Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-01-19 / 6. szám
6-ik szám. Harmadik évfolyam. Gyula január 19-kén 1871. Szerkesztőstgi iroda, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények küldendők: főutca 186. szám. Kiadó hivatal: Nagy Ferenc könyv- kereskedése , hová az előfizetési pénzek, hirdetések, hirdetési-dijak és reclamatiók küldendők. BÉKÉS Megjelen hetenként kétszer, vasárnap és csötörtökön. Előfizetési feltételek: POLITIKAI ES VEGYES TARTALMÚ KÖZLÖNY. I Hirdetések felvétetnek ; Gyulán a kiadó hivatalban; Pesten : Lang Lipót nemzetközi hirdetési < irodájában (Erzsébettel- 9. sz.) Továbbá Neumann B. (Kigyó utca 6. sz.), és Singer Sándor (3 korona utca ' 5. sz.) hirdetési irodájában. — Hirdetési dijak : Három hasábos Garmondsor háromszori hirdetésnél 5 kr. Terjedelmes vagy többször megjelenő hirdetések kedvezőbb feltételek mellett vétetnek fel. — Kincstári illeték minden egyes beiktatásért 30 kr. — A „Nyílttérien a 3 hasábos Garmondsor dija 15 kr. Kézlratolc nem küldetnek vissza. egesz evre A háború nyomorával sújtott franciák részére következő újabb adakozások folytak be : a „gyulai nők“ ivén : özv. gróf Wenckheim Jőzsefné 15 frt, Ferenczy Alajosné 3 frt, Kliment Gyuláné egy arany, özv. Wallner Andrásné 3 frt, Erkelné, özv. Baranovics Kálmánná, Németh Antalné, Németh Józsefné, Németh Mariska, Németh Lujza, Bak Rozália, Lóderer Lajosné, Kis Irén, Kis Er- nesztin, Dubányi Imréné, Moldoványi Alajosné, Czingulszky Józsefné, Birsy-Hollaky Blanka, To- pits Lujza, Moldovány Mimi, Fábry Mártonná, Wallfisch Bernátné, Schriffert Julia, Gottlieb Fe- rencné, Keller Imréné, özv. Hüke Józsefné, Hüke Viktória, Dömsödi Lujza, Toncz Anna, Terényi Lajosné, Paulovytz Béláné, Fónagy Károlyné, Tessedik-Kövér Anna, Reinhard Józsefné, Kontur Róza, Rosenthal Zsigmondné 1 frt, Farkas Zsig- mondné 3 frt, Hajóssy-Erkel Agnes 2 frt, Farkas Mariska 2 frt, Eleméri-Farkas Minka 2 frt, Stummer Gyuláné 2 frt, özv. Beliczey Józsefné 2 frt, Habinay Gizella 30 kr, Szántó Alajosné 50 kr, Dánielné 50 kr, id. Frailer Józsefné 50 kr. Farkas Gábor K.-Ladányról 5 frt. Befolyt tehát eddigelé e célra összesen 342 frt 40 kr, 4 arany, 1 tallér és 60 frank aranyban, Fogadják a lelkes adakozók, a szerencsétlen franczia nemzet iránt eként tanúsított részvétükért legforróbb köszönetünket. A befolyt segélypénz általunk a franczia köztársaság főconsulának Pestre egyideüleg megküldetik. A „Békés“ szerkesztősége. Az árvíz és az önkormányzat. Ha valaki sajátságosnak s talán bizarr- nak tartaná az eszmetársulatot árvíz és ön- kormányzat között, s ebből folyólag azon kérdést intézné hozzánk : mi köze e látszólag oly heterogen két dolognak egymáshoz, mi részünkről a kérdezőt az iránt interpellálnék, bir-e tudomásával a legközelebb múlt napok eseményeinek s különösen volt-e f. hó 12-én az árvíz tárgyában rendkivülileg összehivott megyegyülésen ? Ha tudatával bir a közelmúlt eseményeinek, ha még hozzá fültanuja lévén a gyűlés tárgyalásának, mindemellett újból azt kérdezné : mi köze hát voltaképen a két dolognak egymáshoz ? azonnal tisztában lennénk a felett, hogy jó emberünk a magyar telivér önkormányzat s nem a gyakorlati szerény angol self-governement iskolájának növendéke. A megye rendkívüli közgyűlése, a veszély közepette bennünket látogatásával szerencséltető s huzamosabb ideig közöttünk idéző főispánunk által összehivatott, tanácskozandó egy újabb veszélynek ha lehet elhárítása, vagy ha ez lehető nem volna, a baj enyhítésére szükséges rendszabályokról. Főispánunk, midőn ezt tévé, eleget tett az önkormányzat azon követelményének, mely ily cardinalis dologban a sorsunk feletti intézkedést első sorban magunk számára vindicálja; felolvasta expose-ját a legközelebb teendők felett a Körös-tíerettyó szabályozás főmérnöke, s körvonalozta teendőinket. Azt hinné bárki is, hogy a tanácskozás főirányát a teendők mikónt-je alkotá. Dehogy alkotá! — Legelőször is laicus felületességgel megtámadtuk az eddigi tökéletlen szabályzási munkálatokat s nem véve figyelembe, hogy minden emberi mü csak a rendes eshetőségekre alapított számításon épül, s hogy egy szabályzó mérnöknek sem juthatott eszébe távirati utón kérdést intézni az illetőhez az iránt, méltóztatik-e az egek csatornáit valamikor tizenhat egymás után következő hónapra megnyitni, majd hogy végzésileg ki nem mondók, hogy ma megyénk az ár- viz dolgában roszabbul áll, mint állott a szabályzási munkálatok kezdete előtt, s min denki rettegve várta : ergo huzzuk le a gátakat, töltsük be az átmetszéseket, rontsuk le, mit eddig építettünk. És én nem állok jót érette, váljon nem vettük volna-e ez indítványt is komoly tárgyalás alá. Utoljára is azonban megelégedtünk azon indítvány keresztülvitelével, melynek értelmében a magas kormány felkérendőnek határoztatott, hogy a Körös-Berettyó szabályzási munkálatokat felkarolva eszközölje kebeléből kiinduló egyöntetű mivelet utján azt, mit azon megyék autonom hatósága, melyeknek területén e vizek rakoncátlankodnak, tenni nem képes. Alig hisszük, bogy ha a Körösök és a Berettyó valamely angolországi folyó volna, az angol önkormányzati hatóságok — habár nem minden rendkívüli, de kétségtelenül a rendes eshetőségek ellen magukat már rég nem biztosították volna helyzetünkben. Mi azonban a helyett, hogy a testvérmegyékkel karöltve igyekeztünk volna már egyszer e tekintetben komolyan tenni valamit, elnézzük a meglevő gátakat mily kényelmesen rágja az idő foga, a helyett, hogy azokat időről-időre csekély erővel tatarozva, jókarban fentartani igyekeznénk; elnézzük, hogy több helyen miként vonatnak le a védtöltések azon boldog hitben ringattatva magukat, hogy miután tiz évig nem volt árvizünk, a tizenegyedikben sem lesz. Ha jő a veszély, szorongó kebellel lessük annak elvonulását; ha a tömeg a maga s vagyona • megmentésére tenni nem akar, nem merjük a komoly ráncokba szedett szemöldök imponáló kifejezését mutatni, s ha a tömeg még hozzá fenyegetőzni kezd, felelőssé tesszük előtte saját mulasztásainkért a kormányt s tétlenségünket a kormány vétkes mulasztásainak bün- rovatára Írjuk, mint teszi ezt az érdemes „Hon“ is; és hogy mégis láttassunk tenni valamit, nem azt mondjuk a tömegnek : segíts magadon s Isten is úgy segít rajtad, hanem : siess oh kormány és segíts! s magunkat, mint élhetetlenek, vetjük a kormány karjai közé. E benyomást téve reánk a megye legközelebbi gyűlése azon többszerü indítványokkal, melyek a tárgyalás folyamán hallhatók voltak, e benyomástól nem bírunk szabadulni különösen akkor, midőn bizonyos oly nemű indítvány is merült fel, hogy a kormány szedje a szabályozási költségeket az illetőktől s hajtsa végre a szabályozási munkálatokat, mintha mondottuk volna, hogy pénzünk ugyan van, mellyel e munkálatok költségeit fedezhessük, de hogy saját pénzünkért magunk dolgoztassunk, ahoz vagy kényelmesek vagy élhetetlenek vagyunk. Ali részünkről megengedjük, sőt hisszük is, hogy a Körös-Berettyó szabályozási munkálatok a kormány vezetése alatti erélyes és egyöntetű eljárás és vezetés mellett célszerűbben és hamarább esz- közölhetők leendenek, mint a megyék közvetítése mellett, hanem ugyanakkor, midőn ezt megengedjük és hisszük is, reméljük, hogy azok, kik az önkormányzatot ilynemű indítványaikkal arcul verik, következetesek lesznek önmagukhoz s ha a szabályozás kérdésénél többet várnak a kormány kezeibe letett öszpontositástól megengedik, hogy vannak ennél még fontosabb ügyek is, melyeknél az önkormányzat épen oly tehetetlennek bizonyulna he. Azon önkormányzat, mely bennünket az árvíztől meg nem ment, aligha fog megmenteni, hogy úgy szóljunk, török- és tatártól, pedig ugyanazok, kik e téren ön- kormányzatunk szegénységi bizonyitványát aláirni segítenek, mindent, még a szabadságot is egyedül az önkormányzattal vélik megmenthetőnek. Országgyűlési tudósítás. Jan. 12. Elnök Somssich Pál: a központi bizottság jelentése nem készülvén el, a napirend megállapítását kéri. Az elnök által ajánlt sorozathoz— a ministerek s a fiumei provisorium költségeinek megállapitása— Ghyczy K. az 1869-iki zárszámadásról szóló pénzügyi bizottság jelentését kivánja csatoltatni. Jan. 13. A központi bizottság előadója Györffy Gyula, az ujonezozási törvényjavaslat cimére nézve az 1867. 12. t. ez. 12. és 14. §-hoz képest a következőleg történendő megváltoztatást indítványozza : Törvényjavaslat a magyar hadsereghez és haditengerészethez 1871-ik évben kiállítandó ujoncz- és póttartaléki jutalékok megajánlása tárgyában. A 3. 4. 6. és 7. osztályok külön véleményt terjesztenek elő Királyi P. által, s a törvényjavaslat cimét megtartják. Jan. 16. Tárgy az ujoncozási törvényjavaslat. Ivánka Imre: Soha szívesebben nem ajánlja meg .az újoncokat, mint most, midőn a közp. bizottság azokat a magyar hadsereg kiegészítésére kéri. Ezután elmondja, hogy a sorozásoknál történni szó-
