Békés, 1870. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1870-06-26 / 26. szám

szerény körükben kifejtendő minél nagyobb J lomdijat Godó Gáspárnak és Kovács Istvánnak Appo- munkásságban s érdekeink feletti éber őrködés- nyi György grófnál, Tóth Antalnak és Gyurkó Mihály­ben keresik. Megoldják-e e kérdést a megyék jelen alak­jaikban ? -—• nem; — megoldják-e a leendő me­gyék — a jövő titka ; de annyit előre is mond­hatunk, hogy a baloldal népképviseleti várme­gyéje egy hajszállal sem leendene jobb, mint mai megyéink, melyekbe az áldemokratia elvei­vel saturált tömeg a tévesen értelmezett önkor­mányzat elfajzott eszméjével, csak a mainak lenne talán még szerecsétlenebb folytatása. Érdekes mozzanata volt megyénk jelenlegi gyűlésének Debrecen szab. kir. városának a mu- nicipalis törvényjavaslatra vonatkozólag az or­szággyűléshez intézett s pártolás végett meg­küldött kérvénye. Érdekes azonban csak érdek­telenségénél fogva volt. A kérvény felolvasása után néma csend úgy a túlnyomó számban je­len levő bal-, mint jobboldal felől. Érezni lát­szott amaz, hogy a kérvényt en bloc magáévá nem teheti, mert p. o. a kérvénynek virilis sza­vazatokra vonatkozó részét támogatni specialis viszonyaink között talán nem észszerű; érezni látszott emez, .hogy a törvényjavaslatnak van­nak oly pontjai, melyeknek a meggyőződés egész hevével védelmére nem kelhet, s mint a mely különben is előleg tartott pártértekezletén ki­mondd, hogy harcot kezdeni nem fog s csak az oda dobott keztyiit veendi fel. Mi több, az egész felolvasás alatt sem a helyeslésnek, sem a nemhelyeslésnek sem egyik, sem másik oldal­ról még csak gyenge szava sem voltak hallha­tók; a jobboldal úgy tőn miként elhatározá : várta a megindítandó ostromot, a baloldal ta­lán mert a szélmalom harcba beleunt vezérszó­noka hiányzott, vagy talán a fentérintett körül­ménynél fogva ez egyszer úgy gondolá, hogy : hallgatni arany. Végzésbe ment a pártolóiag tu­domásul vétel, mi ennyit tesz: pártoljuk, de nem mondjuk senkinek. Igenis pártoljunk mindent mi jó, de a mit pártolni akarunk annak értékét nem az elmé­letben szép hangzatu elvek rugékony mértéké vei, hanem igenis viszonyainknak reánk nézve egyedül üdvös, beható higgadt átgondolásával mérlegeljük. Es ily szempontból szerkesztő ur becses emgedelmével, a jövő számban elmon­dunk egy némelyeket a kérdéses törvényjavas­latra vonatkozólag. Békésmegye bizottmányának des közgyűlése évnegye­1870. juuius lió 20-án. A bizottmányi tagok csekély számmal jelentek meg. Karassiay István elnöklő első alispán a közönséget szí­vélyesen üdvözölvén, a gyűlést megnyitottnak nyilvá­nítja. Ezután ugyan ö előadja, hogy f. évi májushó 10-ik napján tartott rendkívüli közgyűlés által néhai gróf Batthyány Lajos első magyar miniszterelnök hamvainak a pesti köztemetőbe leendő ünnepélyes áthelyezésénél, a megyei közönség kegyeletes érzelmeinek képviseletére kirendelt küldöttség, folyó hó 8-ik napján Pestre felment s küldetésének annak kivételével, hogy a boldogult nagy hazafi, özvegye előtt a megye mély részvétét élő szóval tolmácsolja, miután a grófnőt bensöleg megrendült ke­délyállapota ezt tenni nem engedé — teljesen megfelelt. A nemzeti gyászünnepélyen jelentő első alispán vezetése alatt, úgy a f. hó 9-én a ferenciek templomában, mint a köztemetőben tartott szertartáson jelen volt, s a ke­gyelet adóját küldői nevében teljes mérvben lerótta. Végre jelenti elnöklő első alispán, hogy nyert megbízá­sához képest néhai Batthyány Lajos első magyar mi­niszter-elnök arcképének a megye gyűlés terme részé­re leendő megszerzéséről gondoskodott, illetőleg a kér­déses