Békés, 1870. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1870-05-08 / 19. szám

kozók megválasztanak egy teljhatalmú bizottmányt, mely a dolgot azonnal tovább érlelje. Két nap múlva összeül a bizottmány ugyancsak Ke­mény elnöklete alatt, meghatároz minden idevágó rész­letet; még az nap kieszközli helyiségnek a polgári kör tágas kertjét; még az nap megrendel 13 db. testgyakor­ló készüléket; másnap a helyiség célszerű átalakításá­hoz hozzáfog. April 25-én megnyílt a b.-csabai magán testgyakor­ló intézet, 140 tanulóval. Tandíj nincs csupán bciratási dij, ez is csak a helyiség gondozására, korosabb tanu­lókról még nem szólhatni. No de csak nem ugrálnak ott a tanulók magukban, céltalanul ? Bizony nem! Ott van Bartóky egyik, — ott van Német Lajos, a magyar elemi iskola kitűnő tanitó- ja másik vezetőül, kiknek ügyszeretete és ügyessége kezeskedik a tanítás rendszeres vezetéséről. Jutalmuk a hetenkint négyszeri fárasztó munkáért? 140 gyermek hálája s minden méltányos embernek őszinte becsülése. Azért részleteztem talán kelletén túl ezen dolgot, hogy a vidék láthassa, miszerint az oly igen sürgetővé vált testgyakorlás csupán addig kivihetlen, mig sokat beszélve — semmit sem teszünk. Hogy Csaba magánál az elemi testgyakorlásnál nem állapodik meg, azt előre is mondhatom. Újdonságok. — A közgazdászati minister a Mandis János pénzügyi tanácsos által irt „ Dohány termelési kézikönyv “- böl 28 példányt küldött le a megyéhez, a szorgalmasabb dohánytermelők közötti ingyenes kiosztás végett. —u. Az april 28-ki tűzvész szándokos gyújtás következménye volt. Ugyanis özvegy K. I-né Buse Fló­ré nevű 13 éves szolgálója egy kis házi csínyt követ­vén el, hogy az öt érendctt büntetéstől meneküljön, jó­nak látta gazdasszonya távollétében a házat felgyújtani, bizton remélvén, hogy e nagyobb baj által gazdasszonya figyelmót^a kis exeessustól elvonandja. Ez ugyan sike­rült is neki, hanem most már börtönben ül s várja mél­tó büntetését. • y — A gyulai kör (casino) tagjai lakomával és tánc­cal fogják legközelebb az egylet uj helyiségét felavatni. \ —A honvéd-lövölde a vásárálláson elkészült. A gyors és célszerű felállítás érdeme — mint értesülünk — Bál- ványi János főhadnagyot illeti. — A torna- és tűzoltó egylet választmánya ked­den és csütörtökön ülést tartott. A művezető fizetésének és a tűzoltósági rendszabályoknak megállapítása voltak a tanácskozás tárgyai. — Állandó liba-kiállitás tartatik a „Korona“ ven­déglő és román-iskola előtti térségen egy idő óta. Kez­dődik kora reggel s tart alkonyaiig, igen kellemes lát­ványul szolgálván a járó-kelőknek, kiknek nagyon figyel­mesen kell a térségen átlépdelni, nehogy az apró állat­kákat eltapossák, vagy lábikráikat a harcias gúnárok által megcsipossék. Szelíd gyermekleányok ábrándos dudolás mellett őrzik a gyepen heverve libácskáikat, me­lyek ékes gágogása meglepő öszhangban egyesül a kis leányok és a várkerti fülemile danájával. Még egy pár szelid bárány s béka-kuruttyolás kellene — és a kép megnyugván költői szinezettel birna. Ha valaki az idyl- lek e fajtáját szereti, jöjjön a mondottam térségre, mely a költészetet pártolóvárosi elöljáróság erélye folytán — elvagyunk rá készülve — továbbra is alibácskák csen­des tanyája marad. \ — A szép május első napja, nekünk gyulaiaknak — nemvolt szép. Hűvös és borongó időre ébrendtünk e napon s csak is a kalendárium jelezte, hogy május else­je van; a természet szépségeivel ezúttal elmaradt. Áta- lában