Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-08-03 / 62. szám

lát, nemcsak fedél- de műcserepet is szol­gáltatna a mellett, hogy kellő szakszerű vezérlettel, jövedelem tekintetében is igen háladatos volna. Csak uj modorú kemen­cével lehet jó és jutányos árut gyártani, csak ily kemencével, mely kőszénnel fűt­hető, lehet az égetés folytonosságát bizto­sítani. Tehát, qui perdidit numerum... Franciaországi események. Jules Favre visszalépését az utóbbi közlemények újra fölemlítik, s mondják, hogy Goulard államtit­kár bízatott meg a külügyek ideiglenes vezetésével. — Gambetta alig hogy politikai működését megkez­dő, már is egy nagyobbszerü mozgalom élére állt, 8 Louis Blanccal egyetemben gyűlést hívtak össze, hogy a republikánus baloldal s a radikálisok közt fusiót létesítsenek. — - A párisi községi választások gyarló eredményt mutatnak föl s ezt az ostromálla­potnak tulajdonítják. — A st.-cloudi lakosok egy kérvénye constatálja, hogy a poroszok által a fegy­verszünet után 623 ház közül 600 leégett. — Miu­tán Elszasz-Lotharingia elszakasztatott Fancziaor- szágtól s a staszburgi egyetem megszűnt franczia államintézmény lenni, a franczia köztársasági kor­mány elhatározta egy hasonlóan adományozottat Nancy-ban felállítani, mely a Strassburgban levő, vagy valószínűleg Metzbe áthelyezendő némotirá- nyu egyetemet ellensúlyozza. Franciaországban a gyújtogatások mindinkább aggasztó mérvet kezdenek ölteni. Alig múlik el nap, melyen nem érkeznék egy-egy szerencsétlen­ségről szóló hir, igy julius 31-röl egy párisi táv­sürgöny jelenti, hogy az Inder-departementban több ponton roppant égések támadtak. A francia zsur­nalisztika eddig még nein akarta, vagy adatok hi­ányában, nem volt följogosítva rámutatni, ezen is­mételten bekövetkező, s mindig nagyobb mérve­ket felöltő szerencsétlenségek indokára, s először is a „Monde“, mondja ki, azon valószínű föltevést, hogy a gyújtogatások okozói a párisi kommunis­ták a katasztrófából megmenekült, s most Francia- országban barangoló bünbandái. A nevezett lap a következő vádat mondja ki: „A tűzvészek ijesz- töleg szaporodnak az ország minden részén, s en- nek nem a véletlensóg, sem a roszakarat oka, ha­nem a gyújtogatás egész rendszere. A párisi kom­mun nem tűnt el teljesen; Európa még meg van mételyezve általuk.“ különben nem fogadná el föltétlenül e tételt: „ha a föld mindennap maga tengelye körül napnyugot- ról napkeletre mozdulna, szüntelen fujdogálnának a napkeleti szelek, de az nem tapasztaltatik.“ Tá­vol legyen tőlem minden professoroskodás; azon­ban annyit én is megtudok neki mondani, hogy a szélnek oka abban keresendő, hogy az egyenli- litönél a megmelegedés következtében fölemelkedett lég helyet ad a sarkokról odatóduló hidegebb lé­geknek, maga pedig a felsőbb rétegeken áthaladva vonul a pólusokra, hol üres tér természetesen, nem támadhat. így volna aztán északi és déli szól; de minthogy a földforgása e szelek irányára lényeges befolyást gyakorol, támadnak megfelelőleg a dél- nyugoti és északkeleti szelek. Igen furcsa (komikus) hatású azon méltatlanko­dás is, melyet Wolf s mások azon tana ellenében tanúsít, hogy a holdban lakhatnak emberek. Üsse kő a természettant, gondolja magában írónk; az is e föltevés ellen bizonyít ugyan, de utoljára is még attól meg volna engedhető ; hanem hogyan igazolnák aztán magukat a holdban lakók, váljon van-e nekik jussok az örök boldogságra? Üdvö­zölt, megváltott emberek-e? Adámtól nem eredhet­tek; „vagy, ha Adámtól eredtek, feleljenek mi mó­don és miképen vitettek föl a planétákba? Ha mindezekre 24 óra alatt nem válaszolnak, lételök minden okos embertől kétségbe vonatik. Olvasóim közül