Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-04-20 / 32. szám

a legnagyobb terhet viselők érdeke is meg­mentetett. — Mert láttuk mi történik gya­korlatban. Valahányszor a községekben az alsóbb osztályú nép tömege a cselekvés te­rére kiizdte fel magát, — a vagyonosabb osztályt, a közügyektől mindannyiszor ki­zárta, — és lett szabad gazdálkodás, lett — a hol alkalom volt — az adózási kulcs megváltoztatására irányzott törekvés, ter­mészetes, a vagyon rovására. És ha ez mind igen helyes lenne, szabadság és ter­mészetes jog szempontjából, — de minek aztán a keserű neheztelés a patríciusok részéről ? — s minek ez az évtizedeken átvonuló háborúskodás, mely a családok beléletének megmételyezésével végződik ? Szép az a theoretikus szabadelvüség, ha legalább egy fokkal jobbak lennénk, mint milyenek vagyunk mint emberek. Országgyűlési tudósítás. April 17. Az országgyűlés képviselöháza ma- kezdte meg újra a húsvéti szünnapok miatt fél­be szakasztott ülésezéseit. — A körülbelül öt heti időre, mely még a jelen ülésszakból hátravan, —• nem ugyan sok, de mindenesetre elegendő tárgy jutott, melyek horderejűk, s a közéletre kiható fontosságuk miatt a legnagyobb gondot s körülte­kintő eljárást igényelnek. A Szászországgal kötött vasúti szerződést, a munkács-stry és eperjes-tarnowi vasúti előterjesz­téseket, a bírói rendezésről (az első folyamodásu bíróságok, bírósági végrehajtók, kir. ügyészek) szóló javaslat fogja követni, mely a bírósági szék­helyek kijelölésének nagy fontosságú kérdésével van szoros összefüggésben. Nem kevésbé fontos, az urbériséggel rokon ter­mészetű viszonyok (vadászat stb.) és a testvér fő­városok rendezéséről szóló javaslat, mely legköze­lebb fog a törvényhozás elé terjesztetni. Mire e tárgyak elvégezvék, elérkezik május vége, a mi­dőn az ülésszak bezáratik, a pár nap múlva meg­nyílandó uj ülésszaknak pedig csak a delegátu­sok és a ház hivatalnokainak megválasztása lesz feladata, a mi után elnapolja magát a nyári na­pokra. Az őszi ülésszak azután a kereskedelmi és ipar- viszonyaink rendezéséhez foghat. A mai ülés napirendjén a kérvényi bizottság jelentése s a Szászországgal kötött vasúti szerző­dés volt. Elnök bemutatja a beérkezett irományokat, köz­vizmennyiség nagy részének visszatar­tása a hegyek^között. Mióta III. Napoleon császár elrendelte, hogy a Szajna kiöntéseinek megszüntetése céljából, a sok­szor nagy rohammal lefutó eső- és hó-lé visszatar­tására a folyó eredeténél medencéket kell épiteni, igen sok gondolkozni s számitani restellő szak- és nemszak ember van hazánkban, kik a folyószabá­lyozásoknál csakis az ily módoni vizraktározást tartják üdvös eredményre vezetőnek; sőt, hogy na­gyot mondjanak a hívők előtt, igen szépen előad­ják, miszerint külföldön már mindenütt ily móddal szüntettek meg a vizkiöntések; pedig, kivéve azon nehány esetet, hol egyes folyók nagyobb kiterje­désű felülettel biró természetes tavakon folynak ke­resztül, sehol sem léteznek — legalább a vizki­öntések céljából nem —■ ily mérséklő víztartók.— A Szajnánál terveitek ugyan 21 darab ily meden­cét, de az elsőnek felépítése után sikerült meg­győzni az akkor még nagy hatalmú császárt az egésznek haszontalanságáról. Különben, nehogy a francia mérnökök becsüle­tét rontsam, meg l^eli említenem, hogy a felsülést előre belátták, s nyiltan meg is mondották. De vizsgáljuk meg, mi okozza ezen vizraktáro- zás kivihetlenségét. A hegyek közt visszatartani csak is azon víz­mennyiséget lenne szükséges, mely a folyómeder­ben el nem fér, s jelenleg földszin felett folyik le; tök Samassa József aranyosmaróthi képviselő