Békés, 1870. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1870-04-10 / 15. szám

II évfolyam. Gyula április 10-én 1870. 15-ik szám. Szerkesztőségi iroda: Föutcza 186. sz. — Ide intézendő minden a lap szellemi részére vo­natkozó közlemény. Hirdetések elfogadtatnak a ki­adó hivatalban Nagy Ferenc könyvkereskedésében Gyulán. Hirdetések dija : Egy négy ha­sábos Garmondsor 5 kr. — Bé- lyegdij 30 kr. Megjelenik hetenként egyszer minden vasárnap. Előfizetési feltételék: Egész évre...........................4 frt. Fél évre ................................2 frt. Ne gyed évre...........................1 frt. Az előfizetések bérmentesített le­velekben a lap kiadó hivatalához intézendők. »if---------­politikai, gazdászati és ismeretterjesztő hetilap. »■.-.A ­Gyula april 7-én 1870. (?) A közmunka-ügy a legutóbbi megyei köz­gyűlés egyik kiválóbb fontosságú tárgyát képe-, zé. S mert úgy az e tárgynál kérdésbe jövő pénzerő jelentékeny mennyisége, mint közleke­dési utaink közönségesen ismert gyarlósága elég okul szolgál arra, hogy megyénk közmunka ügyi intézkedéseit kellő figyelemmel kisérjük : alább következő gyűlési tudósításunkban is er­re nézve részletesebben kiterjeszkedni szüksé­gesnek találtuk. Tulajdonképen pedig a legutóbbi közgyűlésen érdemleges intézkedés a közmunka-ügyben nem történt. De mert az e tárgyban kifejlett discus- sió nem kevéssé illustrálja a felfogást, mely köz- igazgatási ügyeink intézése körül némelyeknél uralkodik, s mely felfogás következtetéseket en­ged vonni arra nézve, bogy befolyása egyéb administrationális dolgokban is — ha talán ed­dig nem — de ezután rést nyerhet: a közön­ség s különösen a hivatalos értelemben vett megyei közönség figyelmét ez irányban fel nem költeni — részünkről nagy mulasztás s annyi len­ne, mint közérdekű dolgokat halgatással mel­lőzni s a nyilvánosság-adta módot feladatunkkal ellenkezőleg kellőleg fel nem használni. Ha ugyanis a közmunkái pénzerő felosztása tervezetének kidolgozásával megbizott kül­döttség munkálata, úgy a miként előterjesztve volt, minden positiv adat és szakértői meggyőződés hiá­nyával, állítólagos dátumok alapján a megye részé­ről végérvényesen elfogadtatott volna: ez nem lett volna egyéb a küldöttség részéről, mint a köz­gyűlésnek — gyöngéden szólva — felültetése. Mert nem menti a küldöttséget azon körül­mény, hogy az utak járhatlansága az adatok gyűjtését nehezítette vagy épen lehetlenné tette: e körülményre — a menyiben az által munká­ja alapos elkészítésében csakugyan gátoltatha- tott — jelentésében különösen reflectálnia és munkálatot vagy általában nem, vagy ha már munka buzgalma tanúságáról készített — elfo­gadás végett bemutatnia nem kellett volna, s minthogy olyat még is bemutatott a roszliisze- müség vádját vonta magára. Teljes elismeréssel tartozunk Belicey Rezső urnák erélyes felszólalásáért, mely által a mun­kálat elfogadását • igy egyszersmind azt is meg akadályozta, hogy a közmunkaváltságért befo­lyó s 50,000 irtot megközelítő tekintélyes pénz­összeg minden okszerű előrelátás nélkül fel nem használtatott. A közmunkái küldöttség pedig — reméljük - - óvakodni fog jövőre, munkálatát üres fölte­vésekre alapítani s azt csak úgy futtában, az ügy fontosságának szem elől tévesztésével az utolsó órákban úgy a hogy összeállítani. A közgyűlés — láttuk a „nesze semmi fogd meg jól“ féle operatumokat értéke szerint ítéli meg. Békésmegye bizottmányának évnegye- des közgyűlése. (Vége.) 1870. martins 30. A múlt 1869. évi sept. 13-án tartott közgyűlésből, az álladalmi ménló-telepek kezelésének megváltoztatása iránt, a kormányhoz teendő felterjesztés alapjául szolgáló ja­vaslat kidolgozása végett kirendelt küldöttség jelentése' s