Békés, 1870. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1870-05-22 / 21. szám

az egész országban kihirdettessék és az illető ministerium csupán a sérelmes szabályrendeletek ellen beadott folyamodványok következtében fog a törvényhatóság meghallgatása után, végérvényesen határozni.

Ezekből kitűnik, hogy az uj törvényjavaslat a törvényhatóságoknak a szabályrendeletek alkotására nézve az eddiginél szabadabb tért enged, a mennyiben a szabályrendeletek érvényességét nem teszi minden esetben felsőbb helybenhagyástól függővé.

Váljon e tekintetben nem fognak-e a közigazgatás hátrányára tulcsapongások a törvény- hatóságok részéről ezentúl is történni, azt a gyakorlat fogja megmutatni; annyi bizonyos, hogy az uj törvényjavaslat a szabályrendeletek alkotására nézve a törvényhatóságok irányában a lehető légii berálisabb.

Nézetem szerint a törvényhozás előgondosko- dása a keletkezhető bonyodalmak megelőzése tekintétéből azt hozta volna magával, hogy a törvényhatóságok által alkotandó szabályrendeletek mint megannyi helyhatósági törvények, közkormányzati szempontból leendő megbirálás- végett, a kihirdetés után netán beadott folyamodványokkal együtt, az illető ministeriumhoz minden esetben főiterjesztessenek, és csak is felsőbb helybenhagyás után váljanak jói;érvényesekké s végrehajthntókká.

Mert ámbár igaz, mit Szentkirályi Móric ur a vármegyék rendezéséről irt jeles munkájában a statutárius jogra nézve előhoz, hogy „a hol szabad törvényhatósági élet van, kivált a köz- igazgatást illetőleg, nem szükség részletes törvényeket alkotni sőt sokkal célszerűbb, ha a részletek elintézését, és a törvénynek a helybeli körülményekhez képest alkalmazott végrehajtását a megyékre bízzuk és ez által a törvények korlátái közt önálló szabad cselekvésre ébresztjük őket“, — de épen annak megbirálása végett, váljon a törvénynek a helybeli körülményekhez alkalmazott végrehajtásánál a törvény- hatóság a törvény szellemében és annak korlátái közt járt-e el, szükséges a statutomok felülvizsgálata, mert a gyakorlatból tudjuk, hogy a törvény némely esetekben, épen a végrehajtási módozatoknak a helyi körülményekhez képest alkalmazása által játszatik ki, mire elégi példát lehetne felhozni a legközelebbi országos képviselő választások korszakából.

A „Reform“ Írja: A deákpárt e hó 18-án tartott értekezletén a köztörvényhatóságok rendezéséről szóló törvényjavaslatot tárgyalta. A majd minden szakasznál felmerölö vita folytán, noha az értekezlet jóval 9 óra után oszlott csak szét, a párt mai konférentiáján a törvényjavaslatnak csak 19 §-ával végezett. A tárgyalás alapjául a 27-es bizottság munkálata szolgált, melynek az első 19 §-ra vonatkozó része a 11. szakasz kivételével el is fogadtatott. A 11. §-t, mely a megyék házi adójának kivetését, kezelését és kifizetését tárgyalja, az értekezlet az eredeti szerkezetben hagyta meg, mely szerint a megyék törvényhatósági joguknál fogva szabadon vetik ki házi adójukat, mely a kormány közegei által az államadóval együtt szedetvén be, ennek egyik i’észót képezi s a megtörtént befizetésekhez mért arányban fog az egyes megyéknek kifizettetni. — Az értekezlet még a megyei bizottmányok tagjairól szóló 20. szakasz vitatásához is hozzá fogott, ezzel azonban a vita hossza és az idő előrehaladása folytán ezúttal nem végezhetett.

