Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-04-20 / 32. szám
Harmadik évfolyam. 32-ik szám. Gyula április 20-kán 1871. Szerkesztőségi iroda, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények küldendők: főutca 186. szám. Kiadó hivatal: Nagy Ferenc könyv- kereskedése , hová az előfizetési pénzek, hirdetések, hirdetési-dijak és reclamatiók küldendők. KÉS Megjelen hetenként kétszer, vasárnap és csütörtökön. Előfizetési feltételek: POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ KÖZLÖNY. 1 S“' egesz evre fél „ negyed „ 6 frt — 3 frt — 1 frt 50 Terjedelmes vagy többször megjelenő hirdetések kedvezőbb feltételek mellett vétetnek fel. — Kincstári illeték 1 minden egyes beiktatásért 30 kr. — A „Nyilttér“ben a 3 hasábos Garmondsor dija 15 kr. Kéziratok nem küldetnek vissza. A községi törvény. III. Azonban a nagy- és kis községek elöljáróinak hatásköre igen szűkre van szabva, — mert a piaci, vásári, építészeti rendőrséget, a gazdák és cselédek közötti ügyeket csak a rendezett tanácsú városok elöljárói kezelhetik és intézhetik, — következéskép, nagy községekben eme ügyekhez az elöljárók nem szóllhatnak. A Vl-ik fejezet szerint, nagy községben biró, másodbiró, 4 tanácsos, pénztárnok, jegyzők, gyám s esetleg orvos, képezik az összes tanácsot. Hát ügyész, mérnök, le- véltárnok tartása nem engedélyeztetik? — Vagy nem volt szükség precíze megnevezni az elöljárókat, minőségök szerint, — vagy azt a szót legalább, általánosságban kellett volna kiterjeszteni, vagy végre, mint a rendezett tanácsú városoknál a hogy megjegyeztetett, a ponthoz záradékul lett volna teendő: „a nevezetteken kívül, a helyi viszonyok szerint, rendszeresített más tisztviselők is alkalmazhatók.“ Ennyi tisztviselővel ugyan a mi Békésmegyei nagy községeinket kormányozni nem lehet. A 67-ik §. következetesen mondja, hogy a nagy községben, csak a biró, jegyző, pénztámok és közgyám húz fizetést. Bizony pedig az orvos, ügyész, mérnök fizetés nélkül nem szolgál. A községi képviselet száma is, igen csekélyre van, (nagy községekben 40-re) határozva. Vegyük a mi békésmegyei községeinket, hol 10 oly nagy község találtaik, melyek legkisebbje is 8,000 lakost számlál, — a legnagyobbika épen 30,000 lelken felül. — Ezek némelyike, mint megváltakozott község, úri jogokat gyakorol, nagy kereskedelmi forgalma, nagy vásárjai vannak, vasúti állomással bir, a népnevelés feletti ügyeletre szorittatik, sőt külön követküldési joggal van felruházva. Ezeknek valóban fontos házi, és átruházott ügyei lehetnek, s azokat oly gyenge tanácscsal s 40 képviselővel tartoznak intézni. Módjában lenne ugyan e községeknek, magoknak szélesebb hatáskört teremteni, ha hogy t. i. a rendezett tanácsú városok sorába lépnének, — de ez a közlakosság mostani fejlettsége mellett alig remélhető, — miután ez az államadó felénél többet fizetőktől függ, kik ama kedvezményt megérteni aligha akarják, — annak elnyeréséért folyamodni, aligha fognak. Azonban maradnak magok, s az állam hátrányára azon kiskorú állapotban, melyben jelenleg tengődnek. A virilis szavazat eszméje, mint a megyei, úgy most a községi törvényjavaslat | tárgyalásánál kémény próbát állott ki. Ál- ' littatott, hogy ez a polgároktól jogokat vont el. Ha a szabadválasztás egyáltalában ki lenne zárva, akkor ez állítás helyt állna, — de a polgárok szabadságára lévén bízva a képviselő testület felét, választás utján betölteni, mindenki érvényesitheti választási jogát. — A községekre van bízva, több vagy kevesebb képviselőt választani, a szerint, a mint a szabadválasztás jogát, többre vagy kevesebbre becsülik, mit azok, utólag be is bizonyítanak. Cáfolatul felhozatott, hogy nem kell más országok példájára, hanem Magyarország eddigi joggyakorlatára hivatkozni. — Habár állana is az, hogy a választás nálunk mindig, és szabályosan gyakoroltatott volna, de hisz a rendezés fogalma épen azt fejezi ki, hogy a természettől öröklött jogok, a társadalom javára és érdekében szabályoztassanak. A községeknek általában nem az a feladatuk, hogy minden áron politikai érdekeknek hódoljanak; ezeknek érdeke inkább a gazdálkodáson alapszik, — s igy, a mint valamely