Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-05-14 / 39. szám

ról és egy a gátrendőri intézkedésekről szóló tör­vényjavaslatot a mélyen tisztelt országgyűlés elé terjeszteni. A vizszabályozási társulatokról szólló törvényja­vaslat főcélja ezen társulatok alakulását és műkö­dését elősegíteni. Nevezetesen megkönyiteni azt bogy a társulatok védmüveik előállítására kölcsönöket is köthesse­nek, mely célt leghathatósban mozditja elő az, hogy ezen törvény által a mentesítés céljából be­ruházott tőkék a mentesített földeken fekvő oly tehernek nyilvánít tatnak, melyek az országos és községi adón kívül minden telekkönyvi bekebele­zés előtt állanak. Biztosíttatni fog továbbá, a fölvett kölcsön után fizetendő évi részletek és egyéb társulati kivetések sikeresebb beszedése az által, ha ezek közigazga­tási utón hajtathatnak be. Tüzetes intézkedések foglaltatnak továbbá a tör­vényjavaslatokban az iránt, hogy a megkezdett szabályozási munkák abba hagyhatók ne legyenek és hogy a tetemes költségen létesített védgátak mindig jó karban fenn is tartassanak, mire szin­tén a tapasztalás nyújtotta az indokokat, a meny­nyiben újabb időben több társulatok szervezete annyira meglazult, hogy azoknak működésében nemcsak teljes pangás állott be, hanem némely tár­sulatok, úgy az illető jóhiszemű érdekeltek, mint pedig az állam nem csekély kárára, már a végfel­oszlás veszélyének voltak kitéve. A gátrendöri törvényjavaslatnak pedig főcélja, hegy ezen a társulatok által emelt védgátak és egyéb vízmüvek a törvény ótalma alá helyeztesse­nek; hogy meglegyen határozva a társulatok s a törvényhatósági tisztviselőknek a fentartás körüli teendője, — meglegyen állapítva a kormány által gyakorlandó felügyelet, hogy veszedelem idején le­gyen munkaerő a hatósági tisztviselők rendelkezé­séig, s hogy a veszedelem múltával a teljesített munka és az igénybe vett anyag értébe az illetők­nek megtéritessék. Szabad legyen végre ezen röviden összefoglalt, de legnagyobb részt a tapasztalatokból merített in­dokok előterjesztése után hivatkoznom ezen törvé­nyes intézkedések időszerűségére, s azon meggyö- désemet kifejezni, hogy a vizveszélyeknek kitett országrészek lakói e törvénynek létrejöttét öröm­mel üdvözlendik. Mindezeknél fogva kérem a mélyen tisztelt or­szággyűlést e két törvényjavaslatot elfogadni. Budán 1871. május 1-én. Franciaországi események. Apróbb csatározásoknál egyéb nem történt a na­pokban sem Páris körül. A versaillesi csapatok majd egy hó óta készülnek az átalános rohamra, de mint látjuk csak készülnek. Kissebb összeütkö­zésekben ugyan többnyire ők győznek, jelentéke­nyebb eredményt azonban minden eröködésük da­cára sem tudnak felmutatni majd két havi műkö­déseik után sem. Az Issy erődöt elfoglalták, mita- gadhatlanul nagy előny, azonban még a legnehezebb feladat, a torlaszharc előttük áll, s hogy fognak ennek megfelelni, azt csak a jövő mutatja meg. A béke szükségét mindkét fél napról napra job­ban érzi. Párisból egy küldöttség kereste fel Thi- erst, s ö e küldöttséggel tárgyalásokba bocsátko­zott ; — a múltkor szóba sem álltak a küldöttekkel. A bonapartista izgatások napról napra nagyobb mérvet kezdenek ölteni. I. Napoleon halálának év­fordulóján a legtöbb városban, magában Versailles- ben is gyászistenitiszteletek tartattak, mely alka­lommal számtalan proclamátió keringett a nép közt mely a jelen kormányt kárhoztatva, a Napoleon dicsőséget zengedezi, s bizonyítgatja, hogy Francia- ország csak a császárságban találhatja fel üdvét. Frankfurtban a békealkuvások befejeztettek. A hadi kárpótlásból egy fél milliárd elengedtetett, de oly fizetési módozatok mellett, melyek e vesztesé­get a német kormányra nézve dúsan