Békés, 1870. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1870-09-11 / 37. szám
szept. 8-ra hirdetett tornabálon, mely, mint a meghívó jegyeken olvastuk, rósz időben a teremben tartatik meg. Hanem a mulatság elmaradt. A különben sajnos tűzesetet nem fogadhatjuk el az elmaradás okául; ha pedig (mint hallók) terem nem létéből kellett elvesztenünk egy délutánt s egy éjét, úgy alig találunk szavakat, melyekkel a rendezők szótartatlanságát megrójuk. — Szerk. urat kérjük e sorok szives közlésére. Sarkad, 1870. szept. 9. _______ Többen. Ve gyes hírek. — Nyitra megyének zsámbokréti kerületében e hó 7-én tartott képviselőválasztás alkalmával Zsámbokréthy József választatott meg szavazattöbbséggel országos képviselőnek, Bacskády járási föszolgabiró ellen ; 977 szavazat közt nyert: Zsámbokréthy 797, Bacskády 180 szavazatot. A választás eredménye, mely éjjeli 2 órakor a választás bevégzése alkalmával hirdettetett ki, nagy lelkestíltséget idézett elő. Volt zene és fáklyás menet; a nép csak reggel oszlott szét. — Olliviert láttak. A pesti “nemzeti száloda“ kapusának meggyűlt a baja, mindenki Ollivier a francia exminister után kérdezősködött, mert az a hir szárnyalt hogy a minister ebbe a szálodába szálott. Végre kisült, hogy az Olliviernek gondolt ur egy evangélikus lelkész, hanem azért akadtak sokan, kik a lelkészi inkognitóban sem szűntek meg az exministert keresni. — Egy uj vidéki lap. A „Maros“ czimü uj közgazdasági, kereskedelmi és ismeretterjesztő hetilap előfizetési felhívása küldetett be szerkcztöségünkhöz. Az uj hetilap Makón, Szél Ákos csanádmegyei aljegyző, szerkesz tése mellett fog megjelenni. A lap förovatait iránycikkek megyei, városi községi és iskolai ügyek, gazdászati tudnivalók fogják képezni. Gazdászat, ipar, kereskedelem. (R) A gazdasági egyletektől sokan idegenkednek, közönyös irányukban a legnagyobb rész. Utánmondjuk minő erő van az egyesülésben, de a gyakorlatban más ként cselekszünk. Ezen közönynek; egyik alapja az, hogy nálunk a tudományosan képzett gazda igen kevés, igazi belső vonzalom tehát a gazdászat iránt nincs; fejős tehén az nekünk, nem egyéb, ha tejel dicsérjük, ha nem, szeretnénk tőle szabadulni. A másik oka a közönynek az: hogy a gazd. egyletek versenyeken, kiállításokon kívül, melyek Ugyan szintén becses haladási eszközök, legnagyobb részt csupán kívülről jött tárgyakkal foglalatoskodnak, melyek többnyire a jegyzőkönyvben maradnak eltemetve, szóval az egyletek, melyeknek hivatása a gazda közönséggel folytonos oktató, irányadó érintkezésben lenni — ez utóbbi feladatnak igen gyéren felelnek meg. Gyakran volt már ez utóbbi hiányról megyei egyletünkben szó, de a folytonos, talán növekedő közöny a belterjesebb működést folyvást akadályozá, a mi mind azonáltal az egylet vezérlő tagjait a cselekvés alól felnem mentheti, mert az egyletnek mégis feladatául marad az eránta való érdekeltséget saját tényei által emelni Ezen kedvezőtlen helyzetnek adott a legközelebb tartott választm. ülésben az egylet titkára kifejezést, röviden részletezvén azon irányt, melyet az egylet jövőre szem előtt tartani törekednék. A választmány e felszólamlást melegen üdvözölte és a titkárt indítványának