Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-08-03 / 62. szám
Harmadik évfolyam. 62-ik szám. Gyula augustus 3-án 1871. Szerkesztőségi iroda, hová a lap szellemi részére vonatkozó közle- ' mények küldendők: főutca 186. szám. Kiadó hivatal: Nagy Ferenc könyv- kereskedése , hová az előfizetési pénzek, hirdetések, hirdetési-dijak és reclamatiók küldendők. BÉKÉS Megjelen hetenként kétszer, vasárnap és csütörtökön. Előfizetési feltételek: POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ KÖZLÖNY. 1 Hirdetések felvétetnek : Gyulán a kiadó hivatalban; Pesteu : Laug Lipót nemzetközi hirdetési ’ irodájában (Erzsébettel- 9. sz.) Továbbá Neumann B. (Kígyó utca 6. sz.), és Singer Sándor (3 korona utca > 5. sz.) hirdetési irodájában. — Hirdetési dijak : Három hasábos Garmondsor háromszori hirdetésnél 5 kr. Terjedelmes vagy többször megjelenő hirdetések kedvezőbb feltételek mellett vétetnek fel. — Kincstári illeték minden egyes beiktatásért 30 kr. — A „Nyílttériben a 3 hasábos Garmondsor dija 15 kr. Kéziratok nem küldetnek vissza. Qui perdidit nutnerum... A megye t. közönsége előtt tudva vau, hogy Csabán 1868-ban három irányban mozdult volt meg a‘társasalási törekvés, u. tn. egy takarékpénztári üzletkörrel kapcsolatos népbankot létesiteni, továbbá uagyobbszerii export-malom és egy téglagyár létesítése érdekében. A pénzintézet létesült és gyarapszik azzal a különbséggel, bogy benne a fő jelleg, a népbanki rész elejtetett, s most az már tisztán takarékpénztárrá alakult át s nem helytelenül, mert a törzsbetétek tulajdonosai nem azon szegény osztálybelik voltak, kiknél a garasonkinti tőkegyűjtés ösztönének ébresztése kívánatos. A másik két vállalat csirájában meg- fuladt. Mi okozta e halált mielőtt élet lett volna, arról nyilvános szó eddig nem volt. Erről akarunk ez úttal megemlékezni, mert elég fontosnak tartjuk arra, hogy róla nehány sort írjunk. A míímalom iránt Csabán nagy érdekeltség mutatkozott s körülbelől 4000 részvény jegyeztetett elöljáróba is. A szomszéd ’nagybirtokosság közönyösen vette a dolgot, de Békés szintén szépen érdekelte magát, összesen 8—900 részvény lett a megyében jegyezve, a mi 200 írtjával 160— 180,000 frt tőkét képviselt. Számítás szerint azonban a megyében 2000 részvénynek kellett volna elkelni, melyei az alakulás megejtetvén, a többi 2000 részvény a nagyobb piacokon volt elárusítandó, mire a körülmények nem kis reményt nyújtottak. Mint minden nagyobb vállalatnak, ngy ennek is voltak ellenesei. Több ellenvetés tétetett ellene, hogy vidéken ily vállalat nem prosperálhat — lásd a pesti malmok papirjait és hasonlítsd össze velük a debreceni, miskolci, egri virágzó malmokat — hogy vidéken nincs hitel — van mindenütt, a hol rendes vállalat van s nem is volt szándékban forgalmi tőke nélkül elindulni, mint a pestiek, — hogy Csabán nincs tüzelő — Petrozsén — stb. a helybeli malom érdekeltjei is felkeltek, s hogy vagy vegyük meg azt a malmot —jó drágán — vagy mindent elkövetnek a míímalom ellen, ez volt alternativajok. Azonban jött a pénzcrizis, jött az 1869. rósz esztendő is — azon kevesek, a kik a gyűlésekre eljártak, csak minden áron azon voltak, hogy a vállalattal hagyjunk fel. Fel is hagytunk vele, pedig 160—180,000 írttal is lehetett volna valamit kezdeni. A téglagyári vállalat Csabán még nagyobb visszhangra talált, különösen nehány izraelita kereskedő-actiákat 25—30-ával írtak alá. Azonban a tömeges aláírók azért-e, mert abbeli — alaptalan — reményükben, hogy actiáikat azonnal jó nyereséggel eladhatják, csalatkoztak, vagy más téves okból, mielőtt egyéb történt volna, mint hogy közönséges módon néhány százezer tégla égetéséhez hozzáfogtunk, mert téglára a társulatnak magának szüksége lett volna — azonnal zajongni kezdtek, alaptalan, sőt beszámítás alá jövő gyanúsításokkal álltak elé, melyek ugyan a nagy többség által visszautasittat- tak, de szintén jött a 69, pénz szűkén volt, a befizetésektől fáztak és igy a téglagyári vállalatot is még csirájában eltemettük. Ez a két kísérlet rövid históriája. A míímalmi ügyről nem szólunk, ily nagy vállalatra, bár mily üdvös legyen az, ma a pénzviszouyok nem kedvezők. De annál sürgősebb és létesithetőbb volna Csabán a téglagyári ügy újra felélesztése. Nincs épülőbb, mert nincs előnyösebb helyzetű város a megyében mint Csaba, s nincs, mely tégla, cserép dolgában annyira megvolna szorulva, a mint ezt a csabaiak nagyon érezik. De nem elég matériáiéval bírni, kell, hogy az jó is legyen, már pedig rósz vegyitésü