Békés, 1870. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1870-04-17 / 16. szám

miféle hatósági felügyelet sem éjjel, sem nappal háborgatni soha nem fogja.*)

E szükséges kitérés után, menjünk vissza a tulajdonképi főtárgyunkra, vidéki gazdászatunk javítására.

Minek elérésére

1) Első tényezőül tartom az itt fejtegetett átalános befá- sitást.

Hogy pedig az ezen természet jelölte utón szaporítható harmatot és esőt a növényzet javára minél nagyobb és tartósabb hatásúvá tehessük, szükséges

2) hogy az eddig nálunk átalában szokásos — de sikeresnek nem bizonyult földmi velés helyett jobbat és célszerűbbet léptessünk életbe, végre

3) kezdjünk a mi viszonyainkhoz jobban illő, egészen más vetésforgást.

Az első szám alatti tényezőről, t. i. az átalános befá- sitás szükséges és hasznos voltáról e cikk keretéhez mérve eleget szólván, e részben nőm marad egyéb hátra, mint hogy az illető mindenféle hatóságok érdemlett pártfogásukban részesítsék az ajánlottam befásitás nálunk még most árván levő országos ügyét. Nézzék Moson megyét, mely nem Örvend a legkedvezőbb éghajlatnak, földje pedig koránt sincs olyan jó, mint a mienk, mert ott már 9 hüvelyken alul a terméketlen kavicsot éri az ásó és ott mégis roppant gond fordittatik a faültetésre s ápolásra, még pedig jó sikerrel, de persze ott hozzálátnak a dologhoz, kevesebbet lármáznak, de annál többet tesznek.

Lássuk már most a 2-ik pont alatt érintve követelt jobbföld növelést.

Célszerű növeléshez első kellék a jó iga, jó eke, azután a borona s henger.

Igavonó barmaink, lovaink, ökreink átalában megfelelő minőségben, számban és erőben földünkhöz képest még nincsenek s ez az egyik oka, hogy kellően nem szánthatunk.

Ekéink minden eszközeink közül leginkább megbir- nának a célnak felelni, ha volna elégséges vonó erőnk és a mi fő dolog, volna tárgyismeretből kifolyó akaratunk is.

Vizsgáljuk egy kissé, hogy szántanak közönséges gazdáink, kivált feleseink? A legnagyobb rósz bizony csak

4—5 hüvelyknyire s még a 6 ökrös gazda sem mélyebben 6—7 hüvelyknyinél. Miután pedig tudjuk, hogy a búza gyökerei jól mélyített földben egészen 2 lábig bírnak lehatolni — a búzának természeti sajátságához tartozván, hogy lefelé terjeszti gyökereit, nem úgy, mint az árpa, zab, melyek inkább oldalgyökérszárakat hajtanak s a felsőbb rétegből táplálkoznak, — bátran kérdem, ilyen 4 hüvelyknyire karcolt földben természeti ösztönét hogy bírja követni — hogy bírjon mélyebbre lemenni a szegény buzagyökér?! Felelet: sehogy; kénytelen a felső rétegben egy ideig kínlódni, azután pedig vagy a fagynak, vagy a bőségnek áldozatul esni.

Közönségesen használt vas boronáink többnyire igen rövid foguak, és könnyű szerkezetűek s e két hibájuk miatt, kivált a kötött talajon, nem kielégitö hatásúak ;

*) A dolog csakugyan igy áll. Az illető hatósági közegek kötelessége volna időközönkint szemlét tartani a fölött, ha váljon az utakból nem történnek-e foglalások, a hidak, gátak, fák stb nem rongáltatnak-e, — s előforduló esetekben kérlelhetlenül büntetni az illetőket. — Csakhogy az eddigiek után ez óhajtás merész álomnak is beillik nálunk.

Szerk.

mert sem a rög és hant szaggatást, sem a magtakarást kellően nem végezhetik, de még ezen hiányos szerkezetű boronáknak sem veszi sok gazda annyi hasznát sem, a mennyit vehetné, sajnálja jószága erejét, heverni hagyja vasboronáját, beérvén a könnyebb tövisborona szolgálatával.

A henger, mely már jól rendezett gazdaságoknál nél- külözhetlennek tartatik, vidékünkön a közönséges gazdáknál még csak kivételkép található, — és ez nagy hiba, mert ezen eszköznek nagy baszna és az a rendeltetése van, hogy vele a feiporhult felső réteg újra lenyomatván, az oly becses nedvességét nem engedi egyköny- nyen elillanni s a nap száritó melegét oly bátran és gyorsan a földbe behatni.

Nem kell félni, hogy a dicsért mély szántást elbírná a föld újabb erÖB összenyomása által rontani; mert hiszen bebizonyult dolog, hogy a legnehezebb hengernek sincs két hüvelyknyinél mélyebbre hatása, úgy hogy az alatt a felpuhított földben egy tojás, e töredékeny portéka sértetlenül, épségben bir maradni.

Hasznos szolgálatot tesz a henger különösen a fagy által felszívott gyökereknek földdel való újra beborítódra, s egyúttal a felső rétegnek a káros szelek hatása elleni megóvására.

Látszik ezekből: hogy a henger rendeltetése jó részben ellentétes a boronáéval — amaz a föld lenyomására és tömörítésére és a külső hatások mérséklésére, — emez a felső réteg omlósitására tesz szolgálatot, minélfogva okosan teszünk, ha a hengert ökörigával minél lassabban, — ellenben a vasfogast sebes járású lófogattal minél gyorsabban vonatjuk.

Következik szólanom a 3-ik pontnál említett uj vetésforgásról.