— Ugyancsak a Deákpárt május 20-án esti 6 órakor tartott értekezletén folytatólagosan aköztörvény- hatóságok rendezéséről szóló törvényjavaslatot tárgyalta; ezúttal azonban a törvényjavaslatnak 20. §.- val, mely a megyei bizottmány tagjairól szól, végezhetett. A beható, részletes vitában, mely e fontos §. körül kifejlett, maga Deák Ferenc s Andrássy Gyula gr. miniszterelnök is élénk részt vettek. Az érdekes vita befejeztével az egész párt, alig egy-két tagja kivételével, a 26. §-t a 27-es bizottság módosításával együtt elfogadta. Az elfogadott szerkezet szerint e szakasz igy hangzik: „20. §. — A bizottság áll fele részben a legtöbb egyenes államadót fizető nagykorú honpolgárokból; hasonló fele részben a választó közönség választottjaiból.“

A balközép részéröl Tisza Kálmán készített javaslatot a törvényhatóságok rendezése tárgyában, melyet a baloldali kör már tárgyalt is, de az eredményt — tekintettel a szélsőbalra, mely e tárgyban még nem nyilatkozott — egyelőre még nem teszik közzé. A munkálat főbb pontjai, a „P. Ní‘ szerint, következők : Az egész megyei bizottmány szabad választás alapján alakul meg A megyék nem kötelesek a kormány törvényellenes rendeletéit teljesíteni és a főispán hatásköre köriilbelöl is az lenne, a mi eddig volt.

Lesz már kis szék, csak lába kék.

(Folytatás.)

Igaz ugyan, hogy — a város közepét tekintve — ennél sokkal rövidebb utón is elérhetjük az indóházat, s nyáron használni is fogjuk a rövidebb mellék utakat, (Ferency-féle utcát, ref. iskola-utcát,) de itt egy oly útvonal létesítéséről van szó, mely a legnagyobb sárban és teherrel is járható legyen, ez pedig legrövidebb idő alatt s legkevesebb áldozattal elérhető, azl-sőpont alatt megnevezett 450 öl hosszú uj ut építése által, mely a Sarkadra vezető kész kövezett utat az indóházzal köten- di össze.

A német városi rész kedvéért pedig egy homokozott ut lenne létesítendő, az országúti kövezett gáttól a „magyar királyhoz“ cimzett fogadó mellett menne le, a német hídon, templom-téren, veres kereszt-utcán keresztül, a szöllök mellett ki az indóházig.

Kisajátítási költség egyik útvonalnál sem terhelendi városunkat, miután — ha jól tudom — a pályaudvar mellett elvonuld ut helyét, a vasuttársulat tartozik kisajátítani.

E két ut létesítése által a nagy városokban annyira divatos körúttal (Ringstrasse) lenne Gyula egy része övezve. Egy lépés a világ várossá lótel felé.

Elmulaszthatlannak tartom még, hogy nyári utul a Fe- rency-utca s a mennyire lehet a ref. iskola megetti utca is rendbe hozassák s meghomokoltassék. De már ezek költségei nem számíthatók az indóházhoz juthatas végett tett kiadások közé, mert különösen a Ferency-féle utcát s folytatását — mint a nélkül is egyik főbb közlekedési utat — jelenlegi szégyenletes állapotából kiemelni, s járhatóvá tenni, a közönség iránti szoros kötelessége lett volna városunknak, ha soha vasút nem épült volna is.

Hátra volna még arról is pár szót szólani, miként épit- I tessenek ez utak? s mennyibe kerülend létesítésük?

Az első kérdésre határozottan elmondhatom nézetemet. A Sarkadra vezető ut s indóház közti vonal vagy kavicsolandó vagy tört kővel lenne kövezendő, a szerint a mint egyikhez vagy másikhoz lehet olcsóbban jutni; bármelyik anyag választassák is, a kavicsos utaknál gyakorlatban lévő építési módtól kissé el kellene térni, a mennyiben a kavicsnak, minden alap nélkül, egyszerűen csak földre ágyazása, a múlt őszi esőzés alkalmával a legrégibb s legjobb gondviselés alatt álló kavicsos utaknál is, nem igen jó sikert mutatott; a kerék helyonkint áttörte a kavicsréteget s az alsó sárban tapadt meg. Szerény véleményem szerint a mi barátságos talajunknál elkerülhetetlen az alapkészités, mely abból állana, hogy a töltés vagy természetes töldszin oly szélesen, minő széles köves utat akarunk, 1 és J>2 láb mélységre ki- ásatván, a származott mélyedés feneke 7—8” magasan nagyobb kövekkel kiköveztetnék, ezen kövezés szélvo- naiai pedig végükre állított magas kövekkel rakatnának ki, mely kövek az ut felszínétől a mélyedés fenekéig lenyúlnának. Ezen kikövezett ágyba hintetnék azután a 10—11” kavicsréteg.