ipar vállalatnál, kinek több részvénye van, több szavazattal is bir, úgy méltó, hogy a községekben, kik legnagyobb terhet visznek, ott, hol az ő anyagi érdekeikről van szó, a tanácskozásból ki ne zárattassanak. Eme törvény által a szabadválasztás eszméje, de f á & &. Nézetek. a folyók szabályozására s az árterületek ármen- tesitésére nézve ajánlott különböző módozatokról, s különösen azon elvekről, melyek szerint lesz végre hajtandó a Körös-Berettyó folyók szabályozása, s árterületeik biztosítása, — tekintettel a már kész építményekre. Bodoky Lajostól. (Folytatás.) Valamely lefolyási keresztszelvényen, bizonyos időben keresztül ömlő víztömeg nagysága függ: a keresztszelvény területének,*) s a viz közép folyási sebességének nagyságától; s egyenlő e két tényező szorozatával, p. o. ha valamely víztömeg másodpercenként 4 láb utat tesz, 100 négyszögláb területű kereszt szelvényen, másodpercenként 400 köblábnyi viztömeg halad keresztül. Ugyanezen vízmennyiség ugyanannyi idő alatt keresztül folyhat 80 vagy 200 négyszögláb területű szelvényen is, ha másodpercenként, első esetben 5 láb, második esetben 2 láb utat tesz; minélfogva ugyanazon vízmennyiségnek levezetésére kisebb keresztszelvény mellett nagyobb folyási sebesség, nagyobb *) Keresztszelvény területének nevezzük azon lapot, mely származik ha valamely test hossztengelyére melőle- gesen elmetszetik. Folyóknál folyási keresztszelvény azon lap, mely származnék, ha a lefolyó viztömeg valamely pontnál folyási irányára merőlegesen ketté szeletnék. keresztszelvény mellett, kisebb sebesség kivánta- tatik; mint ezt folyoknál naponta tapasztathatjuk. Minden egy mederbe egyesitett, s helyesen vezetett viztömeg képez magának oly keresztszelvénnyel biró medret, mely az év legtöbb részében előforduló vízállás mellett lefolyó tömeg befogadására szükséges, s azt bővíteni nem áll hatalmunkban, mert a keresztszelvény megbővitése folytán sebességéből veszített folyó viz, — a felsőbb helyekről hozott iszapját elejtve, — medrét ismét a régi méretekbe állítaná vissza, miután pedig az iszap lerakodás legnagyobb mérvben a fenéken történik, — ezt folytonosan felemelve — az eddigieknél magasabb vizeket okozna, sőt a feljebb eső folyó részt is egészen elrontaná. Azonban a lefolyás gyorsítása mellett a meder képződést is nagyon elő segítjük, a léfolyó viztömeg másik tényezőjének a sebességnek növelése által. — Hogy pedig helyesen megítélhessük, mit kell e végett tennünk, tudnunk kell, minő okok? minő befolyást gyakorolnak, a medrekben folyó viz kő zép sebességének módosítására. — Ennek kipuha tolására a missisippi foíyónál s mellék vizeinél tétettek nagyszerű vizmérések. A 12 éven keresztül szakadatlanul folytatott vizmérések adat halmazából sikerült a folyómedrekben, s csatornákban fo- j lyó viz mozgási törvényeit, egész szabatossággal levezetni, s oly mennyiségtani képletek által előállítani, melyek a valósághoz, minden eddig használt képleteknél, sokkal közelebb álltnak. Ezen tapasztalatok szerint egyenletes sebességű, tehát egyenlő szélességgel, vízmélységgel, kereszt szelvénynyel s egyenlő esettel biró folyó részen a folyó viz középsebességének nagysága függ: a keresztszelvénytől, a keresztszelvény kerületétől (meder feneke, oldalai s vízfelszínének szélessége), s a viz felszínének viszonyos esetétől; *) és pedig igen csekély különbséggel egyenes viszonyban van a keresztszelvény második, a viszonyos eset negyedik gyökével és fordított viszonyban a keresztszelvény kerületének másod gyökével.**) így a vizfolyási elmélet alapjával megbarátkozva, most már áttérhetünk a legelöl jelzett szabályozási módok bírálatára. I. A légköri csapadékokból származott *) Viszonyos eset = a folyási irány két különböző pontján a vizszin magasságai közt levő különbség elosztva a két pont egymástóli távolával. **) Ha a keresztszelvény = a; medgr oldalak és fenék vonalának összes hossza = p ; viz felszínének szélessége = W; viszonyos eset = s; — ezen mennyiségeknek a folyó középszelességéveli (v) összefüggése következő képlet által fejeztetik ki: ([ 0)0081 1,6 (•+ 1 P ’,4463)yf^2 1 6,945 p+W8'2) 0,09 £ 1,6 {a+ 1,4463)51 P I y
