Békés, 1870. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1870-08-21 / 34. szám
A munka az ember kötelessége, — mert léte alapja, — de joga is, mert nélküle nem élhet. Legszemlélhe- több ez állítás helyessége a mezőgazdasági életben, hol az ember az anyagi térre lépvén fökép anyagi javak gyűjtését tűzi célul. A mezőgazdasági munka-erők legnevezetesbbike az emberi kéz, mely annyit izzad, feketére barnul, meg- kérgesedik a neki jutott igazgató szerep vitelében, akár ha csak egyszerű eszközt forgat, melynek saját ereje adja meg a hasznos munkát, akár midőn kiválóan vezetőül tűnik föl más erők segélyével működő gépek szabályozásánál. — Hazánk gazda-közönsége utóbbi időkben mélyen érezte a munkás kéz fontosságát, midőn annak hiánya vagy hallatlan drágasága a kétségbeeséshez közel állapotba sodorta a földműveléssel foglalkozókat. Ez okból itt célom a munkás-kéz tapasztalt hiányát, s illetőleg a nap- i szám-drágaságot, mint a gazdaság végromlással fenyegető baját fejtegetni, s kimutatni a forrásokat, honnan e calamitá8 eredt, valamint az eszközöket, melyek használata e vegyes források apadását és kiszáradását eredményezné. — A magyar alföld népessége igen aránytalan a lakott földek kiterjedéséhez, termő erejéhez mérten. Oly ritka délibábos síkságunkon a nép, hogy ily egyenetlen elosztás tekintetéből, fökép ha minél szebb területet veszünk föl, s a községek számát sem feledjük ki, az alföld Magyarországon az első helyet foglalja el. Például összehasonlítom nehány megye népességét. Győrben 1 □ mértföldre esik 3560 lélek. Baranyában „ n ff 3090 ff Vasban „ ff 3024 ff mig Csanádban „ ff ff 2500 ff Békésben „ ff f 2076 )f Caongrádban „ >f ff 1700 ff a régi adatok szerint; Békésben a nemrég megejtett népszámlálás szerint 3500 lélek jut egy négyszög mértföldre. Ez adatok bizonyságot tesznek arról, hogy népesedési viszonyaink az alföldön nem a legjobbak; de ha az egész országot tesszük hasonlatba a többi európai államokkal, azon sajnos tapasztalásra jutunk, hogy e tekintetből csak a 9-ik helyet foglaljuk el. Pedig ellenkezőleg: süriibb népességre lenne szükségünk, különösen, miután az utolsó két évtizedben a föld- mivelós borzasztó arányokban foglalta el az addig heverő földet, s igy a munka-erö is hason arányban lett szükségessé. S eltekintve attól, hogy gabna-terrnelésünk fokozódott, a viz-szabályozás igen sok területet szolgáltatott át az ekének, meg a többszörösen emelkedett kiadások rákényszeritettek a belterjesebb munkálásra, mi együttvéve hatott arra, hogy kétszer-háromszor nagyobb erő alkalmaztassák a földművelésnél. Magyarországot általában véve egy főre 6 hold föld művelése esik, s ez korántsem oly viszás arány, mintha összevesszük Békés-, Csongrád- és Csanád-megyét, hol — bár a szántásnál a népességnek csak felét tudjuk be munkásokul — egy-egy munkásra körülbelül 12 hold jut. Más országokban meg egy hold megmunkálásával, belterjes művelés mellett, gyakran több ember foglalkozik, s legalább is hallatlan az ily aránytalanság nép és terület szempontjából. Ily csekély erő mellett lehetetlen, hogy az alföld csak közönséges művelés mellett is képes legyen középszerű terméskor, idegen munkások nélkül eleget tenni a mezei munka követelésének. S ez állapot természetes következménye, hogy a munkás-kéz napról-napra jobban kerestetik, mi pedig egyik fö előzménye a napszám drágulásának. A munkás különben is könnyen megtudja Ítélni: mikor van reá nagyobb szükség, s ahhoz arányitja követelését; de nálunk a napszám-drágaságra nagy befolyással van azon körülmény is, hogy a munkások igen sok helyen nagyobb csoportokban dolgoznak