Békés, 1870. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1870-05-08 / 19. szám
II évfolyam, Gyula május 8-án 1870. 19-ik szám. Szerkesztőségi iroda: § Főutcza 186. sz.— Ide intézendő m. minden a lap szellemi részére voll natkozó közlemény. Ú Hirdetések elfogadtatnak a kill add hivatalban Nagy Ferenc könyvkereskedésében Gyulán. 1 Hirdetések dija : Egy négy ha- £ sábos Garmondsor 5 kr. — Bé- * Iyegdij 30 kr. i' l y m ifi Megjelenik hetenként egyszer minden vasárnap. Előfizetési feltételek: Egész évre ...........................4 frt. Fé l évre................................2 frt. Ne gyed évre...........................1 frt. Az előfizetések bérmentesített levelekben a lap kiadó hivatalához intézendök. jva :sA-itíS33S3Sí4SSI8S politikai, gazdászati és ismeretterjesztő hetilap. C)Oo-A törvényhatóságok s községek rendezése. I. Az alkotmányos államgépezet alkatrészei, a megyék- és községeknek, íészült. figyelemmel várt rendezésére vonatkozó ministevi törvényjavaslat, -— ime napvilágot látott. — Minden gondolkozni szokott honpolgárt kiváncsivá tett ama kérdés, vájjon milyen lesz e törvényjavaslat? Hogyan lesznek a megyék, az alkotmány véd- bástyáinak tartott eme régi kegyelete« intézmény, a képviseleti s felelős ministeri rendszerrel ö.sz- szcegyeztetve ? — hogy tartják meg önkormányzatukat, szabad vitatkozási, felirási, a kormány rendeletéinek végrehajtásában ellenőrzési jogukat; szóval mennyi jog és mennyi felelősség ruháztatik a megyékre? A községek, melyek demokratikus szellemben, eddiginél tágabb hatáskört, kiterjedettebb életet, több önállóságot, a megyék gyámkodása alóli emancipációt kívánni jogosítvak, hogy lesznek a megyékhez viszonyítva? — Végre, mily befolyás engedtetik egyeseknek a községi s megyei közligyekbe? Mindezekre megfelel a beliigyministeri törvényjavaslat. — Kitetszik ebből mindenek előtt az, hogy az alkotmányos megyék alakjának fen- tartására különös figyelem fordittatott, — bizonyosan, nehogy a nemzet szokásán erőszakos újítás ejtessék s a politikai élet láncolatos fejlődésében mintegy hézagütéssel, oly uj intézmény hozassák létre, mely méltó visszatetszést idézne elő. Hogy eme uj megyei és községi tervezet belső szerkezetében a régitől némi eltérés vehető észre, annak oka, mert a mostani megyék egészen más elemekből állanak mint a régiek, és mert az országos kormányforma lényegesen átváltozván, a megyéknek ezzeli összeegyeztetésében kikerülhetetlen volt bizonyos újításokat létre hozni, melyek öszliangzatot, rendszeres ösz- szefüggést biztosítanak az önkormányzatnak. A megyék megtartják önkormányzatukat, a vitatkozás, kérelmezés, felírás, levelezés jogát s közvetítői az állami közigazgatásnak. A megyék megszabják évi költségeiket, éhez képest tisztviselőik számát és fizetését magok határozzák meg s a megye lakosságára, az országos adó alapján külön megyei adót vetnek, mely kétféle : Központi költségekre kivetett adó; mi alatt azon költségek értetnek, melyek minden községet egyiránt érdekelnek, legyen az szabad királyi, rendezett tanácsú, nagy vagy kis község. — Ezzel a megyék épületeinek fentartása vagy újak emelése, közutak, hidak épitése, vizek szabályozása, — központi tisztviselőség, mint alispán, jegyzőség, főügyész, főorvos, főmérnök s e nemű segéd hivatalos személyzet fizetése fedeztetik. Járási költségekre kivetett adó, melyhez csak a nagy és kis községek járulnak, — mennyiben a járási tisztség, mint szolgabirák, s a rendőrség, — ez utóbbi addig, mig országossá nem ala- kittatik át, — csupán ezek érdekében állittatnak tel. Az ekénti megadóztatás elvben esak helyesnek mondható, mert igy a megyei költséghez minden község annyival járul, a mily arányban igénybe veszi a megye kormányzatának előnyeit, — annál is inkább helyes, mert a törvényjavaslat biztosítást nyújt arra, hogy az állami adó ugyanannyival apad, a mennyi eddig, az országos költségvetésben, a megyék fentartására felvétetett. — Előnye ennek különösen a nagy és gazdagabb megyékre nézve az, hogy itt, a központi költségek tán nem nagyobbak, mint a kisebb és szegényebb megyékben s igy azok amott sokkal könnyebben beíizethetők, mint az utóbbi megyékben, melyekben kevesebb adó alapra vettetvén a liasonmennyiségü költségek, súlyosabban nehezednek a megye lakosságára. Nagyobb nehézség tétetik azonban az adó beszedésénél s átszolgál tatásánál, — mert a törvényjavaslatban, az egyesekre kivetendő megyei adó, az országos adóval céloztatik beszedetni s az adó pénztárakba beszolgáltatni, honnan aztán a megyék, a beszedett országos adó arányá ban kapnák ki a magok illetőségét Rövidebb útja lenne ennek, ha a megyei adó, a községi adóval együtt vettetnék ki és szedetnék be, s igy a községek részéről egyenesen a megyének szolgáltatnék át. Az adóhivatalokra nézve általában reményiéin lehetett, hogy azok, mostani külön vált mi- nőségökben megszüntettetnek, s a megyei kormányzatba olvasztatnak. — E hivatalok, legyen annak oka a volt absolut kormány hátrahagyott eleven emléke, legyen az elfogultság, mellyel e hivatalok működése még most is, valami ide- genszerü hatalommal identifioáltatik, — elég az hozzá, hogy azokat a megyei tisztviselők nagyobbrészt ignorolják, a községek elöljárói türelmetlenül szemlélik, a nép meg épen félelemmel kerüli, és mindent hisz, esak azt nem, hogy ez intézmény nemzeti, alkotmányos. Mily baj az, hogy a pénzügyi hivatalnokok külön hivatalos osztályt képeznek, hogy külön gazdálkodást visznek, a községekkel közvetlenül rendelkeznek, a midőn a politikai közegek csak úgy fogukon keresztül biztatják az eljárókat, amazok rendeletéinek teljesítésére, magok pedig Pilátusként mossák kezeiket, — azt csak az tudja, ki e feszült viszonyt közelebbről ösmeri. J megyékbe kell olvasztani e hivatalokat! —- ne pénzügyi, hanem közigazgatási tisztviselők intézzék az adóügyet, intézzék pedig szigorú felelősség mellett, a pénzügyi tisztviselők szorosan esak a beszedett pénzt vegyék át számadás terhe alatt s rendeltetése helyére szolgáltassák. Még egy másik, lényeges kiegészitö része is kimaradt a törvényhatóság egykori jogának; — a törvényjavaslatból legalább ki nem vehető, — s ez a katonai elhelyezés joga. — A legsúlyosabb legegyenlőtlenebb teller, a katonatartás terhe ; mert mig az adót, minden honpolgár, vagyonához aránylag viseli, addig a katona tartás csak egyesekre nehezül, de azokra oly súlyosan, hogy annak elviselése vajmi keserű. — Hogy egy miveit ország első kötelessége a közterhet aránylag elosztani, s a tulajdonjog szentségét védelmezni — az tagadhatatlan. Fájdalom, hogy mi, anyagi helyzetünknél fogva sokáig nem leszünk ott, hogy a katonaságot ne egyesek magán hajlékába, a tulajdonosoknak a házból kiszorításával, hanem országos közlaktanyákba helyeztethetjük el, — de még is, hogy e terhet legalább aránylag ne osszuk tel magunk között, hogy a megyének joga ne legyen a katonaságot időnként