szövegezésére utasította. Mondom, hogy az egyletnek fontos feladata, a gazdaközönséggel folytonos érintkezésben állani, véleményem szerint ezen érintkezést tennék: Ha a tudomány és praxis újabb jelentőségeiről, ha a folyó gazd. műveletekről az uralgd időhez visszonyitva, ha a mutatkozó akadályok, bajok lehető elhárításáról tartandó értekezletek eredményei a gazdaközönséggel időnként s p. a füzetenként közleni határozott (de- nem foganatosított) értesítőkben közöltetnének. Ezen benső működés és annak nyilatkozatai, mire számtalan anyag kínálkozik, ha csak valamennyi érzék van a gazd. közönségben szakmája eránt — hatását el nem tévesztheti, feltéve természetesen, hogy az egyletben lesz annyi életre valóság, ezen üdvös reformot er- nyedetlenül gyakorolni. A megyei gazdasági egyesület, igazgató választmánya még e folyó évi március 28-án tartott ülésében elhatározta: hogy Gyulán f. é. October 16—18 napjain iparmű és terménykiállitás tartassák. Mind a mellett, hogy az egyleti elnökség városonkint közsógenkint régebben szótküldötte, s minden egyes céhhez is eljuttatta e kiállítás nyomtattatott prog- rammját, — helyén látom újólag felemlítve emlékezetbe hozni ez ügyet, — figyelmébe ajánlani minden órdek- letnek s mindazoknak, kik e kiállítás szerencsés sükerére bármi utón jó hatással lehetnek, — befolyásuk gyors és teljes érvényesítésére egész tisztelettel fölkérni. — Egyúttal, pedig az égósz programinot köztudomásul itt is közleni, — mint a hogy e szorul szóra következik: Programm ja a békésmegyei gazd. egylet által 1870. évi October 16., 17. és 18-án Gyulán rendezendő iparmű és terménykiállitásnak. A rendező bizottság áll Szakái Lajos elnöklete alatt Kalmár Mihály, Desewffy Ede, Czégényi István, Ormos János, Boros Mihály, Góg Pál, Hoffman József, ifj. Sánta János, Bogár Lázár és Scher Konrád urakból. A kiállítás helyisége Gyulán a városház nagy terme. A tárgyak két osztályba soroztainak: iparművek és termények osztályába. Kiállíthatni csak békésmegyei iparmüvet és terményt, mit az illető igazolni tartozik. A bejelentésnek Szakái Lajos rendező elnök urnái October 10-ig déli 12 Óráig kell annak világos kijelentésével együtt megtörténni, valljon a tulajdonos a kiállítandó tárgyat a kiállítás után visszaköveteli-e vagy sem, ellenkező esetben az az egylet javára adottnak tekintetik. A kiállítandó tárgyak October 10—14-ig s az utóbbi, mint zárnap, esti 6 óráig a rendező elnök úrhoz múlhatatlanul beküldendők. Minden kiállított tárgy eladható s ezért ára szintén feljegyzendö. Ki a kiállitotthoz hasonló müvet vagy terményt nagyobb mennyiségben óhajt eladni azt a kisórö levélben világosan kitegye. A kiállítás folyama alatt eladott tárgyak csupán a kiállítás bezárta után, October 19-én vihetők el. A tárgyak a kiállító nevével és lakásával, a magvak tiszta fehér zacskókban, a folyadékok lepecsételt üvegekben a termelési évszámmal, a gyümölcs egyenként papírba göngyölve s fajonként megnevezve küldendőkbe. A kiállítandó mennyiség iparcikkekből egy-egy példány, gabonából 2 véka (melyhez azonban kisebli zacskó is melléklendő), olajnövény-magvakból legalább 5, takarmányból 3, hüvelyesekből és őrleményekből 1 