Békés, 1870. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1870-05-08 / 19. szám
— Megtörténhetik, hogy nem akarva, de véletlenül épen a legérdemesebbek kimaradnak, s a kevésbé alkalmasak lesznek — a közönség meglepetésére — a közligyek élére állítva. — A megyék és községek rendezéséről szóló törvény- javaslat átalános figyelem és tüzetes vita tárgya jelenleg, s ez természetes, mert bizonyára a megyék és községek rendezése képezi belügyi reformunknak úgyszólván sarkpontját. Ezért, s mert lapunk — rendeltetéséhez híven — kiválólag vidéki, vagy jobban szólva: megyei érdekek képviselője akar lenni: e céllal nagyon egybeférönek s helyén látjuk az említett fontos törvény- javaslatokkal e hasábokon tüzetesebben foglalkozni, mely javaslatok egész terjedelembeni közlését azonban, korlátolt terünknél fogva, kénytelenek vagyunk mellőzni. A törvényhatósági határozatok jogérvénye az uj törvényjavaslat szerint. Szentkirályi Móric ur a vármegyék rendezéséről irt jeles értekezésében, a megyék viszonyának a ministerium irányában zsinórmértékéül, egyszersmind a megyék fölötti ministeri ellenőrködésnek jellemző határvonalául, következő elvet állit föl : „p megyék oly végzéseiket, melyek kirekesztőleg' saját maguk beliigyeit illetik, felsőbb helybenhagyás nélkül is végrehajthatják, — oly végzéseiket ellenben, melyek az ország közügyéivel, vagy szomszédaik érdekeivel érintkeznek, csak miniszteri helybenhagyás után vehetik foganatba; a felebbfolyamo- dás a megye bármely végzésétől, bárkinek is szabadságában állván.“ A mennyiben a megyei lakosoknak a megyei közgyűléseken tárgyalás alá kerülő magán ügyei a megye beliigyei közé számíthatók, annyiban a fentebbi elv az eddigi gyakorlatnak felel meg, melyszerint a megyék legtöbbjei végzéseiket, ö n- magokban jogérvényeseknek s az azok ellen közbe tett felfolyamodásokra tekintet nélkül végreliajthatóknak tartják, sőt merült fel eset arra nézve, hogy egyike legtekintélyesebb megyéinknek, bizonyos közbirtokossági ügyben az általa hozott, vagyon-zárlati végzés ellen az illető közbirtokosok által benyújtott felfolyamodást visszautasította, s annak felsőbb hatósági elintézését be nem várva, a végzésnek karhatalmi foganatosítását elrendelte, egyszersmind pedig az ezen eljárás ellen óvást tevő közbirtokosok irányában tiszti keresetet indíttatott. Könnyen belátható, hogy ilyen elvnek gyakorlati alkalmazása illusoriussá teszi a kormány felügyeleti s felülvizsgálati jogát, nullifikálja egyes érdekelteknek a megyei végzések ellen közbetelt felfolyamodását és a megyéket némely esetekben a magán tulajdonjog törvény-ellenes korlátozására is vezetheti. Ugyanis érvényben levő régi törvényeink szerint, a megyei közgyűlések több esetekben feljogositvák a magán vagyonra zárlatot rendelni, s ezen közhatósági felügyeleti jognál fogva nem csak egyes birtokosokat, hanem közbirtokossági testületeket is magántulajdonuk feletti szabad rendelkezésben, zárgondnok- kinevezésével korlátozni, mint például — tékozlás vagy erdőpusztitás eseteiben, Ha már a megyei közgyűléseknek ilyetén, a magán tulajdonjogot megszorító végzései, a közbetett felfolyamodásnak felsőbb hatósági elintézése előtt végrehajthatók lennének, ez a magánjogi viszonyokban olyatén bonyodalmakat és sérelmeket okozhatna, melyek a végzésnek a végrehajtás után történendő megváltoztatása vagy megsenmiisitése esetében alig lehetnének kiegyenlíthetők s orvosolhatók. A fent említett viszásságok jövendőbeui megszüntetése végett igen célszerű és a gyakorlati szükségnek megfelelő a köztör vény hatóságok rendezéséről szóló törvényjavaslatnak 4-ik §ában foglalt azon intézkedés, mely szerint : „magán f, lek a törvényhatóság- sérelmes határozatai ellen a kézbesítéstől illetőleg a kihirdetéstől 15 nap alatt az illető ministerhez folyamodhatnak. A, folyamodvány az alispánnak illetőleg polgár- mesternek adandó be, ki azt 8 nap alatt í elterjeszteni köteles. -— Azt bogy a határozat csak birtokon kivid fellebbezhető, magában a határozatban világosan ki kell fejezni. E záradék hiányában a határozat birtokon belül fellebbezhető.