olajban festendő arckép elkészítését Szemlér Mi­hály tanár és akadémiai festésznél 200 frtért megren­delte. — Mely ekként előterjesztett jelentés folytán a megye közönsége küldöttségének megbizatásábani buz­gó és tapintatos eljárását elismerőleg tudomásul veszi, egyúttal a megrendelt arcképért szükségelt 200 frtot a tartalékpénztárból kiadásra utalványozza. A földmivelés, ipar és kereskedelmi minister által fo­lyó évi april 10-én Pesten rendezett dohánykiáliitás al­kalmával, a bíráló bizottság a kiállított termény jelessé­ge s a dohány kezelése körül feltüntetett szakavatott szorgalomért, a kiállításban részt vett békésmegyei do­hánytermelők közül Beliczey István és Veszelka Imre urakat arany éremmel; Apponyi György grófot és La- czay József urat ezüst éremmel találta kitüntetendöknek, a bejelentett dohányos kertészek közül pedig 50 frtnyi jutalomdijat ítélt: Török Józsefnek Beliczey István urnái, Pintér Istvánnak Veszelka Imre urnái, 25 frtnyi jutá­nak Beliczey István urnái, Metykó Ferencnek és Biró Andrásnak Veszelka Imre urnái, és végre 10 frtnyi ju­talomdijat Szász Györgynek Apponyi grófnál, Pálfi Já­nos, Bárányi János, Sztankó Samu és Berki Jánosnak Beliczey István urnái, végre Puskás András, Balogh Já­nos éz Blaskó Andrásnak Laczay József urnái. Mely ju­talomdijakat és erről szóló okmányokat az emlitett köz­gazdászat! minister ur a végből küldte le a megye kö­zönségének, hogy azokat a közgyűlés színe előtt emlí­tetteknek kézbesitse. — A közgyűlés szives éljenekkel üdvözli a fentebbi érdemdijjazásokat tudató ministeri le­iratot, s az elnöklő első alispánnak a megyei közönség örömét tolmácsló és az illetőket további buzgalom és ki­tartásra felhívó rövid előadása után, a jelen közgyűlés­re megjelent kitüntetteknek a jutalmak a közönség szí­ne előtt átadattak, a meg nem jelentek jutalomdijjai pe­dig kézbesítés végett szolgahirói kezekhez adattak ki. Jancsovics Pál másod alispánnak, mint a kebelbeli tör­vényszék elnökének, a törvényszék folyó évi ügyforgal­máról szóló jelentése — örvendetes tudomásul vétetett. Ezután az illető ministerektől leérkezett s időközben szentesítést nyert különféle törvények hosszú sora kö­vetkezett, melyek a közönség előtt szokottan meghir- dettetvén, megőrzés végett, a megyei levéltárba tétetni rendeltettek. Felolvastatott a belügyminister urnák egy leirata, mely mellett Kertész György és társai orosházi lakosoknak folyamodványa, melyben ezek községi elöljáróság és jegv- zöválaszthatást kértek — leküldvén, a megyének ez ügyben tett felterjesztése alapján a kérelmet elutasítja. — E rendelvény folyamodók értesítése végett az oros­házi járás főszolgabírójának kiadatott. Némely jelentéktelenebb ügy elintézése után a mar­hahús fontonkénti árának szabályozása következett, mely a szomszéd törvényhatóságok értesítései és a já­rásbeli föszolgabirák jelentései nyomán akónt eszközöl­tetett, hogy a két éven felüli marha húsának fontja Gyula, Csaba, Békés, Szarvas és Orosházára nézve 20 krban, a többi községekre nézve pedig 18 krban, — a két éven alóli marhahúsának fontja pedig a megye egész területére nézve 10 krban, a juh-hús fontjának ára az egész megyére nézve 10 krban továbbra is meghagyatott. A közlekedési ministernek két rendbeli leirata folytán melyekben tudatja, hogy a megye területén állami utak nem létezvén, a megye által tévesen állami utaknak ál­lított útszakaszoknak fentartása iránt a közönség saját- körüleg intézkedjék, továbbá, hogy a tekintetben, hogy a közmunkák áíalános megváltásának kimondása önkén­tes ajánlatokon alapszik-e — jelentés tétessék : a megyei közönség részéröl emlitett