iteze, iparnövény-, kerti vetemény-. fa- és virágmagvak bői kisebb mennyiség, folyadékokból 1 üveg, étkekből egy font, gyümölcsből fajonkint legfeljebb 3 példány és szellőből 2 fürt, cserép virágokból egy-egy példány fogadtatik el. A biráló-bizottságok mindkét osztályra külön, a rendező és egyleti elnökségek által egyértelemben fognak a hely színen megaiakittatni. A bírálat a kiállítást megelőző napon, October 15-én, reggeli 8 órakor kezdődik s azon nap esti 5 óráig bevégeztetik. Egyleti tagok és kiállítók szabadjegyet nyernek a kiállításra : nemtagok beléptidijul az 1-sö és 2-ik nap d. u. 20 krt, a többi időben 10 krt fizetnek. Egyleti tagul aláírhatni a rendező elnök urnái és a helyszínén a pénztárnál. I. Ijparmüvek. 1. Őrlemények: liszt, dara, kása; — keményítő; — tarhonya stb. 2. Sütemények: kenyér, kalács, pogácsa, zsemlye, stb. 3. Folyadékok: bor, sör, szesz, ecet; — olaj, kenőcs, stb. 4. Étkek : befőttek, izek, aszalványok; — sajt, vaj, túró; — méz, viasz, stb. 5. Fonálnemüek : selyem (gubó és gombolyított), len, kender, fonál, cérna, stb. 6. Szövetek: házi és zsákvászon: — posztó,pokróc,stb. 7. Kötélverö munkák, 8. Szücsmunkák, 9. Szíjgyártó munkák, 10. Varga munkák. 11. Butornemiiek fából és vasból, 12. Edények és konyhaeszközök, fa, cserép és vasból, 13. Ruházatiak házi és gazdasági szolgálatra, 14. Építési anyagok, minták és rajzok, 15. Gazdasági eszközök és gépek, fából és vasból és egyéb megnem nevezett iparművek. Ez osztályba a biráló-bizottság belátása szerint kiosz- tatik 15 ezüst-, lő bronzérem, 30 arany és dicsérő oklevelek, úgy azonban, hogy fötekintet a 6—15. pontok alatt foglalt gazdasági iparmüvekre fog fordittatni. II. Termények. 1. Gabona, 2. Olajnövény, 3. Takarmánymagvak, 4. Iparnövények és magvak, 5. Gyöknövények, 6. Tök, ugorka, dinnye s ezek magvai, 7. Mindennemű gyümölcs, 8. Szőlő, 9. Zöldségfélék, 10. Hüvelyesek, 11. Főzelékfélék, 12. Virágok, cserépben és szárítva, magvaikkal. Ezen osztályban a biráló-bizottság belátása szerint, fotekintettel azonban az első 5 pont alatt foglaltakra, kiosztatik 12 ezüst-, 12 bronzérem, 12 arany es dicsérő oklevél. Kelt az egylet igazgató választmányi üléséből Gyulán, martius 28-án 1870. Laczay József, igazg. alelnök. Mok- ry Sámuel, egyleti titkár. Kelt Gyulán September 8-án közli Szakcál Lajos mint a rendező bizottság elnöke. Országos vásári tudósítás. Gyula sept. 6. A gyulai úgynevezett kisasszonynapi országos vásár, mely egy hét óta tartott, mával végkép szétoszlott. A sertésvásár a nagy sár és eső miatt egy nappal későbben indult mint a nyári s voltakép csak az elö- vásár szerdáján és csütörtökén folyt le s bár még péntekre és szombatra kinyúlt; ez utóbbi két nap csak egyes darabonkint s páronként vevőké volt. Az összes forgalom 25—26 ezerre egész biztossággal tehető, de a mi újabb időben példátlan és hallatlan, belőle négy—öt ezer drb alig kelt el. Egy pest-győri, nagy kereskedő ház, 3 szegedi hizlaló, egy szász kereskedő, nehány apróbb vidéki kupec —• s jobb módú gazda és szeszgyáros vették a nagyobb falkákat, részint tovább hizlalni, részint a romlott szemes gabona és várható sok zsengés tengeri, illetőleg moslék értékesithetése