Békés, 1870. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1870-06-26 / 26. szám

nagyobb dicsőségére. A magyar nép ellenszenvet érez a pénzügyőrök iránt, kik az állam érdekeit védik, hogy ne gyűlölné az oly kémeket, kik egyes árendás érdekeinek alacsony eszközei? meg is történt, hogy ily kémek eldöngettettek, a regálék nagyobb dicsőségére.

Az osztrák kormány 1859-ben uj iparrendet hozatott be, Magyarországra is kiterjesztve és abban vendéglői s italmérési engedélyezett iparról beszél, elfeledvén, hogy ez még Magyarországra nem ipar, hanem jog, sőt kiváltság.

Nem tehetek róla, hogy jobboldali létemre csodálkozni merek azon, hogy a regálék, ha már 1848-ban nem, miért nem töröltetett el 1865—1870-ig? sőt nem iszonyodom ezen mulasztást a baloldalra haritni akarni, mert azon szabadelvüséggel, mellyel dicsekszik, sehogy sem tudom összeegyeztetni azon erélytelenséget, mely e mulasztásában rejlik.

Némely elavult s a kor szellemével ellentétes intézményeinken némelyek szerint azért nem változtathatunk, mert a megszüntetés, az átmenet a jobbra, forradalom ra vezetne. Tagadom, de nincs helyen itt ezt vitatnom, tárgyamhoz biven azonban állítom, hogy a regale kérdése nem olyan; mert ha van népünknek nemzetiségi, felekezetiségi, mindenségi különbség nélküli köz- és áta- lános óhaja, úgy a regálék eltörlése az; és pedig a legnagyobb rész azt is jól tudja, hogy ennek eltörlésével nem lesz azért hegyen-völgyön lakodalom, uton-utfélen korcsma és malom, sőt ellenkezőleg sejditi, hogy úgy egyik, mint másik bizonyos adó által, mint ipar mérsékelve és korlátozva lesz, de mit ily utón jövedelmez, az államnak jövedelmezi, melyben mindnyájunk érdeke ősz- pontosul.

Épen ma hallottam nehány orosházi polgártól, hogy Orosháza nem lesz addig várossá, mig a regálék állanak. Egy fecske ugyan nem csinál nyarat, de ha Orosháza óhajtása, több más száz "községével találkozik, mégis csak nyomatékkai bir a közvélemény mérlegében.

P. Sz.

Újdonságok.

[Sz. L.] Ma egy hete óta Csabáról Gyula felé a gözmozdony járni kezdett, hordván a vasúti síneket és ászokfákat, s ha váratlan akadály nem jön közbe, 2 hét múlva a sínek lerakása Gyuláig haladhat, a Körös hídja már 10 nap alatt hihetöen készen fogván lenni.

— Mai számunk utolsó ez évnegyedben. Ajánljuk a tisztelt közözség figyelmébe lapunk élén olvasható előfizetési felhívásunkat s az előfizetni szándékozókat felkérjük, hogy előfizetéseiket mielőbb beküldeni szíveskedjenek.

— A gyulai németváros-rész elkülönitése tárgyában kirendelt megyei küldöttség, miután Gyula németajkú lakosait meghalgatta s úgy a magyar mint a németváros bizalmi férfiait megválasztatta volna, ezek jelenlétében a múlt héten ülést tartott, de a tárgyalás folytán oly kérdések merülvén fel, melyek nyomban tisztába hozhatók nem voltak — ennélfogva a küldöttség vizsgálatát a megyebizottmányi közgyűlés előtt be nem fejezhető s igy oda jelentést sem tehetett. Az említett kérdések fejtegetésével, a küldöttség utasítása folytán, most a kétváros-rész bizalmi férfiai foglalkoznak.

— A torna- és tűzoltó-egylet által rég tervezett nyári mulatság jövő juliushó 3-ik napján fog az egyesület helyiségében, a megyeháza kertjében, megtartatni.