minister úrhoz felirat fog in­tézteim, melyben kijelenti a közönség, hogy ragaszkod­va a folyó évi március 28-án tartott gyűlésből tett fel- terjesztéséhez, miután a megyében államiut csakugyan léte­zik, az arra fordítandó helyrehozási költségek megtérítésére nézve hozott határozatához továbbra is ragaszkodik; a mi pedig a minister urnák a közmunkaerö megváltására vonat­kozó íelhivását illeti: erre nézve a kötelező megváltást ki­mondó határozat másolatbani felterjesztése mellett minis­ter ur értesittetni rendeltetik, hogy kérdéses határozat már foganatba is vétetett s a megye közönsége azt az eredhető zavarok elkerülése végett, fentartani is kívánja. Végül özvegy Straus Mérné békési lakosnak az otta ni izraelita hitközség ellen fenforgó, s néhai férje taní­tói minőségéből eredő fizetés-hátralék követelésére nézve hozatott, még pedig a hitközségre nézve kedvezőtlen ha­tározat, melyet hosszas discussió és számtalan az ügyre tartozó okmányok felolvasása előzött meg. És ezzel a közgyűlés első napja déli 12 óra után vé­get ért. A következő napok tárgyalásaival jövő számunk ban foglalkozandunk. Vidéki levelezés. Sarkad junius 16. 1870. Folyó év és hó 12-én volt szerencsénk Biharmegye tanfelügyelője nagyságos Földi János úrhoz, ki is az elöljáróság jelenlétében egyenként meglátogatva az isko­lákat mindenikben pár órát töltve, túlságos szigorú cense- alása által a tanítókba a további működésre nem ösztönt a tanonezokba nem kedvet öntött, hanem inkább a taní­tói testület általános nyilatkozata szerint az iskolában jelen eljárásával a tisztelt tanfelügyelő ur némi idegen­kedést szerzett; mert a tisztelt tanfelügyelő urnák mint nemcsak qualifikált egyéniségnek, hanem a nevelés gya­korlati terén egykoron működött embernek minden eset­re jő lett volna figyelembe venni és pedig a szorgalom meg-itélhetése tekintetéből a méltányosság alapján azon időközt, mely alig terjedett az ideig, 4—5 hétre, miv ;l a szorgalomidö csak is május elején kezdetett, mely idő alatt a tanító minden szorgalma dacára sem mehetett sokra, hátba hozzá vesszük, hogy köznépünknél a mun­ka idő beadván, az eddigi rósz szokásként nem kevesen hanyagolják gyermekeik taníttatását, -—• ugyan azért a midőn délután 3 óra táján a városház nagytermében gyűlés volt, igen helyesen, igen bölcsen a tisztelt tanfel­ügyelő ur az iskoláztatásiakként rendelte el, hogy jövő­ben minden tanító köteleztetik a mulasztó tanoncok név­sorát b'adni a város főbírójának, ki is köteleztetik jövőben a hanyag szüléket nemcsak szorgalmazni, ha­nem az eddigiekért a törvény értelmében meg is büntet­ni, miután már az elöljáróság által figyelmeztetve való­nak; azon esetben pedig , ha az illető bíróság némi ked­vezésből talán e rendeletnek eleget nem tenne és pedig lelkiisméretesen, minden e tekintetben teendő egyes ha­nyagságáért 25—25 o. é. forintot fog az iskola részé­re fizetni. — Ugyan ezen délutáni gyűlésben, miután a jelenlevőknek a tisztelt tanfelügyelő ur megmagyaráz­ta a polgári iskola létezésének hasznos, üdvös voltát, annak a lehető legrövidebb idő alatti felállítására felszó­lító nemcsak az elöljáróságot, hanem a jelenvolt közön­séget is. Szőnyegre került a tornászat is melynek taníttatására egy oly kiszolgált katonát ajánlott, ki képzettségéről s ügyességéről ismeretes. És ez eljárása is a tisz­telt tanfelügyelő urnák igen helyes, mert tudva levő do­log, hogy a múlt időkben a gyinnasztika tamtása nagyon kevés helyen, és ott is gyéren gyakoroltatott., s igy a jelen időben alkalmazott tanítóknál e tekintetben sokkal képzettebbek lévén a kiszolgált katonák (p. o.az altisz­tek) célszerűbb — habár dijjazás mellett is — ökot igénybe venni. Az izralita hitközségről akként intézkedett a tisztelt tanfelügyelő ur, hogy az alig 15 éves tanítót de szelle­mileg is gyenge erőt hivatalától felfügesztvén, a vallás tanításról a hit község gondoskodjék, egyéb tanokból pedig akár a rom. eatb. akár a reform, iskolákban nyer­hetnek a gyermekek oktatást. Több ily bölcs intézkedések tétele után a gyűlés 4—5 óra között eloszlott. Orosháza jun. 16. (Orosházi ember véleménye a regálékról.) Nagy hire járt, hogy vasutunk e hó 10-én, később, hogy 15-én meg­nyílik, — én azt hiszem julius 10-ke is lesz abból. Az orosházi vendéglősnek „Uj világ“ nevű nyári mulatóhe­lye elébb megnyílt, pedig leginkább csak sörerővel mű­ködik. Tehát vigan vagyunk a megnyitandó vasút örö­mére, majd később vigan leszünk a megnyilt vasút örö­mére, aztán következik a gyulai vasút, a tiszai vasúti hid, végre majd az egész fiumei pálya megnyitása, és igy a modus bibendiböl, a mulatságból még unokáink sem fogynak ki, — a vasút örömére. Ez az „Uj világ“ fömulatóhely a vasút déli oldalán, vendégek részére két szobát tartalmazó épülettel, konyhával, pincével, hom­lokzattal keletnek, széles fedett folyosóval, tágas s már zöldelő kerttel és ebben tánchellyel stb, ebből szivárog aztán lassankint a sör és bor más két, a vasút északi oldalán épült mulatóhelyre, melyek közül az egyik ker­tészeti szépségeivel, rózsákkal stb, a másik fedett tánc­helyével tűnik ki. De nem azért fö a fö, hogy tulszár- nyaltassa magát a fiókok által, hiszen az utóbbiak aman­nak emlőin tengődnek, s ha ezek elvonatnak tőlük, szóin- jan vesznek el, mint Sahara homoksivatagán az eltévedt karaván. Ezen fiókok aztán imádkoznak — az esőért? — dehogy, ezt másokra bízzák, — a regálék eltörlésé­ért felfohászkodván ilyeténképen : „Szent isten! magya­roknak extra istene! megengedheted-e, hogy miután az urbériség, e nemzet nemességének világra szóló nagy­lelkű önmegtagadása folytán még 1848-ean eltöröltetett, — az italmérési jog, minden alapos indok nélkül még máig is, tehát y4 század múltával, a községek, az állam rovására, csupán a nemesi birtokok urai által gyakorol­tathassák?“ A malmos gazdák pedig minden tanácskozás végezté­vel Gátéval igy kiáltanak, vagy legalább azt gondolják : „Ceterum eenseo, delendam esse inalointaksám“, mi ma­gyarul körülbelül annyit tészen : pokolba a malomtaksával. Nem csodálkozom, hogy a malmos gazdák, főleg pe­dig azok egyik osztálya zúgolódik. Orosházán az 50-es évek egyike, sőt kettejében házhelyek árvereltettek az államkölcsön kiállithatása végett egy-egy 300 Q öles ára 4—500 frt nem tartozott a ritkaságok közé, de volt 6—7—800 frtos is, ily házhelyeken némelyek száraz- és szélmalmokat építettek, ezek tehát alapjnktól legfel­sőbb csúcsokig a tulajdonosok költségén állíttattak fel és mégis csak úgy, mint az oly m ’.lmok után, melyek­hez a telket az uraság adta, a 16 frt malomtaksa fizet­tetett és fizettetik s azonfelül jövedelmi adó. Hogy ily esetek a malomtaksát gyűlöletessé teszik s hogy ezen, a malmok nagy száma miatt most jelentéktelen iparüz­letet mennyire csökkentik, magyárazatot nem igényel. A földesül- kiadja italmérési jogát a legtöbbet ígérő­nek bérbe, s ha a bért megkapja, a többiről leveti gond­ját. Az árendás tart utcasarkokon, házkerités körül ólál­kodó főspiclit, ez tart alspicliket, ezeknek különféle ürü­gyek alatt sikerül ettől, amattól 1 itce bort pénzért vagy a nélkül kicsempészni, akkor következik a tanufogás, tanubérlet és nagy győzelmi pompával elviszik a csapon levő bort. Mily gyönyörű ősrégi rendszer, az alkotmány

Next

/
Thumbnails
Contents