le­mondását. Bemutatja továbbá a belügyminister levelét, melyben tudatja, hogy Rónay Lajos kép­viselő Csongrádmegye főispánjává neveztetvén ki, lemond képviselői állásáról. Tudomásul vétetik, s az elnök felhatalmaztatik az uj választások el­rendelésére. Bemutatja ezenkívül Pauler képviselő megbízó levelét. Az igazoló bizottsághoz utasittatik. Kérvényeket nyújtanak be: Horn, Vidacs, Schrei­ber Fr., Hodossy I., Házmán. — Térey Pál előadó olvassa a gazdasági bizottság jelentését a ház ápril havi költségvetését illetőleg, — ki fog nyomatni. Felvétetik a napirend. A kérvényi bizottság je­lentésének tárgyalása. Hajdú Ignác előadó olvassa a kérvényeket, melyek nagyobbrésze szó nélkül, a többi jelenték­telen vita után (mely a körül forgott, hogy a ház nem utasithat valamit „ajánlattal“ a ministerium- hoz, mert a ház rendelkezik a kormánnyal s ez el is lön fogadva elvül) változatlanul elfogadtatott. Következik a Szászországgal kötött vasúti szer­ződés tárgyalása. Az átalános vitában Tisza K. figyelmezteti a kormányt, ha a közp. bizottság va­lamely törvényjavaslatot visszautasít, ezt a ház előtt vegye vissza s terjessze be újra s ne iga­zítsa ki csak mellékesen, mint a jelen javaslattal történt. Franciaországi események. A polgárháború nem csillapul, de mint látszik mindennap élesebb alakban tűnik fel. A párisi csapatok a nyert előnyök után vérszemet kapva, várva várnak minden alkalmat a támadásra. — Mi Iogszomorubb az utóbbi napok eseményeiben, az tűnik ki, hogy mind a commune, mind a par­lament csapatai sokkal dühösebb csatázok lettek egymás ellen mint voltak a poroszokkal szem­ben. — Különben mint angol levelezők Írják, mindkét fél seregei többnyire a legalsóbb néposztályból ke­rültek ki, e mellett elkényszeredett nyomorult nép kik csak annyiból katonák, hogy holmi egyenru­ha félét lehet rajtok látni, s ezek is olyanok, hogy egy emberen 3—4 seregből kölcsönzött ruhada rabok csüngenek. — Ily seregek aztán a zsold s szép szóért a legaljasabb tettek végbe vitelétől épen nem irtóznak, mint azt az utóbbi napok ese­ményei tanúsítják. Mac-Mahont imádásig tiszteli serege java, ha­nem még ekkoráig semmi jelentékenyebb előnyt nem tudott kivívni, — összes seregeinek száma mit, hogy kiszámíthassunk, ismernünk kell: azon legnagyobb vízmennyiséget, melynek a folyóban bizonyos idő, pl. egy másodperc alatt le kellene folyni; továbbá a folyó keresztszelvényét s közép­sebességét, vagy legalább á sebességet módosító tényezők nagyságát. Mint fentebb láttuk, a folyó vízmennyisége függ azon légköri csapadék mennyiségétől, mely a völ­gyében levő különböző lejtőkről a mederbe foly s a sikokról becsergedezik. A vízcsepp alakban alá­hulló csapadékot a folyó azonnal leszállítja, s ez tartós és bő esőzés alkalmával felemeli ugyan a viz tükrét, de nagyobbszerü kiöntéseket soha sem okoz. — Veszélyes nagyságú víztömeg akkor ér­kezik a folyók medrébe, midőn a téli hónapokban a hegyek oldalán összehalmozódott hótömeg hirte­len olvad; s legmagasabb fokát akkor éri el, mi­dőn a vastag hóréteget meleg záporeső olvasztja fel. Természetesen mind a télen át összegyűlt hó­réteg vastagsága, mind az olvasztó okok s olvadás körülményei oly termérdekféle combinatiot enged­nek, hogy nincs ember, ki tökéletes biztonsággal megmondhatná, valamely folyó völgyében minő nagy azon víztömeg, mely ott másodpercenkint kép­ződhetik, s melynél nagyobb soha sem fog lero­hanni. — A vizépitész e tekintetben egyedül hosz- szu évek során át gyűjtött tapasztalatokra van utalva, melyekből levezetett eredmény néha egy eddig soha nem tapasztalt vizroham által tulszár­minte gy 40,000, oly