Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-05-14 / 39. szám
Harmadik évfolyam. 39-ik szám. Gyula május 14-kén 1871. Szerkesztőségi iroda, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények küldendők: főutca 18C. szám. Kiadó hivatal: Nagy Ferenc könyv- kereskedése , hová az előfizetési pénzek, hirdetések, hirdetési-dijak és reclamatiók küldendők. BÉKÉS Megjelen hetenként kétszer, vasárnap és csötörtökön. Előfizetési feltételek: POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ KÖZLÖNY. ______\ egész évre . 6 frt — Hi rdetések felvétetnek : Gyulán a kiadó hivatalban; Pesten : Lang Lipót nemzetközi hirdetésig fél „ . 3 frt — irodájában (Erzsébetiéi- 9. sz.) Továbbá Neumann B. (Kígyó utca 6. sz.), és Singer Sándor (3 korona utca) „„„,,„.1 5. sz.) hirdetési irodájában. — Hirdetési dijak : Három hasábos Garmondsor háromszori hirdetésnél 5 kr.' ” Terjedelmes vagy többször megjelenő hirdetések kedvezőbb feltételek mellett vétetnek fel. — Kincstári illeték minden egyes beiktatásért 30 kr. — A „Nyilttér“ben a 3 hasábos Garmondsor dija 15 kr. LSléziratolc nem lrülcletnelc vissza. Rólunk magunknak. Napjaink a munka, a tevékenység napjai; legalább azoknak kellene lenniök, s ha nem találunk mindenütt az idők kívánalmaihoz mért tevékenységet, s ha a közönyösség vagy tétlenség burjánját látjuk is magunk körül sűrűn tenyészni, ez legfeljebb annak bizonyságául szolgálhat, hogy az idők intő szavát megérteni, érdekeinket kellőleg méltányolni, egy szóval: napjaink s helyzetünk jelentőségét fölfogni, nem mondjuk, hogy nem tudjuk, de — legalább a tények után Ítélve — fölfogni egyre késünk. Nélkülözzük az egyéni tevékenységet, mely a társulati tevékenység alapja; innen van az, hogy társulataink — kevés kivétellel — csak vegetálnak s az élő-halottakra emlékeztetnek; innen van, hogy hatósági testületeink lételüket csak azzal árulják el, hogy lételükről semmi jelt sem adnak. Egy pár Ívnyi jegyzőkönyvi határozat, mely vagy teljesedésbe megy, vagy nem ; egy-két szó virágos dictió, melynek gyakorlati célját hiába találgatnék: ez eredménye a tanácskozásoknak, melyeket pro forma, a híréért, és mert elvégre meg kell lenni — végig unatkozunk. — Lásd törvényhatóságai nkat. Sajátságos jelenség és — egyátalán nem vigasztaló; sőt szemben a teendők roppant halmazával, mely a törvényhozás, a kormány és egyesek fokozott tevékenységét teszi elodázhatlanná — valóban szomorú is. A pezsgő élet s az egyéni tevékenység nyilatkozatait hiába keresnők ott, hol azokat a közérdek sikeres előmozdítása céljából, mint mellőzhetlen tényezőket találnunk kellene, s ha itt-ott a jóakarat, vagy őszinte érdekeltség némi jeleit szemlélhetjük is: a jóakarat megmarad jóakaratnak, az érdekeltség pedig beéri azzal, hogy egy pár frázisban tör utat magának, melyre nem sokan hallgatnak. Átalán véve : az úgynevezett respublikái erényekkel nem igen dicsekedhetünk. Igényünk pedig van elég; aránytalanul több, mint a mennyit tetteink és törekvéseink mérve után jogosan támaszthatnánk. Nincs az a kormány, mely mindannak megfelelhetne, mit nálunk a kormányzottak tőle megkivánnak és nincs az a hiba vagy tévedés, melyet szépszerével a kormány vagy törvényhozás nyaka köré ne tudnánk kanyaritani. Igaz, hogy sok a kívánni való. Állam- életünk rendezésének nagy munkája —úgy szólván — most vétetik foganatba, s igy szükségképen sok és különféle az, mi várakozásunk tárgyát képezi. De arról lévén szó, hogy majdnem uj államéletet teremtsünk, ezt sikeresen csak úgy érhetjük el, ha a munka fáradalmait megosztva, ki-ki a neki adott körben s tehetségéhez mérten, önzetlen tevékenységgel vesz részt abban, bírálatában pedig a kezdet nehézségeit vévén tekintetbe, ehez és saját tevékenysége mérvéhez arányitva mond lelki- ismeretes Ítéletet. Negyedik éve már, hogy újból föltámadt alkotmányunk napjait éljük, s vájjon mi volt legelső dolgunk akkor, midőn e napok kezdetüket vevék: nem-e az, hogy árrá duzzadt alkotmányos buzgalmunk zsilipjeit megnyitva, szabad utat engedtünk pártszenvedélyeink rohamának, mely az egyetértés, vagy legalább a kölcsönös türelem üdvös csiráit elsöpörve, a pártok állásában még a magánéletre is kiható éles ellentétet idézett elő; — s mióta ez ellentét némileg enyészett, vájjon mi jellemzi leginkább közéletünket: nem-e az indifferentis- mus és az, hogy érdekeltség és tevékenység csak ott nyilatkozik, hol egyéni érdek és ambitio nyernek táplálékot. Ezek tények, melyeket tagadni nem lehet, agyonhallgatni helytelen, sőt káros volna, s miben keressük okaikat? Ne