azok, kik számot tarthatnak a mennyországra (pardon a kivételt tevő gorombasá­Külftild. Az angol akóházban az ellenzék által indítvá­nyozni szándékolt bizalmatlansági szavazatról még semmit sem lehet hallani s valószínűleg egészen el fog maradni. — A lord mayor legközelebb fé­nyes lakomát adott, mely alkalommal a házigazda felköszönté a diplomatiai testületet; Broglie her­ceg köszönetét mondott az angol nemzetnek a fran­cia iránt tanúsított rokonszonveért, mely tartósabb szövetséget létesit a két nép között mint a diplo­mába minden tanácskozásai. — Az amerikai kö­vet azt mondá : a washingtoni szerződés Anglia és Amerika között tartóssá tcendi a barátságot. Glad­stone constatálja, hogy Anglia az egész világgal békében él és felvirágzását is óhajtja s a francia­angol barátságos viszonyban változás nem fog történni. A spanyol cortes utolsó ülésében Zorilla kor­mányelnök előadta programmját, mely abban ösz- pontosul: az alkotmány és a törvényeknek pontos megtartása, az alkotmányban megjelölt jogok „val­lásos“ tiszteletben tartása, a közrendnek minden áron való föntartása, mire nézve a kormány tö­rekedni fog az egyház és az állam közt megálla­pítani a szükséges öszhangot, anélkül azonban hogy fölhagyna az alkotmányozó cort6sgyülés által már megkezdett reformokkal. — A cortes összeillése nem október, hanem September 1 söjére van ki­tűzve. Az olaszországi félhivatalos sajtó, ügye! mezteti a francia államférfiakat, hogy a Lengyel- ország melletti buzgó óhajtások, melyek a francia kamarákban minden évben ismétlődtek, a lengye­leknek semmit sem használtak, ellenben annál töb­bet ártottak a francia viszonylatoknak Oroszország irányában ; nem lenne tehát tanácsos, Olaszország­gal szemben hasonló üdvös óhajtásokat nyilvání­tani a Vatican érdekében, mint a nemzetgyűlés jul. 22 iki ülésében történt. A pápa betegsége néhány nap előtt komoly fordulatot vett, de nem sokára ismét kedvezőbb lett. A Vatikánban különben már előkészületeket tesznek a pápaválasztásra s két jelölt van: Cas­telli és Patrizi bibornokok. A porosz sajtó a kötelező polgári házasság behozatalát sürgeti. A szabadelvűek erélyesen lép­nek föl a Németországban elterjedt klerikális moz­galom ellenében. — Gasteinban a porosz s oszt­rák fejedelmek aug. 10-én fognak találkozni. Az első oldala mellett Bismark s az utóbbi mellett I Beust lesz jelen a találkozásnál. gért) bizonyára kiváncsiak tudni, hol lesz a szál­lásuk. Hát kérem azt ne tessék gondolni, hogy „a szenteknek Bódog Ege“ mindjárt a csillagokra kö­vetkezik ; némely mathematiku3 — kár, hogy szer­zőnk elhallgatta a nevöket — kiszámította, hogy azon fölül még egy átlátszó ég van, föltéve, hogy a következő tért nem viz borítja. —• Hogy tehát a mennyország mindig finomabb, finomabb kiadás­ban jelenik meg, következik, hogy a legordinárébb üdvözülendök a legalsó polcot foglalják el. A kaszt­különbség tehát divatos valami az égben is. Nem akarom lelkemre venni, tisztelt olvasóim, hogy föl ne világosítsam önöknek a rósz világ téve- lyeitöl megzavart elméjét még néhány oly dolog­ról, mely e könyvben létezik. Tessék tehát figyel­ni és megjegyezni, hogy van három féle mennykö t. i. száraz, vizes és tüzes; különösen ez utóbbi­ban higyjenek önök, mert egy példányt ily tüzes „menkü“-böl bölcs Feranus saját kezeiben is fogott Rómában! Fölhoz Albertus után egy esetet, misze­rint a mennykö egy boros hordót megütvén, az iz- zé-porrá lett, de a bor szépen megmaradt, „mert a mennykö magával eny vességet hoza, mely a hor­dónak romlása után a bort hártya gyanánt körül- fogá.