az időjárás ép oly szeszélyes, mintha valami szép nő volna: mikor azt várná az ember, hogy a tavasz virágai és illatával áraszt el bennünket, rideg téllel kö­szönt be vagy megfordítva. Csak aztán komolyabb kö­vetkezmények ne álljanak be, a termés-kilátások úgy sem lévén valami nagyon biztatók. V — Csütörtökön este a „Korona“ kávéházban Boka József hegedű művész játszott nem nagy közönség előtt. — A szarvasi fögymnasium ifjúsága e hó 17-én majálist rendez. — Nem tartjuk feleslegesnek azok neveit felem­líteni, kik a helybeli torna- és tűzoltó egylet alapító- tagjaiként íratták be magukat. Eddigelé számszerint tizenhatan vannak, s az általuk aláirt összegek 1050 ftot képviselnek az egylet alaptőkéjében. — A névsor kö­vetkező : Beliczey István 100 frt. Grimm Károly 50 frt. Harsányi János 50 frt. Kliment Gyula 100 frt. Kis Elek 50 frt. Mojsisovics Vilmos 50 frt, Moldoványi Gyula 50 frt. Moldovány Alajos 50 frt. Prinz József 50 frt. Papp Mihály 50 frt. Sztojanovics Szilárd 100 írt. Szi- gethy Lajos 50 frt. Somogyi Sándor 50 frt. Szabó Sán­dor 100 frt. Szigeti Lajos 50 frt. gróf Wenckheim Fri­gyes 100 frt. — Örömmel tesszük közzé ez eredményt s szívből óhajtjuk, hogy az alapitó-tagok e névsorát legközelebb egy jó hosszú listával toldhassuk meg. Vegyes hírek. — József főherceg Alcsuton megbetegedett. Hogy- létéről még biztost nem tudni, de a baj, ha talán nem is veszélyes, eléggé komoly lehet, mert a főherceg házi orvosa Novák Antal honv. törzsorvos Alcsutra kihivatott. — József főherceg csak őszkor lesz Budavár állan­dó lakosa, miután a régi Teleky-féle ház a Hentzi-téren, melyet a főherceg számára alakítanak át, csak őszkor válik lakhatóvá. A főherceg s családja állandóan ott tar­tózkodása által mindenesetre sokat fog nyerni élénkség­ben Budavára. — Erdödy S. gróf közelebb nem épen csekély baj­tól menekült Bécsben. Szilaj méné a járda mellett lépe­getett. Egy bécsi mesterlegény boszankodván e miatt, ráütött a gróf lovára, mely az ütésre roppantul ágaskod­ni kezdett s vadul neki iramodott az utoni nagy tömeg­nek. A gróf nagy üggyel-bajjal visszatarthatá lovát s visszaügetve a mesterlegényhez, rá jót ütött ostorával. Erre egy pár kézműves a grófra rohant, lovát fel akar­ták tartóztatni, őt pedig lerántani lováról, hogy megver­jék. A gróf azonban ügyesen átugrott a legények feje fölött s szerencsésen kimenekült a csetepatéból. — Középszol ltok tasiiádi kerületében, liol az el­lenzék részéről már hetek előtt emlegették Horn Ede képviselöjelöltségét, Guthy Benőt választók meg 1125 sza­vazattal a nemzetiségi Papp László ellenében, ki 690 szavazatot kapott. Horn Edéről, úgy látszik, szó sem volt a választásnál. A románok az említett választás el­len óvást tettek. — Fiúméból irják múlt hó 28-ról, hogy az nap reggel 4 órakor roppant erős földrengés riasztó fel ál­mából az ottani lakosságot. Hét és fél órakor a rengés ismétlődött, hanem a rázkódtatás már »valamivel gyön­gébb volt. danából is hasonló hirek érkeztek. A föld­rengés azonban sem itt, sem ott nem okozott nagyobb károkat. — A budavári Hentzi-szobor előtt egy egész buesu- járó karaván állott meg május 4-én délelőtt s szent éne­keket zengedezett, közbe a szent köveket is csókolván. A jóhiszemű ájtatoskodók a Hentzi-szobrot Szt. György szobrának nézték s mig Máriát s a többi szenteket egy­szer, szt. Györgyöt húszszor is hívták segítségül. A bu­davári népség csakhamar egész kört képezett az ájtatos­kodók körül, kik