Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-01-22 / 7. szám
Harmadik évfolyam. Szerkesztőségi roda, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények küldendők: főutca 186. szám. 7-ik szám. Gyula január 22-kén 1871. Kiadó hivatal: Nagy Ferenc könyv- kereskedése , hová az előfizetési pénzek, hirdetések, hirdetési-dijak és reclamatiók küldendők. BÉKÉS Megjelen hetenként kétszer, vasárnap és csötörtökön. Előfizetési feltételek: POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ KÖZLÖNY. 1 “ÄÄ“1’ Hirdetések felvétetnek ; Gyulán a kiadó hivatalban; Pesten : Laug Lipót nemzetközi hirdetési1 irodájában (Erzsébettől- 9. sz.) Továbbá Neumann B. (Kigyó utca 6. sz.), és Singer Sándor (3 korona utca [ 5. sz.) hirdetési irodájában. — Hirdetési dijak : Három hasábos Garmondsor háromszori hirdetésnél 5 kr. ! Terjedelmes vagy többször megjelenő hirdetések kedvezőbb feltételek mellett vétetnek fel. — Kincstári illeték 1 minden egyes beiktatásért 30 kr. — A „Nyilttér“ben a 3 hasábos Garmondsor dija 15 kr. Kéziratok nem küldetnek vissza. egesz evre Egy pár szó az ipariskolák ügyében. Pesten, január 18. (□) A politikai kiegyezés óta úgy a napi sajtó, mint a képviselő jelöltek programijaikban és számos magán körben, az ipariskolák felállításának tontosságát és sürgős voltát egyhangúlag elismerték. — De mindezideig mi történt ez ügyben? Nagyon kevés, — sőt azt mondhatjuk, hogy általában semmi! Minek tulajdonítsuk ezt? — a közügyek iránti fásultságnak? Vagy tán a kormányt és országgyűlést vádoljuk mulasztással? Vagy tán anyagi helyzetünket, a költségek előteremtésének nehézségét, — a pénzt hozzuk fel okul? Nézetünk szerint — az ipariskolák lassú keletkezésének oka, mind a háromban rejlik. Hogy az érdekeltség a nagy közönség részéről — az ipariskolák iránt — csekély, kitűnik az országos iparegyesület jelentéséből, mely szerint az iparegyesület ipariskolai szervezeti javaslatát minden jelentékenyebb városi hatóságnak megküldé, de alig érkezett válasz a tisz. elöljáróságok részéről, és az itt-ott mutatkozott érdekeltség is eredménytelen maradt. Hogy a kormány sem tett eleget, az ipariskolák érdekében, midőn e célra a földművelés- ipar- és kereskedelemügyi ministe- rium budget-jébe — 1867-ben 6000 frt. évi összeget vett fel, mindenki elösmerheti. És hogy az országgyűlés is mulasztást követett el, midőn nagyobb összegnek fölvételét nem követelte, — ez is világos. Anyagi helyzetünket — a pénz hiányt — melyet sokan szeretnek felhozni, mint nyomatékos okot — sem fogadhatjuk el oly döntő okul, hogy mindaddig semmi féle ipariskoláink ne legyenek, mig országos pénzviszonyainak kedvezőbb helyzete mintatanodák felállítását meg nem engedi. Nem kivárnunk mink — most hamarosan — a korszin vonalán álló ipariskolákat létre hozni. Ez nem is vezetne célhoz. Elemi népiskoláink szervezete nem olyan, hogy ott a tanulók életpályájukhoz szükségelt előismereteket megszerezhessék, és mint iparos ta- noncok egyenesen a minta-tanodákba léphessenek : ezért kell ipariskoláinkat — viszonyainkat tekintetbe véve — úgy szervezni, hogy ezek az iparos tanoncok jelenlegi követelményeinek megfeleljenek. Célszerű és viszonyainknak megfelelő ipariskolákat olcsón is lehet létre hozni. Hogy miként? megmutatták a szászok és würtenbergiek, legközelebb pedig megmutatta az országos iparegyesület. A szászok, würtenbergiek — hol egész Németországon legfejlettebbek az ipariskolák — ipariskolái sem voltak mindjárt — kezdetben — a fejlettség jelen stádiumán. Ott is megvoltak — nagyrészt — mindazon akadályok, melyek nálunk hátráltatják az ipariskolák keletkezését. A pénz náluk sem volt oly bőségben, hogy kezdetben a korszinvonalán álló ipariskolákat létesíthettek volna. De azért ennek hiányában nem mondtak le az ipariskolákról, és nem halasztották ezeknek létesítését egy jobb időre, mint sokan nálunk szeretnék, kik ugyan az ipariskolák fontosságát elösmerik, de annak oly horderőt nem tulajdoninak, mint a minővel valóban bir. Ahoz nyúltak ők a mihez lehetett, a mi hatalmukban volt. Felhasználták a már meglevő taneszközöket és tanerőket; és ezt együtt tette a kormány a néppel, együtt áldozott, együtt fáradott az ipariskolák létesítésében; mert mind a két fél egyenlő mértékben érezte, hogy az iparos oktatás érdekében valamit tenni kell, mert csak az ipar kifejlődésével emel k ed hetik tökélyre a mezei gazdálkodás. Az nem hiányzott a németeknél, mi nálunk hiányzik: az ipariskolák iránti érdekeltség. Ez tette lehetővé, hogy oly