Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-01-19 / 6. szám

kott visszaélések által különösen a honvédség meny­nyit veszt, vannak egész osztályok, kik a katonai kötelezettség alól kivonják magukat, és ez okozza a magyar tisztek hiányát. Az egy éves önkéntes szolgálati ideje alatt csakis katona legyen. Kivánja, hogy a védtörvénybe oly módosítás hozassék, mely lehetővé teszi, hogy a vagyonosak ne bújhassanak ki a szegények rovására. Andrássy ministerelnök Ivánkának felelve elmondja, hogy a kormány meg­tett minden intézkedést e visszaélések meggátlásá- ra, de sokkal bonyolultabb munka lesz az, mint először feltűnik. Mednyánszky S., Bobory K., Kis János egyetlen újoncot sem szavaznak a közösse­reg részére. Simonyi E. következetes akarván ma­radni ö sem szavaz. Tisza is Simonyi szerint kö­vetkezetes akarván lenni, mint eddig, úgy most is megajánlja az újoncokat, de csakis törvény értel­mében, vagyis a központi bizottság előterjesztése sserint. A törvényjavaslat részletes vita alapjául 237 igen- 31 nemmel szavazó ellenében elfogadta­tott. A részletes vitában Györffy Gyula előadó a törvény tekintélyével védi álláspontját, hivatkozik Deák Ferencre, ki e törvénycikk védelmére tar­tott beszédében ugyancsak hangsulyozá a magyar hadsereg kifejezést. Királyi Pál ajánlja a kisebb­ségi javaslat elfogadását. Tisza K. csak a törvény szavainak tesz eleget, ha a magyar hadsereg ki­fejezés mellett szavaz, és fog is küzdeni ellenzéki társainak akár legyen unalmas akár nem e küz­dés. Tóth Vilmos a kisebbségi javaslat mellett szól, s roszalja az ellenzék eljárását e törvényjavaslat­tal szemben. A háború. Gyula, jan. 17. „Chanzy seregei 6—12-ig vívott csatákban Le Mansnál nagy vereséget szenvedtek. 16 ezer se- besületlen fogoly, 12 mitrailleuse, 6 mozdony, 200 szekér esett hatalmunkba,“ igy szól egy 13-ki A léghajó és a léghajózás. Közli: dr. Kovács István. (Folytatás.) Mennyi terhet bir emelni valamely léghajó, ez természetesen függ a léggömb térfogatától s attól minő gáznemmel van töltve a léggömb. Általában pedig annyit mondhatunk, hogy minél nagyobb a léggömb, minél könnyebb a benne foglalt gáz, an­nál nagyobb a különbség a léggömb s az azt tar­talmazó gáznem s a helyéből kiszorított légsulya között, annál nagyobb ennélfogva bármily léggömb teherképessége. Vegyünk azonban egy concret ese­tet. Tegyük fel, hogy egy léggömb átmérője 27 láb akkor a gömb köbtartalma 10,000 köbláb le- end. Egy köbláb levegő súlya 0,08 font követke­zőleg az emlitett térfogatú léggömb által kiszorí­tott levegő súlya tesz 10000.0,08~ 800 fontot te­hát 8 mázsát. Miután pedig a léggömb könennyel van töltve, a köneny pedig 14 szerte könnyebb a közönséges levegőnél következik, hogy a léggömb­ben levő gáz súlya az adott körülmények között 14-ed része a 8 mázsának azaz körülbelül 57 font a súly különbség, ennélfogva a léggömb tartalma, s az általa kiszorított lég között 800—57 font — 743 fontot teszen. Feltéve, hogy a léghajó csol- nakja az ott a léggömbhöz erősitö kötél készle­tekkel 300 fontot nyom, fenmarad mint súly több­let 443 font; tehát az adott körülmények között körülbelül 4 mázsa terhet emelhet a léggömb, mi­után súly különbségnek folytonosan kell maradni, melynek rovására az emelkedés történhessék, mi­után ha mind a 443 fontnyi súly különbség el­enyésznék a léggömb tartalma s az utána kötött teher súlya épen annyi lenne mint a kiszorított le­vegő súlya, ennélfogva az egyensúly helyre állván a léggömb helyéből nem mozdulna. Ezért kell súly külömbségnek maradni fenn a levegő előnyére, mely súly különbség, ha a beszállóit egyének s versaillesi távirat. E hirt talán leginkább igazolja