kipótolják. Franciaország ugyanis mindjárt kötelezvényt állít ki, melyszerint a hadikárpótlást egy év alatt fize­tendi le, angol, francia és német bankházak jót­állása mellett. A békekötés aláírása után a párisi erődök rögtön átadatnak a francia kormánynak, s a német csapatok haladéktalanul kivonulnak Franciaországból , kivéve Francia-Lotharingiát , melyet a hadikárpótlás lefizetéséig megszállva fog­nak tartani. Legújabbak. Versailles, május 10. Issy erődben 119 és Issy-helységben 10 ágyú zsákmányoltatok, melyek­ből mintegy 50 darab ma Versaillesbe szállítta­tott. Issyben lőszerekből és pálinkából nagy kész­letet találtak, mely utóbbi dohányszesszel volt pre­parálva. Ezen elkészítési módnak, melynek célja az volt, hogy a nemzetőröket izgatott kedélyálla­potba hozza, azon balkövetkezménye volt, hogy a lázadók sebesültjei mind elhaltak tőle. Megerősí­tik, hogy az egész helyőrség egy észrevétlenül maradt viz árkon át illant el. Berlin, május 10. A megkötött békeszerződés rendezé a pénz kérdését, mely egy létrejött köl­csön folytán biztosítva van. A versaillesi kor­mány táviratilag hagyá helyben a békeszerződést. — A párisi észak-keleti erődöket oda hagyand- ják a németek. A hadi kártérítésből állítólag egy fél milliard engedtetett el. Franciaország n hadi­kárpótlási összegből esedékes, — az angol és né­met bankházaknak garantirozott adóssági kötvé­nyeket egy év leforgása alatt átadandja, ezen adóssági kötvények a Németország által megha­tározandó határidőkben folyóvá tétetnek. Két mii liard német bankházakkal fog köttetni. A foglyok azonnal hazaszállittatnak, és csupán Belfort, Long- vy és Nancy, esetleg a Francia Lotharingia ma- radand a hadi kártérítés teljes lefizetésig megszáll­va a német csapatok által. Brüssel, május 10. A „Nord“ egy táviratot közöl Frankfurtból, mely jelenti, hogy a megbí­zottak nem utaztak el. A határ kérdésben ide ér­kezett francia tábornokok e pillanatban, d. u. 4 órakor Bismarcknál vannak. Mint hírlik az éjsza­ki és keleti erődök a versaillesi csapatoknak en­gedtetnének át, még azon esetre is, ha az első 500 millió ki nem fizettetett is. Versailles, május 10. Az Issy-erödben elfog­lalt ütegek egyrésze Versaillesbe hozatott. Több gyalogsági és tüzérségi dandár, melyek az ágyu­kat kisérték, a palota díszudvarába ment, hogy a nemzetgyűlésnek több, a felkelőktől esett jelvényt átadjon. Grevy, az elnök, több követet küldött ki a katonák fogadására. Versailles, május 11. A szövetségesek állá­sainak lövetóse tovább foly és iszonyú hatással bir. A Vanves erődöt még a szövetségesek tart­ják megszállva, csapatainak egy hadosztálya ma éjjel elfoglalta a Bourges la Kein előtti torlaszo­kat, mely alkalommal a fölkelők közül mintegy 100 ember megöletett és megsebesittetett és 43 elfogatott. Versailles, május 10. A „Journal Officiel“ lap közzé teszi a commune hétfői és keddi üléseit, mely jelentés nagy differentiákra enged következ­tetni a commune és a központi komité közt. A hétfői ülésen számos szónok megrója a jólétbizott­ságot és Rosselt, mivel a hadigazgatást a központi kőinkének engedték át. A keddi ülésen Delesclu- ze jelenti az Issy-eröd bevételét és hogy Rossel beadta lemondását. Delescluze fölhívja társait, mi­szerint hagyjanak fel gyűlölködésükkel, hogy Pa­rist megmentsék. A „Vengeur“ szerint tegnap egy merész Rossel által aláirt hirdetvény függesztetek ki a jólétbizottmány tudta nélkül Páris több he­lyein. A „Mot d’Ordre“ Rossel egy levelét teszi közzé, melyből kitűnik, hogy a szakadás és föl­oszlás a szövetségesek keblében föltartóztathatlan. Békés vármegye törvényszékének 1871. május 15—17-ki tanácsüléseiben a következő polg. perek adatnak elő : 2263—1871. Smidt Henriknének özvegy Spiesz Andrásné és társai elleni örökösödési pere. — 2283—1871. Varga Istvánnak Illés Erzébet elleni válópere. — 2320—1871. Farkas Grjecs Ilonának Farkas Mária elleni örökösödési pere. Előadó : Igaz Károly táblabiró. 