Békés, 1870. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1870-06-26 / 26. szám

szerény körükben kifejtendő minél nagyobb J lomdijat Godó Gáspárnak és Kovács Istvánnak Appo- munkásságban s érdekeink feletti éber őrködés- nyi György grófnál, Tóth Antalnak és Gyurkó Mihályben keresik.

Megoldják-e e kérdést a megyék jelen alakjaikban ? -—• nem; — megoldják-e a leendő megyék — a jövő titka ; de annyit előre is mondhatunk, hogy a baloldal népképviseleti vármegyéje egy hajszállal sem leendene jobb, mint mai megyéink, melyekbe az áldemokratia elveivel saturált tömeg a tévesen értelmezett önkormányzat elfajzott eszméjével, csak a mainak lenne talán még szerecsétlenebb folytatása.

Érdekes mozzanata volt megyénk jelenlegi gyűlésének Debrecen szab. kir. városának a mu- nicipalis törvényjavaslatra vonatkozólag az országgyűléshez intézett s pártolás végett megküldött kérvénye. Érdekes azonban csak érdektelenségénél fogva volt. A kérvény felolvasása után néma csend úgy a túlnyomó számban jelen levő bal-, mint jobboldal felől. Érezni látszott amaz, hogy a kérvényt en bloc magáévá nem teheti, mert p. o. a kérvénynek virilis szavazatokra vonatkozó részét támogatni specialis viszonyaink között talán nem észszerű; érezni látszott emez, .hogy a törvényjavaslatnak vannak oly pontjai, melyeknek a meggyőződés egész hevével védelmére nem kelhet, s mint a mely különben is előleg tartott pártértekezletén kimondd, hogy harcot kezdeni nem fog s csak az oda dobott keztyiit veendi fel. Mi több, az egész felolvasás alatt sem a helyeslésnek, sem a nemhelyeslésnek sem egyik, sem másik oldalról még csak gyenge szava sem voltak hallhatók; a jobboldal úgy tőn miként elhatározá : várta a megindítandó ostromot, a baloldal talán mert a szélmalom harcba beleunt vezérszónoka hiányzott, vagy talán a fentérintett körülménynél fogva ez egyszer úgy gondolá, hogy : hallgatni arany. Végzésbe ment a pártolóiag tudomásul vétel, mi ennyit tesz: pártoljuk, de nem mondjuk senkinek.

Igenis pártoljunk mindent mi jó, de a mit pártolni akarunk annak értékét nem az elméletben szép hangzatu elvek rugékony mértéké vei, hanem igenis viszonyainknak reánk nézve egyedül üdvös, beható higgadt átgondolásával mérlegeljük. Es ily szempontból szerkesztő ur becses emgedelmével, a jövő számban elmondunk egy némelyeket a kérdéses törvényjavaslatra vonatkozólag.

Békésmegye bizottmányának des közgyűlése

évnegye1870. juuius lió 20-án.

A bizottmányi tagok csekély számmal jelentek meg. Karassiay István elnöklő első alispán a közönséget szívélyesen üdvözölvén, a gyűlést megnyitottnak nyilvánítja. Ezután ugyan ö előadja, hogy f. évi májushó 10-ik napján tartott rendkívüli közgyűlés által néhai gróf Batthyány Lajos első magyar miniszterelnök hamvainak a pesti köztemetőbe leendő ünnepélyes áthelyezésénél, a megyei közönség kegyeletes érzelmeinek képviseletére kirendelt küldöttség, folyó hó 8-ik napján Pestre felment s küldetésének annak kivételével, hogy a boldogult nagy hazafi, özvegye előtt a megye mély részvétét élő szóval tolmácsolja, miután a grófnőt bensöleg megrendült kedélyállapota ezt tenni nem engedé — teljesen megfelelt. A nemzeti gyászünnepélyen jelentő első alispán vezetése alatt, úgy a f. hó 9-én a ferenciek templomában, mint a köztemetőben tartott szertartáson jelen volt, s a kegyelet adóját küldői nevében teljes mérvben lerótta. Végre jelenti elnöklő első alispán, hogy nyert megbízásához képest néhai Batthyány Lajos első magyar miniszter-elnök arcképének a megye gyűlés terme részére leendő megszerzéséről gondoskodott, illetőleg a kérdéses olajban festendő arckép elkészítését Szemlér Mihály tanár és akadémiai festésznél 200 frtért megrendelte. — Mely ekként előterjesztett jelentés folytán a megye közönsége küldöttségének megbizatásábani buzgó és tapintatos eljárását elismerőleg tudomásul veszi, egyúttal a megrendelt arcképért szükségelt 200 frtot a tartalékpénztárból kiadásra utalványozza.

