Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-01-26 / 8. szám
mal Gyula városában, legnagyobb mértékben bizonyosan ök is élvezendik, — másrészt pedig mert ők maguk erejéből felsőbb iskolát különben sem állíthatnak, a várostól pedig csak közös városi felsőbb iskolára kívánhatnak áldozatot, legkisebb kételkedésünk sincs arról, hogy inkább áldozhatják azt egy kö/.ös felsőbb iskola helyiségül a közös felsőbb nevelési s oktatási intézet létesithetése végett, mint egy közös tetemes adósság felvételével kívánják mind magukat, mind a többi hitfeleke- zetü társaikat indokolatlan szükkeblüséggel terhelni, s vonalakodások által ezen, most kínálkozó kedvező alkalmat fel nem használva, a felsőbb iskolai nevelés ügyét bizonytalan időre továbbra is háttérbe szorítani. Hátra van még, hogy szóljunk arról is, hogy Gyulára a köz szükség igényeinek legcélirányosabban megfelelöleg, minő felsőbb iskola alapítandó ? Erről azonban a jövő számban. Országgyűlési tudósítás. Jan. 19. Henszlmann Imre határozati javaslatot ad be, a nemzeti képtárnak tűz- és vízmentes helyiségekben leendő elhelyezése iránt. S tra- timirovics György interpellálja a ministerel- nököt, az újabb időben jelentékeny fordulatot vett külpolitika tárgyában. A porosz szövetségben a pangermanizmus terjeszkedése által veszélyeztetve látja Magyarország, s a vele határos keleti és déli népek érdekeit, s kérdi a ministert, mily befolyást gyakorolt a kormány e szövetség létrehozásában, szándékozik-e ezen veszélyeknek a szövetség meghiúsítása által elejét venni, s ha meg nem akadályozhatná e szövetséget, szándékozik-e oda működni, hogy abból a francia nép szabadságharcára semmi féle hátrány se nöjje ki magát ? Jan. 21. Horn Ede a bank ügyben interpellálja a pénzügyministert. P. S z a t h m á r y K. pedig a honvédelmi ministert, hogy szándékozik-e lépéseket tenni, úgy a honvédség, mint a közös seregnél a szolgálaton kívüli fegyverviselés megszüntetésére. Irányi Dániel. Határozati javaslatot nyújt be, hogy az állam-titkárok és ministeri tanácsosok kivételével minden állam-hivatal vizsgálat és pályázat által töltessék be. Napirend: az 1871-ki költségvetés. Széli Kálmána pénzügyi bizottság előadója szerint a kiadás 9 millió forint deficitet mutat. Simonyi E. határozati javaslatot nyújt be, mely szerint mondja ki a ház, hogy a ministerium által előterjesztett költségvetést részletes tárgyalás alapjául el nem fogadja. Ezután a kormány eljárását rostálja: András- sy elnök s honvédelmi minister, de egyszersmind külügyeinket is ő vezeti, s igy egy ember e három szakra tehetetlen. Kerkápolyt, mikor már jó honvédelmi állam-titkár volt, megtették pénzügy- ministernek. Gorove mikor beletanult teendőibe elment a közmunka- és közlekedési ministeriumba, abc-ét tanulni. Szlávy is jó államtitkár volt, s most tanulhatja a ministeri abc-ét ö is. Kerká- poly Simonyinak felelve azt mondja, ha oly nagyon helyünkön voltunk előbbi állomásunkon, azt a képviselő ur akkor mondhatta volna még meg, s kár volt az elismeréssel addig várni, mig elmentünk onnan. Máriássy Béla: a ministerium nem tud kibontakozni a régi rendszerből, mindent megtart az átvett kormány formából, különösen a személyzetet még szaporítja is, úgy, hogy jelenleg e személyzet több mint 20 ezer emberből áll, és híven a régiekhez a deficitből is minden évben bőven kijut. Különösen sokalja az adót a jövedelemhez képest. A delegatiókból. Jan. 21. Napirenden volt a közös pénzügyministerium 1871-ik évre elöterjesz- jesztett költségvetése. Az albizottság jelentése átalánosságban elfogadtatván a részletes tárgyalásra mennek át. A nyugdíjazásra