egyik községből a másikba áthelyezhetni — az nem lehet; e jogot kivívni — ha nem lenne — az országos képviselő testület fontos feladata. Az árva ügyek, melyek eddig is a megyénél ugyan, de annak törvényszéki osztályánál intézteitek, most a közigazgatási megye kezelése alá esnének ; mennyiben ezek intézésére egy árvagyámiszék felállítása javasoltatik, Ez bizonyosan úgy értetik, hogy az örökösödéseket, s az ezekből kifolyó jogi és törvényes ügyeket ezentúl is a törvényszék tisztázandja s csak az árvák vagyona, s igy az árvaügyek gazdasági ága esnék első sorban a községi gyám, illetőleg községi képviselet kezelése alá, kik számadásaikat, a megyei árvagyámiszék elé terjesz- tendik, s hivatásukat ennek felügyelete alatt teljesítenék A bizotmányok s községi képviselő testületek alakításánál új szabály gyanánt javasoltatik, hogy azok tele olyanokból álljon, kik legtöbb adót fizetnek. A közteher viselés gyakorlati alkalmazásánál mindenesetre méltányos, hogy azok kik nagy terhet visznek, ott hol a haladás zászlaja alatt különbféle uj intézmények létesitése felől tanácskoznak a jó lelkű, értelmes ugyan, de kevésbé vagyonos rész, — bele szólhassanak — nehogy a reájok nehezedő teher — elvisel- hetlenné váljék. A közép — úgynevezett értelmes osztály adója kétszerezve vétetik, hogy a teherviselés alapján is tagjai lehessenek a bizottmánynak illetőleg községi képviselő testületnek. E kedvezmény ugyan csekély biztosíték reájok nézve, mert kik tisztán értelmi képességükkel tartják fen magokat, azok, vagyonilag a birtokos osztálytól bizony távol állanak, s igy az adófizetés alapján kevesen jutnak a bizotmányokba, ha csak nem választás utján, hol szabad tér nyílik megválasztásukra. A megyei bizotmányba községenként, minden 500 lélek után egy képviselő választatik : — igy például Békés megyére, 200,000 lakosa után 400 képviselő esik, kiknek fele a legtöbb adó fizetőből telnék, — fele pedig a községenként megejtendő választás utján állíttatnék össze. — A községek tehát, minden 1000 lakos után két bizottmányi tagot választanak a megyébe, — a községi képviselet pedig, rendezett tanácsú városokban, legkevesebb 48, legtöbb 200 tagból álland. — Nem rendezett községekben legkevesebb 24, legtöbb 48 képviselő leend. Ezen számítás szerint a mi Békés megyei nagy községeink, mint nem rendezett tanácsnak egy némelyike ugyanannyi képviselőt választ a megyei bizottmányba, mint sajátközségi képviselő testületébe, sőt lehet község, mely erősebben lesz képviselve a megyénél, mint saját képviseletében, a mi valóban megfordított arány. A képviselők választására elég tág census jelöltetett ki, mert kivéve azokat, kik csupán személyes kereseti adót fizetnek, mindnyájan adófizetők választási joggal bírnak. - A mely községben 600-nál több választó van, ott a község választó kerületekre osztatik, — minden kerület csak aránylagos számban választ képviselőt, igy, ha egy község 4 kerületre oszlik, s 20 képviselőt kell választani, esik egy egy kerületre 5 képviselő választása, kik nem szükségkép a kerületből, hanem az összes községből választhatók. — Hát ha a választók bizalma, kevés eltéréssel egy s ugyanazon 5 egyénben pontosul össze, honnáíi telik az összes 20 képviselő? És ha egyik másik távolabbi terület, a község központjában lakó érdemes lakostársára, azon gondolatban nem szavaz, hogy az úgy is saját kerületében választatik meg s szavaz a a maga kerületében lakó kevésbé alkalmasra ?