látván, hogy a népség nagyokat ne­vet, kezdték gyanitni tévedésüket. Egy arra menő hor­dárt meg is kérdeztek, hogy voltakép kinek a szobra ez itt, midőn megtudták, hogy nem szt. György, ki a sárkányokat legyőzte, pironkodva szedték össze sátor- fájokat s keresztvetés nélkül távoztak. Még a várban levő paloták ablakaiból is nézték a buzgó bucsujárókat. — Gllicy Ignác (Kálmán fivére) az országgyűlési ellenzék egyik tiszteletreméltó tagja e hó 4-én rövid be­tegség után meghalt. — Kolozsvárit egy zsidó nő halt meg, kinek az iz­raelita temetőben csak 500 írtért akartak helyt adni, mert állítólag kikeresztelkedett. Ez utóbbi „állítólagos“ körülményt megtudván a katholikus pap, követelte, hogy neki engedtessék át a halott eltemetése, mi ellen ismét a rokonok tiltakoztak. Az eset utoljára a ministerium elé került, ez úgy döntött, hogy a zsidók 300 írtért tar­toztak sírhelyet adni ez elhunyt nö számára. — Egy pestvárosi postamester 12 éves fia kö­zelebb halt meg oly betegségben, melyről a pesti orvo­sok sem tudnak teljes felvilágosítást adni. A tizenkét éves gyermek közelebb, rajzolás közben leejté körzőjét, mely lábára esett s kis sebet ejtett. A seb a rögtön igénybe vett orvosi segély dacára nagyobbodott, a láb idomta- lanul megdagadt s a fiatal növendék harmadnap reggel­i-e halott volt. — Pesten e hó 3-án este 8—9 óra közt Tocsek János pesti munkás a legderültebb jókedvvel ment ha­zafelé munkájából egyik barátjával. A lánchíd közepén kéri barátját, hogy várjon egy percig. Ez vár egy da­rabig, midőn egyszerre nagy zuhanást hall s barátjának hült helyét látja. A munkás a Dunába ugrott S örökre oda veszett. Egy másik munkás ugyanezen nap egyik hajó szélén dolgozgatva elsiklott s a Dunából, hova zu­hant, csak halva húzhatták ki. — A budai drabantok, kik a kötelesség pontos teljesítését gyakran végletekig viszik, egy kóbor lényt fogtak el Budavár terén. A sötét lény a budai setétség- ben többszöri kérdésre sem adván kielégítő választ, a 2 drabant kényszerülve érzé magát, bogy a „kóborlót“ foglyul ejtse. A budai városháznál nagy szemeket me­resztettek ugyan a két drabantra, midőn éjnek idején 1 szamárral (a szó legteljesebb értelmében) állítottak be az őrszobába. A gazdátlan szamarat most ott tartják a vá­rosházánál, mig gazdája nem akad, ki az ellátási költ­ségeket megtérítse. G-azdászat, ipar, kereskedelem. „Hogyan teleltek ki a vetemények s minő ki­látások vannak a folyó évi termésekre ?“ cim alatt a „Gazdasági Lapok“ cimü közlöny az ország különbö­ző részeiből hozzá beérkezett jelentéseket közöl; melyek közül egy, a megyénkbeli kamuti pusztáról keltezett tu­dósítást, megyénk gazdái kedvéért, nem tartunk felesle­gesnek közleni. Az érintett tudósítás igy hangzik: Azon tér, melyről jelentésem szól s melynek úgy szólván kö­zepén lakom, Békés, Csaba, és Csorvás, közsé­gek határainak úgynevezett pusztai földjeire vonat­kozik (melynek mély termörétegü, vízmentes, kellő homok \’együlettel, jó fekete agyag földje van.) Ezeket ismét kétfelé osztom, t. i. nagyobb (úri) birtokok, és lakosok földjeire. • Az elsőn, a veteményekre a télnek semmi, vagy csak igén kevés káros befolyása volt; — az őszi búza veté­sek % része jó, — f3-da középszerű, tehát kedvező idő­járás mellett itt jó termésre számíthatni. — A repcék szenvedtek ugyan a fagyok miatt, de ki nem vesztek, közepes termésre lehetne kilátásunk, ha a hernyó, mely már legtöbb helyen pusztítja, — hagyna valamit a gaz­da részére. Rozs, mit