Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-06-22 / 50. szám
lát, hanem az emberi gyarlóság tömeges és szomorúan eclatans nyilvánulását, melynek igazságos megitélője csak Isten lehet; a ki úgy látja, hogy ezen eset itt alant, egyetlen törvénycikk szerint ítélhető meg s ez az, mely a salus reipublicae-ről szól, szóval a ki nem büntetni akar közönséges értelemben, hanem békiteni, a felháborodott község belső nyugalmát visszaadni miként mi, arra nézve a fentebbi kérdések megfejtése céltalan, sőt a békités ügyére nézve a legveszélyeztetőbb. A büntetés, a biinhődés egy másik módja azonban itt sem maradhat el, bűnhődnie kell mindenkinek és pedig hibájának mértéke szerint, ezt kívánja a megsértett béke, ehez joga van sértője ellenében minden sértettnek. S mely revelatio utján jussunk e felső igazsághoz, mert ilyet embernek tenni nem adatott...! Igen is, revelatio utján jutunk ezen igazságtételhez, de az ép azon emberek által nyilatkozzék, a kik hibáztak, Ítéljenek ők önmaguk felett, appellnlva a gyarlóságtól az értelem, a szív erényéhez, ez lesz a legszebb ítélet, mely előtt tisztelettel hajlik meg minden valódi nemes. A múltra ki-ki fátyolt vessen! Ez az igazságtétel. És az elégtétel a bünhődés... ? Oh, ez abból önkényt foly, ebben ne kételkedjenek. Ki-ki sértő, ki-ki sértett egy személyben, s mentül előbbre járt a szomorú ügyben, annál inkább volt sértő, annál inkább volt sértett egyszersmind. Az igazságtétel ezen nemével tehát ki-ki hibája és sérelmének mértéke szerint bűnhődik s nyer elégtételt a sértőjén veendő elégtételről való lemondással és szenvedélyének fájó leküz- d é s é v e 1. Ez a legteljesebb elégtétel, ez aleg- keserübb bünhődés. A közönyösek is bűnhődnek igy, ők ér- zendik miként. Az alattomos ármánykodók, ha vannak, bár ne volnának, ezek fe n y i t v e lesznek azzal, hogy átkos hálójukat széttépve látják. Egyébiránt, ha ilyenek volnának, mit hinni nem akarunk — adjon isten jövőre nekik is — jobb erkölcsöt. Igen, igen polgártársak, tartsanak önök maguk felett egy ily ítéletet, a legférfiasabbat, a legigazságosabbat, a legsulyosabbikat,aleg- kikerülhetlenebbet, de egyszersmind az önök helyzetében az egyedül lehetőt, az egyedül kibékitőt. Van önök közt pap, bölcselő, politikus, iparos, kereskedő, földmives; szóljon a pap az irás, a bölcselő a bölcseség, a politikus a józan politika, a társadalmi érdekek, a kereskedő, iparos, földész, a gazdá- szati nagy tényezők ne\ ében, és ki lesz gyenge, avagy megátalkodott saját énjét, saját hiúságát, érdekét vagy akár saját sérelmét is ama nagy érdekek fölé helyezni! Reméljük, ilyen nem lesz senki. Ezt tegyék testvérek mentül őszintébben, teljesebben s mentül elébb, inkább ma, mint holnap, inkább reggel, midőn a nap kél, mint este, midőn ismét egy nap múlt el önök haragja felett! Siessenek, hogy ha ő eljön, a ki a bűnöst feltalálni küldetett, ilyet már ne találjon, hogy önök összeölelkezve fogadhassák őt, mondván: mi mindnyájan egyaránt hibásak voltunk, de megbün- hődtünk már egy belső igazság törvénye szerint; tegyék önök ezt, vegyék ki a világi igazság szolgája kezéből a pallost, mely neki úgy is nehéz; cseréljék azt fel olaj ággal, melylyel küldői előtt megjelenjen s mondhassa: „megszegtem törvényieket, de megmentettem a községet, melyet fényi téridők valátok, visszaadván azt ö n- nönmagának, vissza a társadalom- n a k.