Nem remélve, hogy hamarjában kavicsolt ut lenne építhető a német városon keresztül is, itt egyelőre csak homokozást ajánlok. Az ut közepe épen úgy ki lenne völgyelendö, mint a köves útra nézve fentebb leíratott, csak hogy ezen kimélyités valamivel csekélyebb lenne, s kö helyett homokkal töltetnék ki.

Mindkét útnál, magának a mü útnak szélessége 4 öl lenne, úgy azonban, hogy ott is, hol töltések emeltetnek, mindkét oldalon legalább 3-3 láb, tisztán föld, patka maradjon, az összes ut szélesség tehát legkevesebb 5° legyen.

Az építkezési költségeket illető kérdésre szabatosan megfelelni, mérnöki előmunkálatok nélkül teljességgel lehetetlen, azonban némi tájékozásul mégis megkísértem kimutatni körülbelül minő és mennyi munka s mennyi anyag leend szükséges a terveit útvonalok létesítésére?

1. Rögtön eszköz lenelö munkálatok.

a) a gyula-sa r kadi utat a pályaudvarral ösz- szekötö útvonalnál:

1) A sarkadi úttól kezdve a gödrök közt egy

kis töltésemelés 200 f. öl hoszban, f. ölenkint 2yt köb öl földmunka

...................... 450 öl

2) Innen az indóházig ut egyengetés 25U f. öl,

f. ölenkint y25 k. öl fölmunka .... 10 öl

Összesen 460 öl. b) Németvárosi ut:

1) Földmunka az egész vonalon 1050 f. öl hoszban, f. ölenkint 1 k. ölével...................... 1050 öl

2) Homokolás 1050 f. ölön pr % k. öl . . . 525 öl

II. Később eszközlendö munka, mikor majd a vasútvonallal lehet követ szállítani.

A gyűl a-sarkadi utat a pályaudvarral összekötő útvonalon:

1) Földmunka (kimélyesités) 450 f. öl hoszban

f. ölenkint \ k. öl föld kiemelés . . . 338 öl

2) Nagyobb kövek 450 f. ölben pr % k. öl . 225 öl

3) Kavics vagy tört kö 450 f. öl pr k. öl . 150 Öl

4) Homok 450 f. Öl pr % k. öl......................113 öl

□

Újdonságok.

— (Rf.) A vallás- s közoktatási miniszter a csa

bai gör. kel. hitközségnek, temploma és iskolafedele kiépítésére 300 frtot engedélyezett.

— Városunk képviseletének gondos előrelátásaként constatáijuk, hogy a napokban a szépészeti szakosztály számos tagja, mint küldöttség foglalkozott a vasúti indóházhoz vezetendő közlekedési ut tervezetével, s ennek megállapítása céljából az illettö vonalakat bejárta, a városi mérnök pedig szakvélemény készítésére uta8Íttatott. Ajánljuk figyelmébe a küldöttségnek a lapunk múlt és mai számában foglalt és az érintett útra vonatkozó cikkünket.

— Marj a laky Károly belügyminisztériumi titkár, e hó 17-én Budán a zugligetben pisztolylyal vetett véget életének. Egerben tartózkodó testvéröcscse számára levelet hagyott hátra, melyben öngyilkosságának okául azt mondja, hogy sem az államnak sem környezetének nem tudott annyira hasznára lenni, a mennyire óhajtott, sőt — mint tapasztalta — inkább terhére volt mindenkinek, s folytonos betegeskedése is meguntatta vele az életet. — Az elhunyt sok éven keresztül megyénk lakosa s köztiszteletben áfió férfiú volt s ismerősei bizonyára részvéttel veendik szomorú halála hírét. Alig három nappal halála előtt még meleg szavakban irt levelet intézett e lap szerkesztőjéhez s egy cikket küldött be, melyet mai számunk élén közlünk. — Egy munkás élet és fedhetlen tisztaságú jellem enyészet el benne, egy nemes szív dobbanása szűnt meg életével. Legyen könnyű a fold szerencsétlen barátunk hamvainak; találja fel a túléletben a nyugalmat, mit zaklatott lelke a földön hiába keresett.

