Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-08-06 / 63. szám

kalmával a titkos szavazat nálunk is be­hozassák. A honvédelmi s közoktatási ministerium között hosszabb idő óta folytak a tárgyalások az iránt, miként lehetne a tanítókat, kik akár az álló hadsereg, akár a hondvédség kötelékébe tartoznak, az első kiképeztetési időn kívüli tettleges szolgá- atból fölmenteni. Erre nézve legközelebb azon megállapodásra jutottak, hogy a mint egy részt semmikép sem kívánatos, hogy a néptanítók nél­külözzék a harcképzettséget, úgy másrészt meg a népoktatást tartják sokkal fontosabbnak, semhogy azt az által akarhatnák akadályozni, hogy évenkint több száz tanító katonai szolgálat-tétel folytán vo­nassák el fontosabb hivatásától; s ennél fogva a közoktatási ministerium mindent elkövetni Ígér, hogy a néptanítók a tornászaton kívül a fegyver- kezelés, céllövészet s katonai gyakorlatok elemeit oktassák a közép és népiskolákban, mig a honvé­delmi ministerium az ily tanítókat, kik a fenebbi követelményeknek eleget tesznek, miután a nélkül is folytonosan katonailag gyakorolják magukat, béke idején a tettleges szolgálattétel s az őszi gya­korlatok alul fölmenti. (Ref.) Franciaországi események. A hadi törvényszékek működésének megkezdése egyik napról a másikra halasztatik. Az elhalasz­tást azzal indokolják, hogy újabb elfogatások nagy nehézségeket okoznak, már a hadügyminister is raegsokalta a dolgot, s a nemzetgyűlés tegnapi ülé­sében törvényjavaslatot terjesztett elő, hogy a fel­kelők ellen folyamatba tett vizsgálatok siettesse­nek. A gyűlés a törvényjavaslatot sürgősnek mon- dá ki. — Az elfogatásoknak se vége se hossza s ha a vizsgálat addig nem fog megkezdetni, mig a gyanúba vettek mind el nem fogatnak, sole eze- ren hónapokon át meg lesznek fosztva szabadsá­guktól. — Újabb tudósítások szerint e hó 1-én parancs adatott ki, hogy az elfogottaknak vád alá helyeztetésük tudomásul adassák. — Gambetta törekvése a balközép s szélsőbal közt fusiót hozni létre, már a kezdeménj’ezésnél meghiúsult. A hadsereg újjászervezése ügyében kiküldött bizottság a védtörvényjavaslat alapelveit hat pont­ból álló munkálatban állapitá meg, mely igy hang­zik: 1. cikk. Minden francia személyesen katona­köteles. 2. cikk. A francia hadseregben sem pénz- 8em toborzási jutalmak nem léteznek. 3. c. Húsz­tól egész negyven éves koráig minden francia, ki nem minden katonai szolgálatra képtelennek lett kinyilatkoztatva, a törvény mérve szerint a rendes nem fogja befátyolozni a rokonszenv, a pajtásko­dás, s más mellékes tekintet sem. A szóban forgó kaszinó tagjai, a midőn válasz­tásra került a sor, a kaszinó céljával meg nem egyeztethető minden egyéb tekintetet otthon hagy­tak. Kellett elnök, felállította, magában mindegyik az elnök mértékét : müveit, komoly, határozott, ta­pintatos; s a ki ezen mértéket legjobban megütöt­te, az lett az elnök. S miután az emberek a kel­lékek tárgyilagos megítélésében nem igen eltérők, s miután a tagok már számuk mérsékeltségénél fogva is egymást jól ismerték : a választás könnyű s mindenkire "nézve tövistelen volt. — A ki a pon­tosságnak raegérdemlett hírében állott, annak a pénztárnokságra, — a ki könnyen és jól fogalma­zott, annak a jegyzőségre, — a ki az irodalom terén légjártasabb volt, a kinek könyvmegitélésére építeni lehetett, a ki még mindehhez idővel is ren­delkezett, annak a könyvtárnokságra előre elkel- lett magát szánnia, minthogy ép oly bizonyos volt megválasztatása, mint a mily élénk abbeli meg­győződése, hogy kinek-kinek azon terhet viselnie, a mely neki legkönnyebb, tagsági kötelessége. — A választmány választásánál az elnök megkiseb- bitett mértékét alkalmazták úgy, hogy az abba megválasztottak egyszersmind válogatottak is voltak. Az ekként való választásoknak aztán az lett ered­hadseregbe vagy a tartalékokba sorozható. 