“ Cselekedjenek önök e szerint, testvérek, a haza nevében, melyet önök annyira imádnak. Ez a mi véleményünk, ez ítéletünk, melynek kimondásával megtettük kötelességünket oly igaz lélekkel, mint a minő igaz az, hogy toliunkat a legmélyebb megindulással tesszük le. „Fátyolt a múltra slegyen béke velün k.u Békésmegye bizottmányának 1871. évi juniushó 12-én és folytatva tartott közgyűlése. (Folytatás.) Junius 15-ikén. A megyeszervezési ügy. Elnöklő főispán ur előterjeszti, miszerint a köztörvényhatóságok országszerte rég óhajtott rendezésének ideje bekövetkezvén, az ezt targyazó 1870- ik évi XLII. t. c. tényleges életbeléptetését előkészítő átmeneti intézkedések megtétele e megye közönségének is most már feladatává vált, s minthogy ezen előintózkedések megtételére épen a mai nap (jun. 15-ke) lön kitűzve : a közgyűlés e te- kintetbeni első teendőjét az idézett törvénycikk idevonatkozó 91-ik §-ában előirt, s a főispán elnöklete alatt működendő küldöttségnek megalaki tása képezi; mely küldöttség mindazokra nézve, mik a megye jövő szervezésének mikénti megállapítására vonatkoznak, tervezetet dolgoz ki, s ezt egy ujjabban egybe hivandó s a kérdéses tervezet megbirálására hivatott közgyűlésnek mutatja be. — Mely ebbeli előadása után elnöklő főispán ur azon tekintetből, hogy a fentérintett és szükségképen számos tagból alakíttatni kellő küldöttség tagjainak megválasztására nézve könnyebbség érethessék, s maga részéről egy névsor-tervezetet terjeszt elő s azt a megye közönségének elfogadásra ajánlja. A megye közönsége elnöklő főispán ur által a fennforgó körülmények méltányos figyelembe vétele mellett előzőleg egybeállitott névsort magáévá tévén elfogadja s ekként a szervezeti előmunkálatok elkészítésére hivatott küldöttség a főispán ur elnöklete alatt következő tagokból álland és pedig: Asztalos István, Ambrus Lajos, Beliczey István, Beliczey Rudolf, Boros István, Baranovics Gergely, Bodoky Lajos, Csorba Mihály, Cziffra Imre, Eör- dögh .Frigyes, Farkas Gábor, Fónagy Károly, Fe- renczy Alajos, Farkas Béla, Fábry Márton, Fol- tényi Ignáe, Glazer Károly, Hajóssy Ottó, Huszka Mihály, Jancsovits Pál, Janó Sándor, Justh István, Karassiay István, Kertay Zsigmond, Kalmár Mihály, Keblovszky Lajos, Keller Imre, Kemény Mihály, Keresztesi György, Kis Károly, dr. Kovács István, Ladits György, Lubinszky Ede, Mikolay István, Nagy Károly, Novák Kamii, Nyikora Mihály, Oláh Sándor, Omaszta Szilárd, Ormos János, Party Ferenc, Poól Dániel, Popovits Jusztin, Reök István, Szánthó Alajos, Sail Károly, Székács Pál, Sztra- ka György, Szombathelyi Gyula, Szulimán István, Szakáll Lajos, Thaisz Gyula, Tuczentaller Antal, báró Wenckheira László, gróf Wenckheim Frigyes, Végh József, Wilim János, Zöldi János. Minthogy pedig a küldöttségnek számos vidéken lakó tagjai vannak, a megye közönsége azon méltányossági tekintetből, hogy a vidéki tagoknak a megtartandó tanácskozmányokrai megjelenése meg- könnyittessék: az általuk esetenkint teendő fuvarozási kiadásoknak házipénztárából leendő megté- rittetését kimondandónak találja. Ezzel a közgyűlés d. e. 11 órakor e napra befejeztetett azon okból, hogy a szervezési küldöttség még ugyan e nap délelőttjén egybeülvén, további teendői felett határozzon. A küldöttség déli 12 órakor főispán ur ő méltósága elnöklete alatt egybe ült s előadójául Hajóssy Ottó, b. tagot választván meg, feladatának sikeresebb és gyorsabb megoldhatása tekintetéből négy szakosztályra oszlott, s a szervezési törvény 91-ik §-ában előirt teendőket a szakosztályok között következőleg osztotta meg, és