— FoIIinus János színtársulatának itt tartózkodása már nagyon rövid időre terjed, s az utolsó előadás jövő szerdán lesz. Ma vasárnap „A peleskei nótárius“ cirnü régi jó bohózat, hétfőn Zádorné, a kedvelt színésznő jutalomjátékául „A könnyelmű leány“ színmű 4 szakaszban, kedden „Fron fron“ cirnü nagyhírű drámai, rajz, szerdán pedig „A párisi ifjúság“ operette kerül színre. Figyelmeztetjük a közönséget e válogatott darabokra, melyek sok élvezetet Ígérnek, s figyelmeztetjük különösen a színtársulat egyik kedvelt tagja Zádorné jutalom darabjára a „Könnyelmű leány “-ra mely — mint haljuk — szintén igen jó s a benne előforduló „könnyelmű“ leány jelleme korántsem lesz olyan, minőt talán sokan a cim után sejthetni vélnek.

— A multhéten egy gyulai földniives őrültségi rohamában a kath. templom orgona-karzatáról akart leugrani, de e szándo kában megakadályoztatott s most már a kórházban van. Ugyanez ember már benne volt e betegségbe, mostani őrültsége tehát visszaesésnek tekinthető.

— A legutóbbi megyei közgyűlés e hó 23-án ért véget s ez utolsó napon a „statusok“ részéröl senki sem volt jelen. Csupán tisztviselők intézték a vármegye dolgait.

— Stéger Mátyás és Zsiger Mária nevelök, tegnapra „batyu-juniálist“ terveztek Demkó József vásártéri majorjában, mely mulatságot növendék-leányok sza- valmányok és gyermekdalokkal voltak „füszerezendök.“

— A „b.-gyulai torna- és tűzoltó-egylet“ javára 1870. évi julius 3-án Gyulán a megyeház kertjében tornászati gyakorlatokkal egybekötött táncvigalom fog tartatni, melyre a t. c. közönség tisztelettel oieghivatik

a rendezőség által.

Magánjegy: 1 frt, családjegy: 2 frt.

Kezdete d. u. 6 órakor.

Bemenet a kertbe a „hajnal“ utcából. Kellemetlen idő esetében a táncvigalom másnapon fog megtartatni.

Jegyek kaphatók Ferenczy és Filláry urak kereskedésében, s este a pénztárnál.

Színkör.

Szombaton (jnn. 18-án) Káldy Gyula a színtársulat zenekara karmesterének jutalmául „A zuávok, vagy az algíri Sheyk“ operette 3 felvonásban, irta Follinus Emil, zenéjét szerzé Káldy Gyula. •— E darab kellemes meglepetést okozott a közönségnek, mely azt most először látta. Meséje ügyesen van szőve s nem kevesebb ügyességgel kidolgozva; — a komikus helyzetek s mulattató élcek egymást érik benne; zenéje pedig könnyed, dallamos és élénk, úgy hogy mindent egybevetve elmondhatjuk, hogy ez operette egyike a legsik őrültebbeknek. Nem csoda tehát, hogy a közönség folytonosan vidám kedélyhangulatban volt, s a szerzőt, ki egyszersmind jutalmazott is volt, virágcsokrokkal fogadta, a játszókat pedig többszöri kihívásokban részesité. Dékány Teréz (Anita) szokott élénkségével játszott s szépen énekelt, Radecky Sarolta (Heloise) különben kissé gyönge hangjával szintén figyelmet keltett, — Marcell tűzről pattant zuávtiszt, majd később méltóságteljes Sheyk volt, — Körösi (Bisot) nagy sikerrel adta vissza a felültetett nyárs polgárt, — Zajongi (Germain) és Szabó Bandi (Balloquet) szintén jók voltak.

Vasárnap (19-én) ismét uj operette (a szinlap szerint opera) „A boissy-i boszorkány“ címmel, zenéjét szerzé Zaytz. Szövege nem valami kitűnő, de annál kellemesebb zenpje van s igy ez előadást is élvezetesnek mondhatjuk. Dékány Teréz (Melanie), Radecky Sarolta (Florence hercegnő) a nők közül, Zajongi (Flageolet) a férfiak részéröl tiint ki. Marcel 1-töl, ismerve ez esti kedélyállapota indokát, nem kívánhattunk jobb gascog- ne-i nemest, mint a minőt adott. — Az öltözékek, bár mindig szépek, ez este különösen válogatottak voltak.