Az a turnus, mely itt nálunk közönségesen dívik, tulajdonképen nem is vetésforgás, hanem olyas „Eduárd és Kunigunda, Kunigunda és Eduárd“-fóle variatio, mely szerint itt legrendesebben a kukurica után búzát, a búza után ismét kukuricát szeretnek vetni. — A mi képzelt nagy haladásunk férnai pedig már odáig is eljutottak, hogy eme kettőshöz harmadikul az árpát vagy zabot is merték még hozzá adni; de azzal aztán készen is volt egész vetésforgásuk. Találkoznak oly eredetiségek is, kik mától holnapra, mindencombinatio nélkül, csupán szeszélyük után és mindannyiszor máskép vetnek.

(Vége következik.)

Programul)a a békésmegyei gazdasági egylet által 1870. junius 6-án B.-Csabán rendezendő lóversenynek.

A rendezőség áll: Wieland Gusztáv elnöklete alatt Kis Béla és Karassiay Cornél urakból.

Bejelentés az urlovarokra nézve a verseny napja déli 12 óráig Wieland Gusztáv urnái, gazdákra nézve ott és a helyszínén ugyanannál. A versenybíróságot a helyszínén a rendező bizottság elnöke — egyetértve az egyl. elnökséggel — alakitja meg. A teher-tigyelőkröl és indítókról ugyanők gondoskodnak.

Arak : első osztályú ülőhely 1 frt., másodosztályú 50 kr., körbe lépés jelvénynyel 50 kr. Jegyek előre válthatók Vidovszky és Singer uraknál, s a helyszínén

a pénztárnál. Az állványon csak az egyl. elöljáróság, a rendezőség és a biráló bizottság foglalhat helyet.

A verseny kezdődik a szokott gyepen d. h. 3 órakor. Egyleti tagul aláírhatni a rendező elnök urnái és a helyszínén a pénztárnál.

Rendeztetik 7 futás.

1-ör. Urlovarok versenye. Futhatnak Békés és a szomszéd megyékbeli lakosok lovai a telivérek kizárásával. Urlovarok. Tét 10 frt. Teher 4 éven alól 125, 4 éven felül 130 font. Dij : az első lónak 30 arany, a második lónak a tét összeg.

2. Mezei gazdák versenye. Futhat csak békésmegyei gazda saját nevelésű lova. Dij: az 1-sö lónak 6 arany, a 2-iknak 3 arany.

3. Mezei gazdák másod versenye. Futhat minden békésmegyei gazda lova, bárkinek nevelése. Dij: az 1-sö lónak 5 arany, a 2-ik lónak 3 arany.

4. Ponyverseny, 5 frt. téttel, mely az első léé.

5. Nyertes verseny. Futhat a 2-ik és 3-ik futásnál nyertes 4 ló. Dij: az 1-sönek 4 arany.

6. Vigasz-verseny. Futhat minden, a 2-ik és 3-ik futásnál nem nyertes ló. Dij : az 1-sönok 3 arany.

7. Telivér .lovak versenye, tét 25 frt., mely az első lóé.

Ugyanaz nap délelőtt 9 órakor a rendes tavaszi közgyűlés tartatik meg a csabai easinó teremében, melyre az egylet minden tagja hivatalos.

Kelt az 1870. mart. 28-ki választmányi ülésből.

Mokry Sámuel, Laczay József,

egyl. titkár. igazg. alelnök.

Hetivásári tudósítás.

Gyula april 15. Részint az ünnep, részint a sár és eső miatt a mai piac igen csekély volt. — A legidőszerűbb cikkből a húsvéti bárányból több mint 20 szekéren hoztak a vidékről, részint birka, részint magyar bárányt, melyek jobbára kicsinyek és soványok voltak s darabonkint 1.40 — 3.60 krig, kivételkép valamivel feljebb is keltek, de fele részben sem keltek el.

Gabonaféle kevés volt, a búza és kukurica ára valamit emelkedett kicsiben.

Mésznek, szénnek ma csekély kelete volt.

Sz. L.

Pénznemek és váltók.

Cs. kir. arany 5.85

Ezüst........................................................................121.—

Napoleondor

........................................... . —.—

Londoni váltók....................................................... 124.30

Sz

erkesztői üzenet.

A b.-csabai tanitó-egylet részéről beküldött cikkre azt mondja az illető: „a mit a jobbkéz tesz, ne tudja a bal.“

Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: HAJÓSSY OTTO.

n

„Magyar király“

szállodában ezentúl mindennap

friss toriiuísv irstli,

salvalade

és pénteken

paprikás-hallal,

úgy szinte

kőbányai sörrel

szolgál

(42) (2—3) Herodek Lipót,

szálloda tulaj d.

■co

ICO

CD

rX

R R R R

lO

o

o

o

O

o

o

lO

lO

o

o

o

4-1 r H

o

o

o

tH

tH

tH

T—1

T—1

T““i

tH

tH

Hr

tH

■H

rH

tH

oő

R

F

R

R

R

R

R

R

R

R

R

R

fí

R

R

R

R

r;

\

x>

(TÍ

i

£—< oő

R

R

R

fi

R

fi

R

R

£

R

fí

S5

R

R

R

fi

r

ra

o

o

o

o

o

o

o

O

O

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

lO

o

kO

o

<n

o

o

o

<M

o

rH

o

o

o

o

GO

o

lO

tH

o

o

GO

o

tH

o

o

o

rH

co

,

C'l

*o

lO

00

cc>-rH

.a

<v

~o

O

,ci

<L>

NJ

<1

P3

<u a

bß o

0) S3

cn

a

rH (M CO tJ-i iO CO t— QO©OH(NM'#iO® V— GO Ob

Gyulán, Dobay János gyorssajtóján.