pedig: az érintett szakasz a) és c) pontjában előirt teendőket az első; a b) f) h) pontokban foglalt teendőket a második; az e) pont alattiakat a harmadik; a g) pont alattiakat pedig a negyedik szakosztályra bízta. Ezzel az elnök a bizottsági ülést berekesztvén, következett a fentebbiek szerint alakított szakosz tályok alakulási tanácskozmánya, mely külön-kiilön helyiségekben egy időben megtartott tanácskoz- mányok eredménye a következő: az első szakosztály elnöke Kalmár Mihály, előadója H a- jóssy Ottó; a második szakosztály elnöke Asztalos István, előadója Cziffra Imre ; a harmadik szakosztály elnöke Ladies György, előadója Huszka Mihály; a negyedik szakosztály elnöke báró Wenckheim László, előadója Nagy Károly lesz. Az ekként megalakult szakosztályok működésének, valamint átalában a szervezést tárgyszó előmunkálatok tüzetes ismertetését lapunk annak idején pontosan hozandja. (Folytatása következik.) A delegátiókból. B é c s, jun. 17. A magyar delegátió hadügyi albizottság ma d. e. 10 órakor kezdé tanácskozásait, melyben a kormány részéről Benedek tábornokon kívül a hadügyminÍ8terium két főbb hivatalnoka is részt vett. Az állandó elhelyezés és á territoriális divisió tárgyában benyújtott tervezetek megvizsgálására kiküldött választmányok szóval jelentést tettek. A területi hadosztályok iránti javaslat helyesléssel találkozott, ellenben az állandó elhelyezés iránti tervezet hosszasb eszmecserére szolgáltatott okot, különösen azon tekintetből, hogy Magyarországban 24 gyalogezred, ezek között 22 magyar, 12 lovasezred, melyek közt 11 magyar, elhelyezendő. Az albizottság a gyalogság és lovasság közti ezen kedvezőtlen viszony megváltoztatását sürgeti; továbbá kívánja, hogy a magyar sz. korona országaiból kiállított újoncok nagyobb mérvben Boroztassanak a lovasságba, illetőleg, hogy a megállapított lovassági létszámba mennél több magyar vétessék. Egyebekben helyben hagyatott a küldöttség jelentése. Ezután az albizottság a költségvetés részletes tárgyalását megkezdette. Az I. címben az ezredesek, alezredesek, és azon rangú orvosok és had- birák magasabb fizetése megszavaztatott; ellenben gyalogságnál alkalmazandó lovas századosok lóilletménye, minthogy ez nem ismertetett el okvetlenül szükségesnek, mellöztetett. A tengerészeti albizottság d. e. 11 órakor szintén ülést tartott, és a hozzá utasított költségvetés 4. és 5. címét tárgyalta. A 4. cim „tengeri szolgálat“ nehány jelentéktelen észrevétel után hely- benhagyatott; az 5. cim „intézetek“ tételein sem történt változás, azonban lényegesb észrevételekre szolgáltatott alkalmat. így folvilágositást igényelt azon körülmény, hogy az intézetek összes szükséglete 1872-re csekélyebb, mint az idén; a mi abban találja magyarázatát, hogy némely összegek most más címek alatt fordulnak elő. Továbbá a polai iskolának közös költségen föntartása azzal igazoltatott, hogy az iskolát tulnyomólag a haditengerészetnél szolgáló családatyák gyermekei látogatják, és hogy ezen intézet nélkül az említett gyermekek nem találnak Polában elégséges iskolát. — Szóba hozatott végre, hogy a Fiúméban közös költséggel föntartott tengerészeti iskolákban a magyar nyelv kötelezett tantárgy legyen. Ennek ellenében megjegyeztetett, hogy a tengerészeknek csak csekély mértékben van szükségük hivatásukban a magyar nyelvre, a magyarul tanulni kívánók igényeinek pedig elég van téve az által, hogy a fiumei intézetekben három magyar tanár működik. — Az ülés befejeztetett d. u