illetőleg az abban foglalt javaslatok elfogadtatván, azok értelmében a kormányhoz felirat fog intézteim. A megyei számvevő szék időközben tartott üléseiről felvett jegyzőkönyvek bemutattatnak. E jegyzőkönyvek egyik pontjában foglalt azon javaslat, hogy a katonai beszállásokból eredeti veszteségek kivetésénél ne — mint eddig szokásban volt — az 1861-ki, hanem az 18G9-ki adómennyiség vétessék alapul — elfogadtatott, s ehez képest a szolgabiráknak meghagyatott, hogy a járásuk- bóli egyes községeknek az 1869-ki adóösszezetét feltün­tető kimutatásokat, a kivetés sikerithetése végett, a szám­vevőséghez küldjék be. A bünfenyitő törvényszék, Fekete Béla volt megyei csendbiztosnak biróküldés iránt az igazságügyminister- hez intézett s onnan véleményezés végett leküldött kér­vényét az összes ügyiratokkal s a tiszti ügyész ide vo­natkozó véleményével beterjesztvén, határoztatok : a be­terjesztett iratok az igazságügyministeriumhoz oly jelen­téssel küldetnek fel, hogy ámbár a kebelbeli törvény­szék részéről a biróküldés ellen mi nehézség sem téte­tik, miután azonban a megye közönsége úgy találja, hogy a követválasztási pártküzdelmek közben felizgult kedé­lyek már teljesen lecsillapultak s ekként az ok, mely miatt a biróküldés kérelmeztetett, egészen elenyészett, a biróküldési kérelmet maguk-a felek érdekében nem véli teljesitendönek és legcélszerűbbnek találná, ha a kérdé­ses ügy elintézése az itteni törvényszéknek meghagyatnók. A Szarvason fenálló gazdasági egyesületnek az iránti kérelme, hogy jövőre „Szarvasi kertészeti egyesület“ ,címmel élhessen s hogy a tulajdonához tartozó 1 hold 337,600 Q ölből álló beltelkct, 4 részre elosztva örök áron eladhassa — jóváhagyatott s illetőleg megadatott. A szeghalmi járás föszolgabirája által beterjesztett s a szeghalmi úgynevezett inségi pénztárnak ismeretlen tettes által lett meglopása következtében felvett vizsgálati iratok, a legközelebbi közgyűlésnek teendő vélemény es jelentés végett a tiszti ügyészségnek kiadattak. A békési második gyógyszertár jogának Debreceni Károlyra választás utján lett ruházását tudató szolgabi- rói jelentés s illetőleg az ide vonatkozó iratok, a válasz­tásnak megerősítése végett a belügyministeriumhoz fel­terjesztetni rendeltettek. 1870. martius 31. A legközelebbi évnogyedes közgyűlés batáridejéül f. évi jun. 20-ik napja tűzetik ki. Elnöklő főispán ur előadván, hogy Nogáll László gyu­lai járási tiszt, szolgabiró ebbeli hivataláról lemondott, a csabai járás egyik r. sz. esküdtjo Fábry János pedig közbejött betegeskedése miatt hivataloskodásában egy időre gátolva van : az ezek folytán támadt hiányok pót­lásául a gyulai járásba Bandhauer Györgyöt, a csabai­ba Vidovszky Ferencet tiszt, esküdtekké kinevezte. Petry István elhalálozása, Flaskay István lemondása folytán a szeghalmi adóhivatali járásban üresedésbe jött jövedékiadó kivető bizottsági tagságok pedig Mózes Mi­hály és Szarka Lajos által pótoltattak. Ezek után felolvastatott a f. 1870. évi közmunka erő­nek és illetőleg a közmunkákért befolyandó váltsági pénzeknek mikénti felhasználása iránt adandó vélemény­nyel megbizott küldöttség jelentése, melynek kapcsában a felosztási tervezet is bemutattatott. A fenforgó tárgy átalános részét illetőleg Belicey Rezső szólal fel. Szónok úgy van értesülve, hogy a bemutatott költségtervezetben foglalt adatok ré­szint egyes szolgabirák jelentésein, részint puszta sejtel­mek és feltevéseken alapulnak. Megvárta volna az ille­tőktől, hogy midőn 50,000 frtot megközelítő pénzössze­geknek felhasználásáról van szó, midőn a megye intéz­kedése oly közérdekű dologban minő a közmunkaügy —- forog kérdésben, az ezen intézkedés alapját tevő ter-1 vezet adatai személyes