Hétfőn (20-án) Pifkó Lina jutalmául „A hamupipőke“ uj színmű Benedixtöl, itt először. A nemes izlósü Bene- dix egyik legsikerültebb müve ez, ment minden keresettség s bangzatosságtól; a mindennapi életből merített kép, de bensöséggel, Ízléssel és öszhanggal kidolgozva. Pifko Lina (Elfried) minden várakozást felülmúlva játszott s e szerepében leginkább kitűnt drámai tehetsége. Megnyerő természetességgel ábrázolá az egyszerű, méltatlanul mellőzött leányt, ki minden vigaszát a természet szépségei élvezetében s Gertrud anyó (Körösyné) vonzalmában találja. Később, midőn szive Eichenow iránt lángra gyűl, oly megkapó bensöséget fejtett ki szerelmében, mely méltán magával ragadhatta a nézőt. Kőrösmez e y (Eichenow) hideg szerelmes volt, szerepét cseppet sem érezte át. Általában a nők közül Lu k ácsynét, Zádornét és Kőrösynét kivéve, a többi játszók is csak lanyhán feleltek meg feladatuknak, s a darab fő- érdeke Pifkó Lina játékában öszpontosult, kit a közönség tapsokkal, egy szép koszorúval és virágcsokrokkal fogadott.

Kedden (21-én) „A zuávok“ cirnü operette ismételtetek, de a kellemetlen idő a második felvonást sem engedő befejezni s a közönség sajnálkozva hagyta el a színkört. E csonka előadással a második bérlet véget ért.

Csütörtökön (23-án) Körösmezey Gusztáv jutalmául „Az uj Jeruzsálem“ cirnü jellemrajz, irta Kaiser, itt először. Mind maga a darab, mind a játszók ez esti működése cseppet sem elégítette ki a közönséget, mely ezúttal kinos unalomra s részben ásitozásra volt kárhoztatva. Ennyire kevéssé sikerült előadás alig volt még eddig.

Tegnapra (szombatra) Zajongi jutalomjátékául „Utazás Chinába“ cimü operette volt kitűzve.

Vegyes hírek. )

— A Deák-kör e hó 23-án tartott értekezletén Ghy- cy Kálmánnak a számvevőség elnökének választásánál követendő módra nézve beadott határozati javaslata és a jelöltek kérdése jött szóba.

Ghycy Kálmán határ, javaslata a Deák-kör kebelében is viszhangra talált s igy a szombati ülésben egyszerűen el fog fogadtatni.

A számvevőség elnökségére Gajzágó Salamon, ki mellett a párt legnagyobb része nyilatkozott, továbbá We- ninger Vince és Suhaj Imre ajánltattak.

— A pesti uracsok néha tulmennek a határokon s maguk lépnek a tőrbe, melyet más számára készülnek felállítani. Tegnap este egy félig beretvált arcú fiatal ember üldözőbe vett egy hölgyet a „Varietés“ színháztól s egész lakásáig kisérte. A hölgy, kivel kis leánya is vele volt, nyugodtan haladt magyar-utcai lakásáig. Itt csöngetvén, a fiatal uracs megszólitá, beszédbe ereszkedett vele s a közben kinyitott ajtón be is ment utána. A hölgy kérdőre vonta, hogy mikép merészkedik ? de a fiatal ember csak utána ment. A hölgyet egész az emeletig felkisérte s az ajtón is bement utána. Ekkor azonban nagy lehetett meglepetése, mert egyszerre bezáródott az ajtó s egy magas termetű ur állott meg előtte : „Kihez legyen szerencsém? Mivel szolgálhatok?“ A nő pedig nyájasan feléje fordult s e szavakkal: „Ez az ur utánam jött, de valószinüleg téged keres kedves férjem!“ átment a másik szobába. Félóra múlva egy nagy zuhanásra szaladt be a hölgy. „A fiatal ember kiugrott az ablakon,“ mondá mosolyogva a férj. A fiatal embernek csak a lába ficamodott ki.

— Zágrábban a „Hárs“ vendéglőben harminc diák ült az egyik asztalnál, mig a másik asztalnál 3 mészáros borozgatott. A horvát tanulók elkeseredett magyar- ellenesek voltak s kimondhatlanul gyalázták a magyarokat s a magyar nemzetet. Erre az egyik mészáros a másik asztaltól, valószinüleg valamivel nagyobb rokon- szenvvel viseltetvén a magyarok iránt, felkiált : „Ez mégis csúnyaság, cudarság!“ E szavakra a vérmes diákok összenéztek és követelték a mészárostól, hogy vonja vissza szavát. A visszavonás helyett azonban a másik három is erŐsitöleg ismétlő a mondott szavakat. A tanulók bízván a mennyiségben neki rontottak a mészárosoknak s megakarták verni merészségükért, hanem a megtámadottak jobban értették mesterségüket, mert alig egy negyed óra alatt megrémülve rohant mindenfelé a szétvert diákság. Egy pár ütés nagyon is erős nyomokat hagyott maga után, miért valószinüleg vizsgálat alá is kerülnek a mészárosok.

