Békés, 1870. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1870-09-11 / 37. szám

nalom tárgya, a ki egy sánta lábat, ronda fekélyt, oly kevéssé tud értékesíteni.

Nálok maga a koldulás csupán liriigy, szabadalom a házakba, tanyákba bejutni, hogy ott lophassanak, a viszonyokat kipuhatolják összeköttetéseket szereznek, hogy a lopás, rablás, rabló gyilkosság biztosan megejtethessék.

A koldulás a maga egyszerűségében nem elég jövedelmezd, hiába a culturával a koldus igényei is megszaporodtak Az ember száraz kenyerén nem élhet, jobb falatot is megkíván aztán pálinka, bor mentül több annál jobb, s végtére a koldusnak is van szive mely pái’ját kívánja, s mindez költségbe telik, melyet az egyszerű alamizsna nem fedezhet. Az embernek azért van esze, hogy hasznát vegye.

Ennekokáért ha valamelyikük valamikép már némi meg takarításra (?) tett szert az újoncoknak előlegeket ad, miért azok különböző irányban az ő számára tartoznak koldulni, egy-egy fő koldusnak van olykor egy fél tucat vasal tusa. Vagy felfogad árva gyerekeket, kik kínzás terhe alatt neki esténként a napi koldulás, lopás eredményével beszámolni tartoznak. Vagy egy-két taliga nyomorékat szerez, harsány, kicsiszolt hanggal, ezekre kevés a költség s a fe- gyeletm könnyen fentartható, sem lázadásra, sem desertiora nem képesek, ha dacból nem énekelnének, azon könnyű segiteni nem kapnak enni, az megnyitja torkukat.

Ha az áru urága, vagy a piacon éjien nem létezik, akad szökevény vagy tévén, gyerek, azt elrabolják s valamely magános helyen elaltatják megcsonkítják, tagjait kicsavarják,*) nyelvét kivágják,**) szeme világától vagy hallásától megfosztják, végtagjait mesterségesen összezsu- goritják vagy azokon sebeket nyitnak, melyeket utóbb ápolnak, hogy be ne gyógyuljanak,***) szóval az anatómia és terápia általuk ismert demonialus eszközeinek alkalmazásával praepo nálnak alanyt, sőt feltehető hogy van köztük, a kinek a munkafelosztás szabályai szerint szakmája egyenesen hasonló praeparatumok gyártásából áll.

Szóval a koldusok szabadalmazott osztályának oly iszonytató rejtelmei vannak, melyekről ha itt ott beszélnek, mesének tartatik, melyei csak gyerekek ijeszthetők, de melyek midőn itt-ott lelepleztetnek, a vért fagyasztják meg ereinkben.

Tudom, hogy ezen undokság elhárítása érdekében itt-ott szórványosan nálunk is történt egyes dicséretes intézkedés, de az nem elégséges, itt országos a legszigorúbb intézkedésre vau sürgős szükség, hogy a társadalom ezen szégyen foltja, rákfenéje, a legundokabb bűnök iskolája és cloakája gyökeresen kiirtassék,

kell: hogy minden község a maga ügyefo- gyotjait otthon ellássa;

hogy a koldulás országszerte betiltassák, mit ha akár koldus akár adományozó áthágna, szigorúan büntettessenek, tétessenek ezért az elöljárók, a politikai közegek felelőssé; ha itt átal- jában fokozatnak helye volna, mindenekfelett az oly országutakon, vásárokon barangoló koldus csőcselék volna példásan fenyitendő.

Ide tartoznak a barangoló cigányok, legyenek azok egyszerűen tolvajok, vagy iparüzők is, ezeknek üzelmeit sem kellene tovább tűrni számtalan példa mutatja ezen gaz csőcselék kicsapongásait.

*) Batizfalvi intézetében talán még most ott van az a gyerek, kinek tagjait koldusok kicsavarták.