meggyőződés s nem egyszerű „találom“-ra keletkeztek volna. Ennélfogva részéről a tervezetet el nem fogadhatja s a megye megfelelő intéz­kedését kéri ki úgy ezen irányban, mint arra nézve is, hogy a közmunkaerö által helyrehozandó utak vagy hi­dak szükségletei szakértői és bizottmányi tagokból ala­kítandó bizottság által felülvizsgáltassanak. K i s Elek megyei mérnök előadja az okokat, melyek­nél fogva 8 az adatoknak személyes meggyőződés ál­tali beszerzésében gátoltatott. Ilyen fő okul tekintendő a több hónapokig tartott járhatlan utak, melyek csak is kevés idővel a jelen gyűlés előtt lettek ismét járhatók­ká. Másik ok, hogy nem mindnyája föszolgabirák tettek eleget abbeli megkérésének, miként a járásukban levő helyrehozást igénylő utak- és hidakról neki érfesitést küldjenek be. Elnök főispán: Miután a költségtervezetet a kül­döttség csakugyan nem biztos adatokra fektette, méltá­nyolja Belicey Rezső felszólalásának okait, ellenben ugyan­annak a felülvizsgáló bizottságra vonatkozó indítványát idökimélés szempontjából elejtendönek véli; nem ellenzi azonban, hogy ilyen bizottság a majd eszközlendő ut- és hidjavitási munkálatok felülvizsgálására kiküldessék. Mindezek után batároztatott: A mennyiben az derült ki, hogy a megye mérnöke a javítás alá veendő e megyebeli utak és hidak állapota felől magának személyes meggyőződést a tartós járhat­lan utak miatt nem szerezhetett, s ennélfogva a küldött- ségi jelentéssel bemutatott költségvetési tervezet nem a megye mérnöke helyszíni vizsgálatára fektetett adatokon, hanem az illető föszolgabirák némelyike részéről beér­kezett s ennélfogva szakértői felismerésnek nem tekint­hető jelentéseken alapszik: a küldöttség tervezete a me­gye közönsége részéről elfogadhatónak nem találtatik s a megye mérnöke oda utasittatik, hogy a már kezeinél levő szolgabirói közlésekben megjelölt helyek állapota felöl magának helyszíni vizsgálat által személyes meg­győződést szerezvén, erre alapítva pontos költségtervet készítsen s ezt a megye első alispánjának mint küldött- ségi elnöknek mutassa be, felhatalmaztatván az első al­ispán, hogy a közmunkaerö feletti rendelkezés végett egy rendkivüli közgyűlést liivjon egybe. A Gyula városi németajkú lakosságnak, külön közsé­gi hatóságuk visszaállítása iránt a belügyministeriumhoz intézett kérvénye tárgyában beérkezett városi képvisele­ti nyilatkozat vétetvén tárgyalás alá határoztatott: mi­előtt a megyei közönség e fontos ügyben mindkét rész­ről számos érvekkel támogatott előterjesztések iránt ala­posan és határozottan nyilatkoznék egy küldöttséget ren­del ki, mely a felek barátságos kiegyeztetésének meg­kísérlése úgy ennek nem sikerülése esetében is a mind­két részről felhozott érvek alaposságát felismerve, az ügy valódi állásáról mielőbb okadatolt s kimerítő véle- ményes jelentést tegyen. A küldöttség elnökéül az első alispán, tagjaiul, Szánthó Albert (békési) Kemény Mi­hály (csabai) a tiszti főügyész, Baranovics Gergely fő­szolgabíró és Dobosfy Alajos jegyző neveztettek ki. April 1-jén. A gyulai járás föszolgabirája, Gyula város képviselő testületének egy katonai laktanya építése céljából 60,000 frt kölcsönnek felvétele tárgyában hozott határozatát jó­váhagyás végett bemutatván a kérdéses laktanya épí­tése a honvédség elhelyezése s a közlakosság terhei köny- nyitése tekintetéből szükségesnek találtatik, a bemutatott képviseleti határozat jóváhagyatik s a célba vett köl­csönnek betáblázás melletti felvételére Gyula városa fel­hatalmaztatván. Ugyancsak a gyulai járás föszolgabirája Szabó Sán­dor gyulai lakosnak, Wallfisch Bernát regale bérlő által tőle megtagadott sörkimérés tárgyában hozott szolgabi*

Next

/
Thumbnails
Contents