Békés, 1870. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1870-06-26 / 26. szám
II, évfolyam. Gyula junius 26-án 1870. 26-ik szám. Szerkesztőségi iroda: Pöutcza 186. sz. — Ide intézendő minden a lap szellemi részére vonatkozó közlemény. Hirdetések elfogadtatnak a kiadó hivatalban Nagy Ferenc könyvkereskedésében Gyulán. Hirdetések dija: Egy négy hasábos Garmondsor 5 kr. — Bé- lyegdij 30 kr. Megjelenik hetenként egyszer minden vasárnap. Előfizetési feltételek : Egész évre .....................4 frt. Fé l évre.........................2 frt. Ne gyed évre.....................1 frt. Az előfizetések bérmentesített levelekben a lap kiadó hivatalához intózendök. ÜSS'~~ politikai, gazdászati és ismeretterjesztő hetilap. Előfizetési felhívás a „B E K E S“ cimü politikai, gazdászati és ismeretterjesztő hetilap 1870-ik évi julius—decemberi folyamára. Nemsokára egy uj félév s illetőleg évnegyed kezdetén leszünk, s ugyanazért felkérjük a t. közönséget, hogy lapunkat továbbra is pártolni és terjeszteni szíveskedjék. Nem akarunk ezúttal uj Ígéretekkel fellépni, csak ismételjük a mit már más hasonló alkalommal is elmondottunk; hogy t. i. lapunk a józan haladás, szabadelvüség terén s neki adott körben mozogva, egyúttal közvetlenül Békesmegye szellemi úgy mint anyagi érdekei szolgálatát tiizrte ki feladatul. E cél — azt hisszük — már magában véve, elég arra, hogy a t. közönség és különösebben Békesmegye közönsége szives pártfogására lapunkat méltóvá tegye; egyedül a közönségen állván, hogy jelzett feladatunknak lehetőleg eleget tehessünk Midőn tehát a „Békés“ 1870-ik évi julius—decemberi folyamára az előfizetést ezennel megnyitjuk, előfizetőinket és barátainkat felkérjük, hogy lapunkat, mind maguk előfizetve, mind uj előfizetőket szerezve, gyámolitani szíveskedjenek. , Gyulán 1870. junius 12-én. Hajóssy Ottó, felelős szerkesztő. Előfizetési feltételek. Helyben házhoz hordva vagy vidékre postai küldéssel: Félévre (jul.—dec.) 2 frt. Évnegyedre (jul.- szept.) 1 frt. Minden 8 előfizetőt gyűjtőnek egy tiszteletpéldány jár. Az előfizetési összegek bérmentve a „Békés“ kiadóhivatalának (Nagy Eerencz könyv- kereskedésébe, Gyulán, főutca) küldendők be. Ugyanott vétetnek fel a hirdetések is, négy hasábos garmond sorért 5 krjával, nyílttéri közlések soronkint 15 krjával, bélyegdij minden beigta- tásért külön 30 kr. Többszöri beigtatásnál aránylagos leengedésnek van helye. A lapba szánt dolgozatok és cikkek a szerkesztőséghez (Gyulán, főutca 186. sz.) küldendők. |jg§r* Mindazok, kiknek előfizetése í. é. junius hó végével lejár, az előfizetés mielőbbi megújítására kéretnek, hogy a lap szétküldésében fenakadás ne történjék. Az előfizetés eszközlésére a postai utalványt, mint célszerű módot, ajánljuk. Mai megyéink és a törvényjavaslat. Nem csak azóta, mióta az annyit kárhozta tott megyerendezési törvényjavaslat napvilágot látott, de általában parlamenti felelős kormányunk fenállása óta, tehát azóta, mióta mondhatjuk, hogy általánossá vált a kezdetben csak sejtelem gyanánt feltűnt, ma már politikai dogmává erősödött azon meggyőződés, hogy megyéink úgy mint vannak, sokáig fen nem tarthatók, elegikus szavakban hivatkozott mindig ellenzékünk s hivatkozik ma is arra, hogy ő oly megyéket óhajt, melyek körül mint az önkormányzat sarkpontja körül gyülekezve a megye értelmisége, a benne felébresztett és folyton ébren tartott érdekeltségnél fogva a közligyek iránt továbbra is az alkotmánynak oly erős bástyája maradjon, mint volt a boldog emlékezetű haj- danban. Ála még megyei bizottmányaink azon alakban állnak fenn és élnek, melyben őket a 48. évi lázas mozgalom megteremtő; azon lázas mozgalom, mely a lelkesedést tetőfokára emelte; — ma megyéink a öl-ik évi adófizetést megtagadó az akkori kormányforma ellen egész erély- lyel tiltakozó azon elemekből állanak, melyek a térről ez év végével visszavonulva, házi szentségükbe