anyagból, rósz égetéssel csak rósz tégla vál hátik, melyei tartósan építeni nem lehet. Láttunk Csabán építeni oly téglából, hogy a vályog valóban többet ér. De még az ily tégla is bizonytalan paraszt égetéssel, mert ha szalma nincs, nincs égő kemence és hiába van szalma, ha nincs égető hely, a mint hogy Csabán nincs. Azért mondjuk, hogy nincs sürgősebb Csabán mint egy újabb modorú téglagyár felállítása, mely nemcsak jó fali- de mütégf á 1 (t i. Egy bölcsészeti könyv a múlt századból. (Vége.) A többi furcsaság közt van az is, hogy a lélek helyéül az agyat és szivet jelöli ki; mintha azt lehetne helyhez kötni! E könyv a physikai részt is magában foglalja. Kurjozum gyanánt fölemlíthetem, hogy itt még csak 4 elem (!) szerepel: t i. a tűz, viz, föld és levegő. Pedig a lé gént, mely pedig oly lényeges alkatrésze az itt elemül szereplő légnek, épen e könyv kiadásának évében fedezte íöl Rutherford ; a k tine ny meg épen már 1766-ban állíttatott elő Cavendish által s igy a viz elemsége tönkre van téve. A vilany szintén ismeretes volt Brandt által, 1669 óta. *) Ezt már csakugyan ismerhette volna pater Bernandus, de még püspöke és censora is! Furcsa az az elmélet is, mit fölállít, hogy pl. a vízben magában van egy „saját forma“, melysze- rint hideg vagy meleg. A víz ugyanis — mondja — a körlégnél hidegebb s igy ez nem vonhatja el tőle a meleget. Oh kérem korántsem oly erőszakoskodó a levegő, ebben igaza van. Hanem elég igazságszeretettel bir, hogy azon meleget, melyet a víztől elvesz, kipótolja a magáéból s viszont. Vagyis: *) L. Dr. Hinterbérgertől: „Lehrbuch der Technischen Chemie“ Erster Theil Wien, 1855. i hőmérsékletüket kiegyenlítik. — Hogy egyik test i j mégis hidegebb, vagy melegebb mint a másik, az hőfoghatásuk különbségében rejlik. A 135 ik lapon rájön tudós szerzőnk, hogy — az elemek változásoknak lévén alá vetve (hogyan változhatik egy egyszerű test, ha az ?!) a viz borrá válik! Egyébiránt ezt némileg igazolja a korcs- márosok praxisa. Állítását pedig igy okadatolja: „a viznek, mely (a misénél) a kehelybe borral ele- gyittetik, kevésnek kell lenni, mert annak borrá kell válni; tehát először a viz borrá, azután vérré válik; egyébiránt haszontalan lenne az anyaszent- egyháznak a viznek kevés mennyiségéről való szor- galmatossága“ vállás, ebben igaza van! Hogy pedig szerzőnk definiálási módjáról is legyen fogalmunk s bámuljuk hasonlatait, ide igta- toru a lég meghatározását. „A levegő-ég környiil fogja a földet, nemkülönben mint a pih a birsalmát.“ (158. I.) Hát a tűz micsoda? A következők után Ítélve valami csudabogáregy igen vékony, vékonyabb, legvékonyabb és sebes mozgással s indíttassál elragadtatott részecskéknek öszve foglalása.“ Szerzőnk a fényt is összetéveszti a tűzzel; s mig mi tűz alatt szoros értelemben minden élegülést értünk, addig ö oly furcsa osztályokat állít föl, hol még a sz. János bogár (Lapyris) is“ vi- lágoskodó, de nem égető tűz! Megcáfolhatlan a sok valótlanság közt az, hogy Mózes nem lehetett a világteremtésén jelen, minthogy annak megtörténte után 2463 évvel született (176 1.): mindazonáltal ö biztos kutforrásból szokta tudósításait meríteni s igy itt is hitelt lehet adni szavainak. Borzasztó dolog az, mit pater Sartorius összebeszél Kopernikusról! O elvét a szentirás alapján elveti s azt mondja, hogy VIII. Orbán pápa is csak mint poéta értett eleinte egyet Kopernikussal . .. Legjobb lesz, ha ezt a cikket egészen elhagyjuk, mert reánk magyarokra nézve szégyenitö, hogy a XVIII. században ily elvnek akadt hirdetője ! Hanem azért e 2 pontot mégis csak kiírom. „Jóllehet hogy az égi festek nagyságukkal felülhaladják az alatta valókat mindazonáltal sokak azok közzül tökélyetességre nézve feljebb s elébb- valók, azok tudni illik, kiknek kedvűkért az égi testek alkottattak, hogy az időknek jelei lennének, szükséges azoknak inkább mozdulni az emberekkel.“ (193. 1.) Továbbá: „Megengedjük a napot a csillagok s planéták királyának lenni; de mivel nem a csillagokért s planétákért, hanem az emberekért alkottatott a nap és hold, szükséges azoknak, nem pedig az embereknek a földdel mozdulni s forogni.“ (194 1.) Tisztelt olvasóim, jól megjegyezzék önök maguknak, hogy a nap és hold mozognak, a föld pedig áll. Ilyen abszurditásra jut a jámbor szerző, a scholasticai irány roppantul túlhaladott álláspontján mindenben csak any- nyinak és annyiban adni igazat, a mennyien és a mennyiben nincsenek a szentirással ellentétben. De azt sem tudja szerzőnk, honnan támad a szél,