e vidéken csak zöldtakarmányul szoktunk vetni, s csak is az ahoz szükséges magot ter­melni, — igen szép. A lakosok vetéseiről nem nyilatkozhatom ily kedvezö- leg, mert itt már különösen a magassabban fekvő ho­mokosabb földeken láthatni tökéletesen kifagyott búzát is; de miután ezek a nagy tömegnek csak igen kis ré­szét teszik, azt tekintetbe sem véve, számokbau ilykép fejezem ki a búza vetések minőségét, rész jó, % rész középszerű, rész silány; tehát kedvező időjárás mellett is, középszerű termésre kilátás nem igen van. Itt látszik meg _ az okszerűbb gazdálkodás a föld kíméletesebb hasz­nálata, célszerű gépek alkalmazása, és a folytonos föld­zsarolás közti különbség, mert mig a nagyobb, rendezet­tebb gazdaságokban a földmennyiség, rendes trágyázás és megmunkálás mellett csak Vad, vagy legfeljebb 3a részben vettetik búzával, addig a lakosság %-át veti be- főldjének, és felénél kevesebbet sóba sem. Lucernásaink­nak semmi baja. Gyümölcsfáink még teremhetnek, — a szőllö szeme azonban megvakult (elfagyott). A növény­tenyészet általában véve, más évekhez képest az utóbbi fagyok miatt hátra van. Vágó marha kivitele január és február hóban. A legközelebb közétett kimutatások szerint Magyarország­ból és Austriából ez év két első hónapjában kivitetett ökör 7,215 db. tehén 1,813 db, borjú 5,999 db. juh, kos, ürü, kecske 26,049 db. bárány 1542 db. sertés 60,751 darab. Hetivásári tudósítás. Gyula május 6. Bár a szántást, hol árviz nem járt vagy nincs, már jobbára bevégezték, mégis csekély volt a behozatal átalában a mai piacra. Gabonafélét 80—90 szekér hozott, egy-két köblével gyengén terhelve. Dacára a pesti árcsökkenéseknek min­denféle gabona megtartotta árát, részben még valamivel drágult is, például a zab és kukuricának a legjava. A kereskedők tétlenül voltak átalában, de a fogyasztó kö­zönség mindent, mi behozatott gyorsan megvett. A prima búzából kicsiben 9.70—80 kron kelt nehány köböl; középszerű tiszta búza 8.50—9 írtig; csekély 8. —8.20 krig, jó kétszeres 8 írtig, csekélyebb 6.40—7.50 krig. Az árpa 5.30—40 kron vígan kelt; a csekélyku- kurica 5.30—40 kr, a jobb 5.60, a prima vetni való 5.80 kron, kivételkép még 6 írton is kelt egy-két kö­böl, A csekély zab 5 frt, a jó 5.20 kron is talált vevő­re. A kendermag ma is 10 frt volt, a mész 6—7 frt, a nádból kevés jővén, kapós volt és 10—11 írton kelt a középszerű, a legjobb szegni való pedig 13—14 frtig kelt 100 apró kévénkint, vagy 50 réti nagy kévénkint. A ló és szarvasmarha vásár igen csekély volt, a le­gelőre hajtva van e hét elején jobbára minden jószág, nehány fejős tehén s egy-két ökör, egy-két meddő te­hénből állott a vásár, a székre való húst ma először drá­gán fizették a mészárosok, mert drbját 10—12 írttal fel­jebb kellett venniük, mint azelölt 10—15 nappal vesze- gették kényök-kedvök szerint, sertésvásár középszerű ter­jedelemben kelendőség nélkül. Bárány több jött a piac­ra, mint a múlt héten, ára olcsóbb volt, egyresek 21—22 kron bírtak venni fntra számítva. Almát szelidebb, jobb fajut egy ide való kupec em­ber hozott távol vidékről, s vékáját a javának 4 írtjá­val adta a kofáknak. Aszalványt egyetlen oláh szekér hozott, ezt is a ko­fák rögtön megvették kis zsákját 6 frtjával. A bácskai kender fntja 38 — 40 kron kelt, de lassan. Szén és fa­féle kevés volt s múlt .heti árakon kelt. A paszuly és szegletes borsó itcéje 4—5 kr, az apró lencse és köles­kása 7 kron kelt. Sz. L.

Next

/
Thumbnails
Contents