vivék e sokat jelentő tiltakozást s erősen hivék, hogy azzal a hazát és alkotmányt megmentették. — Mondhatják-e ellenmondás nélkül azok, hogy meg van mentve az alkotmány, kik nagy szavakban hirdetik, hogy soha hazánk sorsa inkább az osztrák monarc hia sorsától függőbb nem volt, mint most; mondhatják-e ellenmondás nélkül azok, kik dörgő phrasisokban eresztik világgá, hogy a nemzetnek többé semmi veszteni valója nincs, hogy ma épen úgy mint 48 előtt és 61-ben a megyék termeiben tömör sorakozásra nincsen szükség, hogy vállvetve őrködjünk az alkotmány felett ? Ezt ellenmondás nélkül csakugyan nem mondhatják. Es váljon sorakoznak-e s általában sorakoztak-e? E kérdésre feleljen a mindennapi tapasztalás, feleljenek megyénknek nemcsak általában volt, de legkülönösebben f. hó 20-án és folytatva tartott bizottmányi ülései. A magában különben sem tágas terem még a bizottmányi ülés első napján sem telt meg csak annyira is, hogy legalább a tanácskozási zöldasztal körüli helyek el lettek volna foglalva, mig a gyűlés harmadik napján a tisztikar nehány tagján kívül a tek. karok és rendeket egy, mond egyetlenegy bizottmányi tag képviselő. — Hol rejlik az érdekeltség ezen feltűnő hiányának oka? annyira jutottunk talán már, liogv ha az előre szétküldött alispáni jelentés legalább egy hivatalától felfüggesztett s elcsapandó tisztviselőt s valami választási mozgalmat, zárdák eltörlésére vonatkozó indítványt vagy legalább is egy-egy bihari petitiót nem jelez előre, a megyék házi érdekeit közelebbről érintő más csekélységek, mint p. o. közmunka, utaink és árvíz nem birnak elég csalétekkel, hogy bennünket a megye tanácskozási termébe vonzzanak? — Úgy látszik oda jutottunk, és ha oda jutottunk, hol rejlik ez aggasztó hátrálás oka? oly kérdés, melyre a felelet nagyon is könnyű: rejlik az önkor- mányzatróli téves fogalmakban, és még egyszer mondjuk : az önkormányzatróli téves fogalmakban. Oda szoktattuk és neveltük magunkat, hogy önkormányzat alatt a magas politika égető kérdéseinek mentül szenvedélyesebb és zajosabb megvitatását értsük, s ha ezen túl estünk, jól végezve dolgainkat pihenni oszoljunk habárainkon, mint a kik alantabb kérdésekhez szólani méltóságunk alatti dolognak tartjuk s igy Thá- lesként, mig a csillagos ég csoda müvein elmerengünk, bele esünk a lábunk előtti gödörbe. Nincs érzékünk az élet gyakorlati oldala iránt, s mig megvitatjuk nagy szavakkal a magas politikai kérdéseket, addig bevalljuk, hogy tehetetlenek vagyunk a szomszédos megyék vállvetett összes erejével a földeinket pusztító árviz ellenében, s magunkat, kik pedig a magas politika körül még mindig döntő irányt követelünk, jajgatva vetjük a kormány karjai közé. A megyei bizottmány azon része, melyet csak a zajos jelenetek csalnak a terembe, mihelyt ily inscenirozott látványra kilátása nincs, hidegen távol marad, mig a másik rész, melynek szeme van, ennélfogva lát, füle van, ennélfogva hall, látja és hallja, ennélfogva tudja, hogy ma már a parlament, a felelős kormány és sajtó azon hatalmas tényezők, melyek a gyarló megyei intézményt alkotmányőri működésűkben és pedig kedvező kilátással a sikerre felváltották, a megyei parlamenti harcokat egykedvű közömbösséggel fogadja s legfeljebb méltó bosszankodás- sal telik a felett, hogy valódi teendőink szerepés jogkörünk, szóval a helyesen értelmezett ön- kormányzat tudatára ébredni alig bírunk. — lm uraim, ez a feltűnő közöny s érdekeltség hiányának oka. Mentül kevesebb pártmérkőzés, mentül ritkábban megújuló heves jelenetek, de annál nagyobb igyekezet megyénk közönségének figyelmét valódi érdekeire hívni fel s érdekeket téve mintegy éltető elemévé, annálinkább fogjuk látni seregeim a megyék zöldasztala körül azokat, kiknek ily érdekek iránt érzékük van, kik a megyék feladatát nem politikai kérdések körüli szélmalomharc, hanem äz élet gyakorlati oldalának helyes felfogásában, a saját