— E hó 11 -én egy idegen nö érkezett Mesébe, mint a „Hon“ írja, s történetesen ép az oláh daszkál (tanító) házába szállt, hol azonban nem tudtak vele beszélni, mivel a nőt senki sem értette meg. Elhivatták tehát a falu kafonaviselt korcsmámat, ki több nyelven beszélt. Ennek lengyel nyelven megjóslá a prófétai ihlettségü nö, hogy aznap d. e. 9 órakor zivatar, mennydörgés és villámlás közt a világnak vége lesz. A rémhír csakhamar bejárta az egész községet s a különben is babonás román és cigány népség kétségbeesetten várta a borzasztó pillanatot, melyben a gonosz világ elenyész. A jóslat egy része teljesült: mennydörgés és villámlás volt, hanem azért a világnak a népség nagy csodálatára még sem lett vége.

— Egy bécsi öreg ur, ki igen fiatal nőt vett nőül, közelebb Badenben akarta a mézes heteket tölteni. Hogy

azonban nevetség tárgya ne legyen s neje ne szégyel- je magát vén férje miatt, a fiatal nö apjául adta ki magát, s két hétig a legboldogabb embernek képzelte magát; de nagyobb volt csodálkozása, midőn egy délután egy elegánsan öltözött, szép fiatal ember lép be hozzá s kéri a leány kezét. Az öreg ur megvan ijedve, tiltakozik, hanem a fiatal ember kijelenti, hogy bár mit tesz is, leánya az ö neje lesz, különben is a viszony annyira fejlődött, hogy már többé meg nem gátolható! Folytatása következik.

— A „Reform“ Írja: A polgári házasság kérdése most, midőn a törvényhatóságok küszöbön álló rendezésével, annak egyik legnagyobb akadálya megszűnik, ismét közvetlenül foglalkoztatni kezdi az igazságügyminisz- teriumot. E ministerium mindenekelőtt az átalános elveket akarja megállapítani és ezek sorsát biztosítani, hogy alapjukon azonnal a törvényjavaslat kidolgozásához fogjon, a mely rendes körülmények között a jövő októberre már a ház elé kerülhet. Az igaz ;ágügyminiszter által a legiszlativ osztályban a mai napon tartott tanáes- kozmány, mint halljuk, a polgári házasság fakultatív vagy obligativ behozatalának kérdését tárgyalta. A két oldalra eső argumentumok és esetleg felmerülhető ellenvetések megbirálása után az értekezlet határozottan az obligativ polgári házassághoz csatlakozott. Egy másik elvi kérdés tárgyát azon hatósági argumentumok képezték, a melyek előtt a házassági szerződés köttetnék. Erre nézve azonban megállapodás nem jött létre és a különféle kombinációk lehetséges megbirálása és eldöntése egy jövő tanácskozásra halasztatott.

Apróságok

— Ismeretes dolog, hogy nagy férfiak különös csalódásoknak vannak alávetve, melyek őket és környezetüket emberi mivoltukra nagyon is emlékeztetik. — Malebranche, a hires francia bölcsész (szül. 1638. megh. 1715-ben), ki teljes életében az igazság és csalódás eredetének kutatásával foglalkozott, erősen állitá, hogy ö Isten szavát hallotta. Byron a nagy angol költő kijelenté, hogy ö gyakran kísérteteket lát. Azt, hogy Luther Márton hitte, miként, ötét az ördög meglátogatá, s hogy ezért téntatartóját is utánna dobá — mindenki tudja. Decartes, szintén francia bölcsész (megh. 1650.), Spinozával együtt az uj bölcsészi-iskola megalapítója, mindig egy láthatlan kisértet által hitte magát tildöztetve, mig Göthe a németek nagy költője beszélé önmagáról, hogy saját hasonmását látta egy napon feléje közeledni.