kedvéért. Az ó kukurica. elfogyta, s igen drágán is alig kapható volta s az idei nagy termés kukuricának tökéletes érettségre juthatása iránti aggodalom, a makktermés silánysága, a kézen levő hizott sertésnek is pesti rósz ára s a pénzvilág bizalmatlansága a mai igen criticus európai viszonyok között képezek az egyetemes okokat, melyek a sertésvásárt az eladni szándékozókra nézve ily szomorúvá, nyomorulttá tevék. Egy aradi tenyésztőnek moslékon s két heti kukuri- cázással javított 3 nagyobb falkája mind 1% éves félhu- su falkája, összesen 680 drb páronkint egyrernásra, jó harmadfél mázsára becsülve 58 frtjával kelt; egy 60 drbnyi tarlós 3—6 éves jó fajú öreg csapata 72 frtjával, a másik 30 drbnyi jó husu mind heréit öreg falka mint legdrágább 80 frtjával kelt, négy kisebb mind 1 y3 éves nyáj 42—45 frtjával, egy csekélyül tartott szinte 1!4 éves nagyobb falka 35 frtjával, egy pár száz téli malac 22 frtjával, másik kisebb csapat 20 frtjával kelt páronkint. 30 drb 2 éves válogatott tarlós ártán 57 írtjával, egy több mint félhusu kukuricázott 3 éves falka 63 frtjával kelt el. Ezerszázötven drb moslókos 1>, éves nyáj 54 frtra lehagyott áron nem talált vevőre. Szomorúbb, olcsóság mellett is kelendőség nélkülibb sertésvásárra alig emlékezünk, se sovány, se fólhus, se a kukuricán bízott jó zsíros nem kellett. A szarvasmarhavásár már az elövásár csütörtökén kezdődvén, alig birt eloszlani, még vasárnapra is kinyúlt. A nyári marhavásárt nagy voltáról már kiemeltem, de e mostani kétségtelenül még nagyobb volt, kiváltképen a számos nagy ökrökre nézve, melyekből Erdély, úgy Arad és Biharmegye felsőbb része sok kisebb-nagyobb csapatot szolgáltatott. A vásár legelején magasb árakon kelt átaljában minden, kivált a nagy, fiatal jármos ökör, s volt 60 dbból kiszemelt 12 db 5—6 éves igazi cimeres ökör, melyért páronkint 420 frtot adtak. — Egyébként ez kivétel lévén, átalában a prirna fiatal ökör csapatokban 300— 350—60 frtig kelt leginkább, a jó közép ökör pedig 250—280 frtig, de csak a vásár elején és derekán, mert már szombaton délután és vasárnap reggel efféle kimaradt ökröket 220 frton is adtak, a kiknek nagyon eladó volt, s netn egy gazda jó szerencsét tett, hogy a vásár legvégére hagyta a vételt, mert 20—40 írttal olcsóbban birta venni párját. Egy szegedi gyáros 92 db szép, nagy ökröt moslék- ra, egyrernásra 250 frtjával vásárolt össze. A sok eső miatt elkésvén a gazdák a hordással és mindennel, ökörigáit minden tehetősebb szaporította, s e vásárt erősebb mérvbon használták a gazdák, mint a kereskedők. A kis városi és falusi székre való meddő tehenekből igen sok volt, — s a jobbacskája elkelt mind a helybeli és vidéki mészárosok, Heves, Pest, Csongrád, Csanád megyei kupecek egész kedvvel vásároltak, a legelejét a meddő teheneknek 75—80 frt a másod renditeket 60— 70 frt a harmad rendüeket 40—50 forintjával fizetvén darabonként. A harmad fü tinóknak nem volt nagy ke- lete; a másfél éves jó husu üszőket 25—30, a harmadfél évesekett pedig 35—40 frton darabját falusi székre, vagy tartani sokat vettek. A lóvásár nehány nemesebb fajú lóra és a remondák- ra nézve kitünően jóvolt, a középszerű lovaknak az ára is nagy volt.