A földmivelés, ipar és kereskedelmi minister által folyó évi april 10-én Pesten rendezett dohánykiáliitás alkalmával, a bíráló bizottság a kiállított termény jelessége s a dohány kezelése körül feltüntetett szakavatott szorgalomért, a kiállításban részt vett békésmegyei dohánytermelők közül Beliczey István és Veszelka Imre urakat arany éremmel; Apponyi György grófot és La- czay József urat ezüst éremmel találta kitüntetendöknek, a bejelentett dohányos kertészek közül pedig 50 frtnyi jutalomdijat ítélt: Török Józsefnek Beliczey István urnái, Pintér Istvánnak Veszelka Imre urnái, 25 frtnyi jutának Beliczey István urnái, Metykó Ferencnek és Biró Andrásnak Veszelka Imre urnái, és végre 10 frtnyi jutalomdijat Szász Györgynek Apponyi grófnál, Pálfi János, Bárányi János, Sztankó Samu és Berki Jánosnak Beliczey István urnái, végre Puskás András, Balogh János éz Blaskó Andrásnak Laczay József urnái. Mely jutalomdijakat és erről szóló okmányokat az emlitett közgazdászat! minister ur a végből küldte le a megye közönségének, hogy azokat a közgyűlés színe előtt említetteknek kézbesitse. — A közgyűlés szives éljenekkel üdvözli a fentebbi érdemdijjazásokat tudató ministeri leiratot, s az elnöklő első alispánnak a megyei közönség örömét tolmácsló és az illetőket további buzgalom és kitartásra felhívó rövid előadása után, a jelen közgyűlésre megjelent kitüntetteknek a jutalmak a közönség színe előtt átadattak, a meg nem jelentek jutalomdijjai pedig kézbesítés végett szolgahirói kezekhez adattak ki.

Jancsovics Pál másod alispánnak, mint a kebelbeli törvényszék elnökének, a törvényszék folyó évi ügyforgalmáról szóló jelentése — örvendetes tudomásul vétetett.

Ezután az illető ministerektől leérkezett s időközben szentesítést nyert különféle törvények hosszú sora következett, melyek a közönség előtt szokottan meghir- dettetvén, megőrzés végett, a megyei levéltárba tétetni rendeltettek.

Felolvastatott a belügyminister urnák egy leirata, mely mellett Kertész György és társai orosházi lakosoknak folyamodványa, melyben ezek községi elöljáróság és jegv- zöválaszthatást kértek — leküldvén, a megyének ez ügyben tett felterjesztése alapján a kérelmet elutasítja. — E rendelvény folyamodók értesítése végett az orosházi járás főszolgabírójának kiadatott.

Némely jelentéktelenebb ügy elintézése után a marhahús fontonkénti árának szabályozása következett, mely a szomszéd törvényhatóságok értesítései és a járásbeli föszolgabirák jelentései nyomán akónt eszközöltetett, hogy a két éven felüli marha húsának fontja Gyula, Csaba, Békés, Szarvas és Orosházára nézve 20 krban, a többi községekre nézve pedig 18 krban, — a két éven alóli marhahúsának fontja pedig a megye egész területére nézve 10 krban, a juh-hús fontjának ára az egész megyére nézve 10 krban továbbra is meghagyatott.

