Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-01-26 / 8. szám
kezet és nyelv képviselve lévén, ezen bizottság dolgozata majdan a képviselő testületnek fel fog terjesztetni, hogy ily módon előkészíttessék annak útja, hogy az ige mielőbb testté lehessen. Örömmel üdvözöljük e téren községünket, mely ez által értelmi fejlettségének adja bizonyságát, miután alig van megyénkben helyiség, a hol egy ily intézet kedvezőbb talajra találna, mint épen Berényben, hol hazánk minden nyelve és feleke- zete képviselve lévén, az ilyen intézet idővel községünknek mind szellemi mind anyagi virágzásának hatalmas tényezőjévé nőheti ki magát. Ugyanez alkalommal történt a törvénybiró részéről azon korszerű és üdvös indítvány megpen- ditése is, hogy — tekintetbe vevén mezei gazdaságunk a múlt ősszel a halomra tódult sok munka és különösen a szétszórt parcellák miatt történt nagy hátramaradását, határunk tagositása már foganatba vétessék. Nevezetes, hogy ez az ügy, mely tizenhat évvel majdnem a lehetetlenséggel volt határos, ma képviselőtestületünk részéről, minden ellenmondás nélkül magáévá tétetett, és határozatba ment, hogy kéressék meg érdemes elöljáróságunk által tekintetes főszolgabíró ur minél előbb ez ügyben népgyülés összehivására, mely ezen üdvös indítványt minden oldalról meghányva mezei gazdászatunk virágzóbb állapotát legyen hivatva meginditani. Újdonságok. — A helybeli torna- és tüzoltóegylet e hó 22-én tartá meg tisztújító közgyűlését, melynek eredménye a következő : elnök : gróf Wenckkeim Frigyes, igazgató : Janó Sándor, titkár : Schmidt József, pénztárnok : Bak Gusztáv, szertárnok : Nuszbek József, tűzoltósági főparancsnok : Ferentzy Alajos, jegyző : Domokos János, bírák : Keblovsz- ky Lajos, Ladies György, Fónagy Károly. Ezen kívül a 30 rendes és 10 póttagból álló választmány megalakittatott. Az egylet eddigi működését feltüntető nagyérdekü igazgatói jelentésre még visz- szatérünk. — A közgazdászati minister ur Fendt Antal volt szegedi közültetvényi felügyelőt Torontói-, Békés-, Csongrád-, Csanád- és Bácsmegyék, úgyszintén Pestmegye déli része és a Kis-Kúnság területére fatenyésztési vándortanárnak kinevezte. Nevezott hivatott lesz az említett vidékeken a gyümölcs- és fatanyésztés ügyét főtekintettel a futó homok területek befásitására folytonos körülutazása közben, a községi elöljárók fatenyésztésre való buzdítása, úgy a néptanítók és a nép számára köz- ségenkint tartandó útmutatások és oktatás által előmozdítani. — Egy füstbement remény. A gyula-csabai vasutszakasz közeli megnyitása iránt táplált reményűnk meghiúsult. Ugyanis e hó 22-én érkezett a megyéhez egy ministeri rendelet, mely szerint a kérdéses vasutszakasz megnyitása, a nagyváradcsabai vonal megnyitása előtt aligha eszközöltetni fog. Hogy azonban a kormányt e tekintetben mulasztás vádja nem terhelheti, azt az itt következő, s közérdekűségénél fogva egész terjedelemben közölni jónak látott rendelet igazolja : Békésvármegye közönségének. Gyula város közönsége mellékelt beadványában az iránt fordult hozzám, hogy az alföld-fiumei vasút csaba-gyulai része lehetőleg még ehóban a közforgalomnak átadassék. — Ugyan ezért folyamodtak később a nevezett város lakosai is, ez érdemben hozzám intézett s szintén ide csatolt külön beadványukban. Eléggé ismerem alföldünk viszonyait, sem hogy a folyamodók kívánságát méltányolni ne tudnám. Ismerve tehát azon körülményeket is, melyek Gyula város közönségét eme kívánságának kifejezésére indították, — annál készségesebben járultam volna annak teljesítéséhez, miután magam is megvagyok győződve, hogy az említett vasutszakasz megnyitása folytán, az ottani vidék forgalma