Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-10-22 / 85. szám

eglsi äiöfi ínértékig, a meddig azt önkormányzati jogkörünk engedi. Elsőben is gondosan óvakodjunk, hogy otthon a gyermek a jő példa által a jó erkölcsökben, az engedelmességben, tanítója iránti tiszta, nemes ér­zésben növekedjék fel, — gyenge szivében ezek verjenek erős gyökeret. Gondoskodnunk kell önkormányzati jogkörünk­ben, hogy a tanítók tisztességes fizetéssel úgy lát­tassanak el, hogy a szakképzett egyének e nemes pályára vetélkedve siessenek; rajtunk áll a befek­tetett tőkét nem sajnálni, melynek kamatait a jö­vő nemzedék számára tettük gyümölcsözővé. Gondozzuk iskoláinkat, hogy azok tiszták, egész­ségesek, s a növendékek testi és lelki kiképezte- tésére alkalmas állapotba helyeztessenek; mert rom­lott levegőben mindkettő veszélyeztetve van. Gondoznunk kell, hogy azok a szellemi erőfeszí­tés mellett a testi erő gyarapításában is haladást nyerjenek, s igy az iskolai tornászat ne mellöz- tessék. Mindezek népünk önkormányzati jogkörén belöl esnek, ezért ebben nemcsak áldásthozób.g forgo­lódhatnak, hanem arra törvényileg utasítva is le­ven ; győződjünk meg, hogy midőn e körben kö­telességünket betöltöttük, több hasznot tettünk a jövő nemzedéknek, jobban elömozditottuk annak polgári szabadságát, társadalmi jólétét, mintha egye­nes behatásunkon kívül eső politikai szédelgések meddő s helyesen át nem is értett vitatkozásokra kicsapongással fecséreljük el erőnket, tehetségün­ket s a drága időt. ly. Hazai közügyek. A pénzügyi bizottság okt. 19-ki ülésében az egyenes adóknál kezdi meg tárgyalását. — A bi­zottság megvizsgálván, hogy csakugyan helyesen történt-e az egyenes adókból várható bevételek felvétele és miután azt találta, hogy a múlt, külö­nösen az 1871. évi zárszámadásnak, tényleg indo­kolják azok fölvételét, a bizottság az előirányzott fedezetet változatlanul állapította meg, és 208,000 frttal nagyobbitotta, a mennyiben az adóbehajtási költségek az idevonatkozó 1870. évi te. által 2 illetőleg 4% lettek megállapítva, úgy mint 71-ben történt. E szerint az egyenes adók fedezete ösz- szesen 61.875,298 forinttal vétetett fel. — Rendes szükséglet. Az adókivetési költség összesen 578,000 frt, változatlan maradt. A fogyasztási adók fede­zete következőleg és pedig az előirányzat szerint állapittatott meg : szeszadó 7.020,500 frt, — boradó 2.502.700 frt, — husadó 1.948,100 frt, — söradó 1.278.700 frt, és a cukoradó 1.200,000 írt, ösz- sz68en 13.949,900 Irt. A fogyasztási adóköltségei 228,655 forinttal változatlanul hagyattak. — Do­hányjövedék : az előirányzott szükséglet 10.451,223 forint, a fedezet 24.203,394 forint, e szerint a tisz­ta jövedelem 13.292,171 frt. Részletes szükséglet. Dohány vétel 6.754,000 frt, dohánygyártás 2.547,000 frt, dohányeladás 1.145,000 frt, fedezel : dohány­vétel 805,300 frt, dohánygyártás 49,000 frt, do­hányeladás 23.393,194 frt. A bizottság helyeslés­sel fogadta a pénzügyminister azon ígéretét, hogy a dohányjövedék reformjáról még az őszi ülésszak alatt javaslatot fog a ház elé terjeszteni Lottójö­vedék fedezete 2.745,600 frt, a szükséglet 1 mil­lió 742,110 frt. A rakoviczai lázadásban való részesség mi­att f. hó 13-áig 98 egyén állott vizsgálat alatt. — Ljubicában a lázangók az ottani őrházat csak­nem egészen elpusztították. A zágrábi olfogatások a rakoviczai felkeléssel szoros kapcsolatban van­nak. A zágrábi fenyitö törvényszék előtt eddigelé a következők állanak : 4 Starcsevics : Dr Starcse- vics Antal, Dr. Starcsevics Dávid, Starcsevics György gyakornok, és ifjabb Starcsevics Antal tanuló; továbbá Natcsics Ferencz, a „Hrvatska“ legutóbbi szerkesztője, Novak I ilan adóhivatali gyakornok ós Medics Dániel hirlapiró. Osztrák dolgok. A Iajthántuli vajúdások még mindig nem ér­tek végett. A jelen állapotokat a „P. N.