Békés, 1870. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1870-04-24 / 17. szám

II évfolyam.

Gyula április 24-én 1870.

17-ik szám.

Szerkesztőségi iroda:

Föutcza 186. sz.— Ide intézendő minden a lap szellemi részére vonatkozó közlemény.

Hirdetések elfogadtatnak a kiadó hivatalban Nagy Ferenc könyvkereskedésében Gyulán.

Hirdetések dija,: Egy négy hasábos Garmondsor 5 kr. — Bé- lyegdij 30 kr.

1

Megjelenik hetenként egyezer minden vasárnap.

Előfizetési feltételek:

Egész évre

...........................4 frt.

Fé

l évre................................2 frt.

Ne

gyed évre...........................1 frt.

Az előfizetések bérmentesített levelekben a lap kiadó hivatalához intézendök.

politikai, gazdászati és ismeretterjesztő hetilap.

^*c(d

Törvényhatósági önkormányzat.

111.

(N. K.) Azon kérdést intézte utoljára hozzám feleletem elvárása mellett K. ur, hogy az angol társadalom miért nem látja önkormányzati jogát a birói kinevezés által csonkítva s miért lehet ott önkormányzat birói választás nélkül s miért nem lehet az nálunk?

Felelet: azért, mert az angol nemzet parlamenti rendező kormánya nem vette el azon grófságoknak és nagyobb városoknak első folyaino- dásu biróválasztási jogát, melyek azzal bírtak, bírják azt mai napig is saját börtöneikkel s ezekre való felügyeleti jogaik s kötelességeikkel együtt, csak ott nevezett ki első bíróságokat, hol azelőtt is kinevezett, bírák gyakorolták azt, sőt itt is, hogy a polgárok első folyamodásilag — ha akarnak — saját választott biráikat használhassák, behozta a polgári perekre nézve is a juri intézményt; — tehát nem volt se oka, se alkalma az angol nemzetnek a bírósági ilyetén szervezés ellenében jogai csorbítását látni, vagy ön- kormányzatát megszoritottnak érezni (lásd Mill Stuart 287. lap). Csak a főbb vagy országos törvényszékek kinevezésével hozta kapcsolatba, hogy ezen választott biróságok felett a kormány őrködése gyakoroltassék, hogy azok igazság kiszolgáltatási országos kötelességüknek megfeleljenek. E szerint az angol parlainentárismus gyakorlati rendezői nem forgatták fel a nemzet vérébe ment intézményeket más nemzetek intézményei vakon követése vagy felelősségi ürügy viszketegéből, hanem a meglevő intézmények meghagyásával biztosították azokban a kormány őrködhetési s felügyelhetetési jogát épen úgy, mint ezt a balközép kívánja most is a bírósági szervezetnél foganatosítani a nemzet megnyugtatására.

De a mi ministeriftmunk ezen adott példával homlokegyenest azon kezdte a rendezsét, hogy a törvényhatóságoknak egyik sarkalatos jogát — mit az ősi alaptörvények ezeknek az első bírósági jogkör gyakorlásába biztosítottak — erőszakos sietséggel kicsikarta, saját központosító hatalma alá vetette; habár a nemzet megelőzőleg oly törvényeket hozott, melyek után már K. ur szerint is mindegy volna az igazság kiszolgáltatás országos érdekében, akár a választás hagyatott volna meg a municipiumok kezében, akár a kinevezéssel szerveztessék az egész birói hatalom. Ezért jajdult fel a nemzet nagy része, ezért indokolt feljajdulása, mert legközelebbről lévén érdekelve, minden megye s városi hatóság az iránt, hogy területén az igazság kiszolgáltatás és a rend biztosítva legyen, s e jogot a törvényhatóságok által a polgár őseink hagyományaként birvén, még azon korban is, midőn még parlamenti teljes szabadságát nem bírta, a nélkül, bogy a municipiumok e jog- gyakorlata a központi hatalom felügyeletét kizárta volna: nem láthattuk s nem láthatjuk az alkotmányos Parlamentarismus első postulatumá- nak, hogy e jogtól a városi és megyei törvény- hatóságok megfosztassanak a célba vett bureau- craticus zamatu királyi bíróságokért; — éspedig annyival inkább nem a magyar nemzet, mert a iiachkorszak alatt alkalma volt bele pillanta- m igazság szolgáltatás e fajtájú dögleletes jevetr/jiébe, melyben látta a megvásárolható jo- «•oí ^ gazságot, mely által a polgári jog a leg- jfáfofo 1 Uom zsákmányává lett, s e rendszer