kis községek is, mint Metzingen és Geisz- lingen, melyek egyenkint 3000 lelket számlálnak, jelenleg ipariskolákkal birnak, melyekben összesen 250 tanuló — 3—3 tanár vezetése alatt — nyer oktatást. Az országos iparegyesület kezdeményezése folytán — úgy a kormány, mint egyesek és társulatok pártfogása és áldozatkészsége mellett -— 1869-ben Pest kétrészében és Budán esti ipariskolák létesültek. Felhasználtuk mi is — mint a németek — a már meglevő taneszközöket és tanerőket. A pest-belvárosi ipariskola a reáliskolával, a Terézvárosi egy elemi-iskolával, a budai pedig a kir. reáliskolával kapcsoltatott egybe. A három ipariskolában — 1869/70 tanévben — működött 13 tanár , s mégis az oktatási költség csak 2868 írtra ment fel. Az iparegyesület országos nevéhez méltón járt el, midőn nem csak a fővárosban lépett fel — mint mozderő — az ipariskolák ügyében . hanem vidéken is. De, hogy itt kellő eredmény nem kísérte fellépését, az a közönség — közügyek iránti — fásultságából magyarázható ki. Nincs tudomásunk arról, hogy megyénk valamelyik mezővárosénak hatósága fel volt-e szállítva; de ha fel volt, és az illető elöljáróság még sem tett ez ügy érdekében egy lépést sem : e lelett méltán bámulnunk lehet. Oly kedvező helyzetben mint Békés- megye — az oktatási ügyet tekintve — hazánk kevés megyéje van. Szarvason nyolc osztályú gymnasium — mely hogy lyceum- má alakíttassák át, a megye és esperesség, közös érdeke — és egy kétosztályu magyar fielemi iskola van ; Csabán és Békésen al- reálgymnasiumok, s ezeken kívül megyénk minden községe el van látva — ha nem is kellő mennyiségben — népiskolákkal. Méltán elbámulhatunk, hogy Békésmegye, hol oly könnyű szerrel és olcsón juthatna a nagy közönség ipariskolákhoz — egy városában sem létesült eddigelé egyetlen egy ipariskola. Szeretjük hinni és reményleni, hogy Békésmegye mezővárosainak közönsége fel lógja tudni használni a kedvező körülményeket, és hogy már az ipariskolák létesítése csak idő kérdése. Gyula, jan. 20. Csak nehány hónap választja már el kormányunkat, hogy az ország azon átalános közóhajtásának eleget tehessen, miszerint a közigazgatás a törvénykezéstől végkép elkülönittessók. Kormányunk e nagy kötelessége érzetében, jóllehet még a törvényszéki és járási kir. bíróságok székhelyei végleg a törvényhozás által meg nem állapíttattak, a 25-tös bizottság által elfogadott alapokon azon reményben, hogy azok a képviselő- háznál sem fognak nagy változtatást szenvedni, már felhívta a megyéket, hogy a kir. törvényszékek és járási bíróságok helyiségéül szolgálandó épületek tekintetében nyilatkozzanak; jelesen, hogy vannak-e a megyék és városok birtokában oly, a célnak megfelelő épületek, melyek ingyen, vagy a méltányosságnak megfelelő örök árért, vagy tar- tósb idejű bér mellett a kincstár birtokába bocsáthatók ? Az igazságügyi ministeriumnak a f. év 1-sö napján aláirt ez érdembeni a megyékhez intézett megkereső levele, midőn e sorokat Írjuk, rendszerinti első alispánunk gondoskodása szerint, hihetőleg már minden megyei községek elöljáróinak kezéhez jutott oly célból, hogy ez érdemben a járási föszol- gabirák elnöklete alatt képviselői üléseket tartván, ott ezekre nézve szabatosan körvonalozott megál- apodást hozván létre, s azt Írásba foglalva, a járási tisztviselők, esetleg a községek választott képviselői az ez érdemben január 30-án Gyulán tartandó központi bizottság előtt ezzel együtt jelenhessenek meg; mely bizottság hivatva van e tekintetben a közelebb tartandó bizottmányi közgyü- ésre ez érdemben a ministeriumhoz felterjesztendő javaslatot elkészíteni. Nem kételkedünk, hogy e tekintetben a járási bíróságok székhelyeitől kitűzött községek, felismerve azon nagy előnyöket, melyet az által nyernek, hogy jövőre járási székhelyeiken nemcsak a köz- igazgatás, de törvénykezési és telekkönyvi szükségeikben ott együtt találhatják biráikat, nem ké- sendenek a kormány felhívásának olykép felelni meg, hogy méltányos és áldozatkész ajánlataik által is ezen bíróságoknak kebelükben mielőbb leendő felállithatását megkönnyítve, lehetővé tegyék ; mert teljesen osztjuk a megye bizottmány közelebb múlt ülésében kimondott azon nézetet, hogy népünknek egyenesen érdekében van, hogy a mostani közigazgatási járási székhelyeiken találják fel egyidejűleg törvénykezési és telekkönyvi biráikat is; miből kifolyólag a járási községeknek csak is olyatén intézkedéseit helyeselhetjük, melyek ezen a megye által kimondott elvnek megfelelöleg járnak el határozataik hozatalában.