“ Kimutatása Békésmegye egészségügyi állapotának s népmozgalmi forgalmának a lefolyt 1869. évről. I. Egészségügyi viszonyok. A múlt év egészségügyi viszonyai átalában kedvezők voltak, a mennyiben semmi határozott az egész megye területén uralkodó járványos korai kát nem észleltetek s a járványok, melyek egyes községekben p. o. Dobozon a gyermekek között uralgott vörheny, az orosházi járásban ugyancsak a gyermekek között mutatkozott hártyás torokgyík, csak mint helyi járványok élték le magukat. —1 Gyakoriak voltak a téli hónapok alatt a légzési szervek hurutos bántalmai s e hónapok alatt a kórnemtö hu- rutos-lobor volt, moly aztán az enyhébb tavaszi hónapok beálltával a ragályzasi kóroknak adott helyet, a nélkül azonban, hogy ez utóbbiak is járványosokká fajultak volna. E kórnemtö befolyása alatt több községekben a hagymáz a szokottnál nagyobb számmal merült fel; lefolyása azonban többnyire szelídnek mutatkozott s azok, kik e kórnak áldozatul estek, nagyobbára vagy már előzetesen különben is senyves egyének, vagy olyanok voltak, kik az ezen betegségnél szigorú következetességgel alkalmazandó ápolást, különösen a tisztaság tekintetében nélkülözni vaiának kénytelenek. A felmerült lia- sonnemü zymoticus kórok közül szórványos esetei mutatkoztak a vörhenynek, himlőnek s tiz esete a hány- székelésnek. II. Népmozgalmi forgalom. 1) Sz apor uság. Született a múlt 1869. évben 11,023 gyermek, ezek között volt finernü 5690, nőnemű 5333, ezek között volt törvényes 10,635, törvénytelen 388, ikerszülés volt 156, hármas szülés 2 esetben. 2) Halálozás. Meghalt a megye területén 6993 egyen, finemből 3716, nőnemből 3277. A különböző életkort tekintve meghalt: 0—1 évig 2691, 1—5 évig 1349, 5—10 évig 472, 10—20 évig 351, 20—30 évig 341, 30—40 évig 324, 40—50 évig 315, 50-60 évig 343, 60—70 évig 438, 70—80 évig 298, 80—90 évig 61, 90—100 évig 10. A balált okozó kóralakokat tekintve: Halva született 252, vele született gyengeség 521, heveny agyvizkór- ban 59, agy- és agykérlobban 117, gerincagylobban 1, elmekórban 1, toroklobban 24, hártyás torokgyíkban 93, roncsoló toroklobban 72, hörglobban 3, hökhurutban 163, mellhártyalobban 25, tiidölobban 235, tüdő vizenyöben 46, gége vizenyöben 1, tiidőszélhüdésben 6, tüdölégdag- ban 38, mellvizkórban 14, szerves szivbántalmakban 37, szivburoklobban 6, ütérdagban 1, gyomorlobban 2, gyo- morellágyulásban 2, átfúró gyomorfekélyekben 11, has- hártyalobban 29, bcllob- cs bélhurutban 280, hasmenésben 252, vérhasban 247, hányszékelésben (cholera) 10, bélsárhányásban (kiszorult sérv következtében) 15, májlobban 41, veselobban 10, Brigbt-féle vesekórban 22, méhlobban 26, gyermekágyi lázban 26, nehéz szülésben 43, hugyhólyaglobban 7, hólyagos himlőben 11, vörheny- ben 191, veres himlőben 98, orbáncban 11, hagymádban 350, tiidögümőkórban 934, görvélykórban 74, süly- ben 8, pokolvarban 18, gyermekaszkórban 490, különféle szervek rákjában 72 (?), vizkórban 318, csontszu- ban 4, genyvérben 13, köszvényben 18, angol kórban 2, cukros hugyárban 1, bujakórban 1, veres agygutában 136, vérzésekben 31, ideges híidésekben 92, iszákosak rezgörjében 1, dormenetben 12, görcsökben 764, aggkórban 228, véletlen és erőszakos halállal 60, öngyilkosság által ti, a halált okozó betegség nincs tudva 306 esetben, összesen 6993. Az öngyilkosság 11 eseténél 10-ben kötél által, egy esetben pedig lőfegyverrel hajtatott végre az öngyilkosság, melynek okául részint családi és vagyoni zilált viszonyok, részint búskomorság szolgált. Levonva a szülöttek 11,023-nyi létszámából a meghaltak 6993-nyi létszámát, marad szaporulat 4030. * E szaporulat a megye egyes községeit tekintve, következőleg oszlik fel: Gyulán 415, Váriban 52, Dobozon 43, Kétegyházán 121, Csabán 809, Gyomán 170, Endrödön 143, Kigyóson 105, Békésen 336, Berényben 172,‘Tárcsán 96, Szarvason 407, Öcsödön 71, Sz.-Andráson 41, orosházi járásban 631, szeghalmi járásban 418. Házasságra lépett 1631 pár. Látlelet könnyű testi sérelemről kiállíttatott 282, súlyos testi sérelemről 49. Hullaboncolás részint törvényszéki-, orvosi-, részint rendőri célokból eszközöltetett 14. III. Állat egészségügyi viszonyok. Hasznos házi állataink között a nyári és őszi hónapokban az úgynevezett száj- és körömfájás uralgott ez évben járványosán, melyek közül az előbbi rósz indulat« lefolyást nem mutatott s átmenet az üszkösödésbe nem észleltetek. A keleti marhavésztől megyénk teljesen érin* tetlen maradt.' Gyula april 30. 