szám, mellyel jó fegyelem mellett a lázangó Párist meglehetne csendesíteni, azonban még eddigi működése megtört a comrau- nisták fanatizmusán. Thiers utoljára is belátja, hogy a párisi zene­bonát csak német segéllyel nyomhatja el, —■ s va­lóban a némét hadak öszpontosulnak a főváros kö­rül. S igy Franciaországnak a legkeserübb csep­pet is le kell nyelnie: halálos ellenségétől kérvén a még nagyobb nyomortól való megszabadítást. A nemzetgyűlés baloldali tagjai a fölött tanács­koznak, nem lenne e célszerű a nemzetgyűlést a következő utón köztársasági kormány forma elis­merésére szorítani: először a kamara alkotmányo- zó gyűléssé alakítandó át, e feltétel szerintük a párisiakat is megadásra bírná, másodszor T h i e r s két évre a köztársaság elnökéül vá­lasztandó. A párisi városatyák gondos eljárását a követ­kező felirat is szépen jellemzi: a Sz.-Péter tem­plom ajtajára a lelkész elfogatása után e hirde­tést függesztette a negyed polgármestere: „Tét kintve, hogy a papok banditák, s hogy a templo­mok barlangok, hogy a tömeget erkölcsileg meg­gyilkolják, a midőn Franciaországot az istentelen Bonaparte, Favre és Trochu körmei alá kapják, rendeljük, miszerint e templom bezárassék. A pápa és Franciaország. Antonelli bibornok a pápa nevében a követke­ző levelet intézte a francia kormánynál levő pápai nuntiushoz : Nagyméltóságu s fötisztelendö ur! Azon sokféle és mély szorongatás közepette, me­lyeket a pápának a Rómában jelenleg uralkodó állapot miatt tűrnie kell, nem szűnik meg gondos­kodását Franciaország, az egyház elsöszülött leá­nya felé irányozni, melynek szánalomra méltó sor­sa mindig felébreszté irányábani részvétét; nem is mulasztotta el az alkalmat, hogy a mennyiben le­hetséges volt, azon csapást megkönnyebbitse vagy enyhítse, melyet egy szerencsétlen harc reája mért. Most, midőn a háború megszűnt, különös von­zalommal veszi szivére az egyház fiai oly kiváló részét ért szomorú következményeket, melyek szük­ségképen sújtják azon tartományok lakóit, melye­ket a háború csapásai kiválóan értek. 0 szentsége nem kételkedik azon, miszerint min­den francia püspök, kiknek buzgalmáról oly szám­talan bizonyitékai vannak, minden kitelhető erő­vel oda fog járulni, hogy megyebeli hiveinek, a könyörület azon érzete által vezettetve, mely leg­nyaltatik; hogy azonban azért, mert 20—30 évben egyszer ily rendkívüli s előre nem számítható ese­mény folytán egyes területek viz alá jutnak, ok­szerű volna-e a folyószabályozásról, s a megment­hető területek 19—29 éven keresztül biztos ha­szonélvezetéről lemondani ? annak megítélését az ol­vasó bírálatára bízom. A Körös-Berettyó folyók legnagyobb víztömegé­nek közvetlen megmérése még eddig nem eszkö­zöltetett, s csakis más folyókkal történt összeha­sonlítás utján vétetett fel a legnagyobb víztömeg másodpercenként 22,000 köb lábnak. A legközeleb­bi magas vízállásokból Ítélve, e szám aligha nem csekély; s én, mielőtt az erre vonatkozó pontosabb adatok megszereztethetnének, a legnagyobb víztö­meg meghatározására inkább ajánlanám azon mó­dot, mely hasonló esetekben általánosan használa­tik, hogy t. i. a folyó völgy minden négyszeg mért- földnyi területére, a téli hónapokban s tavasszal lehullni szokott csapadékmennyiséghez mért víztö­meget számítunk. így a Körös-Berettyó folyók völ­gyében négyszeg mértföld s másodpercenként 500 köb láb vizet vélnék felvehetőnek, mely a völgy 63 négyszög mértföldnyi területével szorozva, a Körös-Berettyó folyók által levezetendő legnagyobb vízmennyiséget másodpercenként 31,500 köb lábra eredményezné. (Folytatása következik.)

Next

/
Thumbnails
Contents