gyűlölete belé oltotta e szabad nemzetbe a meggyőződést : harcolni a tekintély zsarnoksága ellen épen úgy, mint az igazság szolgáltatás bu- reaucraticus monopolizálása ellen a polgári szabadság érdekében minden kormányforma alatt, s az önkormányzati szabadságot védeni és szeretni még kicsapongásaiban is, inkább mint a melybe él együtt a népek ifjúsága — mint a tekintélyek zsarnokságának bármi részben is járma alatt görnyedezni.

Ezek után s ezekből önként következik azon törvényhatósági jogok körvonala, a miként én a nemzet vérébe ment ezen instituti ót a ministe- riurn felelőssége mellett feltartandónalc hittem s az 1848-ki törvény értelmében feltartatni kiváltom : t. i. lefelé meg kell a polgároknak ad ni, hogy választott tisztviselőik által gyakorolják mindazon jogokat a municipiumok vagyis szükebb parlamentjük felügyelete s ennek felelőssége alatt, melyek directe a központi hatalom kezét okvetlenül nem igénylik; — felfelé a municipiumok s azok tisztviselőire indirccte oly be folyást kell a ministeriumnak biztosítani, hogy ennek felelőssége a municipiumok hatáskörébe utalt végrehajtási cselekvónyek irányában is fen- tartassék s ez által az országos érdek ezekben is biztosíttassák.

A municipiumok joga maradhatna továbbra is: 1 -öi hogy saját választott tisztviselői által gyakorolná a helyi igazságszolgáltatást, a rendőrségi, a polgári rend s béke feletti felügyeleti jogot, a végrehajtások minden nemét, ide értve az adó behajtás körüli eljárást is; 2-or bogy a törvény hatósági, megyei és városi bizottmányok gyakorolják első sorban ezen tisztviselőik feletti felügyeleti s fegyelmi jogot; 3-or ugyanezen bizottmányokhoz intéztessenek minden végrehajtási megkeresések s foganatosítandó rendeletek; 4-er ugyanez van hivatva a netalán törvényellenes rendeletek végrehajtása ellenében a meghozandó törvény értelmében felszólalni s ez által a központi hatalom eljárása felett ellenőrzési jogot gyakorolni; 5-ör a nemzet életszükségei- ben felmerült s hasznosnak mutatkozó törvények hozatalát a parlamenttől kérni s illetőleg a kérelem pártolására a többi törvényhatóságokat is megkeresni; végre 6-or a megyei törvényhatóság kebelében levő községekben úgy a községi és megyei tisztviselők közt felmerülő kérdések felett első biróságilag intézkedni. — Ezek főleg azok, melyeket a törvényhatóságok eddig is gyakoroltak s melyeket ezentulra is feltart- hatónak tartok a nélkül, hogy ennek feltartása által akár a központi hatalom felelőssége legkisebbé is gyengítessék, akár ezen ügyeknek a municipiumok általi önkormányzatú gyakorlata által az országos érdek veszitsen, avagy az, az országos érdeknek kárára legyen, ha — mint mondám — gondoskodunk arról, hogy az a központi hatalomnak viszont a befolyás biztositta- tik felügyelést gyakorolni tanácsadás, figyelmeztetés, feddést érdemlő cselekvényeknek a parlament elibe terjesztés; az engedetlen municipiu- moknak feloszlatása s újak választásának elrendelése stb által arra nézve, hogy a törvényhatóságok által a törvény értelmében pontosan teljesítessenek; — s ezen módról szólok a jövő számban s azon haszonról, mely a munkafelosztás által mind a polgárok életére, mind a központi hatalomra jótékonyan hat.

Vidéki levelezés.

Orosháza april 16.

