a jog integritásáért helyt ál- lani. A másik szempont pedig az volt, hogy a belügyi aktiónak a cseh munkálatok által megkezdett rendszerben való folytatása a külügyi politika eddigi irányának tovább vezetését alkotmányos értelemben lehetlenné teszi, mert ez a németeket a delegatióból kiszorítja s az osztrák dele- gatióban oly pártnak adja a többséget, mely a közös ministerium eddigi politikáját határozottan ellenzi.“ A közös ministerium csatlakozott Beust nézetéhez s most az alternativa az, hogy vagy helyesli és elfogadja ö felsége ezen szempontokat, vagy nem. Ha igen, akkor egy „már bizonyosan fön- álló egységes programúi“ fog a kormány további magatartásának irányt szabni — talán az, melyet a „N. fr. Presse“ vázol — s ez esetben Hohen- warthon áll, hogy vagy alkalmazkodik a programúihoz, vagy megyen. Ha pedig ö felsége nem fogadja el ama szempontokat és ama programmot, akkor Beust és kollegái szorulnak hasonló helyzetbe. Ezen levelező tehát mindenesetre minister- válsággal latja végződni az alkotmányválságot. Mindebből csak az világos, hogy a válság a régi stádiumban áll mostanáig, azon össze nem egyeztethető elvi ellentétekkel, melyek kitörésre vezettek. Következtetést vonni a jövőre, hogy valóban bukik-e valamelyik minister, avagy jön-e létre kompromisszum s melyik részre hajlik a fejedelem, mindezen hirek és okoskodások alapján annál kevésbé lehet, mert, meglátszik azokon, hogy kizárólag a Beust köréből szivárogtak ki, s azt, hogy mit felelt mindezekre Hohenwart és miként fogadta az előterjesztéseket a fölség, arról e körben vagy nem tudnak semmit, vagy nem tartják érdekűkben kibeszélni. Hohenwart pedig, (ismerjük e tekintetben, tud hallgatni a meddig jónak látja. — Az Andrásyra vonatkozó állításokat is, mert Beust köréből jönnek, ha nem is valótlanoknak, de legalább nem teljességükben hiteleseknek Ítéljük, mivel Beust irói Andrásyról szokás szerint csak azt mondják el, a mi uroknak kedvező, a mi pedig nem kedvező azt elhallgatják. * R. Külföld. Fl’ancziaországot nyugtalanítja újra egy lázadás hire, mely Corsikában kitört volna. E hirt bár megczáfolják a franczia hivatalos lapok; de hogy valami alappal bír, bizonyltja az, hogy egy pán- czélos hajóhad ment a közép tengerre. Ezért rósz néven veszik a köztársaság elnökétől, hogy Napóleonnak szabad átmenetet engedett Francziaorszá- gon át, hogy Ajaccioba menjen; mert ez igen valószínűleg politikai czélokból ment oda, melynek összeköttetése lehet a corsicai mozgalmakkal, mely sziget különben is mindig a bonapartismus föfészke volt. A párisi lapok a főtanácsnokok választási eredményével foglalkoznak. Az orleanista lapok szerint az alkotmányos monarchikus párt szívesen kérdezné meg a pártot a végleges kormányforma iránt, csak hogy azt nem tudja, hogy miként tegye azt. Franciaország s a kúria közt valószinüleg némi súrlódás fog beállni, mert Thiers állítólag a kormánynak vindikálja azon jogot, hogy a püspököket kinevezze. Ellenben a vatikán azt mondja, hogy a concordatum csak a praesentiv jogot adja meg a francia kormánynak, de a kinevezés s a javadalom átruházása a szentszéket illeti. E nézet eltérés fontos következményeket vonhat maga után, mert ez az első eset, midőn a csalatkozhatatlanság a még érvényben lévő concordatummal akar megmérkőzni. Az orosz czár, mikor a Kaukázusból visz- szatért a határerődből Gounibból Bariatinski tábornagyhoz egy elismerő iratot intézett, melyben hangsúlyozza azt hogy Gounibból ir a herczegnek, hol ö (Bariatinski) Samyl és bandája elfogása által a Kaukázus Iecsillapitásának zárkövót tette le, mely által érdemeket szerzett magának a birodalom iránt. A német birodalmi gyűlés elé terjesztendő hadi budget 89.996,363 tallért vesz igénybe, tehát 23.139,755 tallérral többet, mint volt az idei előirányzat. E költségvetést a hadügyminiszternek egy emlékirata világosítja fel, mely törekszik részletesen kimutatni azon okokat, melyek ezen többletet szükségessé teszik. Ezen emlékiratban hiteles számokban szerepel a német hadsereg jelenlegi állománya. A jelenlegi (béke) láb szerint az összes német haderő 401,659 főre megy, s 18 hadtestre, 148 gyalogsági, 26 vadász-ezredbe van osztva; van továbbá 93 lovas, 16 tábori tüzérségi ezred (ez utóbbi több, mint 285 üteggel), 10 vártiizérségi ezred, 4 tüzérségi ezred 8 tábori és 5 várüteggel, 1 szekerészed szakasz (bajor), 4 vártüzérségi osztály, 1 mérnökkari ezred, 16 utász-zászlóalj, 16 szállító zászlóalj, 1 vasúti zászlóalj, 25 landwcJbr- zászlóaljtörzs. Spanyolországban a viszonyok mindinkább oly irányban fejlődnek, hogy a monarchia fenállá- sa csak időkérdés. S inig a cortes nagy többséggel határozd el, hogy a kormánynak adandó bizalmi szavazatot illetőleg tett indítvány figyelembe vétessék, Amadé király minden reményről lemondott, hogy a spanyol viszonyokat »rendeznie sikerüljön s e miatt nem is leplezgeti azon szándékát, hogy az országot elhagyja. Legújabbak. Madrid, okt. 19. A kongresszus nagy többséggel elhatározd, hogy a kormánynak bizalmat szavaztatni javasló indítványt megfontolás alá veendi. Prága, okt. 19. A „Politik“ cimii lap konfiskál- tatott. A nagybirtokosok állítólag abban egyeztek meg, hogy a landtagot elnapolják, ha a pénteki ülésig a leirat nem érkezik meg. Berlin, okt. 19. A lapszedök fölmondás nélkül beállították munkájokat. A nyomdatulajdonosok 30%-os dijfölemelést megadtak, azon föntartás- sal, hogy később kölcsönös végrendszabályokról intézkedhetnek. Konstantinápoly, okt. 17. A kolera, a mely már egészen sziinöben volt fiaskóiban az arany kürtnél újabban kiütött. Szombat óta vagy 60 ember, köztök tiz angol, halt meg abban. Újdonságok. A munkaképtelenné vált 1848—49-ki honvédek segélyezésére rendezett magy. kir. államsorsjáték tiszta jövedelme 250.000 írtnál több. A hivatalos lapban Motusz Alajos a sorsjáték vezetője ez örvendetes eredményért mindazoknak köszönetét mondott, kik a vállalatot egyátalában. de különösen nagyobb mennyiségű sorsjegyeknek üzór- dij nélküli eladása által támogatták. A 111. kir. honvédelmi ministerium elrendelte, hogy az 1872 ik év január 1-töl a honvédségnél az eddig kiosztott félfehér-kenyér helyett a közös hadseregéhez hasonló jóféle rozskenyér hozassák be. Besztercei megyés püspökké a „M. Állam“ teljes hitelt érdemlő értesülése szerint Ipolyi Arnold egri kanonok és a közp. papnövelde igazga-