fürkésszük azokat, mert ez messze vezetne, — tovább, mint a mennyit ezúttal mondani akartunk. Érjük be constatálásával annak, hogy ez igy van s hogy e viszás helyzet gyökeres orvoslása oly feladatot képez, melynek megoldásától függ államéletünk sikeres fejlődése. S végül, nehogy a pessimismus hatalma látszassék rajtunk erőt venni, tulajdonosuk helyzetünk abnor- mitásait részben a vajúdás egy oly stádiumának, mely szervezkedésünk jelen szakában ettől elválaszthatlan. Hajóssy. Országgyűlési tudósítás. Május 10. Elnök bemutat ja Chorin Ferenc Arad város országgyűlési képviselőjének mogbizó levelét. Dietrich Ignác az igazságügyministernek a a biróság ügyében adott válaszára teszi meg észrevételeit. 0 átalánosságban a válasszal meg van elégedve, mert a minister még többet mondott, mint várni lehetett; azonban ha jobban megfontolja a dolgot, a beszédben annyit mond a minister hogy: „nesze semmi, fogd meg jól.“ — A ministernek nem azt kellett volna mondania, hogy ha Ieküzd- hetlen akadályok közbe nem jönnek, alapos reménye van, hogy bírósági törvényeket végre fogja hajtani. — A jobboldal nyugtalansággal fogadta beszédét. A központi bizottság előadója H 0 d o s- sy I. bemutatja jelentését a 25-ös bizottság munkája felett, melyet a bizottság alapul elfogadott,— hogy mikép, azt már tudjuk. — ZsedényiE. a jelen ülésszak rövidsége következtében az ülések tartását 9—2 óráig inditványozza. Elfogadtatik. — Elnök beterjeszti a zólyom-besztercei szárnyvonal kiépitése s a vizszabályozási társulatok és gátren- dörségről szóló t. javaslatokot. Ghyczy az időt rövidnek látja, hogy e javaslatok ily hamar tárgyalás alá vétessenek, Gorove belenyugszik az elhalasztásba, de csak pár napig, Deák Ferenc is úgy érti Ghyczy Kálmán szavait, hogy a jövő ülésszak elején azonnal tárgyalás alá vétetnek a t. javaslatok. Ministeri jelentés a vizszabályozási és gátrendőri törvényjavastatokhoz. Hazánk anyagi érdekeinek annyira örvendetes fejlődése, s ezek közt kiválóan a mezei ipar naponkint fokozottabb igényei, mindinkább érezhetővé teszik az átalános vízjogi törvények hiányát, s csaknem elodázhatlannak tüntetik fel ezen törvények megalkotásának szükségét. De habár egyrészről anyagi emelkedésünk, 8 nemzetgazdasági érdekeink eme törvények megalkotását sürgetöleg követelik is, — másrészről be kell ismernünk, hogy azon nehézségek, — melyeknek elhárítása nélkül az átalános vízjogi kérdések szerencsés megfejtése lehetetlen, — ezen, különben a közjóiét előmozdítására nézve oly nagy fontosságú ügynek rendezését, a törvényhozás nehezebb feladatai közé sorozzák. Nem vélünk csalódni, midőn kimondjuk: hogy kevés oly tárgy van, melynek rendezése, a törvény- hozás körében mélyebben beható tanulmányozást, többoldalú tárgyalást, s nehezebb kérdések előzetes megoldását föltételezi, mint az általános vizjogi törvény; s ép ez indokoknál fogva a ministerium annak benyújtására e pillanatban nem is vállalkozhatott; de egyszersmind kijelenteni óhajtja, hogy annak benyújtását legközölebbi feladatai egyikének tekinti. Hazánk anyagi érdekeinek, jelen fejlettsége mellett is azonban már elodázhatlanul szükségeseknek mutatkoznak, az átalános vizjognak főleg azon részére vonatkozó intézkedések, melyek a vizmentesités céljából alakult társulatok működését szabályozzák, és azok által végrehajtott vi- zimüvek fentartására vonatkoznak. Mert az 1836 ; 36 és 1840: 10. t. c. ez irányú intézkedései most már nem kielégítők, s az ezen törvények alkotása óta kifejlett viszonyok folytán szükségesekké vált intézkedésekről, törvénykönyvünk nem gondoskodik. A felmerült nehézségek egy része kibocsátott rendeletek által, s kifejlett gyakorlat alapján oldattak meg, melyeknek foganatositását ép ez oknál fogva nemcsak egyesek, de a törvényhatóságok is gyakran meghiúsítják. De ezenfelül vannak e téren oly kérdések, melyek eldöntése nélkül a készült vizszabályozási védmüvek fentartása biztosítva nincs. E kérdések fontossága és halaszthatlansága, különösen az utóbbi árvizek, gátrombolások és a mentesitettnek vélt árterületek elboritása folytán annyira kiemelkedett, hogy ezeknek megoldásával a közvagyonosodás érzékeny hátránya nélkül, már többé késni nem lehet; sőt ezen törvények jótékony hatása épen a jelen körülmények közt mutatkozik legvalószínűbbnek. Hogy tehát addig is, mig az általános vizjogi törvények elkészülhetnek, az annyira szükséges viz- szabályozások létrehozatala társulati utón megköny- nyittessék és törvény által biztosítva legyen, szükségesnek láttam egy a vizszabályozási társulatok