a védelmi kormány hallgatása. Bordeauxból e csa­tákról semmi tudósítás sem érkezik. — Azonban a porosz seregek győzelme sem oly fényes, mint azt sürgönyeik hiresztelni szeretik; magánsürgönyök megcáfolják azt a hirt, mintha Frigyes Károly se­regei négy napig üldözték volna a francia hada­kat, a porosz katonaság sokkal jobban ki volt me­rülve a 4—5 napi csata után, mintsem üldözésre ké­pes lett volna, s igy Chanzy egész rendben vo­nulhatott vissza. Annyi azonban bizonyos, hogy a loirei sereg most már csakugyan meg van verve annyira, hogy támadólag fel nem léphet hónapo­kig sem. Bourbakiról is szomorú hírek érkeznek, tarthat- lannák látván helyzetét, visszavonulni készül. S va­lóban ha a 2. pomerani hadtest Franset-ky tábor­nok vezérlete alatt egyesülhet Werderrel, mielőtt Bourbaki ez utóbbit megverhetné, nagyon való­színű, hogy ö is Chanzy sorsára jut. Werder tá­bornok ugyan e hó 15-röl jelenti, hogy seregei hevesen megtámadtalak, különösen erős tüzérség által, azonban — bár jelentékeny veszteséggel — a támadók visszaverettek. E csata kimenetéről csak porosz sürgöny lévén, határozottan még nem ír­hatjuk meg eredményeit. Párisból gyakori kitörések történnek, különösen jelentékeny volt a 13-iki kettős kitörés Gresley és Bourget ellen. A kitörés alatt az erődökről bor­zasztó tüzelés folyt, hanem mindkét támadás visz- szaveretett, mint a „Times“ írja. Páris nagyon szo­morú képét mutatja az állapotoknak, az Ínség mellett még a viszály is fogyasztja erőit. Londoni hírek szerint Trochu lemondott volna s helyét Vi- noy foglalta el. A nép még mindig remél, s csakis a remény tartja még a fővárost, mert a vidéki seregek — Chancy és Bourbaki — már nem ké­pesek a főváros felmentésére. Fogja-e a porosz vezénylet a belvárosokat is lövetni, s ezáltal a capitulatiot siettetni ? Talán eddigi eljárásából kö­a velek vitt élelmiszer, s más egyéb tárgyak súlya 400 fontot tesz, az általuk választott esetben 43 font leend s ezen minden körülmények között fen- hagyandó súly különbséget felhajtó erőnek szokás nevezni, mely Charles hires párisi vegyész­nek 1783-ban tett léghajózási utjánál csak 20 fon­tot tett, s mely 20 fontnyi súly különbséggel Char­les 1795 láb magasságra emelkedett. Azon kérdésre vonatkozólag, hogy valamely lég­gömb milyen magasra emelkedhetik, szükséges előzetesen a levegőre vonatkozólag bizonyos ész­revételeket előre bocsátanunk. Ha a levegő min­denütt egyforma s oly sürü volna, mint földgöm­bünk közvetlen közelében, nagyon természetes, hogy a léghajónak a légkör legvégső határán felül is túl kellene emelkedni, épen úgy a mint feljö a vízbe mártott, de a víznél könnyebb test a viz fel­színére, s ez esetben a léghajózás is több okoknál fogva lehetetlenné válnék. Azonban a levegő nem mindenütt oly sürü mint földünk közvetlen köze­lében ; legsűrűbb itt alant feljebb emelkedve hova tovább ritkul; minek természetes oka a légré­szecskékre gyakorolt vonzerején kivül a földtöme­gének azon nyomásában keresendő, melyet a felet­tes légrétegek az alattomos rétegekre gyakorolnak. Ebből önként következik, hogy a levegő sűrűsé­gének felfelé azon mértékben kell csökkeni, a mely mértékben fogy valamely kérdéses rétegre gya­korolt nyomás, vagy is más szóval: minél vékonyabb azon légréteg, melyre reá nehezedik. Ugyancsak eb­ből önként következik, hogy bármely léggömb, habár a levegőnél 14 és félszerte könnyebb hy­drogen gázzal van is megtöltve, emelkedtében oly réteget fog elérni, melyben már a levegő épen oly ritka, mint a mily ritka a léggömbben levő hydro- gengáz, s ezen rétegnél feljebb aztán nem is emel­kedik, mert itt az általa helyéből kiszorított légtö­meg súlya