Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-01-19 / 6. szám

6-ik szám. Harmadik évfolyam. Gyula január 19-kén 1871. Szerkesztőstgi iroda, hová a lap szellemi ré­szére vonatkozó közle­mények küldendők: fő­utca 186. szám. Kiadó hivatal: Nagy Ferenc könyv- kereskedése , hová az előfizetési pénzek, hir­detések, hirdetési-dijak és reclamatiók küldendők. BÉKÉS Megjelen hetenként kétszer, va­sárnap és csötörtökön. Előfizetési feltételek: POLITIKAI ES VEGYES TARTALMÚ KÖZLÖNY. I Hirdetések felvétetnek ; Gyulán a kiadó hivatalban; Pesten : Lang Lipót nemzetközi hirdetési < irodájában (Erzsébettel- 9. sz.) Továbbá Neumann B. (Kigyó utca 6. sz.), és Singer Sándor (3 korona utca ' 5. sz.) hirdetési irodájában. — Hirdetési dijak : Három hasábos Garmondsor háromszori hirdetésnél 5 kr. Terjedelmes vagy többször megjelenő hirdetések kedvezőbb feltételek mellett vétetnek fel. — Kincstári illeték minden egyes beiktatásért 30 kr. — A „Nyílttérien a 3 hasábos Garmondsor dija 15 kr. Kézlratolc nem küldetnek vissza. egesz evre A háború nyomorával sújtott franciák ré­szére következő újabb adakozások folytak be : a „gyulai nők“ ivén : özv. gróf Wenckheim Jőzsefné 15 frt, Ferenczy Alajosné 3 frt, Kliment Gyuláné egy arany, özv. Wallner Andrásné 3 frt, Erkelné, özv. Baranovics Kálmánná, Németh Antalné, Né­meth Józsefné, Németh Mariska, Németh Lujza, Bak Rozália, Lóderer Lajosné, Kis Irén, Kis Er- nesztin, Dubányi Imréné, Moldoványi Alajosné, Czingulszky Józsefné, Birsy-Hollaky Blanka, To- pits Lujza, Moldovány Mimi, Fábry Mártonná, Wallfisch Bernátné, Schriffert Julia, Gottlieb Fe- rencné, Keller Imréné, özv. Hüke Józsefné, Hüke Viktória, Dömsödi Lujza, Toncz Anna, Terényi Lajosné, Paulovytz Béláné, Fónagy Károlyné, Tessedik-Kövér Anna, Reinhard Józsefné, Kontur Róza, Rosenthal Zsigmondné 1 frt, Farkas Zsig- mondné 3 frt, Hajóssy-Erkel Agnes 2 frt, Farkas Mariska 2 frt, Eleméri-Farkas Minka 2 frt, Stum­mer Gyuláné 2 frt, özv. Beliczey Józsefné 2 frt, Habinay Gizella 30 kr, Szántó Alajosné 50 kr, Dánielné 50 kr, id. Frailer Józsefné 50 kr. Farkas Gábor K.-Ladányról 5 frt. Befolyt tehát eddigelé e célra összesen 342 frt 40 kr, 4 arany, 1 tallér és 60 frank aranyban, Fogadják a lelkes adakozók, a szerencsétlen franczia nemzet iránt eként tanúsított részvétükért legforróbb köszönetünket. A befolyt segélypénz általunk a franczia köztársaság főconsulának Pest­re egyideüleg megküldetik. A „Békés“ szerkesztősége. Az árvíz és az önkormányzat. Ha valaki sajátságosnak s talán bizarr- nak tartaná az eszmetársulatot árvíz és ön- kormányzat között, s ebből folyólag azon kérdést intézné hozzánk : mi köze e látszó­lag oly heterogen két dolognak egymás­hoz, mi részünkről a kérdezőt az iránt in­terpellálnék, bir-e tudomásával a legköze­lebb múlt napok eseményeinek s különö­sen volt-e f. hó 12-én az árvíz tárgyában rendkivülileg összehivott megyegyülésen ? Ha tudatával bir a közelmúlt eseményei­nek, ha még hozzá fültanuja lévén a gyű­lés tárgyalásának, mindemellett újból azt kérdezné : mi köze hát voltaképen a két dolognak egymáshoz ? azonnal tisztában lennénk a felett, hogy jó emberünk a ma­gyar telivér önkormányzat s nem a gya­korlati szerény angol self-governement is­kolájának növendéke. A megye rendkívüli közgyűlése, a veszély közepette bennünket látogatásával szeren­cséltető s huzamosabb ideig közöttünk idé­ző főispánunk által összehivatott, tanácsko­zandó egy újabb veszélynek ha lehet el­hárítása, vagy ha ez lehető nem volna, a baj enyhítésére szükséges rendszabályok­ról. Főispánunk, midőn ezt tévé, eleget tett az önkormányzat azon követelményé­nek, mely ily cardinalis dologban a sorsunk feletti intézkedést első sorban magunk szá­mára vindicálja; felolvasta expose-ját a leg­közelebb teendők felett a Körös-tíerettyó szabályozás főmérnöke, s körvonalozta teen­dőinket. Azt hinné bárki is, hogy a ta­nácskozás főirányát a teendők mikónt-je alkotá. Dehogy alkotá! — Legelőször is laicus felületességgel megtámadtuk az ed­digi tökéletlen szabályzási munkálatokat s nem véve figyelembe, hogy minden embe­ri mü csak a rendes eshetőségekre alapí­tott számításon épül, s hogy egy szabály­zó mérnöknek sem juthatott eszébe táv­irati utón kérdést intézni az illetőhez az iránt, méltóztatik-e az egek csatornáit va­lamikor tizenhat egymás után következő hónapra megnyitni, majd hogy végzésileg ki nem mondók, hogy ma megyénk az ár- viz dolgában roszabbul áll, mint állott a szabályzási munkálatok kezdete előtt, s min denki rettegve várta : ergo huzzuk le a gá­takat, töltsük be az átmetszéseket, rontsuk le, mit eddig építettünk. És én nem állok jót érette, váljon nem vettük volna-e ez indítványt is komoly tárgyalás alá. Utoljára is azonban megelégedtünk azon indítvány keresztülvitelével, melynek értel­mében a magas kormány felkérendőnek határoztatott, hogy a Körös-Berettyó sza­bályzási munkálatokat felkarolva eszközöl­je kebeléből kiinduló egyöntetű mivelet utján azt, mit azon megyék autonom ha­tósága, melyeknek területén e vizek rakon­cátlankodnak, tenni nem képes. Alig hisszük, bogy ha a Körösök és a Berettyó valamely angolországi folyó vol­na, az angol önkormányzati hatóságok — habár nem minden rendkívüli, de kétség­telenül a rendes eshetőségek ellen magu­kat már rég nem biztosították volna hely­zetünkben. Mi azonban a helyett, hogy a testvérmegyékkel karöltve igyekeztünk vol­na már egyszer e tekintetben komolyan tenni valamit, elnézzük a meglevő gátakat mily kényelmesen rágja az idő foga, a he­lyett, hogy azokat időről-időre csekély erő­vel tatarozva, jókarban fentartani igyekez­nénk; elnézzük, hogy több helyen miként vonatnak le a védtöltések azon boldog hit­ben ringattatva magukat, hogy miután tiz évig nem volt árvizünk, a tizenegyedikben sem lesz. Ha jő a veszély, szorongó kebel­lel lessük annak elvonulását; ha a tömeg a maga s vagyona • megmentésére tenni nem akar, nem merjük a komoly ráncok­ba szedett szemöldök imponáló kifejezését mutatni, s ha a tömeg még hozzá fenye­getőzni kezd, felelőssé tesszük előtte saját mulasztásainkért a kormányt s tétlenségün­ket a kormány vétkes mulasztásainak bün- rovatára Írjuk, mint teszi ezt az érdemes „Hon“ is; és hogy mégis láttassunk tenni valamit, nem azt mondjuk a tömegnek : segíts magadon s Isten is úgy segít raj­tad, hanem : siess oh kormány és segíts! s magunkat, mint élhetetlenek, vetjük a kormány karjai közé. E benyomást téve reánk a megye leg­közelebbi gyűlése azon többszerü indítvá­nyokkal, melyek a tárgyalás folyamán hall­hatók voltak, e benyomástól nem bírunk szabadulni különösen akkor, midőn bizo­nyos oly nemű indítvány is merült fel, hogy a kormány szedje a szabályozási költ­ségeket az illetőktől s hajtsa végre a sza­bályozási munkálatokat, mintha mondottuk volna, hogy pénzünk ugyan van, mellyel e munkálatok költségeit fedezhessük, de hogy saját pénzünkért magunk dolgoztassunk, ahoz vagy kényelmesek vagy élhetetlenek vagyunk. Ali részünkről megengedjük, sőt hisszük is, hogy a Körös-Berettyó szabá­lyozási munkálatok a kormány vezetése alatti erélyes és egyöntetű eljárás és veze­tés mellett célszerűbben és hamarább esz- közölhetők leendenek, mint a megyék köz­vetítése mellett, hanem ugyanakkor, midőn ezt megengedjük és hisszük is, reméljük, hogy azok, kik az önkormányzatot ilynemű indítványaikkal arcul verik, következetesek lesznek önmagukhoz s ha a szabályozás kérdésénél többet várnak a kormány ke­zeibe letett öszpontositástól megengedik, hogy vannak ennél még fontosabb ügyek is, melyeknél az önkormányzat épen oly tehetetlennek bizonyulna he. Azon önkormányzat, mely bennünket az árvíztől meg nem ment, aligha fog meg­menteni, hogy úgy szóljunk, török- és ta­tártól, pedig ugyanazok, kik e téren ön- kormányzatunk szegénységi bizonyitványát aláirni segítenek, mindent, még a szabadsá­got is egyedül az önkormányzattal vélik megmenthetőnek. Országgyűlési tudósítás. Jan. 12. Elnök Somssich Pál: a központi bizott­ság jelentése nem készülvén el, a napirend megál­lapítását kéri. Az elnök által ajánlt sorozathoz— a ministerek s a fiumei provisorium költségeinek megállapitása— Ghyczy K. az 1869-iki zárszáma­dásról szóló pénzügyi bizottság jelentését kivánja csatoltatni. Jan. 13. A központi bizottság előadója Györffy Gyula, az ujonezozási törvényjavaslat cimére nézve az 1867. 12. t. ez. 12. és 14. §-hoz képest a kö­vetkezőleg történendő megváltoztatást indítványoz­za : Törvényjavaslat a magyar hadsereg­hez és haditengerészethez 1871-ik évben kiállí­tandó ujoncz- és póttartaléki jutalékok megaján­lása tárgyában. A 3. 4. 6. és 7. osztályok külön véleményt terjesztenek elő Királyi P. által, s a törvényjavaslat cimét megtartják. Jan. 16. Tárgy az ujoncozási törvényjavaslat. Ivánka Imre: Soha szívesebben nem ajánlja meg .az újoncokat, mint most, midőn a közp. bizottság azokat a magyar hadsereg kiegészítésére kéri. Ez­után elmondja, hogy a sorozásoknál történni szó-

Next

/
Thumbnails
Contents