1825—1871. Czégényi Istvánnak Pain Antal el­leni 940 frt és járulékai iránti pere. Előadó: Nyi- kora Mihály táblabiró. 5500—1870. Pap Istvánnak Lavatka József el­leni, közös kereskedésből származott haszon meg­állapítása iránti pere.— 813—1871. Valach Pál és társainak Valach József özvegye és társai elleni örökösödési pere. Előadó: Németh J. táblabiró. Újdonságok. — A köztörvényhatóságok rendezése iránti törvény végrehajtása ügyében — irja a „Pesti Napló“ — megtörtént az első lépés. A mint ugyan is értesülünk, a belügyminister felszólította a pénz- ügyministert, hogy a szervezési munkálatok meg- kezdhetése végett már most intézkedjék, miként a legnagyobb adófizetők névjegyzékei alárendelt kö­zegei által lehető sietséggel elkészíttessenek. Mint továbbá értesülünk, a legnagyobb adófizetők név­jegyzékének, az adóhivatalok munkálata alapján leendő megállapítására hivatott megyei közgyűlé­sek határideje szintén ki van már tűzve, még pe­dig folyó évijunius hó 12-re. — A megyénkben orvos- és gyógyszerész­egylet, holnap f. hó 15-én tartja meg rendes évi közgyűlését, itt Gyulán, a kasinó helyiségeiben, mely alkalommal dr. Kovács István, dr. Hajnal István, dr. Lux Jakab és dr. Bende Albert fog­nak felolvasásokat tartani. E gyűlés nyilvános lé­vén, azon mindenki szívesen fog láttatni, s hisz- szük, hogy a közönség érdekeltségének azzal fog kifejezést adni, hogy mentül nagyobb számban je­lenik meg. A gyűlés után közebéd lesz ugyan­csak a kasinóban. — A languedoc-i daltársulat e hó 10-én má­sodszor is előadást tartott a városháza termében, még pedig szép számú közönség előtt, mely ezút­tal is nagy figyelemmel hallgatá végig a nagy praecisióval előadott külföldi dalokat, s a hires marseillaise-t meg is ismételteié. — Másnap a tár­sulat eltávozott városunkból. — Ellnek kapcsán nem hallgathajuk el a fe­letti megütközésünket, hogy a fentemlitett dales­télyen a férfihallgatók egynémelyike az illemmel egybeférőnek találta, hogy a teremben dohányoz­zék. A paprikajancsik bódéjában ez egészen he­lyén lehet, de ott, hol a miveltebb osztály van képviselve s különösen hol nők is vannak jelen, a dohányzás legalább is nem udvariasság. — Széltire beszélik, hogy az alföld-fiumei vasútnak városunkat is érintő nagyvárad-csabai része, még a folyó év julius havában megnyitta- tik, sőt ha egy ujabbi hírnek hitelt lehet adni, az érintett vonalon egy próba-menet már e hó vége felé fog végbemenni. Mi természetesebb annál, mint ha a vasút megnyitásáról szállongó ezen hírekről, mint saját érdekünkben álló, aa a kérdés jut ön­kénytelenül is eszünkbe : hát útja lesz-e Gyula vá­rosának, melyen a vasúttal érintkezhetik ? — Ol­vasóink bizonyára emlékezni fognak arra, hogy lapunk tavalyi folyamában gyakrabban foglalkoz­tunk e kérdéssel, és nem egyszer fígyelmeztetöleg szólaltunk fel az c tekintetbeni gondoskodás szük­ségessége mellett, s hogy mi sikere lett e felszó­lalásnak, az megítélhető azon tényből, hogy utunk most is — csak papiron van, s ma-holnap csak­ugyan megérjük, hogy a gözvonat orrunk előtt robog el, de közlekedési utunk nincs, mely az in- dóházhoz vezet. így gondoskodnak a város érde­keiről azok, kik erre hivatva vannak. — Szerkesztőségünkhöz beküldetett: ABC, az irva-ol vas tató tanmód szerint Wurst elvei nyomán készitette Bánhegyi István szepes- sárosmegyei II. tanfelügyelő. Kiadja ifj. Csáthy Károly debreceni könyvárus, ára kötve 16 kr. Ajánljuk a szülök és tanítók figyelmébe.

Next

/
Thumbnails
Contents