4. c. A helyettesítés eltöröltetik. A szolgálat alól való felmentések a törvény által megszabott határok közt, de nem mint a szolgálattóli végleges felsza­badítás engedélyezhetők. 5. c. A zászló alatt álló katonák semmiesetre sem vehetnek részt bármi­nemű szavazásban. 6. c. A rendes hadseregen s a tartalékokon kívül más szervezett rendes sereg nem létezhetik. Az algíri lázadásra az arabokat a bosszú sar­kalta, miután az algíri lakosság megesküdött, hogy a Franciaországban elesettekért bosszút állnak. Algírban a köztársaságot minden rosszal ugyan­azonosnak tartják. — A francia hadifoglyok tö­meges szállítása be van fejezve. A foglyok közül még csak a büntetésül bebörtönöztettek és bete­gek vannak a német határokon belül. A genfi francia consul azon jelentést vette, hogy Felix Pyat ott tartózkodik egyik barátjánál: Pel- liniernél, ki dohány árus.. A consul azonnal értesi- té erről a rendőrfőnököt Girandot és az alsóbb ren­dőri hivatalnokoknak 1000 frank jutalmat ígért, ha F. Pyat-t kézre kerítik, azonban midőn ezek Pel- linier szállására mentek, Pyat már eltűnt. — Bour- gesban két egyént fogtak el, kikről azt tartják, hogy ők gyújtották fel az érseki palotát. A com- munének Genfben elfogott ezredese: Razona még nem adatott ki, mivel a sveitzi szövetségi tanács annak — szerződésszerű — kimutatását kívánja, hogy Razona illetékes birák által gyújtogatás, gyil­kolás és más közbüntényekbeni részvételről vádol- tatik. Ha a kimutatás beérkezik, a kiadatásnak nem álland semmi útjában. Külföld. A Vatikánban a dolgok különös fordulatot vettek s a francia kormányról nagyon kedvezően nyilatkoznak Antonelli az ottani francia követ előtt ez irányban nagyon kedvezően nyilatkozott s több j a nemzetgyűlés tagjának szóló levél elküldésére kérte föl, miután ily utón biztosabban jutnak az j illetőkhöz. — Az olasz kormány 36 millió lire pá­pai adósságot vállalt el. — A maltai kormányzó kérvényt küldött a pápának, melyben kéri, hogy Máltába jöjjön. Az orosz cár egy ukázban elrendeli, hogy az Orosz-Lengyelországból, valamint a birodalom többi részeiből visszatérő emigránsokkal azon ha­tározatok értelmében kell eljárni, melyek 1830-ban a lengyel fölkelés után hozattak; az illetékes tör­vényszékek elé fognak állíttatni s azok Ítélete a császár elé terjesztetik. Az albániai forradalom nagyobb mérvet kezd rnénye, hogy a kaszinó elintézendő ügyeit az egy­let nem tisztviselő része már előre is közmegnyug­vásra elintézetteknek tartotta. Mi magyarok, a mily kevéssé vagyunk gyakor­lati zenészek, annyira szeretjük gyűléseinkben a zenebanda példáját követni, nem is nóta, ha fejen­ként nem fujuk. Hogy a nóta öszhangzóbb legyen, sokszor együtt fujjuk. Pedig mi a gyűlés feladata? A felmerült kérdést a lehető legtöbb oldalról meg­világítani, benne a lényegest az esetlegestől külön­választani, a lényeges pontot mintegy leszegezni, azt az adott körülményekkel összevetni, s arra vi­lágos, célszerű határozatot hozni. A gyűlés felada­tának ezen fogalmából következik: józanul csak az szólhat, a kinek a tárgyra vonatkozólag uj mon­dani valója van; — a határozat értéke nem függ a beszélők számától. Miután abban, hogy a gyű­lés egy, két, három emberében igen sokszor több ész, ismeret van, mint ezeken kívül az egész gyű­lésben, tehát abban, hogy néhány okos ember sok­kal jobban és gyorsabban tisztázza a tárgyat s ér­leli meg a határozatot, mint száz más, meglehető­sen megegyezhetünk: megegyezhetünk abban ig, hogy a gyülésezök zömének nincs okosabb teendő­je, mint beszéd-viszketegét fékezni, a nálánál ava- tottabbra jól figyelni, s végül „igen“-t vagy „ne­met“ mondani. Mennyi időt lehetne ily eljárás mel­ölteni. Skutariban a pasa háza még mindég kato­naság által van megszállvá. A forradalmi mozga­lomban részt vevők élén Nusu kereskedő áll. Hogy a felkelők mily forrásból meriték a fegyverre szük­séges összeget stb., ezt nem lehet tudni. Nagyon fel vannak háborodva az iránt, hogy a pasa eltá­volítását illetőleg tett kérvényükre még nem kap­tak feleletet. Ez annak idejében csapat erősítése­ket kért, hogy a fölkelők ellen erélyesen fölléphes­sen ; de miután a kormány Yemenbe küldött csa­patokat s a tunisi s egyptomi eseményeket is szem­mel kell tartani, nagyon kétséges, vájjon a csapa­tok a pasa által kívánt időben megérkeznek-e Romániában a hírek szerint a dolgok nagyon élére vannak állitva. Az országban a fejedelem el­len nagy izgatás foly s Jassiban már összeesküvést is fedeztek föl. Legújabbak. Berlin, aug. 2. A kormány el van határozva bezáratni a kath. gymnasiuuiokat, ha a püspökök tovább is oly makacs beavatkozást tanúsítanak. Az elsassi közoktatásügy szervezése be van fejezve és a tanfelügyelők által végre fog hajtatni. A célba vet nemzetközi posta-szerződés Franciaországgal, a francia képviselők ellenkezése miatt meghiusu/í München, aug. 2. A belügyminister rende­letet készít elő, mely szerint az államhivatalnokok- nak megvitatnék a szabadkömives szövetségbe be­lépni. — A ininisterválság végéhez közeledik. — A ministerek nagy reményeket helyeznek a ka­mara ultramontán többségébe. München, aug. 2. A helybeli pályaudvarok­hoz annyi gabnát szállítottak a múlt héten, hogy valamennyi raktár telve van, s most már a gab­nát szabad ég alatt kell elhelyezni. Újvidék, aug. 2. A „Srbski Narod“ kijelenti, hogy 75 képviselő közül csak 42 szavazott a Patriarchia választásra. Nevezett lap fölszólítja tehát a kormányt, vessen már egyszer véget a fejetlen­ségnek, és oszlassa föl a kongressusf. — Végső esetben azonban arra hívja föl a kisebbséget, hogy a Subotic-Miletics párt jelöltjére, Stojkovita püs­pökre ne szavazzon. Szkutari, aüg. 3 Az angol konzulra egy fölkelő pisztolyt fogott, de a revolver szerencsére nem sült el. A török csapatok már megérkeztek, s a nyugalom alkalmasint nemsokára helyre fog állíttatni. Várnáról is várnak csapatokat. Berlin, aug. 3. A „Kreuzzentung“ értesülése szerint a német császár az osztrákkal sem Salz­burgban sem Gasteinban, hanem lehetséges, hogy Ischlben fog találkozni. — Bismark hg. legköze­lebb tengeri fürdőbe megy. lett haszonra megnyerni, mennyi ellenségeskedést kikerülni! Mert jól megjegyzendő ám, hogy a leg- veszettebb ellenségeskedések nem a dolog lényegé­ben való különbözésből, hanem épen az üres, a lényegtelenséget pótolni akaró szóárból keletkeznek. Hány szónok is van a hires angol országgyű­lésen ? Az én kaszinómban senkinek sem jut eszébe beszéd gyakorlatot tartani ; senkinek sem az elté­rő nézetet gyanúsítani, az ellennézetünek egyes, ta­lán elhibázott kitételein rágódni; senkinek sem, ne- trlán létező ellenszenvének alkalmilag kifejezést ad­ni. Itt a kaszinó aránylag kicsiny ügyei a tagok értelmességének nem állanak felette; itt az ügyek a beszédek tárgyilagosságánál fogva mindig simán s többnyire gyorsan gördülnek le; itt ugyanazon tárgyban három-négy embernek felszóllalása csak ritkaságkép s csak fontos ellenvélemény felmerül­tével fordul elő. Ezek folytán történik, hogy itt a ma hozott határozatot már holnap felforgatni nem szükséges, hogy az elnök nem szaggat el minden gyűlésen egy-egy csengettyűt; hogy a gyülésezök kedély állapotán maga a gyűlés egy szikrát sem változtat. (Folytatása következik.)

Next

/
Thumbnails
Contents