“ Csizmadiáknak tehát ajánlatos ragasztószer volna. No szeretném látni, Klicstöl lepingálva, a „Borsszem Jankó“ azon második bizonyos emberét ha valami szelíd mennykö megütné s a boron kí­vül mindent leborzolna belőle, mily alak maradna hátra? Talán egész! Albániában a forradalom kitört, s az albá­niaiak a fegyvert nem akarják letenni 'mindaddig, mig régi jogaik nem biztosíttatnak. A török ha­jóhad egy része az albániai partokra csapatokat szállít. Legújabbak. Konstá ncinápoly, julius 30. A hajóhad egy része csapatszállitásokkal az albániai partokra in- dittatik. K a 11 a r o, jul. 30. Austria Montenegrónak 100000 frtot készül előlegezni útépítésre Rijikáig. Az ügy­nök politikai jelentősége van. Brünn, jul. 30. A kerületi torna-ünnepély min­den rendzavarás nélkül folyt le, a bevonulásban a torna- és tűzoltó-egyleteken kívül dalegyletek is, s ezen felül vagy 10000 főnyi néptömeg vettek részt. Berlin, julius 30. A szövetségi tanács Würtem- bergnek a dohányegyedáruságra vonatkozó javas­latát elvetette. Paris, julius 20. Az uj kölcsön kötvényei még nem szolgáltattak ki, ez alkalmasint csak a jövő hóban fog bekövetkezni. — Hiszik, hogy aTbiers- nek adott fölhatalmazás meghosszabbítása iránt jö­vő héten a nemzetgyűlésben indítvány fog tétetni. — Jules Favre még mindig a külügyek élén áll, azon várakozásban, hogy Thiers lemondását elfo­gadni fogja. Pár is, julius S0. Trochu választatott meg azon bizottság előadójává, a mely a toursi és bordeauxi kormánydelegáció dekrétumairól, különösen a had­seregben való előléptetést illetőleg, javaslatot adni van hivatva. Belő vár, julius 30. Rosenzweig altábornagy 8 a polgárosítás keresztülvitelére kinevezett kirá­lyi biztos Trn8zky főispán kíséretében ma vonult be Belovárra a lakosság nagy örömzaja köze­peit. — Becs, julius 31. A „N. fr. Pr.“ egy táviratot hoz Berlinből, a mely szerint a német kormány rendeletet adott ki, hogy az elsassi hivataloknál i lehetőleg elsassiak alkalmaztassanak, s Elsass és Lothringen csatornái mihamarább kijavíttassanak. München, julius 31. Bajor lapok müncheni le­velezői tudni akarják, hogy a német császár út­ját Gasteinba Münchenen át szándékoznék venni, s hogy a bajor király ennek viszonzásául az ősz­szel Berlinbe fogna utazni. Flórenc, julius 31. Rómából jelentik: a szin- dikus Garibaldi tábornoknak Róma fölszabadulá­j Ha a felhők távol vannak, szabad harangozni ! ellenük. Minek bebizonyítására a sarkadi (bereghi) harangozót meg is ütötte az „istennyila“. Sok furcsaságot jegyezhetnék még ki, de unal­mas nem szeretnék lenni. Eléggé megismerhettük i e néhány példából is, hogy könyvünk szerzője nem födözte föl a bölcseség kövét. A legnagyobb mér­tékben igaztalan volnék azonban, ha Sartorítól min­den érdemet megtagadnék — eltekintve a philo- zophiai dolgoktól. O jó szándékkal irta müvét, azon célból, hogy használjon. Hazafias előszavából álljon itt e rész, mely kibékit vele: „Olvastuk a magyarnyelvnek hajdani időkben való nagy birót, nevét, virágzó hecsületét; most el­lenbe annyira-való elhagyatását tapasztaljuk, hogy tulajdon fiai elhagyván született magyarnyelvöket a külső nyelveken kapkodnak, mervén állítani: hogy a magyarnyelv sovány, magtalan és a jeles tudományok megtanulására elégtelen, azért kapkod­nak, mondám, a külső nyelveken. Oh, ha most föl­támadnának a régi magyar Eleink! mit mondaná­nak az ilyes fiáknak? Bizony talán megköveznék vagy legalább maradékuknak el nem ösmernék őket. Hiszen a magyarnyelv egyik az elsők közül szaporaságra, bőségre, termékenységre nézve min­den nyelvek között helyt áll, akármi dolog fejte­getésében nem szorul idegen nyelvekre s nem kí­vántatik hozzá egyéb a gyakorlatnál.“ És most — feledjük el a rósz bölcsészt, de jó hazafit! Márki Sándor.

Next

/
Thumbnails
Contents