— A torna-iskola megnyitása e hó 15-én ment végbe, az egylet nyári helyiségében. Vasárnap lóvén, nagyszámú közönség gyűlt össze a megyeház csinos és tágas kertjében, mely ez alkalomra nemzetiszinü zászlókkal diszitteteft fel. Janó Sándor egyleti igazgató, csinos megnyitó beszédet tartott, fejtegetvén a tornászat- nak különféle szempontokból! célszerűségét, s elismerőleg emelvén ki Gyula város közönségének az egylet létrehozása körül tanúsított áldozatkészségét. Ezután következtek az egyenruhába öltözött tornászok mutatványai, melyek — tekintve az eddig vett tanórák kevés számát — sok meglepő részlettel bírtak, különösen a tornászó gyermekek ügyessége tűnt fel, mi nagy részben Oheroly János művezető érdeméül rovandó fel. Ez utóbbinak közbeszőtt mutatványai egyikét képezék az ünnepély legérdekesebb részleteinek. Volt zene is s a közönség — hisszük — nem kis megelégedéssel hagyta el a körülbelül esti 8 órakor véget ért ünnepély szin- helyét.

— A casino felavatási táncvigalma — hosszas tanácskozások után — nem fog megtartatni. E terv is a szappanbuborék sorsára jutott: nagy buzgésággal addig fújtok, mig dlpattant.

A gyulai elemi főiskola múzeuma számára készítendő szekrény költségeire Püspöky Alajos sarkadi plébános ur 5 frtot gyűjtött. Éhez járultak: Püspöky Alajos 1 frt, Márky János 1 frt, Duttkay Dezső 1 frt, Lacsny János 1 frt, Püspöky Bertalan 50 kr., Márky Albert 50 krral. — Ugyancsak az említett muzeum számára a következő adományok folytak be: Márki-Zay Julia urhölgy : 1 db Il-ik András és fia Kálmán királyaink 1217-ik év egész épkarban létező pénzét; továbbá XíV-ik Lajos francia és navarrai király 1660-ik évi 1 darab; Il-ik Mátyás király 1 darab; I-sö Leopold rom. cs. és magyar király 1698-ki 1 db; ismeretlen magyarországi 1 db; összesen 5 darab ezüst pénzt; Püspöky Alajos plébános ur 1-sö Leopold rom. cs. s m. király 1682-ik évi 1 db ezüst pénzét és I db 1717-iki piciny külföldi rézpénzt. Végre Gyuláról Kratochvill József, XIV. Lajos francia és navarrai király 1651-iki 1 db ezüst pénzét.

— Kertész György „egyházi képviselő“ Orosházáról szerkesztőségünkhöz egy, több pontból álló cáfolatfélét küldött be, mely a lapunk ez idei 18-ik számában közlött orosházi levélben tárgyalt egyházi viszonyokra vonatkozik. Miután azonban terjedelem és styláris egybeállítás a közölhetést nem engedik — bármily szívesen nyitunk tért lapunkban előfordult tárgyakra nézve az érdekeltek indokolt nyilatkozatainak, — a kérdéses cáfolatot tisztelettel — papírkosárba tesszük.

— A gyulai izraeliták synagogát készülnek épi- teni. Mint halljuk, a belső vásártérnek a német-városi hid felé eső oldalán, más hely is jelöltetett ki a kérdéses célra.

— A torna- és tűzoltó-egylet mai napon rendkívüli közgyűlést tart.

— Nyikora János gyulai lakosnak 13 éves fia, e hó 14-én apja tanyáján felakasztotta magát. Ez esetre nézve azon hir kering, mintha a fiút saját atyja akasztotta volna fel; sőt e tekintetben vizsgálat is van folyamatban.

— Nyilvános köszönet. Elhunyt fivéremnek f. májushó 13-án történt eltemettetésekor nyilvánult álta-