A közlekedési ministernek két rendbeli leirata folytán melyekben tudatja, hogy a megye területén állami utak nem létezvén, a megye által tévesen állami utaknak állított útszakaszoknak fentartása iránt a közönség saját- körüleg intézkedjék, továbbá, hogy a tekintetben, hogy a közmunkák áíalános megváltásának kimondása önkéntes ajánlatokon alapszik-e — jelentés tétessék : a megyei közönség részéröl emlitett minister úrhoz felirat fog intézteim, melyben kijelenti a közönség, hogy ragaszkodva a folyó évi március 28-án tartott gyűlésből tett fel- terjesztéséhez, miután a megyében államiut csakugyan létezik, az arra fordítandó helyrehozási költségek megtérítésére nézve hozott határozatához továbbra is ragaszkodik; a mi pedig a minister urnák a közmunkaerö megváltására vonatkozó íelhivását illeti: erre nézve a kötelező megváltást kimondó határozat másolatbani felterjesztése mellett minister ur értesittetni rendeltetik, hogy kérdéses határozat már foganatba is vétetett s a megye közönsége azt az eredhető zavarok elkerülése végett, fentartani is kívánja.

Végül özvegy Straus Mérné békési lakosnak az otta ni izraelita hitközség ellen fenforgó, s néhai férje tanítói minőségéből eredő fizetés-hátralék követelésére nézve hozatott, még pedig a hitközségre nézve kedvezőtlen határozat, melyet hosszas discussió és számtalan az ügyre tartozó okmányok felolvasása előzött meg.

És ezzel a közgyűlés első napja déli 12 óra után véget ért. A következő napok tárgyalásaival jövő számunk ban foglalkozandunk.

Vidéki levelezés.

Sarkad junius 16. 1870.

Folyó év és hó 12-én volt szerencsénk Biharmegye tanfelügyelője nagyságos Földi János úrhoz, ki is az elöljáróság jelenlétében egyenként meglátogatva az iskolákat mindenikben pár órát töltve, túlságos szigorú cense- alása által a tanítókba a további működésre nem ösztönt a tanonezokba nem kedvet öntött, hanem inkább a tanítói testület általános nyilatkozata szerint az iskolában jelen eljárásával a tisztelt tanfelügyelő ur némi idegenkedést szerzett; mert a tisztelt tanfelügyelő urnák mint nemcsak qualifikált egyéniségnek, hanem a nevelés gyakorlati terén egykoron működött embernek minden esetre jő lett volna figyelembe venni és pedig a szorgalom meg-itélhetése tekintetéből a méltányosság alapján azon időközt, mely alig terjedett az ideig, 4—5 hétre, miv ;l a szorgalomidö csak is május elején kezdetett, mely idő alatt a tanító minden szorgalma dacára sem mehetett sokra, hátba hozzá vesszük, hogy köznépünknél a munka idő beadván, az eddigi rósz szokásként nem kevesen hanyagolják gyermekeik taníttatását, -—• ugyan azért a midőn délután 3 óra táján a városház nagytermében

gyűlés volt, igen helyesen, igen bölcsen a tisztelt tanfelügyelő ur az iskoláztatásiakként rendelte el, hogy jövőben minden tanító köteleztetik a mulasztó tanoncok névsorát b'adni a város főbírójának, ki is köteleztetik jövőben a hanyag szüléket nemcsak szorgalmazni, hanem az eddigiekért a törvény értelmében meg is büntetni, miután már az elöljáróság által figyelmeztetve valónak; azon esetben pedig , ha az illető bíróság némi kedvezésből talán e rendeletnek eleget nem tenne és pedig lelkiisméretesen, minden e tekintetben teendő egyes hanyagságáért 25—25 o. é. forintot fog az iskola részére fizetni. — Ugyan ezen délutáni gyűlésben, miután a jelenlevőknek a tisztelt tanfelügyelő ur megmagyarázta a polgári iskola létezésének hasznos, üdvös voltát, annak a lehető legrövidebb idő alatti felállítására felszólító nemcsak az elöljáróságot, hanem a jelenvolt közönséget is.

Szőnyegre került a tornászat is melynek taníttatására egy oly kiszolgált katonát ajánlott, ki képzettségéről s ügyességéről ismeretes. És ez eljárása is a tisztelt tanfelügyelő urnák igen helyes, mert tudva levő dolog, hogy a múlt időkben a gyinnasztika tamtása nagyon kevés helyen, és ott is gyéren gyakoroltatott., s igy a jelen időben alkalmazott tanítóknál e tekintetben sokkal képzettebbek lévén a kiszolgált katonák (p. o.az altisztek) célszerűbb — habár dijjazás mellett is — ökot igénybe venni.