**) Tanúság erre a szarvasi gyerek; a tettesek közül ketten a

f

aztettet már bevallották Sztraka Gy. biztos ur a vizsgáló.

iOndonban egy csecsemő szivszaggató sivalkodása feltűnt, a koldusnőt ki karján tartotta befogták, a gyermeket megvizsgálták s köldöke táján dióhéj alatt mérges pókot találtak, mely a gyermeket marta.

Keszthelyi levél.

1870. sept. 4.

Tekintetes szerkesztőség! Szavamat öröm- és becsülettel beváltandó, sietek marcalii s egyebütti kirándulásunk s rendkívüli tanfolyamunk bevégzéséről röviden megírni amint következik.

Marcalii kirándulásunknak kettős célja lévén, augus- tus hó 25-én korán reggel indultunk meg társas és postakocsikon a Balaton partján levő, fasorral gyönyörűen árnyalt s nem békésmegyeiesen rendben tartott országúton — oda, a hol minket szivesen és örömmel vártak és fogadtak.

Szent-Györgynél (keszthelyi vasúti állomás egyszersmind) a szép vidékíi, jó minőségű s még jobb mivelés alatt levő Somogy vármegye gyönyörű s fiatal erdősége közepett üdvözöltük a reggelt. Csakhamar a rendezett kinézésű Kéthelyen át, — a diszes urasági kastéllyal dicsekvő Kis- és Nagy Gomba mellett elhaladva reggeli 10—11 órakor a Két,helynél is rendezettebb, széles és lombos fákkal szegélyezett utcáju, kedves és barátságos Marcaliba értünk. Itt már az embernek több tekintetnél fogva lehet kedve lakni

__! No de a dologra.

Ig

en óhajtott reggelizés után siettünk a gróf Széchenyiek nem nagy de nagyszerű gyümölcsészetének bámulására és csakis azután annak tanulmányozására. — Illető szaktanárunk vezetése, magyarázása s okmutatása mellett volt kitűnő alkalmunk a gyümölcsfáknak s ki- válólag az almának legcélszerűbb tenyésztés és ápolási módjáról bő és elsajátított tapasztalatokon nyugvó tanulmányokat tenni.

Ezen tenyésztési és ápolási módok közül szép megyénkben is többféle leven már — hála Isten — érvényesített, jó eredménnyel honosított, csak is azokat érintem, melyek énnekem mind elméleti-, mind gyakorlatilag aranyakat érőkké lettenek!

Ilyenek a gúla-alakit fáknak a rendszeresen biztos fővezér és mellékvezér ágaknak, azok gallyainak vissza- nyesési, — a levél és termő hajtások visszacsipési nivel- ja; úgyszintén a szegély és rerlély fák évenkénti fokozatos és gondozott tenyésztési művészete.

A fáknak (alma és körte) szegélyezés szerinti nevelése közvetett és közvetlen előnyökkel dicsöiti meg a mükertészetet. Különösen szöllöskertekben elvitázhatatla- nul kivívta magának az elsőséget, mivel hogy lugas- szerű lévén, sőt még oly magas sem, mint a szölöluga- sok szoktak lenni, közvetetten az a haszna van, hogy a közelében álló szőllőtőkéket be nem árnyékolhatja, a mi a szőllőfiirtök érlelésére roppant nyeremény, közvetlen haszna pedig az : hogy a gyümölcsök a földhöz a szegély fákon sokkal közelebb esvén, mint a gula-alaku, avagy épen a nagy koronáju fákon, jobbakká, zamatosabbakká és nagyobbakká fejlődnek; a szegélyezés szerinti idomitása a fáknak, 2—3 éves nemesitett alanyokkal kezdődik; no de orröl annok idejében, valamint a termő szöllövesszö gyüriizéséröl szintén annak idejében körülményesebben tartom honfiúi kötelmemnek irni — e becses lapokban.

a fáknak redélyezés szerinti mivelése ismeretesebb, csekély véleményem szerint inkább szép, mint hasznos, mivelhogy aránylag kevés a termelés rajta; s igy a diszkertészet körébe tartozván, csak is ott alkalmazandó és alkalmazható, hol megfelelő égtáj szerint fekvő, jó magas kő-, tégla- vagy deszkakerítés és idő áll rendelkezésünkre. Nehány példányt láttam lugasmódra is nevelve, de ez csak kivétel.