jelentékeny lendületet nyerend. — Ennek lehető előmozdítása pedig kö- telességszerüleg gondjaim egyik legkiválóbbikát képezi. Köztudomású dolog azonban, hogy a múlt hónapokban beállott kedvezőtlen idő a vasutak építését szerfelett hátráltatta, s azért az alföldi vasút épülő félben lévő szakaszain sem haladhatott — a munka a legnagyobb igyekezés mellett is annyira előre, — hogy az illető vonalok már most, a közforgalomnak átadathatnának, sőt az engedélyesek erre vonatkozó felhívásomra e hó 2-ról 1. szám alatt kelt nyilatkozatukban kijelentették a gyulacsabai vonal üzletének megnyitása, — bár menynyire kelljen is annak siettetését az engedélyeseknek önérdekükben is óhajtaniok, — az építési munkálatok jelenlegi állását tekintve, még is alig fog a nagyvárad-csabai vonal tökéletes kiépitése előtt eszközöltethetni. Részemről tehát nem lévén azon helyzetben hogy a folyamodók kívánságát ez által teljesíthetném felhívom a megye közönségét, hogy erről Gyulaváros közönségét megfelelően értesítse. Budán 1871. jan. 16. Gorove István sk. — A békési dalegylet által mult dec. hó 29- ére hirdetett, de az árviz-veszély miatt elhalasztott hangverseriy, tegnapi napon volt megtartandó. + A békésmegyei takarékpénztár f. h. 24-én tartott választmányi gyűlésében a francia sebesültek javára 200 forintot szavazott meg. Az összeget szerkesztőségünknek adván át, már el is küldtük a pesti francia főconsulnak. + A torna-bál rendezősége elnézést kér mindazoktól, kik meghívókat nem kaptak volna, s e körülményt épen nem figyelem hiány, hanem a hanyag kihordásnak kéri tulajdonittatni. — Gróf Wencltheim Kristina urhölgy 100 forintot adott Békés város árviz-károsultjainak.-|- A Körös oly rohamos sebességgel árad, hogy ismét a legnagyobb veszélyeknek nézhetünk eléje. Nem tudjuk a vizbizottmány mennyire működött az apadás napjaiban, r zonban nagyon szeretjük hinni, hogy egy órát sem mulasztott el, a közelgő veszély elhárítása, vagy legalább csökkentése érdekében.-+- A leányiskola kerítése oly elhanyagolt állapotban van, hogy elöljáróságunk mulasztásait nagyon szomorú színben tünteti fel. A kerítés közvetlen közelében levő járda is ennek következtében annyira meg van rongálva, hogy ma holnap teljesen nélkülöznünk kell azt. Ad vocem járda, ha már közköltségen megépítették a járdákat önök, legalább annyi gondot fordíthatnának makra pipáik bodor füstjének bámultában, hogy az illető háztulajdonosokat kényszeritenék azok tisztán tartására.-+- Hogy városunknak jókora erdeje van azt a legkissebb gyerek is tudja, s elöljáróságunk még sem képes abból csak a saját szükségletére elégséges fát kikeriteni, hanem üzérektől veszi méreg drága áron, természetesen a közönség terhére. Ily financiális tudomány mellett aztán pusztulnunk kell. Közönségünk meríthetne ez, és sok hasonló esetből annyi tanulságot, hogy belátva a helyzet tarthatlanságát, sürgetve lépne fel a rendezett tanács életbe léptetése mellett. — Szerkesztőségünkhöz beküldetett: Nötan, vagy az asszonyi hivatás tudománya. Iskolai tanulmányul irta Kálniczky Endre. Negyedik javított kiadás, ára 24 kr. Gazdászat, ipar és kereskedelem. Országos vásári tudósítás. (Vége.) Gyula január 24-én. A sertésvásár, csakugyan még szombatra, sőt kis részben vasárnapra is kinyúlt. — Az árak kiegészítéséül még a fias és hasas kocákról kell emlitést tennem, ezeknek ára darabonkint 20 frttól fel egészen 40 frtig változott, a kor, hús és faj, s illetőleg a malacok kora és számához képest. — A féléves magló malacok darabja 6 forttól fel 8—9 frtig kelt leginkább. A szarvasmarhavásár, bár péntektől vasárnap estefeléig tartott, csak igen középszerű volt. E mellett azonban arról