együtt, mint az a nagy birtokokon történik, s hol az érintkezés gyakorisága, s a különböző természetű egyének egymásra hatása gyakran abban nyilatkozik, hogy elégedetlenkednek, nagyobb dijjazást kívánnak, s ez által emelik a bért nemcsak azon a vidéken, de miután az ily ügy könnyen terjed — az ország más részeiben is. Nagy baj a mi mezőgazdaságunknál az is — és erősen bosszulja meg magát, — bogy a munka nagyrészt egy időre esik, minek oka, hogy nem gazdálkodunk okszerűen, nem osztjuk be művelés alatt levő földünket célszerűen, a váltó-gazdaság szabályai szerint. Mert például, ha földemet % részben gabonával vetettem be, s csak % részt hagytam takarmányra vagy kapás növény termesztésére, a legtöbb munka egy időben, aratáskor fog teljesittetni, s hogy helyesen betakaríthassam az áldást, földem mennyiségéhez képest csak megfeszített erő és kiadások árán érhetem el célomat, — mig ha csak %-e részben vetettem volna gabonát, a többi termény betakarítása más időre esvén, azt könnyebben s erő kíméléssel, pénz megtakarítással tehettem vala. — Különben az 1868-ik évben jelentkezett napszám-drágaság okai olyanok is, melyek rendkívüli állapot eredményeiül róvhatók föl. S ezek közzé tartozik, hogy a tavasz korábban köszöntött be meleg sugarával a szokott időnél, s az építkezési vállalatok, — melyek főleg a fővárosban inditattak nagyobb mérvben, — a munkásokat tömegesen Pestre vonják, s a közeli gazdák távolabbról kénytelenittetének munkásokat szerezni, s ez igy gyürüdzött a központtól az ország minden határszéle felé; — a vidéken pedig igen sok birtokos, ki különben saját erejével végezte azelőtt mezei munkáját, — az előbbi év jó termése által jobb helyzetbe jővén, — napszámost fogadott, bár a munkás dijjazása rendesnél magasabb volt; könnyen tehette, miután munka-szükséglete legfeljebb nehány napra terjedett; a számtalan vasúti és csatornázási terv kivitele is igen sok embert foglalkodtatott, s a munkások e jó helyzete nőttön-nőtt az érlelés és takarítás idejében annyival is inkább, mert a termés bősége iránt mindenki a legnagyobb reményekkel viseltetett, s az előnyős aratás fejében a gazdák meggondolatlanul verték föl egymás ellenében a napszám árát, nem tekintvén a következményeket, melyek a legszilárdabb alapon nyugvó gazdaságot is erősen megrendítették. Ezekhez sorozható még az addig csak hellvel- közel tapasztalt szerzödés-szegés a munkások részéről, mely szabálytalan eljárás némely vidéken, dacára a törvényhatóságok erélyes fellépésének, általánossá vált, e rendetlenkedés, mint métely vonult végig az alföldön, s csak fokozva a követeléseket, melyekkel az ínséges években annyi méltánytalanságot szenvedett nép, erre való visszaemlékezése folytán is a túlcsigázott díjazásra nézve tett. Ezen ideiglenes s rendkívüli okok hatottak a munkaár rendkívüli emelkedésére. Azonban megkell gondolnunk, hogy nem egy e bajok közül igen könnyen ismétlődhetik, s azért nem kell mulasztani a legkissebb alkalmat is, mely elhárítására szolgál a haza testén rákfeneként rágódó munka-eröhiány és munka-drágaság jelentkezésének. Mert oly betegség fészkelhetné be magát más különben nemzetgazdaságunkba, mely emésztésével csak akkor hagyna fel, midőn nem talál többé anyagot romboló hatalma, midőn kiszivattyúzta mezőgazdaságunk erejét, s felforgató a társadalmi rendet, a viszonyt munkás és munka-adó között, s óriási mérvben csonkítaná a nemzet erejét vagyonát és becsületét. — (Folytatjuk.) — Az adóbehajtás a magyar pénzügyminiszter egy rendelete szerint szigorúbban foganatosítandó ezentúl, miután az országnak könnyen szüksége lehet nagyobb pénzösszegekre. A