Háládatlan volnék, hogy t. János József uradalmi fő- és mü- kertész ur legszivélyesebb készségét az alapos magyarázatokkal kisért okmutatásait illetőleg meg nem köszönném. Sok ily jeles és szerény szakembert adjon Isten mi magyar hazánk kertészete- s szölöszetének !

Ugyanitt volt szerencsénk látni még a jószág árendás derék belterjes juhászatát, illető szaktanárunk e tekintetben szükségelt magyarázatával kisérve.

Ezután társas ebéd — a szokott fesztelen módon, mely alatt vendéglősünk Háry (sic) János humorizált és ko- mizált mint volt színész, hogy annál inkább többet együnk. 0 sok tekintetben első alakja Garay megénekelt bősének.

Ő is elveti a sulykot.... No de nők nem voltak ám jelen; meghát még Pesten a Beleznayban is nagyon drasztikusok némely előadások, pedig szemérmes honleányok is vannak ám jelen, még sincsen baj. —

Az itteni jeles r. k. éneklészt is meghallgattuk ki épen oly előzékeny, mint amily szépen és jól énekel; de divatunk szerént értve — egy hibája van — t. i. szerény, jobb állomást is megérdemelne, neve Pintér Pál.

Végül estefelé kedélyes haza rándulás.

Sept. 1-én gróf Festetics Taszilló ur ö mélt. 1866-ból ismert huszár-tábornok — fenéki belterjes ménesét és gulyáját tanulmányoztuk. Ménesét eléggé megdicséri az hogy épen előttünk választottak ki, egy gyönyörű négyes fogatot, telivér arabs lovakból, melyek messze külföldre lettek küldve, — Odessába. Gulyája a magyar fajú szarvasmarha belterjes tenyésztését nagy eredményekkel produkálja, mi abból is eléggé kitűnik, hogy évenként átlagosan — t. i. ha szükséges — 500 db. hatalmas igás jószágot is szolgáltathat — az uradalomnak. Csak különös esetben vásárolhatnak itt idegenek egyes tenyész dbokat. A tehenek finom bőrűek, mi jó tejelésnek és hizékonyságnak a jele. Bár igy volna hazánkban mindenfelé a szarvasmarha állomány; mert mint szaktanárunk állitá : az állattenyésztés fénypontja a nemzet jóllétének fénypontja egyszersmind. Bebizonyult. dolog, hogy a nemzetek bukásának kifolyása az állattenyésztés hanyatlása.

Fenék — puszta egy volt nagy terjedelmű bástyákkal

kerített római colonia romjain terül el jó nagy részben, a nagymérvű bástya-falak alapjai és a sáncok még majd nem teljességben szemlélhetök a fensöbb oldalon. Szépen és dúsan rendezett uradalmi majorság áll közepén, építve nagyrészt a római romok maradványaiból, midőn a mének istállóját szemléltem meg, — önkénytelenül és fájdalmat keltöleg jutott eszembe, hogy mikor lesznek ily szép s a célhoz képest ily jól berendezett népiskoláink mint ez az istálló ? — hja forgó viszontagság járma alatt nyögünk.... Demokratiánk pedig sokáig fog még oda érni, a hová kellendett már nekie. — Ez volt az utolsó s egyszersmind gyalog kirándulásunk. Sept. 3-án a tanfolyam bezáratott tek. Sporzon Pál igazgató ur alkalomszerű beszédjével, mely után az „Isten áld meg a magyart“ ! könnyezve énekeltük el. —

T. Sporzon Pál ur beszédjének fővonalmai megegyeznek a „Pesti Naplódban sept. 1-én közzétett ily ciraü cikke ; A tervezett gazdasági szakoktatás a polgári és felsőbb népiskolákban második szakaszával. Ajánlom az illetők figyelmébe.