nevezetes volt, hogy bár a hajtásra a legveszélyesebb ut volt, kivált Sarkadtól kezdve, — mégis váradi és erdélyi pa- rasztkupecek 5 kisebb falkában 180 darab első és 2- od rendű szép jármos ökröt hajtottak, melyekhez járult 22 darab Aradmegyéböl szintén szép nagy ökör, — s helyből, úgy Csabáról, Békésről, Váriból, Dobozról stb. páronkint legalább 80 db. a nagy ökrök száma 282 dbra ment. Ezekből egy szegedi és egy aradi szeszgyár számára vettek, részint igen olcsón, részint mérsékelt árakon 150 darabot; — Csabára egy kebelbeli pusztára, Halasra, Nógrádba ismét 48 db, — s igy összesen elkelt 198 db. As árak ilyenek voltak : 70 db. váradi ökörből 12 dbot választva 320 írtjával fizettek egy pusztai nagy birtokos számára; — egy aradi szeszgyár részére pedig a vásár végén fiatal 6 és 7 éves jó 2-od rendű 30 db. ökör párját 270 írtjával jókedvvel vették. — 12 db. lejárt sovány közép termetű ökör, köztük egy egés- ségtelen is, — páronkint egyremásra 200 írtjával vétetett meg szinte egyik szeszgyár részére. — 2 db javított jó testes mustraökröt egy itteni gazdálkodó ur 280 frtért, másik idevaló parasztgazdaember 8 db ilyen forma húsút páronkint egy helybelinek, — 260 írtjával, — ez nyomban másnak 270 írtjával adta el; — egy halasi parasztgazda 8 db mind hat éves jármos ökröt, a váradiaktól 270 frtjával vett páronkint. A legszebb erdélyi ökrökből 320 frtért nem engedtek választani, —ezek jó részben visszamentek, — a váradiakból egy kupec kimaradt ökreivel az aradi hetipiacon próbált szerencsét. — Egy pár alacsony de széles termetű erős 6 éves jármos ökröt 250 frtjával adott el egy zerindi ember. A középszerű jármos ökör párja 220—250 frtig; a csekélyesé 190—210 frtig kelt nehány darab. Egyébféle szarvasmarha a nagy ökrökön kívül legkevesebb 400—450 drbra tehető, s igy az ösz- szes forgalom a szarvasmarhában 750 drbra tehető kerekszámban. Meddő tehén, kivált jó húsú, kevés volt, de a mi csak levágható volt, mind egy lábig elkelt, aránylag elég jó áron. A javát vették a szegedi székekre leginkább, a csekélyét a helybeli és közel vidéki mészárosok vették, kik 20 krral a szegedi 25 kros hús mellett semmi jobb darab marhához nem juthattak. Az 1-sö rendű meddő tehenek darabja 90—100, kivételkép 115 frtig; a 2-od rendű 75—85 frtig; a 3-ad rendű 65—72 frtig; a 4-ed rendű aprósoké 50—58 frtig kelt leginkább. A kis borjas tehénből csak nehány szép darab volt, csekély is kevés, rósz kelet mellett. Áruk classisuk szerint igen csak a meddőkével vágott össze. A tinófélékböl a 4-ed és 5-öd fűre menőkből egy csabai úri gazdának volt szép 18 drbja behajtva, ezekből 230 frtjával csupán egy pár 4-ed fü kelt el, illő áron a többire vevő nem akadt. Egy pár hitvány 4-ed fü tinót egy paraszt 90 írton adott el. Épen igy kelet nélkül voltak a 3-ad fűre menők, — a javáért sem Ígértek páronkint 100 írton felül, — mig idejevesztett sovány páratlan bugáknak drbját 25—30 írtért adtak falusi székre lévágni. A rúgott tinókból kevés volt s a mi volt mind elkelt aránylag elég jó áron. Az 1-sö rendűek ára volt 28—32 frtig, a 2-od rendű 20—26 frtig, a 3- ad rendű 15—19 frtig, a 4-ed rendű 10—13 frtig drbonkint, a roszat székre vették, á javát tartani. A lóvásár is csak középszerűnek mondható, az összes forgalom a mennyire felbecsülni lehetséges volt, 350—400—420-ig mehetett; s jó, ha 65—70 drb elkelt belőle, mérsékelt árakon. Közönséges 14 és fél markos és egészséges fiatal lovat 100 — 120 frtjával, 15 markost 130—160 frtjával lehetett venni drbját, véneket, hibásokat jóval alább. Egy pécskai cigány 6 db szép fajlovat 5—'6 éveseket hozott 16 marok körülieket, első szóra drbját 400 írtra tartogatta.