“-nak kö­vetkezőleg írják : A közös ministerium tagjai között teljes megegyezés létesült, gróf Andrásy, a cseh követe­léseknek a közös alkotmányjog iránti vonatkozá­sát illetőleg, a közös ministerium fölfogásához igen közel áll. Miután az eldöntés közvetlenül a koro­nát illeti, nem nagyon loyális dolog volna, az em­lített tényből már most is következtetéseket vonni. Beust emlékiratának tartalma ezen forrás sze­rint két részre oszlik. Egyik aggodalma az volna, hogy „a cseh aktió által a világos alkotmányjog, mely a monarchia mindkét felének közös jogi alap­ját képezi, fenyegettetik, sőt talán meg is sértetik s igy eljött a pillanat, melyben az alkotmányos kormány kötelessége a jog integritásáért helyt ál- lani. A másik szempont pedig az volt, hogy a belügyi aktiónak a cseh munkálatok által megkez­dett rendszerben való folytatása a külügyi po­litika eddigi irányának tovább vezetését alkotmá­nyos értelemben lehetlenné teszi, mert ez a néme­teket a delegatióból kiszorítja s az osztrák dele- gatióban oly pártnak adja a többséget, mely a közös ministerium eddigi politikáját határozottan ellenzi.“ A közös ministerium csatlakozott Beust nézeté­hez s most az alternativa az, hogy vagy helyesli és elfogadja ö felsége ezen szempontokat, vagy nem. Ha igen, akkor egy „már bizonyosan fön- álló egységes programúi“ fog a kormány további magatartásának irányt szabni — talán az, melyet a „N. fr. Presse“ vázol — s ez esetben Hohen- warthon áll, hogy vagy alkalmazkodik a prog­ramúihoz, vagy megyen. Ha pedig ö felsége nem fogadja el ama szempontokat és ama programmot, akkor Beust és kollegái szorulnak hasonló hely­zetbe. Ezen levelező tehát mindenesetre minister- válsággal latja végződni az alkotmányválságot. Mindebből csak az világos, hogy a válság a ré­gi stádiumban áll mostanáig, azon össze nem egyez­tethető elvi ellentétekkel, melyek kitörésre vezet­tek. Következtetést vonni a jövőre, hogy valóban bukik-e valamelyik minister, avagy jön-e létre kompromisszum s melyik részre hajlik a fejedelem, mindezen hirek és okoskodások alapján annál ke­vésbé lehet, mert, meglátszik azokon, hogy kizáró­lag a Beust köréből szivárogtak ki, s azt, hogy mit felelt mindezekre Hohenwart és miként fogadta az előterjesztéseket a fölség, arról e körben vagy nem tudnak semmit, vagy nem tartják érdekűk­ben kibeszélni. Hohenwart pedig, (ismerjük e te­kintetben, tud hallgatni a meddig jónak látja. — Az Andrásyra vonatkozó állításokat is, mert Beust köréből jönnek, ha nem is valótlanoknak, de leg­alább nem teljességükben hiteleseknek Ítéljük, mi­vel Beust irói Andrásyról szokás szerint csak azt mondják el, a mi uroknak kedvező, a mi pedig nem kedvező azt elhallgatják. * R. Külföld. Fl’ancziaországot nyugtalanítja újra egy láza­dás hire, mely Corsikában kitört volna. E hirt bár megczáfolják a franczia hivatalos lapok; de hogy valami alappal bír, bizonyltja az, hogy egy pán- czélos hajóhad ment a közép tengerre. Ezért rósz néven veszik a köztársaság elnökétől, hogy Napó­leonnak szabad átmenetet engedett Francziaorszá- gon át, hogy Ajaccioba menjen; mert ez igen valószínűleg politikai czélokból ment oda, mely­nek összeköttetése lehet a corsicai mozgalmakkal, mely sziget különben is mindig a bonapartismus föfészke volt. A párisi lapok a főtanácsnokok választási ered­ményével foglalkoznak. Az orleanista lapok sze­rint az alkotmányos monarchikus párt szívesen kérdezné meg a pártot a végleges kormányforma iránt, csak