nézve határoztatott: hogy az véve a kép- viselőházak elé tartozván, gondoskodjék a minister a t. hozó testületek utján annak szabályozásáról. A közös foszámszéket illetőleg : a ministerium utasittatik oda működni, hogy a főszámszék mielőbb függetlenül és az alkotmányosság elveinek megfelelöleg szerveztessék. A zárszámadást illetőleg az indemnitas megadatott. A háború. A harctérről folytonosan szomorúbb kirek érkeznek. Bourbaki, a köztársaság reménye, sebes futásban hátrál Werder győzelmes seregei elöl, Faidherbe futó hadát Goeben üldözi, Chanzy seregei már régen szét vannak verve, s csak roppant eröfeszitéssel lesz képes azokat összevonni. Ez a helyzet szomorú képe, s lehet, hogy a távírda a napokban még leverőbb hireket fog hozni. S igy a legnemesebb törekvés, a csodával határos hősies kitartás és bátorság, a szabadság s a hazáérti harc talán rövid napok alatt a legszomorúbb kimenetellel fog végződni. E megrendítő hírek közt csak egy vigasztaló van, hogy t. i. Tro- chu f. hó 19-én tekintélyes haderővel Vinoy tábornok vezérlete alatt kitörést rendezett, melyről csak porosz sürgönyeink lévén, tisztán nem tájékozhatjuk magunkat, amennyiben azonban ismerjük a porosz sürgönyök őszinteségét, hajlandók vagyunk e kitörés eredményét jelentékenynek tartani, ugyanis egy versaillesi sürgöny a porosz veszteséget 400 emberre teszi, mely szám minden esetre kicsinyítése a valónak. Azonban, ha sokkal jelentékenyebb volna is e kitörés eredménye, reményeket még azon esetben sem meríthetnénk abból; mert az már eddig is bebizonyult, hogy a párisi őrség képtelen a porosz övét megtörni, s hogy kívülről többé nem igen várhat segélyt a szorongó főváros az a fentebbiekből köny- nyen kimagyarázható. E kitörés talán végső fel- lobbanó lángja volt az annyi lelkesedéssel biró szabadság hősöknek. Külföld. Favre Gyula végre elindult londoni útjára a conferenciában részt veendő, s igy mi sem akadályozza többé a conferentiát érvényes határozatok hozatalában. A béke kérdése azonban a porosz követ utasítása szerint nem fog fel hozatni. A bajor kamara. 102 szóval 48 ellenében elfogadta a versaillesi szerződéseket, s Antonelli bi- bornok a pápa nevében azokat kívánatosoknak tartja, s talán e kijelentés birt legnagyobb nyomatékkai a bajor képviselők határozatára. A Jtorosz királynak német császárrá lett kikiáltása ünnepélyén a német hadsereg valamennyi ezrede képviselve volt, zászlóik az oltárt vették körül, Bismark olvasá fel a proclamatiót, a király egy beszédet tartott; a badeni nagyherceg aztán fel- köszöntó a császárt; Bismark altábornokká neveztetett ki. Legújabbak. B é c s, január 23. A „Tagespresse“ egy besan- coni, e hó 23-áról kelt hire szerint a poroszok 21- én erőteljesen megtámadták Dijont; 12 óráig tartó győzelemdus csata fejlődött ki ebből, mely után a poroszok még az nap teljes fölbomlással vonultak vissza az egész vonalon. Garibaldi üldözi őket. Berlin, január 23. A királynak egy Saarbrüc- kenben e hó 18-áról kelt hadi parancsa a hadseregnek a császári cim fölvételét jelenti ki, mi a német fejedelmek és német népek beleegyezésével történt. A hadparancs kiemeli, hogy a német sereg vitézsége és kitartása Németország belalakulá- sának müvét hatalmasan elösegité. Brüssel, január 22. Az „Independance“ jelenti Arlonból, e hó 22-röl: Longwy bombázása ma folyton tartott, a város centruma sokat szenvedett, az ostromlók pénteken megkisérlók a Chier fölötti nagy hidat légbe röpíteni, azonban a vállalat részben nem sikerült, az explózió rettenetes volt. Ugyané lap jelenti Liliéből, 21-ről Bessol tbk. nagyon megsebesülve ide hozatott; ez igen nagy veszteség az északi hadseregre nézve. Paulre d’Ivay tbk. itt van, Robin tbkról még semmi hir sincs. — Hírlik, hogy a poroszok Cambray minden pályaudvarát elfoglalták, és Rumilly (Cambray mellett) ostromlására készülnek. Brüssel, január 23. Párisi léghajóhirek e hó 21-röl jelentik: A lakosság hangulata az utolsó kitörések nem sikerülte miatt nagyon nyomott, s az elégedetlenség Trochuvel mindinkább növekszik. Levelezés. M.