Emberbaráti kötelességemnek ismerem figyelmeztetni a csuzos (köszvény) bántálmakban szenvedőket, hogy Keszthelyen hatalmas gyógy erejű Höviz-fiirdö van, mely az említettem kórt sikerrel enyhíti és győg_. itja. Kéjel- mes völgy ölében fekvő vidék kényelmes lakás s jó étkezéssel, naponkénti többszörös közlekedés Keszthellyel társas kocsikon. A Balatonon is szépen rendezett tükörfürdő áll, külön-kiilön nem szerént.

Szent István király napján a tihanyi viszhanggal is megismerkedém, átkiáltván ezen hexametert : hogy

„Rózsa gyanánt magyarok neve, nemzete s nyelve

virágzik.“

Olyan jól eset válasza! Honfiúi üdvözlettel

Bállá Mátyás

békés-endrődi néptanító.

Újdonságok.

— Szarvasról az ott közelebb megtartott s lapunkban is többször felemlített műkedvelői előadásokra vonatkozólag egy terjedelmesebb levelet vettünk, mely az említett előadások anyagi eredményeivel foglalkozik. E levél szerint a megtartott bárom előadás összesen 279 ftot, a légül ósó előadás estéjén rendezett táncvigalom pedig 41 ftot jövedelmezett; ebből a kiadások — melyek között a Bogyó Alajos közreműködött szinész kielégítésére 96 frt a legjelentékenyebb — levonatván s a tánc- estélyből bejött 41 frt az e cimeni kiadások fedezésére szolgálván : összesen 13 frt az összeg, mely végeredményül tekinthető.

• - Csütörtökön d. u. 6 óra tájban Bogár Lázárnak a város közelében fekvő külső háza kigyuladt s mire a tűzoltók s a nép a vészhelyére érkeztek volna az uralgott nagy szélben le is égett. Ezúttal — fájdalom — emberélet is esett áldozatul : a ház lakója ki molnár, neje s egy leánygyermeke. Csak később, miután a leégett ház romjai közé juthatának a tűzoltók, fedezték fel a szerencsétlenek összevissza égett holttetemeit.

— Oheroly János tornatanár táncestélye ellen a két elem : tűz és víz szövetkezett. Épen arra az időre, midőn a mondott mulatság, megkezdendő lett volna, tüzet jelzének a harangok, kevés vártatra pedig, az egek is megeresztek csatornáikat. Az elmaradt táncestély jövő vasárnap tartatik meg.

— Szerkesztőségünkhöz beküldetett: A jegy-bankügy reformja, tekintettel a magyar-osztrák bankviszo- nyokra. Irta Weiss Bertold. Ara 50 kr. Érdekes szakmunka, mely Jowa állam (északamerikai egyesült államok) egy állambank alkotására vonatkozó és 1858-ik évben életbe léptetett törvényét is magában foglalja.

— Gyulai lakos Kaisch Antalnak a vásártérre néző lakása utca felöli szobájából f. hó 5. éjszakáján ágy- és ruhanemüeket raboltak el; a tettes mind ezideig ismeretlen.

— A múlt héten tartott gyulai országos vásár alkalmával szombaton este 8 óra tájban bizonyos Katz Mihály n.-váradi lókereskedö a lóvásárból, hol társával és fiaival ménesbeli lovakat árult, estelizés végett a városba rnenvén, útközben egy ismeretlen egyén által torkon ragadtatott, s egyik füle alsó részének levágása és a nyakán ejtett két szúrás után tőle 2600 frtnyi pénzkészlete elraboltatott. E merénylet, dacára, bogy a tett színhelye körül vásárosok voltak, oly hirtelenséggel történt, hogy azt csak is a merénylő után kis távolságra jött 12 éves leányka látta, kinek állítása szerint a biin- tevö póriasán, rósz szűrbe öltözködve volt és ki mire lárma kerekedett, a pénzzel együtt odább állott s mind ezideig ki nem puhatoltathatott.

A következő levelet kaptuk : T. szerkesztő ur! A gyulai országutat nyakunk veszélyeztetésével tevők meg 4 kocsin Sarkadról, hogy részt vegyünk a Gyulán