1870. Közli: Dr. Kovács István, Békésmegye főorvossá. A gyulai torna-éstüzoltóegyletmájusién tartott közgyűlése jegyzőkönyvéből. A közgyűlést gróf Almási Kálmán elnök, szívélyes üdvözlettel nyitja meg s örömét fejezvén ki a felett, hogy Gyula városában ezen hasznos és üdvös célú egylet szerencsésen megalakult, megköszöni az elnökké lett megválasztatása által irányában kifejezett bizalmat, melyet tevékenység által igér viszonozni. Ezután a gyűlés a tanácskozásra kitűzött tárgyak elintézésére tér át s mindenekelőtt felolvastatok Mojsiso- vics Vilmos ig. alelnöknek az egylethez intézett levele melyben tisztéről— magánviszonyai változta miatt — lemond. — A lemondás — tekintve a felhozott okokat — elfo- gadtatik, s a közgyűlés nem titkolhatja cl sajnálatát a felett, hogy az egylet alakulása első szakában épen azon férfiútól kénytelen megválni ki az egylet létrehozásában kezdeményező s annak legfőbb előmozdítója volt; miért is a közgyűlés kiváló érdemei elismeréséül jegyzőkönyvileg köszönetét mond s egyúttal tiszteletbeli alelnökiil egyhangulag megválasztja. Elnök íelhivja a gyűlést, hogy a Mojsisovics Vilmos lemondása folytán üresedésbe jött ig. alelnökségrc más egyént válaszon. Mire a közgyűlés — kivételesen eltérve az alapszabályrcndelte titkos szavazás módjától — közfelkiáltással Janó Sándor eddigi titkárt választja meg ig. alelnökül; az ekként üresedésbe jött titkárságra pedig ugyancsak közfelkiáltással Dobosfi Alajos válasz- tatik meg. Az igazgató választmány által beterjesztett 1870-ik évi költségvetés tárgyában határoztatott, hogy miután a tornahelyiség felszerelésére ez évben tetemes kiadások igenyelteinek, melyek halasztást nemszenvedhetnek: az előterjesztett költségvetés tételei helybenhagyatnak; az abban kitett egyes összegekre nézve pedig az igazgató választmány lelhatalmaztatik, hogy a körülményekhez alkalmazkodván, a hiányzó összeget — a menyiben ez az évi rendes bevételekből ki nem telik — a takarék- pénztárban elhelyezett báli-jövedelemböl fedezze. Igazgató alelnök bejelentvén, miszerint a választmány a közgyűlés jóváhagyása reményében, Oheroly Jánost torna- és vivómesternek 800 frt, évi fizetés mellett megválasztotta: e választás közgyülésileg helyben hagyatik a tornatanár fizetésére foíyóvá tétetik. Ugyancsak az ig. alelnök, mint a f. é. febr. 12-én megtartott egyleti táncvigalom rendező bizottságának elnöke, az ezen táncvigalom alkalmából befolyt jövedelem- röli számadását bemutatván: ennek megvizsgálására Szi- gethy Lajos tagtárs elnöklete alatt Ormós János és En- drefi Károly egyleti tagok kiküldetnek. Ugyancsak ig. alelnök indítványa folytán a befolyt báiijövedelem s ezután befolyandó rendkívüli jövedelmekből egy alaptőke alakítása elhatároztatott, s egyúttal — miután az egylet egyelőre kénytelen a felszerelések el- odázhatlan megszerzése végett a kérdéses bálijövedelemhez nyúlni utasittatik a választmány, hogy az ekként megcsonkított tökét, az ezután befolyandó rendes bevételekből helyrepótolni s évről évre gyarapítani igyekezzék. A jegyzőkönyv hitelesítésére Ferenci Alajos. Hajossy Ottó és Endrefi Károly egyl. tagok kiküldetnek. Vidéki levelezés. B.-Csaba, 1870. május 1. „Áll a testgyakorló. Éljen Bartóky István!“ Tulajdonképen elég volna ennyit mondani; no de a magyar ember nincs el kevés szóval, mondjunk hát többet is. Még valamikor a múlt évben történt, hogy a magyar isteni tiszteletet járó evangélikusok bizonyos templomi diszitményre pénzt gyűjtöttek. Ezen pénz egy részefen- maradt. Utóbb kérdéssé válván hova fordítása, az illetők abban állapodtak meg, hogy a fennmaradt összeg újabb gyűjtés által szaporitassék s azután belőle, kiválólag az itteni magyar elemi iskola és az algymnasium használatára, egy szerény kis testgyakorló intézet álli- tassék. A gyűjtést Bartóky István vállalta el, mi azt jelentette, hogy a cél elvan érve. Gondolom, most ápril 3-án, összehívja Kemény Mihály, ez ügyben elnök, az illetőket további tanácskozásra; Bartóky jelenti, hogy a szükséges pénz-összeg együtt van, mely ha magában véve nem valami nagy is, na- gyobbul az által, hogy a helybeli ügyszeretö iparosok a készülékek elkészítésére ingyen vállalkoztak; a tanács