hogy azt nem tudja, hogy miként tegye azt. Franciaország s a kúria közt valószinüleg né­mi súrlódás fog beállni, mert Thiers állítólag a kormánynak vindikálja azon jogot, hogy a püspö­köket kinevezze. Ellenben a vatikán azt mondja, hogy a concordatum csak a praesentiv jogot adja meg a francia kormánynak, de a kinevezés s a javadalom átruházása a szentszéket illeti. E nézet eltérés fontos következményeket vonhat maga után, mert ez az első eset, midőn a csalatkozhatatlanság a még érvényben lévő concordatummal akar meg­mérkőzni. Az orosz czár, mikor a Kaukázusból visz- szatért a határerődből Gounibból Bariatinski tábor­nagyhoz egy elismerő iratot intézett, melyben hang­súlyozza azt hogy Gounibból ir a herczegnek, hol ö (Bariatinski) Samyl és bandája elfogása által a Kaukázus Iecsillapitásának zárkövót tette le, mely által érdemeket szerzett magának a birodalom iránt. A német birodalmi gyűlés elé terjesztendő hadi budget 89.996,363 tallért vesz igénybe, tehát 23.139,755 tallérral többet, mint volt az idei elő­irányzat. E költségvetést a hadügyminiszternek egy emlékirata világosítja fel, mely törekszik részlete­sen kimutatni azon okokat, melyek ezen többletet szükségessé teszik. Ezen emlékiratban hiteles szá­mokban szerepel a német hadsereg jelenlegi állo­mánya. A jelenlegi (béke) láb szerint az összes német haderő 401,659 főre megy, s 18 hadtestre, 148 gyalogsági, 26 vadász-ezredbe van osztva; van továbbá 93 lovas, 16 tábori tüzérségi ezred (ez utóbbi több, mint 285 üteggel), 10 vártiizérségi ezred, 4 tüzérségi ezred 8 tábori és 5 várüteggel, 1 szekerészed szakasz (bajor), 4 vártüzérségi osz­tály, 1 mérnökkari ezred, 16 utász-zászlóalj, 16 szállító zászlóalj, 1 vasúti zászlóalj, 25 landwcJbr- zászlóaljtörzs. Spanyolországban a viszonyok mindinkább oly irányban fejlődnek, hogy a monarchia fenállá- sa csak időkérdés. S inig a cortes nagy többség­gel határozd el, hogy a kormánynak adandó bi­zalmi szavazatot illetőleg tett indítvány figyelembe vétessék, Amadé király minden reményről lemon­dott, hogy a spanyol viszonyokat »rendeznie sike­rüljön s e miatt nem is leplezgeti azon szándékát, hogy az országot elhagyja. Legújabbak. Madrid, okt. 19. A kongresszus nagy többség­gel elhatározd, hogy a kormánynak bizalmat sza­vaztatni javasló indítványt megfontolás alá veendi. Prága, okt. 19. A „Politik“ cimii lap konfiskál- tatott. A nagybirtokosok állítólag abban egyeztek meg, hogy a landtagot elnapolják, ha a pénteki ülésig a leirat nem érkezik meg. Berlin, okt. 19. A lapszedök fölmondás nél­kül beállították munkájokat. A nyomdatulajdono­sok 30%-os dijfölemelést megadtak, azon föntartás- sal, hogy később kölcsönös végrendszabályokról intézkedhetnek. Konstantinápoly, okt. 17. A kolera, a mely már egészen sziinöben volt fiaskóiban az arany kürtnél újabban kiütött. Szombat óta vagy 60 em­ber, köztök tiz angol, halt meg abban. Újdonságok. A munkaképtelenné vált 1848—49-ki hon­védek segélyezésére rendezett magy. kir. állam­sorsjáték tiszta jövedelme 250.000 írtnál több. A hivatalos lapban Motusz Alajos a sorsjáték veze­tője ez örvendetes eredményért mindazoknak kö­szönetét mondott, kik a vállalatot egyátalában. de különösen nagyobb mennyiségű sorsjegyeknek üzór- dij nélküli eladása által támogatták. A 111. kir. honvédelmi ministerium elrendelte, hogy az 1872 ik év január 1-töl a honvédségnél az eddig kiosztott félfehér-kenyér helyett a közös hadseregéhez hasonló jóféle rozskenyér hozassák be. Besztercei megyés püspökké a „M. Állam“ teljes hitelt érdemlő értesülése szerint Ipolyi Ar­nold egri kanonok és a közp. papnövelde igazga-

Next

/
Thumbnails
Contents