Az izralita hitközségről akként intézkedett a tisztelt tanfelügyelő ur, hogy az alig 15 éves tanítót de szellemileg is gyenge erőt hivatalától felfügesztvén, a vallás tanításról a hit község gondoskodjék, egyéb tanokból pedig akár a rom. eatb. akár a reform, iskolákban nyerhetnek a gyermekek oktatást.

Több ily bölcs intézkedések tétele után a gyűlés 4—5 óra között eloszlott.

Orosháza jun. 16.

(Orosházi ember véleménye a regálékról.) Nagy hire járt, hogy vasutunk e hó 10-én, később, hogy 15-én megnyílik, — én azt hiszem julius 10-ke is lesz abból. Az orosházi vendéglősnek „Uj világ“ nevű nyári mulatóhelye elébb megnyílt, pedig leginkább csak sörerővel működik. Tehát vigan vagyunk a megnyitandó vasút örömére, majd később vigan leszünk a megnyilt vasút örömére, aztán következik a gyulai vasút, a tiszai vasúti hid, végre majd az egész fiumei pálya megnyitása, és igy a modus bibendiböl, a mulatságból még unokáink sem fogynak ki, — a vasút örömére. Ez az „Uj világ“ fömulatóhely a vasút déli oldalán, vendégek részére két szobát tartalmazó épülettel, konyhával, pincével, homlokzattal keletnek, széles fedett folyosóval, tágas s már zöldelő kerttel és ebben tánchellyel stb, ebből szivárog aztán lassankint a sör és bor más két, a vasút északi oldalán épült mulatóhelyre, melyek közül az egyik kertészeti szépségeivel, rózsákkal stb, a másik fedett tánchelyével tűnik ki. De nem azért fö a fö, hogy tulszár- nyaltassa magát a fiókok által, hiszen az utóbbiak amannak emlőin tengődnek, s ha ezek elvonatnak tőlük, szóin- jan vesznek el, mint Sahara homoksivatagán az eltévedt karaván. Ezen fiókok aztán imádkoznak — az esőért?

— dehogy, ezt másokra bízzák, — a regálék eltörléséért felfohászkodván ilyeténképen : „Szent isten! magyaroknak extra istene! megengedheted-e, hogy miután az urbériség, e nemzet nemességének világra szóló nagylelkű önmegtagadása folytán még 1848-ean eltöröltetett,

— az italmérési jog, minden alapos indok nélkül még máig is, tehát y4 század múltával, a községek, az állam rovására, csupán a nemesi birtokok urai által gyakoroltathassák?“

A malmos gazdák pedig minden tanácskozás végeztével Gátéval igy kiáltanak, vagy legalább azt gondolják : „Ceterum eenseo, delendam esse inalointaksám“, mi magyarul körülbelül annyit tészen : pokolba a malomtaksával.

Nem csodálkozom, hogy a malmos gazdák, főleg pedig azok egyik osztálya zúgolódik. Orosházán az 50-es évek egyike, sőt kettejében házhelyek árvereltettek az államkölcsön kiállithatása végett egy-egy 300 Q öles ára 4—500 frt nem tartozott a ritkaságok közé, de volt 6—7—800 frtos is, ily házhelyeken némelyek száraz- és szélmalmokat építettek, ezek tehát alapjnktól legfelsőbb csúcsokig a tulajdonosok költségén állíttattak fel és mégis csak úgy, mint az oly m ’.lmok után, melyekhez a telket az uraság adta, a 16 frt malomtaksa fizettetett és fizettetik s azonfelül jövedelmi adó. Hogy ily esetek a malomtaksát gyűlöletessé teszik s hogy ezen, a malmok nagy száma miatt most jelentéktelen iparüzletet mennyire csökkentik, magyárazatot nem igényel.

A földesül- kiadja italmérési jogát a legtöbbet ígérőnek bérbe, s ha a bért megkapja, a többiről leveti gondját. Az árendás tart utcasarkokon, házkerités körül ólálkodó főspiclit, ez tart alspicliket, ezeknek különféle ürügyek alatt sikerül ettől, amattól 1 itce bort pénzért vagy a nélkül kicsempészni, akkor következik a tanufogás, tanubérlet és nagy győzelmi pompával elviszik a csapon levő bort. Mily gyönyörű ősrégi rendszer, az alkotmány