Ha az ur isten jó szalmatermést ad, téglát égettet Orosháza képviselősége temérdek sok ezeret, azt kiállítási áron —- örökre lemondván minden közvetlen nyereségről — kiosztja a háztulajdonosok közt, a háztulajdonosok pedig evvel saját költségükön kirakatják házaik elejét, sőt még netán az utcára dülö oldalának mellékét is, és igy fog elkészülni a járda. Én pedig bátorkodom megjegyezni, hogy ilyetónképen abból ugyan semmi sem lesz.

1-ör Mert némely polgártárs nem hordatja el a neki szánt téglát a helység tanyájáról, a község pedig nem hordatja helyébe.

2) A másik elhordhatná, de nincs kocsija, lova, a fu- varoztatás pedig nagyon drága, vasúton szállitni pedig nem lehetvén, ott marad a kiégetési helyen.

3) Mert egyik kömives mesterrel, másik segéddel, harmadik inassal, negyedik sárzó cigánnyal készítetné a járdát, a hatodik hozzá fogna maga, az egyik homokkal, másik utcai sárral, ez fentebb, az alantabb, eme vizirá- nyosan, ama csurgóra, egyik egyenes vonalban, másik cikcakra rakná, majd szélesebbre majd keskenyebbre. Ebből aztán kerekednék akkora zavar, melyhez képest a Bábel tornyának épitéaekori valóságos harmónia.

Ha tehát téglajárdát akarunk — mi hogy létrejöjjön nagyon kívánatos és szükséges — is, azt elejétől végig csak is községileg létesíthetjük úgy, ha a község elöljárósága mindenek előtt hozzá értő mesterrel e célra idomított keményminősógü téglát égettet, ezt szakavatott egyén vezetése alatt szakavatott munkásokkal rakatja le, aztán a, lakosságra a kiállítás árát adóforintok vagy más kulcs szerint kiveti, beszedi, a vonakodóktól min- dan tekintet félretótelével behajtja.

Az igy létesített járdának, sajátházuk vonalába eső részének tisztán és a menyire lehet épségben tartására a háztulajdonosok, a vétkes hanyagságra rovandó pénz- büntetés terhe alatt is kötelezhetők volnának valamint annak pajkosságból és főleg készakaratos rongálása is átalában pénzbüntetés terhe alatt tilalmaztatnék, nem tevén különbséget sem kis, sem nagy szabadság, sőt még a követválasztás ideje sem, mikor úri és nem úri kezek által a téglázat ablakbeverés díszes mütételére szokott alkalmaztatni, és pedig szigorun tilalmazandó volna azon szempontból, mert rontani téglát s hajigálni a bolond is tud, de a járda épités szakképzettséget és költséget igényel.

Ezen módon lehetne, és hiszem lesz is nekünk járdánk ha nem egyszerre mindenütt is — mert ez lehetetlen — de ott hol főleg megkivántatik; de ha annak készítését egyes háztulajdonosok felfogására, erélvére, áldozatkézségére bízzuk — soha.

Térjünk más tárgyra. 1864-ben az orosházi ág. protestáns egyház népgyülósén az adókulcs megállapításáról tanácskoztak; vagyonaránylagos adó behozataláról volt szó. Egy kaputos azt mondta : „ha vagyonaránylagos adót akarunk, könnyitenünk kell a fejadón és le- jebb kell szállitnunk mérsékletten a ház és pár után együt- legesen 3 véka búzát és 75 krt tevő adót, mert ez a szegényebbekre nézve legterhesebb.“ Akkor bizonyos egyén, ki magát a szegényebbekhez sorolta, felkiáltott: „megbirjuk'1, a többi szegény vagy állítólagos szegény pedig utána kiáltotta, tehát megmaradt ezen adó, ezenfelül azonban az iparosokra 1—5 frtig, oklevelesekre, honoratiorokra 5 frtot, a földbirtok holdjára 10 krt stb kivetettek. Azóta, ha valaki a 3 véka búza és 75 kr. adó nagyságáról panaszkodik, fel sem veszik, maguk akarták igy.

Hanem a szegényebbek és magokat ilyennek fitogta- tók, főleg pedig az urbériség nyelvén szólva házas zsellérek, szóval azok, kik közt legtöbb úgynevezett tudá- kos talál tátik, kik a templombani első helyekre és min-