-Berény jan. 20-án. Az árvíz tőlünk is megkívánta áldozatát, a menynyiben egész Kereki vízben áll, az őszi vetések ott mind tönkre vannak téve, az épületek dűlő félben vennak, és a kik ott lábas jószágaikkal tanyáztak, onnan mind elvonulni kénytelenittettek. Nehogy azonban csak tovább fűzzem a panaszokat; inkább azon tanítást látom kivonandónak ezekből megyénk mind azon községeinek elöljáróságaira nézve, kik az árviz fenyegetéseinek kitétetvén, hogy ideje korán, nyáron tegyék és tétessék meg a kellő óvószereket és védeszközöket, az árviz meggátolására, nehogy újra is azon szemrehányás illessen bennünket, hogy még a magunk kárán sem bírunk okulni. Folyó hó 8-án itt a nagy vendéglő udvarában, egy uri-rendbeli ősz férfiú felakasztotta magát, ki annyira előre látó volt szándékának végrehajtásában, hogy még fehér ruhájából is gondosan kivágta nevének jegyeit, melyekről nyomára lehetett volna jutni, ki legyen ö. Vendéglősünk el nem mu- lasztá azonnal a dolgot a „Hon“ hasábjain közhírré tenni. így azután kitudódott, hogy neve Gabrid János, szegedi lakos. Miután állítólag jó módú állapotban hagyta hátra számos tagokból álló családját, csak távolról sem sejthető, mi birhatta a szerencsétlent ezen tettének végrehajtására. Fia és veje tegnapelőtt érkezvén ide, gondoskodtak rom. kath. szertartással történendő végtisztességtételéről. Karácsony óta színészeink vannak, Kőszegi Endre igazgatása alatt, kik kevés kivétellel mind meglehetősen jól játszanak. Elegendő tarka repertoirjuk van, és mind jelszavalásukat (mimika) mind előadásukat tekintve, megfelelnek közönségünk igényeinek. Nincs is panaszuk közönségünk részvétlensége ellen, a mennyiben már ismételve fordult elő azon eset, hogy a néző közönség helyet nem talált. Ezen körülmény bizonysága egyrészt annak, hogy maga M.-Berény, ezen három nyelvű lakossággal biró község mily fokban haladt a magyar nyelvben és az ez iránti rokonszenvben, másrészt pedig annak, hogy azon terem, mely különben táncvigalmainkra szolgál, csakugyan már szűk kezd lenni, mi a legutolsó f. hó 18-án tartatott táncvigalom alkalmával is nagyon nyomasztólag volt észlelhető. Ugyan is a jó kedvnek és a fesztelenség- uek, mely abban nyilatkozott, csak azon egy hiánya volt, hogy a közönség alig fért meg a teremben, s ennek szűk és alacsony volta miatt a levegő annyira tikkadt és fojtó volt, hogy azt a táncolókon kivül még a világítás is megérezte. Legörvendetesebb újság egyébiránt az, hogy ma községünk házánál képviseleti gyűlés tartatott, melyben nagyságos Vadász Manó tanfelügyelő ur felszólítása következtében, községünk képviselő testületé egy felsőbb népiskola létrehozását nemcsak elhatározta; hanem egyúttal annak módjának megoldása és a szükségelt alap előteremtése végett egy bizottságot is nevezett ki, mely a három lelkész, Megele Bertalan, uradalmi kasznár, mint a ki mindaz iránt, a mi közönségünk javára van, melegen érdeklődik, Kis Sándor községünk bírája, a községi jegyző, a két orvos, valamennyi felekezet egy-egy tanítója, tekintetes Bonyhay Benjamin ur, mint e részben szakértő tanférfiu, Marmmor- stein Mór, mint az izraelita felekezet képviselője és három közlakosból áll, úgy hogy minden fele