pénzügy igazgatóságok utasittattak, hogy a nagyobb adóösszegeket azonnal a központi állampénztárba juttassák. — Biharmegye egy kincsbányája. Minta „nagyváradi lap“ Írja, a révi és ronkolyosi agyagföld a legkitűnőbbek közé tartozik és porcellánégetésre annyira alkalmas, bogy most. is, dacára a közlekedési nehézségeknek nagy mennyiségben száilittatik Csehország hutáiba. A lakosság most is nagy mérvben foglalkozik agyagedény égetéssel és az évi gyártmány értéke mintegy fél millió forintra becsülhető. A biharmegyei feketeerdői huták is ezen agyaggal dolgoznak és a vasút megnyitása után ott egy kis vállalkozási kedv nagy gyártelepeket létesíthetne. Hetivásári tudósítás. Gyula alig. 19. Ismét csak gyenge piacról szólhatok, az esős idő miatt szegény volt, kivált a gabonavásár. A búza ára nem változott; sem az árpáé. Kukurica egyetlen szekeren volt, mi nyomban elkelt 6 írtjával, szorult hizlalók egy helybeli kereskedőtől 60—70 köblöt vettek jő minőségűt ugyancsak 6 írtért loco magazin. Zab nehány szekeren volt, a jobbacska, száraz 3.60 kron, a vonult 3 írton volt vehető. Dinnye kevesebb mint a múlt héten, de mégis sok, a ragyaverte sárgadinnye százát 2—3 írton adták, jobbára sertéseknek és teheneknek vették. A szépe a görögdinnye százának 4—5, kivételkép 6 frt volt. Zöldség sok és szép, az ugorka hallatlanul olcsó, egy garason 20, kivételkép még 30-at is adtak. Az ecetbe való egyenkint válogatott szép ugorka száza 20 kr, a a csekélyebbé csak 10 kr. A sertésvásár nagyon nagy volt, ezer darabnál több volt kiállítva, kelendőség középszerű, az árak emelkedőben. A lóvásár középszerű, csak kissé formásabb paraszt lovat is 80—100 írtra tartogatták. A marhavásárra 20 db fejős és 3 meddő tehén volt, kelendőség igen csekély, az árak mérsékeltek. Fa kevés, magosabb áron rögtön mind elkelt. Szén múlt heti áron lassan kelt. Hal kevés, a legszépé nagyja 40—50 kr, a hitvány aprós 16—20 kr fontja. Sz. L. :0 S <0 © > :0 JA ©-Ű ‘© J ^ © © > © - C/3 P 8 _o „ nO cc cS .© 3 n r :© bß ^ © *© P o3 "2 se J4 © bß © r 8: 1 N <M § U © © © •© ^ JA 00 bL *© '© :© JA CM of ja «8 © rg <M ^ 2© 8 <M CM 2 'CS bß O G § © ;P U '© > JA '© JA ifi ~ P § <? iio h a 4* -f3 © rv £ © . £ «ja c t.- C8© .B* fe d a ce £ p « £ ^ ÍN -55 o3 *. 'SpM ® 3 a :© « O .M CM I & W 't <M i-ijd | ű -ö iá © o s «« £-© % » S3 e © >5 tTUS c8* U S > figí © 3 es £ ti *2 o S t~. 2 e u sÉfe 3 ÍN ® s (fi SE ti ® SB & •siV rC> © •—S •’Tf 63 SD £fi N »C m ® "O cí ti 6DI. ® o sp be u cs | S’ -g §3 g| S! ® o ‘Sí © ce > 63 O X OS be o o © S3 . «3 O •gr* o CM •o s :© ■35 © O ' o .te cc & a o !U • 5 -c8 ro P *© c © J© ^© ^ S3 i* •S.B 9 u M • ® ü Sh p h M ® “ N . cc •© U ÍN r5^ SE « g a s i s O 6? U > P bß x w 2 ® M •r* S3 © p s a- 2 1%' *«8 1 a :C-■Z * t© ti (70) Hirdetmény. 3—1 Gyula városában egy, 350 legényre kivántató laktanya, 9 tiszti lak és irodahelyiség, valamint 50 lóra való istállóból álló épület építtetése elhatároztatván; az e szerint készitendö rajztervezetnek folyó 1870-ik év november hó 1-sö napjáig Gyula város tanácsához leendő beadására ezennel akként nyittatik pályázat, hogy a két legjobb s elfogadhatóbb tervet beadó közül az első 200 frt. a második pedig 100 fttal fog jutalmaztatni. A pályázni kívánók akár Írásos akár személyes megkereséseik folytán az építendő épület megállapított tervvázlata Gyula város tanácsa által egész terjedelmében közöltetni fog. Kelt Gyulán 1870. julius hó 24-én tartott városi képviseleti közgyűlésből. Kiadta: Fopovits Jusztin, városi jegyző. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos : HAJÓSSY OTTO. Gyulán, Dobay János gyorssajtóján.