s a léggömb öszves készletének súlya közötti különbség elenyészvén, elenyészik egy­szersmind a levegő előnyére fennhagyott felhajtó erő gyanánt működő túlsúly is. — Ezen magasság­vetkeztetni lehet. S ha egyszer a torlaszharcók fognak bekövetkezni, melyek a dráma legvéresebb jelenetei lesznek, ha mindkét fél végkép kimerül — mitől már nem állanak messze: vájjon minő lelkiismerettel hajtja nyugalomra fejét az iszonya­tos állapotot előidéző két ember ? ! Bismarck cél­ját érte, jezsuitaként nem törődve az eszközökkel, de vájjon nem fogja-e mondhatni az utókor a clasmussal: hogy Lento gradu . . . Napóleont már utolérte a divina ira. Külföld. Münchenben hír szerint eddig ötvennégy kép­viselő van a szerződések ellen, s ha ez való s az ellenzék kitartó lesz, akkor a szövetségi szerző­déseket a bajor kamara elveti. Az egyptusi alkirály a portának 20 ezer em­bert ajánlott fel a jemeni fölkelés elnyomására. A newyorki németek közelebb egy látogatott népgyülésen a jelenlegi háború folytatása ellen nyi­latkoztak, mert ez az absolutistikus militarizmus háborúja, a német nép akarata ellenére, a francia- országi népszabadság s a köztársaság ellen. A nép- gyülés határozata beterjesztetett Németország tör­vényhozó testületéhez. Egy léghajón érkezett levél szerint Favre haj­landó Párist elhagyni, hogy a londoni conferentián részt vehessen, de elmenetelét Páris bombáztatásának abbanhagyásától tételezé fel. Biztos források szerint Apponyi magyar-osztrák követ a conferentián meg­fogja pendíteni a béke kérdését, mely ellen Bis- marknak semmi kifogása nem volt, midőn azt vele a bécsi cabinet tudata. Legújabbak. Újvidék, jan. 15. Miletics Szvetozár a Zasta- vában egy, a magyarokhoz intézett lelkesült had­természetesen függ attól, mivel van töltve a lég­gömb, milyen továbbá a levegő hőfoka; igy p. o. a hydrogennal töltött léggömb magasabbra fog emelkedni, mint a világitó gázzal töltött, — maga­sabbra emelkedik, ha a lengő hideg ennélfogva tömörebb, mintha meleg, ennélfogva ritkább; ezért magasabbra emelkedik télen mint nyáron, mert a lég magasabb régióiban éri el azon réteget, mely­ben a ballon tartalma s az egész készlet egyen­súlyt tart az öt kéruyezö helyéből kiszorított leve­gővel. A magasság, melyre eddig az egyes légha­jósok emelkedtek, 1500 és 27.000 láb között ingadozott. Itt egy körülményt kell még megemlítenünk, mely a léghajó kisebb vagy nagyobb emelkedésére befolyással van. A gázalaku testek ugyanis, mi­helyt a reájuk gyakorolt nyomás csökken: azonnal terjeszkedni igyekeznek, a léggömb tartalmát ké­pező gáz is ennélfogva mihelyt ritkább légrétegbe jut, azonnal eredeti térfogatát elhagyva terjeszke­dik kifelé, mi természetesen aztán a gömb falai­nak hovatovább erősbödö kifeszülését vonja maga után, s ezzel párhuzamosan a léggömb emelkedé­sét. A gáz ezen feszereje annyira mehet, hogy sokszor a gömböt elrepesztéssel fenyegeti, melyen aztán a gáz bizonyos részének kieresztésével segí­tenek ; — épen ezért a léggömböket soha sem szo­kás itt alant egész a megfeszülésig tölteni meg, hanem mindig hagynak fenn annyi szabad tért, melynek rovására a gáz terjeszkedése történhes­sék a nélkül, hogy maga a ballon falai erős nyo­másnak legyenek kitéve a benne foglalt gáz ré­széről. Hogy mily magasan jár valamely lóghajós, azt a magával vitt légsulymérö sülyedéséböl számít­hatja ki, ha előzetesen elindulásakor magának a légsulymérö földszinti állását megjegyezte, s ezen a hömérsék csökkenés okozta befolyást is a suly- mérö állására hasonlóul számításba veszi; miután mint tudjuk, a barometer állása változik a magas­sággal. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents